DOHAR írta a Szép képeslapok c. topikban a következőket:
Kedves Anna!
Nagyon örülök, hogy ezt a témát szóba hoztad, hiszen mi Magyarországi magyarok tehetünk legtöbbet a magyar nyelvért. Itten sok olyan magyar származású, de külföldi állampolgár van aki beszéli a magyar nyelvet, de figyeli azt, hogy mi hogyan írunk le egy egy magyar szót, és ha mi nem figyelünk oda, hogy a szavaink a helyesírás szabályai szerint legyenek leírva, akkor mit várunk a külföldön élő magyaroktók, akik más nyelven is beszélnek és írnak! Nagyon sokat rontott a helyesírásunkon a mobiltelefonon elterjedt SMS rövidítések is. Ezek már nemcsak a mobiltelefonon terjednek, hanem már versekben, és sajnos mindenhol. Olyanná vált mint egy számítógépvírus! Kedves Topiktársaim én kérek mindenkit, hogy harcoljunk, a mi szépséges Magyar nyelvünkért.
Kissé hosszú az alant lévő, a Magyar nyelvvel foglalkozó dokumentum, ami az elődeink munkájával és a magyar nyelv szépségével foglalkozik! Kérlek benneteket, hogy vegyétek a fáradságot, és olvassátok el. Köszönöm szépen!
Sajnos szép Magyar nyelvünk napjainkban bizony nagyon eldurvult és mi több, új,magyartalan szavakkal egyre romlik. Ha Erdélybe megyünk, ott még a szép, zengő magyar nyelvet halljuk. Külföldre szakadt magyarok pedig, mindenütt a nagyvilágon, magyar iskolákban adják tovább elődeink szép, eredeti nyelvét.
Mi az oka a hazai nyelv romlásának? Mi nem tudjuk, de talán felhívhatjuk a figyelmet olyan emberek véleményére, akiknek szava még ma is hat hazánkban.
“ Olyan kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát nem engedhetjük meg magunknak. “ Kodály Zoltán
Sir Bowring John (1792-1872) angol nyelvész, irodalmár és gondolkodó több mint száz nyelvet beszélt, köztük a magyart is. Sok magyar költeményt fordított angolra. 1830-ban verseskötetet adott ki"Poetry of the Magyars Preceded by a Sketch of the Language and Literature of Hungary and Transylvania" címen, amelynek előszavában írta az itt közölt megállapítást.
“A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb ma beszélt európai nyelv még nem is létezett. Egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredete kimutatható, meglátszanak rajta az idegen, különböző nemzetektől származó rétegek, melyek összességéből kialakult. Ezzel szemben a magyar nyelv olyan mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségének. Amit a tudósok képtelenek megfertőzni, azt mellőzik, a nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezetei, amik egyetlen kőből készültek – nem magyarázhatók. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt, vagy miként szállították és emelték helyére a templomokban. A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, isteni titkot fog kifejteni; tény, hogy e titok első tétele:
Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige.” Sir Bowring John “Aki igaz értelmi és érzelmi életet él, az csak egyetlenegy nyelvet bírhat többé-kevésbé tökéletesen, az anyanyelvét, melynek hajszálgyökerei visszanyúlnak a gyermekszobába, minden rejtett célzásukkal, kedélyes, furcsa, titkos árnyalatukkal együtt. Az, hogy az illető ezen kívül más nyelven is ki tudja magát fejezni, folyamatosan, esetleg közvetlenül is, jobban vagy rosszabbul, csak úgy magyarázható, hogy tudásának mértékéhez képest minden esetben leszállítja szellemi igényét, s eszerint csökkenti mondanivalóját is. Kosztolányi Dezső
„ Mi tehát a tíz legszebb magyar szó? Ezt felelném, abban a tudatban, hogy válaszom merőben önkényes, és éppúgy jellemez engemet, mint nyelvünket:
Láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír”
Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok. Itt a szavakról olyan régi emlékképeim vannak, mint magukról a tárgyakról. Itt a fogalmak s azok jelei végzetesen, elválaszthatatlanul összeolvadnak “.Kosztolányi Dezső
“Nyelvünk ízei
Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fogalmait. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete.Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját, s az udvar sarkában gubbasztó maroknyi szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését. Egyszóval nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai. Mi is ősiek és modernek vagyunk, európai magyarok. Mérnökök, üzletemberek, szántóvetők és költők népe “.József Attila
Márai Sánor egész életében tanúságott tett arról, hogy számára a magyar nyelv jelentette a hazát és ehhez a hazához élete végéig hű maradt. Hosszú élete folyamán ez a ‘haza’ kétszer hívta vissza, 1929-ben és 1947-ben.
…”Csak magyarul érted e szót: “Szeretlek”.
Pillangó, hattyú, csillag, angyalom.-
E nyelven lesz több, mint fogalom
S ez a többlet halálos végzeted lett.
A világ fénylik, nem vár senki, kába
Irammal miért vágtatsz hazaefele?
A nyelv üzent s a végzet szólt vele
Dajkád tárt karja ne várjon hiába...
“Vissza kell menjek Magyarországra, ahol nem vár senki,- de van valami, ami számomra az élet egyetlen értelme a Magyar nyelv.---Egy nyelv, ami az ember milliárdok között soha nem tudott igazi valóságban szólani a világhoz. De ez a nyelv és irodalom nekem a teljes értékű életet jelentette, mert ezen a nyelven tudom elmondani amit akarok.”(Föld Föld..Emlékezések 1972)
“Az ország, a nép még nem “haza”, akkor lesz csak “haza”, ha az anyanyelv nevet ad a tényeknek. Nincs más haza, csak az anyanyelv.”
“Kisfaludy”Himfy szerelmei”. Megható az erőlködés, ahogy 1800 év előtt egy magára hagyott, kisemmizett nép nyelvén a költő iparkodik meghatározni követeléseit:”Amely nemzetnek nyelve nincs, annak nincs hazája!” – 1800 körül és azt követően, sziszifuszi feladat volt hangszerelnie ezt a nyelvet. Mint Kisfaludy, mint később Kazinczy, Vörösmarty,Arany.”
Néhány idézet nagyjainktól a magyar nyelv szépségéről és fontosságáról.
Nagy kár lenne, ha nem követnénk elődeink példáját és nem becsülnénk meg ezt a kincsünket, amely a világon számunkra egyedi érték. <!-- / message --><!-- sig -->
__________________
