Évfordulók. Írók, költők, zeneszerzők, festők …

Verzarka témája a 'Jeles napok' fórumban , 2006 Augusztus 30.

  1. csocsike

    csocsike Vendég

    Sajnalom. Nyugodjek bekeben. :(
     
  2. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    Mától kisidőre szünetel az évfordulók rovat. Egyszerűen nem látok, most már csak keresem a betűket, nem megy.

    De visszajövök és folytatom, remélem hamarosan. Ha elírtam valamit, elnézést.
     
  3. kotnyeLes93

    kotnyeLes93 Állandó Tag

    December 15.-én lesz Gustave Eiffel születésének évfordulója. Ő az egyik kedvenc tervezőm.
    1832 december 15.-én született Dijonban Alexandre Gustave Boenickhausen néven. Apja Alexandre Boenickhausen rendőr volt, anyja Catherine Moineuse különféle vállalkozásokkal foglalkozott. Eiffel a középiskola elvégzése után Párizsba ment, ahol 1855-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett. 1856 februárjában megismerkedett Charles Nepveu-vel, akinek párizsi gyárában sűrített levegős kovácsezközök gyártásával foglalkoztak, valamint fémszerkezetek építésével. Mivel a könnyű, nagy szilárdságú és egyre könnyebben megmunkálható anyag különféle építményekhez való felhasználása gazdaságosabb volt, mint a kőé, a cég egyre több megrendelést kapott. A fiatal mérnök csakhamar megmutathatta csillogó tehetségét. (Bordeaux-i vasúti híd). 1862-ben feleségül vette Marie Gaudelet és Clichy-la-Garenne-ben telepedtek le. 5 gyerekük született. Felesége 1877-ben meghalt. 1868-ban Levallois-Perret-ben megvett egy fémszerkezet-építő műhelyt és megalapította az Eiffel & Cie-t. Ekkörül az idő körül vette fel az Eiffel nevet, mivel családja a németországi Eifel vidékről származott. Az eredeti nevét nem tudták rendesen kiejteni. Kiváló mérnökei a belga Théophile Seyrig, a francia Émile Nouguier és a svájci Maurice Koechlin. Ők tervezték az amerikai Szabadság szobor vázát, a francia Garabit viaduktot, a budapesti Nyugat pályaudvar csarnokát, a Margit hidat, a szegedi Tisza-hidat, a portugál Maria Pia viaduktot és az 1889-es Világkiállításra párizs jelképét, az Eiffel-tornyot. Panama-botrány idején személye körül heves viták alakultak ki, amelyek nagyon megviselték. Lemondott a cégről és a toronyban berendezett laboratóriumban aerodinamikai kutatásokat végzett. A szabadon eső tárgyak sebességét vizsgálta, repüléssel kapcsolatos kutatásai voltak. 1923 december 27.-én hunyt el Párizsban, a Rabelais utcai házában. A Levallois-Perret-i temetőben temették el.
     
  4. szomi

    szomi Állandó Tag

    Ma van Vörösmarty Mihály születésnapja elindult a fáklyás felvonulás szülőfalujában mint minden évben a Központban lévő szobráig csak azért írtam mert itt lakom és gyönyörű látvány Sziasztok
     
  5. memi59

    memi59 Állandó Tag

    VERZARKA!!Kivanok mielobbi gyogyulast hogy folytasd csodalatos munkadat.Kellemes Unnepeket!Puszi
     
  6. BZsolt

    BZsolt Új tag

    Sziasztok!
    Segítséget kérek tőletek!
    Keresem egy Népi művész fafaragványait, tudtomal sok került Kanadába.
    Homa Jánosnak hívják a művészt, és a két világháború között alkotott. A dédunokái (köztük a feleségem) próbálja az életművet összeszedni.
    Köszönettel veszek minden Linket ami elvezet valamelyik szobrához.

    [​IMG]
    Homa János:Hegyibeszéd
     
  7. pelso

    pelso Állandó Tag

    Ezen a napon
    Négyszáztíz éve halt meg Tintoretto
    [​IMG]

