A rendőrség körözési adatbázisa szerint jelenleg is nemzetközi elfogatóparancs van érvényben Bukta Béla ellen, de a Telexnek a jelenlegi pénzügyminiszter, Varga Mihály egykori tanácsadója azt mondta, esze ágában sincs a magyar bíróság elé állni, miután az Egyesült Államokban politikai menedékjogot kapott.
Bukta az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökségen dolgozott, később az Országgyűlés gazdasági bizottságának a tanácsadója lett, 2007-től három éven át piaci területen tevékenykedett, ezután visszakerült a kormányzatba: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársa lett, majd 2014 után a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál tanácsadó. Korábban dolgozott a Világbanknak is.
Az Egyesült Államokban tartózkodó Bukta Béla ellen jelenleg hamis tanúzás miatt folyik büntetőeljárás (és emiatt van nemzetközi elfogatóparancs is kiadva ellene), de korábban őt és szintén magyar társait kémkedéssel is vádolták.
Nem is akármilyen kémkedéssel: a vád szerint a társaság Magyarországon egy Birodalom nevű kémszervezetet működtetett, és ugyancsak a vád szerint ez a csoport
És hogy miért volt kezdetektől fogva bizarr a kémügy? Például azért, mert mielőtt a kémügyben a rendőrség az eljárást 2016-ban megindította, a szervezet állítólagos feje, M. N. már a rendőrség látókörébe került.
Az ügyben akkor lopás miatt indult eljárás, amit a Nemzeti Nyomozó Irodán belül a műkincsvédelmiek folytattak, ám idővel emberölési ügyben nyomozott ugyanez az alosztály – holttest híján. A Bukta és mások ellen jelenleg folyamatban lévő hamis tanúzás miatt indított eljárás is erre az „emberöléses” történetre vezethető vissza, amelyben elvileg M. N. volt az áldozat. Amikor ugyanis a rendőrök tanúként kihallgatták M. N. barátait, közeli ismerőseit, köztük Bukta Bélát is, a tanúvallomások alapján a nyomozók azt szűrték le, hogy „valami történhetett” M. N.-nel. Ám amikor ugyanebben az ügyben a nyomozást meghosszabbították, akkor az nem az emberölési, hanem a lopási ügyre vonatkozott.
A „kémügy” ebből az eleve zavaros, hol lopásként, hol emberölésként vizsgált ügyből nőtte ki magát. Ebben és a későbbi ügyekben is szerepet játszott M. N. egykori élettársának a vallomása, aki azt állította: a férfi csak megrendezte saját halálát, és a barátait, köztük Bukta Bélát is M. N. oktatta ki arra, mit kell mondani a rendőröknek. M. N. egykori élettársa volt a kémügy koronatanúja is. A nő vallott ugyanis arról, hogy élettársa egy kémszervezet feje, és a szervezet tagjai, köztük Bukta is az ő irányítása alatt cselekszenek. Természetesen ekkor már a rendőrök számára is világossá vált, hogy M.N életben van, senki nem ölte meg.
A rendőrök, később pedig az ügyészség is azzal vádolta a társaságot, hogy M. N. utasítására Bukta ezt a dokumentumot átadta a budapesti amerikai követség Védelmi Együttműködési Irodájának.
A kémvád ugyanakkor kezdettől fogva elég gyenge lábakon állt. Az ügyészség ugyanis az állítólagos átadást azzal akarta bizonyítani, hogy a merevlemezre mentett feljegyzésben ez szerepelt. Ez azért számított gyenge bizonyítéknak, mert Bukta azt állította, hogy a kémügy alapjául szolgáló bizonyíték utólag került fel a merevlemezre. Védekezését erősítette, hogy a rendőrség elég hanyagul járt el, miután a rágalmazási ügyben lefoglalta a winchestert. A lefoglalt tárgy bűnjelcímkéjét a gyanúsított vagy hatósági tanú nem írta alá, de még a lefoglalt tárgyat sem nevezték meg a címkén. A lefoglalt bűnjeleket a jogszabály szerint úgy kellett volna felbontani, hogy a felbontáskor a gyanúsított vagy legalább egy hatósági tanú jelen legyen, de ebben az ügyben ezt is elmulasztották a rendőrök.
Ahogy a kémügy, úgy a hamis tanúzási ügy is M. N. egykori élettársának a vallomására épült.
Bukta Béla először azt szerette volna, ha a bíróság távmeghallgatáson meghallgatja és szembesíti M. N.-nel. Ám mire erre sor került volna, M. N.-t már elítélték, Bukta pedig úgy vélte, ettől kezdve az eljárás nem más, mint színjáték. Ezután már csak azt kérte, hogy a bíróságon a bíró olvassa fel az ügyvédjén keresztül megküldött írásbeli vallomását. Ennek a bíró végül eleget is tett.
„2023. december elején egy beadványban közöltem a bírósággal, hogy online vallomást kívánok tenni. Mindezt azért, hogy én is kérdéseket tudjak feltenni, illetve az ügyben lévő nyilvánvaló ellentmondásokat szembesítéssel is tisztázni lehessen. Erre nem kaptam semmilyen lehetőséget, csak fél év elteltével, idén május végén” – mondta a Telexnek Bukta Béla. Szerinte azzal, hogy az általános eljárásrendtől eltérve időközben M. N.-t elítélték, és az ítéletében benne van, hogy ő is bűnös, a védekezési joga „csak egy vicc”.
