TRUMP felelőssége.
Lehet úgy fogalmazni, miért az USA tartsa a hátát és adja a pénzét az EU megvédésére, ám már nem is ez a kérdés, hanem az, hogy TRUMP Európával (és a saját szakembereivel) szemben kedvez Putyinnak.
Gyakorlatilag támogatja Putyin háborúját, mégha ezt nem is illik kimondani.
Nemhogy nem tudja megállítani az ukrán-orosz háborút, de a kiszélesedését segíti.
"Navalnij özvegye szerint a nyugati vezetők naivak voltak abban, hogy tárgyalhatnak Putyinnal Julia Navalnaja azzal vádolja Donald Trumpot, hogy azzal, hogy közvetlenül tárgyalt vele Ukrajnáról, nagyobb hatalmat adott az orosz elnöknek.
Julia Navalnaja férjét 2024 februárjában ölték meg egy orosz börtönben.
A walesi Powysban megrendezett Hay Fesztiválon felszólaló Julia Navalnaja azt mondta, hogy a nyugati vezetők tévednek, amikor azt gondolják, hogy az orosz vezető a diplomáciai tárgyalások során ugyanazokat a normákat fogja betartani, mint a demokratikus országok.
A 48 éves politikus azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy nagyobb hatalmat adott Putyinnak azzal, hogy közvetlenül tárgyalt vele Ukrajna jövőjéről. Az amerikai elnök hétfőn két órát töltött telefonon Putyinnal, a beszélgetést Trump „kiválónak” nevezte.
...
„És ez a probléma. Nem arról van szó, hogy nem értik őt, vagy hogy rossz lépéseket tesznek. Csak politikusok próbálnak lenni, normális politikusok, akiket normális demokratikus választásokon választanak meg.
...
Amikor arról kérdezték, mit érez, amikor Biden úr utódja állítólag a Kreml szavait visszhangozza, azt mondta: „Trump, lehet, hogy kedveljük, lehet, hogy nem, de egy nagy ország elnökévé választották. Részt vett igazi választásokon. Meg is nyerte ezeket a választásokat. És a Putyinnal folytatott összes tárgyalása nagyobb hatalmat ad Putyinnak, aki valójában egy zsarnok.”
Hozzátette: „Az elmúlt néhány évben senki sem találkozott vele. Csak ült, félt bárhová menni, mert háború volt, mert valahol letartóztathatták. Most... ezek a tárgyalások ismét több hatalmat adnak neki.””
------------------------------------------------
„Elítéljük Oroszország folyamatos brutális háborúját Ukrajna ellen, és elismerésünket fejezzük ki az ukrán nép és gazdaság óriási ellenálló képessége iránt” – mondták a G7 pénzügyminiszterei a kanadai Banffban tartott háromnapos csúcstalálkozó után, amelyen Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere is részt vett.
„A G7 továbbra is elkötelezett Ukrajna rendíthetetlen támogatása mellett területi integritásának és létezéshez való jogának, valamint szabadságának, szuverenitásának és függetlenségének védelmében egy igazságos és tartós béke érdekében.”
A kijelentés látszólag ellentmondott a Fehér Ház korábbi, a konfliktus lezárására irányuló erőfeszítések kezdete óta képviselt álláspontjainak. Az Egyesült Államok korábbi egyoldalú nyilatkozatai ukrán-orosz „válságként” írták le a helyzetet, és egy Washington által javasolt kiszivárgott béketerv szerint Kijev a béke áraként átadta volna területének egy részét Moszkvának.
Az elmúlt hetekben azonban az európaiakat megnyugtatta a Trump-adminisztráció változó retorikája, mivel Putyin továbbra is ellenáll a feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó javaslatának, amely diplomáciai mozgásteret teremtene a béketárgyalásokhoz. Az amerikai elnök megállapodásra jutott Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Lengyelország és Ukrajna vezetőivel abban, hogy Moszkvát súlyos szankciókkal kell büntetni, ha továbbra is halogatja a lépéseket.
Az európai remények azonban szertefoszlottak, amikor Trump a két vezető közötti nemrégiben lezajlott telefonbeszélgetésben ahelyett, hogy komoly figyelmeztetést adott volna Putyinnak, dicsérte Putyint, és az Oroszországgal folytatott amerikai kereskedelem fokozására szólított fel. Az EU-tagállamok és az Egyesült Királyság válaszul újabb gazdasági szankciócsomagokat jelentettek be Moszkva ellen.
