Érdekességek a történelemből

A bori notesz (8.)

Radnóti a füzetet egy kéréssel nyitotta meg: „Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költ verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére. Budapest VII. Horánszky u. 1. I.”
Alá ugyanezt leírta szerbül, németül, franciául és angolul.
A füzetet 21 hónappal a költő halála után lelték meg a kabátzsebében. A nedvességtől elmosódott verseket nagyon nehezen, némely sorokat pedig egyáltalán nem lehetett olvasni.
A költő gyerekkori ismerősével, Szalai Sándorral a bori Berlin-lágerben találkozott, ahol átadta neki A Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez, az À la recherche, a Nyolcadik ecloga és az Erőltetett menet című költeményének másolatát.
Szalait a második transzportba osztották be, és szerencsésen hazajutott, s vele együtt a versek is.
A Gyökér és a Razglednicák csak a noteszben maradtak fenn, s ezek a versek nagyon jól olvashatók. Az utolsó Razglednicát egy gyógyszeres fiola címkéjére írta fel, amit aztán beragasztott a noteszbe.

Jó néhány könyvet átböngésztem, de nem leltem rá, hogy hol olvastam: az exhumálást irányító orvos a noteszt hazavitte, megszárította, aztán belelapozgatott, és eljuttatta Ortutaynak. (akár el is dobhatta volna.) Hol olvashattam?

1330. A posadai csata véget ér: Basarab I. havasalföldi fejedelem csapdába csalva legyőzi a magyar sereget
A képen: Molnár József: Dezső vitéz önfeláldozása Károly Róbertért (1855), Magyar Nemzeti Galéria.

Létrahuszár írta:

Jó néhány könyvet átböngésztem, de nem leltem rá, hogy hol olvastam: az exhumálást irányító orvos a noteszt hazavitte, megszárította, aztán belelapozgatott, és eljuttatta Ortutaynak. (akár el is dobhatta volna.) Hol olvashattam?

Kattints a kibontásához...

Ezt nem tudom de, olvastam a Radnóti gyilkosságról érdekes dolgokat.
1962-ben Dienes András irodalomtörténész elindult vonattal az MTA üdülőjébe, hogy befejezze, letisztázza az elmúlt években elvégzett kutatásait. A Radnóti-gyilkosság körülményeit vizsgálta. Mire a vonata befutott az állomásra, a kéziratának nyoma veszett. Ellopták? Elveszett? Nem lehet tudni. A kutató pár nap múlva tragikus hirtelenséggel elhunyt, a Radnóti-titkot magával vitte a sírba. Mi lehetett a rejtély, amire rájött Dienes?
Az út során a táska, benne a hatalmas kutatási anyaggal, az összes feljegyzéssel együtt eltűnt. Valószínűleg ellopták. A már szívbeteg kutatót úgy feldúlta az eset, hogy pár napra rá, augusztus 30-án Almádiban megállt a szíve.
A dossziék, a jegyzetek sosem kerültek elő, Dienes András a Radnóti-titkot magával vitte a sírba. Ez az írás emléket állít az elveszett táska tulajdonosának, a kalandos életű tudósnak. Képzeletben belenézünk az eltűnt táskába, felvázoljuk a legvalószínűbb verziót arról, hogy mi lehetett a titok, amire rájött Dienes. Végül annak járunk utána, hogy mi volt az a darázsfészek, amibe belenyúlt a kutató, kik voltak a Radnóti-titok őrzői és a Radnóti-kultusz szertartásmesterei.
A meggyilkolt költő és a gyilkosok után nyomozó irodalmár egymásba fonódó tragédiájának története ez a könyv."

Kegyetlen keretlegények Borban (1.)
Gyilkosok neve a húsi halottaké között

Rákoskeresztúr, köztemető, 298-as díszparcella. „A hazáért haltak vértanúhalált” emléktáblára öt olyan keretlegény neve is felkerült, akiket a háborús bűneikért halálra ítéltek, és felakasztottak.
A Radnótit és társait kivégző csoport egyik tagjának, Tálas András hadapród őrmesternek a neve is köztük volt. Erre Csapody Tamás szociológus kutató hívta fel a figyelmet, amely nyomán a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009-ben vizsgálatot indított. A kutató állítása bebizonyosodott, s néhány héttel később új tábla került a régi helyére, immár hiteles névsorral. Ezzel egy időben az érintettek sírjáról eltávolították a nemzeti címert.

Kegyetlen keretlegények Borban (2.)

„Az ember úgy elaljasult...”

Horváth József a legkegyetlenebb keretlegények közé tartozott Borban. Híven teljesítette a tábor parancsnokának, Murányi Edének a parancsait. Részt vett a foglyok kikötésében, verésében, majd a hazafelé indított első csoport egyik kísérőjeként a lemaradók, az élelemért kilépők meggyilkolásában.
A népbíróság halálbüntetést rótt ki rá, amit később börtönbüntetésre enyhítettek. A börtönből az 1956-os forradalom idején szabadult ki, hazament szülőfalujába, és megnősült.
A katolikus temetőben lévő, feleségével közös síremlékén a következő felirat áll: „A szeretet örök”

Kíméletlenül bánt a munkaszolgálatosokkal Szokolits Ferenc honvéd is, aki a Vonalberg-táborban szolgált, s a foglyok egymás között vonalbergi hóhérként emlegették. A büntetetteket kikötötte, és közben ütlegelte őket. A hazafelé tartó menetelés során ő is brutálisan bántalmazta a megállásra kényszerülőket, lemaradókat, a kilépőket, a helyi lakosoktól ételt elfogadókat. Nem maradt ki a gyilkolásból sem. A legvisszataszítóbb tettét talán a szombathelyi kórházban követte el: bottal verte a haldoklókat.

A bori parancsnok jogilag nem bűnös



Murányi Ede alezredes 1943 végén lett a bori táborkomplexum parancsnoka, súlyosabbá vált a munkaszolgálatosok helyzete. Gyakorivá váltak a verések, a kikötések és a kivégzések.

A parancsnok 1945-ben Nyugatra menekült, és Nyugat-Németországban telepedett le, ahol Fehér Antalra változtatta a nevét, és 89 éves korában hunyt el.

Távollétében a népbíróság vádat emelt ellene, de ítélet nem született, így a háborús bűncselekményei ellenére jogi szempontból nem háborús bűnös.