„Így már az égvilágon nem volt semmi értelme, hogy online vallomást tegyek, mert én maradtam az egyetlen vádlott, a többieket időközben mind elítélték. Így legfeljebb csak magamnak tudtam volna kérdéseket feltenni, vagyis egy elég nevetséges helyzet alakult ki. Mivel az online vallomás értelmetlenné vált számomra, ezért írásban tettem vallomást, amiben azt is leírtam, miért értelmetlen többé szóbeli online vallomást tennem” – magyarázta Bukta.
Mindenesetre a rá vonatkozó vádbeszéd időpontját szeptember 11-re tűzte ki a bíróság.
Dezső András
Bukta az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökségen dolgozott, később az Országgyűlés gazdasági bizottságának a tanácsadója lett, 2007-től három éven át piaci területen tevékenykedett, ezután visszakerült a kormányzatba: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársa lett, majd 2014 után a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál tanácsadó. Korábban dolgozott a Világbanknak is.
Az Egyesült Államokban tartózkodó Bukta Béla ellen jelenleg hamis tanúzás miatt folyik büntetőeljárás (és emiatt van nemzetközi elfogatóparancs is kiadva ellene), de korábban őt és szintén magyar társait kémkedéssel is vádolták.
Nem is akármilyen kémkedéssel: a vád szerint a társaság Magyarországon egy Birodalom nevű kémszervezetet működtetett, és ugyancsak a vád szerint ez a csoport
- az Egyesült Államoknak;
- az IMF-nek; és
- a Svájci Alapnak is kémkedett, méghozzá Magyarország rovására.
Bukta Béla a kémügyben született jogerős döntés után, 2019-ben hagyta el Magyarországot. Az Egyesült Államokba ment, ahol politikai menedékjogot kért és kapott. Ennek azért van jelentősége, mert eszerint az amerikaiak úgy ítélték meg, hogy a hamis tanúzás ügyében Magyarországon Bukta Bélának nem lenne garantálva a tisztességes büntetőeljárás.Ám a szövevényes ügy nem ért véget, mert a kémügy lezártával a társaság tagjai, így Bukta ellen is újabb büntetőeljárás indult hamis tanúzás miatt.
A Birodalom
Az elsőnek indult, meglehetősen bizarr és zavaros kémügyben Buktáékat azzal vádolták, hogy az elsőrendű vádlott, M. N. egy olyan, magát Birodalomnak nevező szervezetet irányított, amelynek Bukta Béla is a tagja volt. A rendőrség azt állította, hogy 2008-ban M. N. megbízásából Bukta az amerikai nagykövetség egyik fedésben dolgozó hírszerző tisztjének bizalmas minősítésű honvédségi dokumentumot adott át. De azzal is vádolták, hogy 2010 nyarán a MÁV, a Malév, a BKV adósságállományát tárta fel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációvezetőjének, Irina Ivascsenkónak.És hogy miért volt kezdetektől fogva bizarr a kémügy? Például azért, mert mielőtt a kémügyben a rendőrség az eljárást 2016-ban megindította, a szervezet állítólagos feje, M. N. már a rendőrség látókörébe került.
Az M. N. érdekeltségeibe tartozó cég egyik vezetője ugyanis a rendőrségen bejelentést tett, miszerint az egyik cég irodájaként és egyben M. N. lakhelyéül szolgáló lakást feldúlva találta, az ingatlanból milliárdos értékű műkincsek, köztük könyvek, szobrok tűntek el. És nyoma veszett M. N.-nek is.De nem egy kémszervezet irányítójaként, hanem emberölés áldozataként.
Az ügyben akkor lopás miatt indult eljárás, amit a Nemzeti Nyomozó Irodán belül a műkincsvédelmiek folytattak, ám idővel emberölési ügyben nyomozott ugyanez az alosztály – holttest híján. A Bukta és mások ellen jelenleg folyamatban lévő hamis tanúzás miatt indított eljárás is erre az „emberöléses” történetre vezethető vissza, amelyben elvileg M. N. volt az áldozat. Amikor ugyanis a rendőrök tanúként kihallgatták M. N. barátait, közeli ismerőseit, köztük Bukta Bélát is, a tanúvallomások alapján a nyomozók azt szűrték le, hogy „valami történhetett” M. N.-nel. Ám amikor ugyanebben az ügyben a nyomozást meghosszabbították, akkor az nem az emberölési, hanem a lopási ügyre vonatkozott.
A „kémügy” ebből az eleve zavaros, hol lopásként, hol emberölésként vizsgált ügyből nőtte ki magát. Ebben és a későbbi ügyekben is szerepet játszott M. N. egykori élettársának a vallomása, aki azt állította: a férfi csak megrendezte saját halálát, és a barátait, köztük Bukta Bélát is M. N. oktatta ki arra, mit kell mondani a rendőröknek. M. N. egykori élettársa volt a kémügy koronatanúja is. A nő vallott ugyanis arról, hogy élettársa egy kémszervezet feje, és a szervezet tagjai, köztük Bukta is az ő irányítása alatt cselekszenek. Természetesen ekkor már a rendőrök számára is világossá vált, hogy M.N életben van, senki nem ölte meg.
