Nos van egy Olyan könyv és film.
Mit már láttam
De nem olvastam
A Hangoskönyv került sorra.
Dobozy Imre fergetegesen jól ír!
Azt kell mondjam a
film után a könyv jobb(ritka eset)
tizedes meg a többiek 1965-ben bemutatott fekete-fehér magyar filmvígjáték
Dobozy Imre-Tizedes meg a többiek
Felolvasta: Hirtling István
A címadó regény, A tizedes meg a többiek, legújabbkori történelmünk kezdetén, 1944-45 fordulóján játszódik. Főszereplője a minden hájjal megkent, talpraesett tizedes, aki mindenképpen ki akarna térni az idő sodra elől, a szorító „hová tartozol?” kérdés elől. De hiába ismeri olyan jól a dörgést, hiába bújna ha kell, az egérlyukba is, az idő kérlelhetetlenül utoléri. Aki látta a regény filmváltozatát, jóleső meglepetéssel tapasztalhatja majd a regény olvastán, hogy a mű nemcsak emlékeit eleveníti fel, de többet, mást, újat is ad hozzá. A másik kisregény, a Kedd, szerda, csütörtök voltaképpen arról szól – szigorú realizmussal – hogy azoknak a gondolkodó, kockázatot is vállaló magyaroknak, akik küzdeni akartak a haza felszabadításáért, nem is volt olyan könnyű és egyszerű megküzdeni a külső-belső akadályokkal, buktatókkal s rálelni társaikra, eljutni a zászló alá.
_________________________
Ez a könyv az ami a film után olvasott (hallgatott) még jobb is lehet.
Főleg a olyan kiválóságtól hallható mint Hirtling István (Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész.)
Bevallom nem ismertem.
Ha valaki hallott már természetes előadásmódot
De nem esküszik a humán felolvasók pótolhatatlanságára
Az mostantól csak humánt élvezhet igazán.
Egyszemélyes olyan színházat érzékeltet Hirtling
Hogy mindig érzed más szereplő beszél.
Nem hangszínt változtat hanem tempót vagy ki tudja, mit
Nem jöttem rá de talán a
hanglejtéséből azt is tudod:
Mikor Gálfi Eduárd beszél Darvas modorosságát véled hallani.
Mikor a komornyik beszél annyira alázatos jobb mint Major
Sőt a Grisát is jól megszemélyesítette Hirtling István
1958. március 20. (64 éves)
Nagyon nagyon jól sikerült minden
gratulálok neki
Vélemény a moly-ról
Az igazat megvallva, sokáig azt sem tudtam, hogy a film egy könyv alapján készült, ahogy Dobozy Imréről sem hallottam. Pedig.
A tizedes… könyvváltozata (ami egyszerűen hatalmas élmény, és úgy vélem, ez az a regény, amit háborús komédia címszóval bárhol büszkén említhetünk, mint hazai termést) többek között azért is kihagyhatatlan, mert kalapemelésig megerősíti, mennyire hatalmasat játszanak a színészek a filmben: egyszerűen isteni, ahogy életre keltik a regénybeli szereplőket. Ritkán érzek így, de most úgy vélem, a regény és a könyv két, egymást tökéletesen kiegészítő élményrész, ráadásul mindkettő annyira ragyogó, hogy a méltató szavakból egyszerűen nem tudok eleget egymás mellé pakolni. Röhögjünk magunkon akkor is, amikor inkább sírni kéne, az ügyeskedéseinken, a talpraesettségünkön, az átvitt értelmet is sejtető folytonos ruhacseréken, meg az összes jómadáron, akik bár kicsit simlisek, de azért szívük is van, és hát… csak közülünk valók.
___________________
Ez igaz de fordítva érzem:
A Hirtlig kelti éltre a könyvet.
És jobb mint, a film
hisz hangoskönyv, amit te rendezel (képzeled el a fejedben)
Ajánlás Hirtlingtől még:
Kosztolányi Dezső-Pacsirta felolvasó( Hirtling István )