    A velencei reneszánsz jeles alakja, Jacopo Tintoretto festőművész 1594. május 31-én távozott a földi világból. A Robustiként 1518. szeptember 29-én, Velencében született művész kelmefestő (olaszul tintore) foglalkozású apjáról változtatta át családnevét Tintorettóra. Noha megfordult Rómában és Mantovában, életét mindvégig Velencében élte. Mesterei nem kisebb művészek, mint Veronese, Bordone és Tiziano voltak. Utóbbitól a színkezelést tanulta, aki azonban hamarosan megvált tanítványától. Az ifjú Tintoretto az alakok formálását Michelangelótól leste el, de stílusára toszkán és bolognai mesterek is hatottak. Harminckilenc évesen festette Szent Márk csodája című képét, amellyel megalapozta hírnevét. Képein a manierizmus stílusjegyei, a képzeletgazdagság és a meglepő perspektívák fedezhetők fel. Számos biblikus témát festett meg. Életművének csúcsa az 1576 és 81 között festett, erős vallásos hitet sugárzó harminc mennyezetfreskója a San Roccóban. Tintoretto nagy sikereket ért el, de mindhalálig lázasan dolgozott, műveiért pedig alacsony honoráriumot kért. 1555-ben kötött házasságából nyolc gyermeke született, közülük három festő lett, akik az atyai műhelyben dolgoztak. Tintoretto igen termékeny festő volt, és bár művészetét a klasszicizmus kora kevéssé értékelte, ma a kései reneszánsz kiemelkedő alkotójaként tartják számon. Erőteljes festőiségével, mediterrán színvilágával a manierizmus legjelentősebb képviselőjének tekintik. A budapesti Szépművészeti Múzeumban több képe is látható, a legfontosabb közülük a Krisztus Emmausban.
     
  8. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>Esti utazás
    Szárnyait most már nem fújja a szél,
    meghúzódott távol, hol nem dörög az ég,
    s mint ki magának végső nyughelyet talált,
    mély álomba zuhant a megtépett madár.

    Elaludt a csónak is, már nem forog a lapát,
    csendbe ringatja a víz, örök társra talált,
    algák tömtek be rajta minden repedést,
    egy vízipók belebújt s benne új életre kélt.

    Minden olyan nyugodt, csak egy mécses ég,
    mellette egy kis gyermek olvas tündérmesét,
    számára csak most ébred a csodás vízi világ,
    hol a csónakban tündér táncol, felette arany madár. </TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Keszte Szilvia
    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
    Pink63 kedveli ezt.
  9. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>Isten súgta...
    Imádkoztam - felejtsem el,
    Isten súgta ne tegyem meg
    az idő gyógyír, várd ki lelkem,
    ne legyél oly türelmetlen!
    lassan-lassan gyógyul a seb:
    albumokat előveszem
    emlékekkel a kezemben,
    - fájdalomtól rettegve,
    óvatosan lapozgatom,
    egy-egy képnél elmélázok
    - ó, de szép volt...
    nézegetem, révedezek...
    foltozgatok, szövögetek
    ne felejtsem honnan jöttem
    szívem nyugodt, nem zakatol
    sorsomat már elfogadom,
    szép volt, rég volt - ez már a múlt,
    végig kísér utamon az Úr. </TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Mészárosné Fischli Magdolna
    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  10. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>A remény sugara
    Parányi szikraként jöttem a világra,
    Csodára, a létezést várva.
    Kihunytam, mint csillag az égen,
    S kudarcba fulladva elvesztem a sötétségben.
    Ami eltűnt, soha nem lesz ugyanaz,
    De az esély, hogy visszatér, mindig megmarad.
    Nem ragyogok már a messzi éjszakában,
    Nem alszom ki, mint láng a gyertyában,
    De fényem benned újra életre kél,
    Ha meglátod a reményt, hogy valami jobb légy. </TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Balázs Márta
    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  11. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>A kereső kérése
    Megrontva Szent Koronánk,
    Dúl a Földön nagy viszály.
    Tévelyegnek gonoszok,
    Az ember homályban áll.
    Fára felrótt magvas álom,
    Az Ős Öreg Istent látom.
    Sírás a nép közt, szomjúhozás.
    Kiutat mutass és kutat áss! </TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Baráth Attila Gyula
    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  12. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>Nem jó a világ...
    Nem értem a világot.
    Számomra nem világos.
    Mért jó az, ha oly sok ember.
    Igazat mondani nem mer.

    Félnek tán az érzésektől?
    Vagy csak a másik embertől?
    Mért élünk hazug világban?
    A kesergés, már hiába.

    Mióta forog a föld.
    Az ember embert öl.
    Háború és viszálykodás.
    Mire jó a torzsalkodás?

    Minden ember azt keresi.
    Hogy jó legyen, de csak neki.
    Gondoljunk, hát néha arra.
    Hogy a másik mit akarna.

    Legyünk kicsit adakozók.
    Ne csak mással hadakozók.
    Nem akarunk szebben élni?
    A szomszéddal jól megférni?