Bizalmas honvédségi irat a külső merevlemezen
De az ügy még ennél is szövevényesebb. Bukta ellen ugyanis már a kémügy előtt is folyt egy eljárás, később részben ennek az ügynek a folyományaként indult maga a kémügy is. Buktát ugyanis azzal gyanúsították, hogy ő állt egy Vályi-Nagy Vilmos egykori informatikai államtitkárt rágalmazó, interneten megjelent írás mögött. A rágalmazási ügyben tartott házkutatáson Bukta lakásában a rendőrök lefoglaltak egy külső merevlemezt, amit egyből elküldtek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) Szakértői Intézetébe, hogy lementsék az adatokat és a korábban esetleg már törölt fájlokat visszaállítsák. Ezen a merevlemezen találtak meg később egy „Bizalmas” jelzéssel ellátott, a Honvédelmi Minisztériumból származó, a magyar honvédség tízéves stratégiai tervét taglaló iratot.A rendőrök, később pedig az ügyészség is azzal vádolta a társaságot, hogy M. N. utasítására Bukta ezt a dokumentumot átadta a budapesti amerikai követség Védelmi Együttműködési Irodájának.
A kémvád ugyanakkor kezdettől fogva elég gyenge lábakon állt. Az ügyészség ugyanis az állítólagos átadást azzal akarta bizonyítani, hogy a merevlemezre mentett feljegyzésben ez szerepelt. Ez azért számított gyenge bizonyítéknak, mert Bukta azt állította, hogy a kémügy alapjául szolgáló bizonyíték utólag került fel a merevlemezre. Védekezését erősítette, hogy a rendőrség elég hanyagul járt el, miután a rágalmazási ügyben lefoglalta a winchestert. A lefoglalt tárgy bűnjelcímkéjét a gyanúsított vagy hatósági tanú nem írta alá, de még a lefoglalt tárgyat sem nevezték meg a címkén. A lefoglalt bűnjeleket a jogszabály szerint úgy kellett volna felbontani, hogy a felbontáskor a gyanúsított vagy legalább egy hatósági tanú jelen legyen, de ebben az ügyben ezt is elmulasztották a rendőrök.
A vád: hamis tanúzás
A kémügyben indult eljárás végén minden vádlottat felmentettek. Ám ekkor már nemcsak a kémügy zajlott, hanem ezzel párhuzamosan más eljárások is. M. N.-t és a barátait is hamis tanúzással vádolták meg, mondván, hogy az üzletember csak „megrendezte” a halálát, ebben pedig a társai is a segítségére voltak. Emellett a társaság egy része ellen csődbűncselekmény miatt is folyik egy eljárás.Ahogy a kémügy, úgy a hamis tanúzási ügy is M. N. egykori élettársának a vallomására épült.
Legutóbb néhány hónappal ezelőtt M. N.-t is elítélték. Egyikük sem kapott letöltendő börtönbüntetést.De míg a kémügyben jogerős felmentő ítélet született, a hamis tanúzás kapcsán indult eljárásban sorra ítélték el Bukta társait.
Bukta Béla először azt szerette volna, ha a bíróság távmeghallgatáson meghallgatja és szembesíti M. N.-nel. Ám mire erre sor került volna, M. N.-t már elítélték, Bukta pedig úgy vélte, ettől kezdve az eljárás nem más, mint színjáték. Ezután már csak azt kérte, hogy a bíróságon a bíró olvassa fel az ügyvédjén keresztül megküldött írásbeli vallomását. Ennek a bíró végül eleget is tett.
„2023. december elején egy beadványban közöltem a bírósággal, hogy online vallomást kívánok tenni. Mindezt azért, hogy én is kérdéseket tudjak feltenni, illetve az ügyben lévő nyilvánvaló ellentmondásokat szembesítéssel is tisztázni lehessen. Erre nem kaptam semmilyen lehetőséget, csak fél év elteltével, idén május végén” – mondta a Telexnek Bukta Béla. Szerinte azzal, hogy az általános eljárásrendtől eltérve időközben M. N.-t elítélték, és az ítéletében benne van, hogy ő is bűnös, a védekezési joga „csak egy vicc”.
„Így már az égvilágon nem volt semmi értelme, hogy online vallomást tegyek, mert én maradtam az egyetlen vádlott, a többieket időközben mind elítélték. Így legfeljebb csak magamnak tudtam volna kérdéseket feltenni, vagyis egy elég nevetséges helyzet alakult ki. Mivel az online vallomás értelmetlenné vált számomra, ezért írásban tettem vallomást, amiben azt is leírtam, miért értelmetlen többé szóbeli online vallomást tennem” – magyarázta Bukta.
Mindenesetre a rá vonatkozó vádbeszéd időpontját szeptember 11-re tűzte ki a bíróság.
Dezső András