Érdekességek más népek történelméből

Azt hogy mi a propaganda és mi a kamu mindig a gyoztes donti el utolag :)ú
Egyebkent is nehez bizonyitan a dumm-dumm lovedekek hasznalatat. A sebejk jellegebol lehetne csak.
Egy dumm-dumm lovedek mindossze annyiban kulonbozik egy hagyomanyostol, hogy a lovedek csucsa meg van reszelve. A testbe hatolva szinte robban oriasi roncsolast okozva.

Ma is tiltott a hasznalata rendvedelmi szerveknel.
Ennek ellenére sokan csinaljak.
Ilyen loszerrel egy egyebkent artalmatlan talalat is nagy szakitott sebet okoz
Igy van. Persze a sebeken kivül a német fél túlélöinek vallomása is lehetett volna bizonyiték. Ha meghallgatták volna öket.
Ez nem illett a képbe.
A gond ott van, hogy ilyen s hasonló féligazságokkal traktálják a mai gyerköcöket, akik ezt kétely nélkül beveszik mint kacsa a sztrapacskát.
 
Igy van.
S a lövedéket nem sikerült bizonyitani. Föleg ugy nem, hogy egyetlen német katonát nem hallgattak ki a "tárgyalás" során - csak a két brit túlélöt. Mindezt a brit megszállási övezetben.
Érthetö is. Mennyivel egyszerübb felkötni egy németet mint belebonyolodni a saját háborus bünök c. kategoriába esö saját cselekedetünkkel.
Ezt hivják ugy: a gyöztesnek igaza van.Mindig.
Ha úgy érezték hogy az ellenség (angolok) tiltott eszközt használ akkor miért nem állították őket bíróság elé?
Vagy próbálták?
Inkább kivégezték a magukat megadókat ami állítólag tiltott.
S ezt már utólag magyarázni...
 
Itáliai merénylők Párizsban

III. Napóleon és felesége 1858. január 14-én este a párizsi operába ment, amelyről a nyilvánosság is tudott. Az épület előtt nagyon sokan várták a császári pár érkezését, köztük négy itáliai forradalmár is. Egyikük viselkedése azonban gyanút keltett, és letartóztatták.
A császári hintó hintó közeledtekor a lesben állók vezetője, Felice Orsini gránátot húzott elő a zsebéből, kioldotta a biztosító zárat, de a szerkezet nem nem lépett működésbe. Előrántott egy másikat, és akcióra szólította fel a társait. A következő pillanatokban három gránát repült a hintó felé. Az egyik alatta robbant fel, s az oldalára fordította.
A hintó alját borító vastag acéllemeznek köszönhetően a benn ülőknek komolyabb bajuk nem esett. A császárné szemét üvegszilánk sértette meg, a császár kalapját repesz lyukasztotta át. A repeszektől nyolcan meghaltak, 160-an pedig megsebesültek. A környező épületek ablakai kitörtek, az utcán kráterek keletkeztek. Mindezek ellenére Napóleon és felesége részt vett az előadáson.
Miért akarták meggyilkolni a császárt?
Orsini gyűlölte Napóleont, mert 1849-ben a római köztársaságért küzdőket, hanem a pápát támogatta. A sikeres merénylettől azt remélte, hogy Párizsban forradalom robban ki, mindenütt felülkerekednek a köztársaságpártiak, és Itália független lesz.
Az akcióra négyen készültek, de egyiküket az ideges viselkedése miatt még a robbantás előtt őrizetbe vették.
Reggelre mind a három tettest elfogták. A bíróság halálra ítélte őket, de egyikük ítéletet később életfogytiglani börtönre változtatták. Ez lett a büntetése a merényletben ténylegesen részt nem vevő negyedik forradalmárnak is.
Vittori Romano festménye a merényletről:
1780418703540.png
 
1939. A holokauszt: az MS St. Louis nevű hajót, amely 973 német zsidó menekültet szállított, nem engedik partra szállni az Egyesült Államokbeli Floridában, miután már ugyanezt már Kubából is elutasították. Európába kényszerülve a hajó utasainak több mint 200-a később náci koncentrációs táborokban hal meg. Képen még a hamburgi beszállás.
1780566998098.png
 
1961. Hidegháború: A bécsi csúcstalálkozón Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök kirobbantja a berlini válságot azzal, hogy külön békeszerződés aláírásával fenyegetőzik Kelet-Németországgal, és megvonja az amerikai, brit és francia hozzáférést Kelet-Berlinhez.
1780567049990.png
 