    Még a szerelem sem igaz.
    A csalásra nincsen vigasz.
    Ha már unjuk a társunkat.
    Ne keressünk másik utat.

    Őszinteség? Tudom nehéz.
    De hidd el, jobb így az egész.
    Elmondani, hogy mi bánt.
    Nem pedig szítani a vitát.

    Milyen szép lenne a világ.
    Ha senki sem csinál már hibát.
    Meghallgatjuk más bánatát.
    Segítünk, ha számítnak ránk.

    De amíg van bűn és csalás.
    Nem lesz tökéletes világ.
    Az őszinteség csak egy álom.
    De én mégis erre vágyom.

    Dühít, hogy az őszinteség.
    Csak ritka emberi erény.
    Bűnben élni biztos könnyebb.
    De a büntetés kemény lesz. </TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Krémer Zoltánné
    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  13. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>Sötétség és Fény
    Járom a várost, de nem lellek,
    Túl sötét van, fény gyere.
    Kértelek százszor, vagy ezerszer,
    Hogy ne menj el, maradj velem.

    Egy nap mégis elhagytál, sötét lett minden,
    Ahova csak mész, ott fény egy csepp sincsen.
    Járom a falut, de nem lellek,
    Túl sötét van, fény gyere.

    Megtalállak egy szép napon téged,
    Boldogok leszünk újra,
    A sötétség elnyeri méltó büntetését,
    S a fény újra átjárja testemet.

    Járom a várost s meglellek,
    Nincs többé sötétség.
    Boldogok leszünk mind ketten,
    S a sötétség újra fel sem ébred. </TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Hanzelik Erika
    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  14. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>Vidám temetés
    Előttem sírgödörként terül szét
    A régen kiszáradt nagy folyómeder
    Könnynek, kínoknak kitárja lágy ölét
    Mely mázsás teherként lelkemben hever

    Mert temetni jöttem Hozzád e viharos éjjelen
    Mélyre ásni mindent, mitől lakatlan vagyok
    Csalódást, önvádat, összes szégyenem
    Felettem már Múzsám napfénye ragyog

    Szeretném őt követni, néma csendben, híven
    Szemeiben maradjon rejtve száz édes titok
    Mesebeli kisrókaként feldíszítem szívem
    Majd sebesült Don Quijoteként tovasántítok

    Asztalomhoz hívlak, fényes égi vándor
    Igyál velem egy pohár finom bort
    Engedd, hogy testedben szétfolyjék a mámor
    Üljük meg együtt e szép halotti tort </TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Dévényi Valter
    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  15. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    Sors
    Sosem értettem, miért játszik velem.
    Hol magasba emel, és elringat,
    Majd a hideg valóságra ébredek,
    És ez megingat.

    Mit is akar velem, mire kellek neki?
    Nem tudom...
    Talán meg van előre írva,
    Vagy csak úgy hirtelen jön az ötlet
    Játszani a kicsivel valahogy mindig könnyebb!

    Por vagyok a szélben, beletörődve ringatózom,
    Hiába kerülök feljebb, a végén mindig lecsúszom.
    Sírásra görbül ajkam, szememben könnynek égnek,
    De ha sírok, nem lesz jobb!
    Inkább mosolyogva tovább élek.
     
  16. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>Címszó
    Ebbe születtél, de látom a világ ellen vagy,
    A vázád aranyból volt, még is a virág elhervadt,
    A kérdés: A virág rossz? vagy Te is hibás ember vagy?
    Vigyázz a közönséggel, mert az imázs csak egyszer nagy...
    Mentenél másokat, de az álarc mögé látok,
    Elítéled a háborút, ezért a párharc köré átok.
    Észlelem mind azt, amit elszív egy gonosz,
    A kosz engem is mérgel, ezért persil-el mosok.
    Hiába minden szép szó, ha a végeredmény semmi,
    Menj! Ha a csak a nyugalom érdekel és ennyi.
    A szíved hazudni szeretne, de a szemed elárul,
    És az ajtó min közlekedsz majd egyszer bezárul.
    Ez nem játék, ez van az élet sakktábláján felül,
    A kijelzőre kerülsz, ha a csapdáján átkerülsz.
    A háló nem foghat meg, nem peregsz le könnyen,
    Ha Magáználak kérdezném: Mit tegezzek Önben?!
    Érted pereg le könnyem, gyógyít az mint a griffé,
    Érzed amit gondolok, ezért morbid a tinta kissé.
    Nem jönnek át soraim, más lettem, mássá Veled nőttem,
    Soraimban minden rímmel, minden gátlást levetkőztem.
    Lököttként éltem és Te, Lököttként éltél,
    Szabadon benzin voltam, de kötöttként vészfék...
    Mind a ketten így éltünk, de kiégett az izzó,
    És mindig arra fogták, hogy idétlen a címszó. </TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Harasztovics István (ifj.)
    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  17. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>A szív...
    Egy holdfényes, csillagos éjszaka
    s halkan szólít a csend szava.
    pörög-forog a világ, a világ,
    valaki fejében jársz - jársz.