A G7-ek nyilatkozata arra is ígéretet tett, hogy továbbra is befagyasztják az orosz vagyont, és új büntetőintézkedéseket vizsgálnak meg. "
-------------------------------------------------
A műholdfelvételek azt mutatják, hogy új sátrak állítottak fel Kamenkában.
Putyin új erőt épít a NATO ellen
A Kreml bővíti a katonai toborzást, növeli a fegyvergyártást és korszerűsíti az infrastruktúrát Oroszország északi határai mentén.
Oroszország bázisokat épít és bővíti katonai jelenlétét a finn határ közelében, ami annak a jele, hogy hová helyezheti át megnövekedett hadseregét az ukrajnai tűzszünet után.
Új műholdfelvételek új csapatsátrak oszlopait, bővülő katonai bázisokat és felújított sarkvidéki repülőtereket tártak fel, mindezt a NATO északkeleti szárnyával szemben, ami egy jövőbeli háború előhírnöke lehet.
A jelek máshol is jelen vannak. A Kreml bővíti a katonai toborzást, növeli a fegyvergyártást és korszerűsíti a logisztikai infrastruktúrát Oroszország Norvégiával, Finnországgal és a balti államokkal határos határai mentén.
A finn védelmi tisztviselők szerint az új erőfelhalmozás kis léptékű, de valószínűleg több tízezer katona, valamint katonai eszközök átcsoportosításának előkészítéseként történik a finn határukra és északabbra, az Északi-sarkvidékre.
Bár nem küszöbön álló, a The Telegraphnak azt mondták, hogy a fenyegetés nagyon is valós. A tisztviselők úgy vélik, hogy akár öt évük is van arra, hogy Moszkva aggasztó mértékben megerősítse erőit, ha véget ér az ukrajnai totális háború.
„Csatlakoztunk a NATO-hoz, így erre számítottunk” – mondta Sami Nurmi vezérőrnagy, a finn védelmi erők stratégiai főnöke. A hadsereg – mondta – „nagyon szorosan figyeli az eseményeket, és ennek megfelelően készül”. „Amit látunk, azok a jövőre való felkészülés”, amikor Oroszország visszahívja az Ukrajnában harcoló erőket – nyilatkozta a The Telegraphnak. „De a határainkon lévő csapatok száma növekedni fog.”
Hozzátette: „Nem látunk semmilyen közvetlen fenyegetést Finnország számára.”
Finnország, amelyet a második világháborúban kénytelen volt területeket átengedni a Szovjetuniónak, évtizedekig semlegességi politikát folytatott, amíg Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját követően 2023-ban úgy döntött, hogy csatlakozik a NATO-hoz.
Az ország szövetséghez való csatlakozása 1350 kilométerrel meghosszabbította a NATO Oroszországgal közös határát, megváltoztatva a katonai stratégiai helyzetet Észak-Európában.
Nurmi vezérőrnagy tisztán látja a helyzetet, de pragmatikusan áll hozzá az új infrastruktúrához és Oroszország csapatmozgatási terveihez.
„Nem akarunk túlságosan riadalomkeltőek lenni” – mondta. A határon túli fejlemények figyelése „évszázadok óta a mindennapjaink része”.
Műholdfelvételek szerint több mint 130 új csapatsátrat állítottak fel Kamenkában, kevesebb mint 65 kilométerre Finnországtól és 225 kilométerre Helsinkitől.
A bázis, amely 2022 előtt használaton kívül állt, most 2000 katona befogadására lenne alkalmas. Oroszország Petrozavodszk városa körüli katonai infrastruktúrát is bővíti, 160 kilométerre Finnország és Norvégia határától, amely Moszkva északnyugati csapatainak új főhadiszállásaként szolgálhatna egy esetleges NATO-konfliktus esetén.
A fényképek a szovjet korabeli arktiszi légibázisokon, a Szeveromorszk-2-n és az Olenjánál is fokozódó aktivitást mutatnak, ahová nukleáris fegyverekkel felszerelhető Tu-22-es és Tu-95-ös stratégiai bombázókat szállítottak. Két évtized után először láttak orosz helikoptereket Murmanszk sarkvidéki városában."
(The Telegraph)