Nyolc fiú indult háborúba. Egy sem maradt ott. Mind a nyolcan hazatértek.
Abban a korban, amikor családok millióinak életét egyetlen távirat változtatta meg örökre, Albert és Helena Janak minden nap a remény és a félelem között éltek.
Texas egyszerű földművesei voltak. Olyan szülők, mint oly sokan mások a XX. század közepén, akik látták fiaikat egyenruhát ölteni, majd elindulni a hazájuk szolgálatára. Csakhogy náluk nem egy vagy két fiú ment el.
Hanem nyolc.
A második világháború és a koreai háború évei alatt a Janak család mind a nyolc fia az Egyesült Államok fegyveres erőiben szolgált. Különböző helyeken harcoltak, különböző sorsokat éltek meg, de ugyanazzal a bizonytalansággal néztek szembe, amely minden katonát kísért:
vajon látják-e még valaha az otthonukat?
Odahaza minden levél kincs volt. Minden hír egyszerre hozott megkönnyebbülést és rettegést. Ezekben az években családok milliói kaptak értesítést sebesülésről, eltűnésről vagy halálról. Senki sem érezhette magát biztonságban.
Albert és Helena számára azonban ez a teher nyolcszoros volt.
Nyolc gyermek távol.
Nyolc élet a háború kegyetlenségére bízva.
Nyolc ok arra, hogy minden kopogásnál összeszoruljon a szívük.
Valahányszor hír érkezett, ott bujkált a félelem: talán most jött el az az üzenet, amelyet egyetlen szülő sem szeretne megkapni.
Aztán valami rendkívüli történt.
A huszadik század két legvéresebb konfliktusa ellenére a Janak fivérek mindannyian túlélték a háborút.
Egyik a másik után tértek haza.
Épségben.
Élve.
Vissza ahhoz a családhoz, amely éveken át csak reménykedni tudott.
A pillanatot egy fénykép örökítette meg. A képen Helena Janak áll a nyolc fia között. Egyszerű családi fotó — mégis szinte felfoghatatlanul ritka abban az időben.
Miközben számtalan anya már csak megsárgult fényképeken láthatta viszont a gyermekét, Helena körül ott álltak mind a fiai.
Mind a nyolcan.
Ennek a történetnek nem a kitüntetések a legfontosabb szereplői. Nem a hőstettek vagy a dicsőség.
Hanem valami sokkal emberibb.
Valami, amire családok milliói vágytak, de nem adatott meg nekik:
a viszontlátás.
Nyolc fiú elindult a háborúba.
És mind a nyolcan hazatértek.
1780589669651.png
 
Nyolc fiú indult háborúba. Egy sem maradt ott. Mind a nyolcan hazatértek.
Abban a korban, amikor családok millióinak életét egyetlen távirat változtatta meg örökre, Albert és Helena Janak minden nap a remény és a félelem között éltek.
Texas egyszerű földművesei voltak. Olyan szülők, mint oly sokan mások a XX. század közepén, akik látták fiaikat egyenruhát ölteni, majd elindulni a hazájuk szolgálatára. Csakhogy náluk nem egy vagy két fiú ment el.
Hanem nyolc.
A második világháború és a koreai háború évei alatt a Janak család mind a nyolc fia az Egyesült Államok fegyveres erőiben szolgált. Különböző helyeken harcoltak, különböző sorsokat éltek meg, de ugyanazzal a bizonytalansággal néztek szembe, amely minden katonát kísért:
vajon látják-e még valaha az otthonukat?
Odahaza minden levél kincs volt. Minden hír egyszerre hozott megkönnyebbülést és rettegést. Ezekben az években családok milliói kaptak értesítést sebesülésről, eltűnésről vagy halálról. Senki sem érezhette magát biztonságban.
Albert és Helena számára azonban ez a teher nyolcszoros volt.
Nyolc gyermek távol.
Nyolc élet a háború kegyetlenségére bízva.
Nyolc ok arra, hogy minden kopogásnál összeszoruljon a szívük.
Valahányszor hír érkezett, ott bujkált a félelem: talán most jött el az az üzenet, amelyet egyetlen szülő sem szeretne megkapni.
Aztán valami rendkívüli történt.
A huszadik század két legvéresebb konfliktusa ellenére a Janak fivérek mindannyian túlélték a háborút.
Egyik a másik után tértek haza.
Épségben.
Élve.
Vissza ahhoz a családhoz, amely éveken át csak reménykedni tudott.
A pillanatot egy fénykép örökítette meg. A képen Helena Janak áll a nyolc fia között. Egyszerű családi fotó — mégis szinte felfoghatatlanul ritka abban az időben.
Miközben számtalan anya már csak megsárgult fényképeken láthatta viszont a gyermekét, Helena körül ott álltak mind a fiai.
Mind a nyolcan.
Ennek a történetnek nem a kitüntetések a legfontosabb szereplői. Nem a hőstettek vagy a dicsőség.
Hanem valami sokkal emberibb.
Valami, amire családok milliói vágytak, de nem adatott meg nekik:
a viszontlátás.
Nyolc fiú elindult a háborúba.
És mind a nyolcan hazatértek.
Csatolás megtekintése 2108887
Ez is egy teljesen értelmetlen háború volt. Egy elönnyel szolgált: felpörgött az ami gazdaság, ami 1945 után "leült".
 