    S a csend mély bugyra, halkan-csöndben
    szólít, legsötétebb mélyibe szív...
    elcsábított egy keserű szív, mely...
    mely mint űzött vadkan mélyre hív...

    S ugyan mi lelt? Bedőltél?
    s minden mást feledtél?!
    s óóó keserű szív, keserű szív,
    mért keseríted meg mások életét?

    Mondd mért, mondd mért?,
    s a kérdés a pokol bugyrába vész.
    s a homályos fátyol mögül,
    visszhangzik kérdésem fölül.

    A víz nyelte el a hangomat,
    s nem csobban, csak elhallgat.
    de hiába tűnt el a legmélyebb bugyrába,
    még onnan is visszhangzik a látóhatárra.

    Már elhalt, már eltűnt,
    már el-el csöndesült.
    már eltűnt, már eltűnt,
    s utána feledésbe merült.

    S a pokol bugyra, mely forró,
    elkékült, s jéggé fagyott.
    a kérdésem is feledésbe merült,
    s a jég közé lekerült.

    Már csak halványan hallatszik,
    és már senki sem emlékszik.
    s csak pár perc telt el,
    de a vulkán, újra tűzben ég.

    S egy szív, egy lángoló szív,
    ártatlanságot sejtetve, a pokolba hív.
    a pokol legmélyebb bugyrába szív,
    egy ártatlan, lángoló szív.

    S neki, neki nem teszek fel kérdést,
    neki kérdésre, válasszal felelnék.
    s ha ez nem lenne elég,
    kérdésre, kérdéssel is a válasz elég...

    Ez ennek a vége, a vége
    most már lelkem, aludni térhet... </TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Pálnagy Boglárka
    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  18. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>Látod
    Látod, hogy örültél a tavasznak?
    De most használd ki a nyarat
    Új emberek, új szalag
    Új képek, új maszlag
    Olyan gyorsan ne szaladj
    Összetaposod a ki nem mondott szavakat

    Látod, hogy mennyire vak vagy?
    Keresed azt ami talán meg van
    Régi arcok, régi vágyak
    Régi helyek, régi árnyak
    Lépkedj egyre gyorsabban
    Nem késheted le a megrendelt sorsodat

    Látod, hogy mindenki változik?
    ilyenkor senki sem álmodik
    Pillnyi tettek, pillnyi figyelem
    Pillnyi, kérések, pillnyi ígéret
    Haladj a saját ütemedben
    Ami elrendelt, az kikerülhetetlen... </TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Dénes Brigitta
    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  19. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>Él a remény
    Csend talaján
    izzik a vágy
    fiú és lány
    halk tüzet ád.
    Szemben a szem
    és kézben a kéz
    pattan a szikra
    lebben a lég.
    Zörren a szív
    és mozdul a száj
    csók remegésén
    lobban a láng.
    Múlt ami nincs már
    tűzben elég
    új szerelemben
    lángol a lét. </TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Jeney László

    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  20. Szabina1993

    Szabina1993 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>Csillám
    Hisznek, félnek, megragadnak,
    futnak tovább, felkacagnak,
    apró lények, erős szívvel,
    sziklát zúznak könnyűszerrel.

    Tova vittek, le is tettek,
    sötét árnyra rámeredtek,
    terpeszkedve pusztít kertet,
    felborítva békét, rendet.

    Kérnek engem, embert, gyengét,
    óvjam tőle házuk fényét,
    szükség ébreszt erőt bennem,
    elindulok gonosz ellen.

    Lándzsát fogva rárohantam,
    egy csapástól földre rogytam,
    kevés vagyok, ily nagy ellen,
    furfang segít győzni engem.

    Szorgos kézzel készült csapda,
    behemótot agyoncsapta,
    boldog kis nép mind megóvva,
    hazavittek kakas szóra.

    Felkelt a nap, tovább éltem,
    mi sem történt, elfeledtem,
    hall`ni hangjuk néha véltem,
    sosem jöttek többet értem. </TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Regnider
    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     

Megosztás