A 8. merénylet II. Sándor ellen

A zsarnoknak tartott cáratyuskának hét alkalommal akarták kioltani az életét. Első ízben 1866-ban. 1879-ben öt pisztolylövést adtak le rá. Ugyanebben az évben az újonnan megalakult Népakarat nevű terrorszervezet előbb vonatrobbantással, azt követően pedig a Téli Palotában tett kísérletet II. Sándor meggyilkolására.
A nyolcadik kísérletet csak néhány órával élte túl.
1881. március 13-án hét kozák testőr és két szánon helyet foglaló, biztonságára vigyázó csapat kíséretében indult el a Téli Palotából a vasárnapi katonai szemlére. A katonák felvonulása a megszokott módon zajlott, mindaddig, amíg II. Sándor kocsija átért a Katalin-csatorna hídján. Akkor a Népakarat tagja, Riszakov bombát hajított a páncélozott jármű alá, amelynek következtében egy testőr az életét vesztette, több civil pedig megsérült. A merénylőt azonnal elfogták. Az uralkodó sértetlen maradt, de kísérői tanácsa ellenére kiszállt a hintóból, s ez lett a veszte. Ekkor Riszakov társa, egy Grinyevickijj nevű diák hajított gránátot a hintó felé, ami a cár közelében robbant fel, és csaknem teljesen leszakította a lábát. Sietve vitték vissza a palotába, segíteni azonban nem tudtak rajta. Fél négykor meghalt.

II. Sándor meggyilkolása (egykorú rajz):
1780653466253.png
 
Nyugalmukat védő polgárok

A 19. század második felében a vadnyugati városok lakói biztonságban érezhették magukat. Ha a nyugalmukat bűnöző veszélyeztette, vagy a törvényeket semmibe vevő csoport jelent meg, és a hatóságok képtelenek voltak megfékezni őket, a tisztes foglalkozást űző polgárok önkéntes rendfenntartó erővé szerveződtek, és leszámoltak velük. 1849-1902 között 210 ilyen esetet dokumentáltak, amelyeknek 527 áldozata volt. Többségüket felakasztották. Olykor azért, mert a bírói eljárás sokba került volna.
Egy-egy ilyen csoport létszáma 100-300 fő is lehetett, s miután elintézték a bűnözőket, fel is oszlottak. Előfordult, hogy San Franciscóban 6-8 ezer ember fogott fegyvert a város nyugalmáért.
1780993634279.png
 
Nyugalmukat védő polgárok

A 19. század második felében a vadnyugati városok lakói biztonságban érezhették magukat. Ha a nyugalmukat bűnöző veszélyeztette, vagy a törvényeket semmibe vevő csoport jelent meg, és a hatóságok képtelenek voltak megfékezni őket, a tisztes foglalkozást űző polgárok önkéntes rendfenntartó erővé szerveződtek, és leszámoltak velük. 1849-1902 között 210 ilyen esetet dokumentáltak, amelyeknek 527 áldozata volt. Többségüket felakasztották. Olykor azért, mert a bírói eljárás sokba került volna.
Egy-egy ilyen csoport létszáma 100-300 fő is lehetett, s miután elintézték a bűnözőket, fel is oszlottak. Előfordult, hogy San Franciscóban 6-8 ezer ember fogott fegyvert a város nyugalmáért.
Csatolás megtekintése 2109498
Asszem' azóta nevezik az efféle eljárásokat lincselésnek.:(
 
A dinamóelv szabadalmaztatója

A világhírű feltaláló, Ernst Werner von Siemens (1816-1892) a porosz hadsereg tüzéreként három évig tanult matematikát, fizikát és kémiát a berlini műszaki akadémián. Katonaként segédkezett egy párbajban, ami miatt börtönbe került. A zárkáját kis laboratóriummá alakította át, s Itt több olyan ötlete született, amelyeket a későbbiekben felhasznált a találmányai megalkotása során. Először egy megbízható távírót szabadalmaztatott. A Jedlik által leírt dinamóelvet a magyar feltalálótól függetlenül, 1866-ban ismerte fel, és jogi oltalom alá helyeztette, ezért a tudománytörténet őt tekinti a dinamó feltalálójának.
1781360083639.png
 
Néhány tény Siemensről


A tervei alapján épült meg az első villamos vasút.

Megépítette az első elektromos felvonót.

Bebizonyította, hogy a vezetőben az elektronok közel fénysebességgel haladnak.

Meghatározta számos anyag elektromos fajlagos ellenállását, és javaslatot tett az ellenállás alapegységére.

1882-ben 540 m-es próbapályán mutatta be a trolibusz ősét Berlinben.


A sínekhez kötött és a közúti jármű összeházasításának szüleménye, a trolibusz őse:
1781868867005.png
 
Galileo Galileit a római inkvizíció kényszerítette, hogy hivatalosan is megtagadja a heliocentrikus világképet. A tudós térden állva vonta vissza azon állítását, miszerint a Föld kering a Nap körül, bár a legenda szerint csendben hozzátette: „Mégis mozog a Föld”. Az egyház élethosszig tartó házi őrizetre ítélte.
1782136528722.png
 
Sztálinnak négy hónapig volt állása

Sztálinnak mindössze 4 hónapig volt állása 1899–1900-ban, a tbiliszi Fizikai Intézet obszervatóriumban ellenőrizte a csapadékmérőket, és néha takarított az udvaron.

1782227734642.png
 
Oldal tetejére