Így döngölte földbe Albert Einstein, ateista Filozófia tanárát!

analema · 2016 Március 6

"Ha Einsteint idéznek mindig gyanakodj" - ősi kelta mondás

http://www.urbanlegends.hu/2012/06/az-ateista-professzor-esete-az-ifju-einsteinnel/

A történet csak a hamis Einstein idézeteket gyarapítja.

Természetesen ezzel nem foglaltam állást sem Isten létezésében, sem hitbeli kérdésekben.

Verbovszki Sándor · 2016 Március 6

Ez olyan feltevés, mint a zénoni paradoxon a repülő nyílvesszőről.

Képzeljünk el egy nyílvesszőt, amely bármely időpillanatban a levegő egy ismert pontján tartózkodik. Ha ennek a pillanatnak nincs időbeli kiterjedése, akkor a nyílnak „nincs ideje”, hogy elmozduljon, tehát nyugalomban kell, hogy legyen. Hasonló logikával belátható, hogy az ezt követő pillanatokban is nyugalomban van. Mivel ez az idő bármelyik pillanatára igazolható, a nyílvessző egyáltalán nem mozoghat: a mozgása csak illúzió.

Zénón ez alapján azt állítja, hogy a mozgás csak illúzió, valójában nem létezik, így tehát sebességről sincs értelme beszélni, sem annak határértékéről.

Tehát minden igaz és igaz mindennek az ellentéte is?

Ernoe · 2016 Március 6

Drága Melitta csak nem gondolod komolyan, hogy emögött a gyerekes mese mögött, amit szinte minden évben megismétel valaki az "Isten és más mesék" cimü topikban egy szikrányi valoság lenne?
-
Igazán sajnálom hogy ha megsértek itt egynéhány ortodox hivöt de Albert Einstein nem volt istenhivö, különösképpen nem hitt egy "képünkre és hasonlatosságunkra" emlékeztetö teremtö és világot müködtetö istenben.

-
Einstein nem folytatott ilyen gyerekes dialogust a tanáraival, amiben több okbol kifolyolag biztosak lehetünk.
-
Einstein teljes egyértelmüséggel megmondta a bibliográfiájában, hogy nekei serdülökorában elég volt egy természettudományt népszerüsitö ujság ahoz, hogy rögtön belássa a Biblia az egy mese.
-
Másodjára a tanárok a Müncheni gimnáziumban ugy szájonvágták volna a diákot feleselés miatt, hogy csak na.
Ezenkivül a szohasználat is elárulja, hogy egy költeménnyel állunk szemben.

analema · 2016 Március 6

Verbovszki Sándor írta:
Ez olyan feltevés, mint a zénoni paradoxon a repülő nyílvesszőről.

Képzeljünk el egy nyílvesszőt, amely bármely időpillanatban a levegő egy ismert pontján tartózkodik. Ha ennek a pillanatnak nincs időbeli kiterjedése, akkor a nyílnak „nincs ideje”, hogy elmozduljon, tehát nyugalomban kell, hogy legyen. Hasonló logikával belátható, hogy az ezt követő pillanatokban is nyugalomban van. Mivel ez az idő bármelyik pillanatára igazolható, a nyílvessző egyáltalán nem mozoghat: a mozgása csak illúzió.

Zénón ez alapján azt állítja, hogy a mozgás csak illúzió, valójában nem létezik, így tehát sebességről sincs értelme beszélni, sem annak határértékéről.

Tehát minden igaz és igaz mindennek az ellentéte is?

A helyzet az, hogy azóta sokat fejlődött a differenciálszámítás és egyéb matematikai ágak, így megtudtuk, hogy bizony ezen kérdések akár száraz matematikával is feloldhatók.(De nem is feltételezem, hogy ezeket nem ismered)

De azt is mondhatjuk, hogy tojunk a matematikára, mert akárhogy is nézzük a nyílvessző csak repül, a fának hajított kő koppan az oldalán, és Akhilleusz mégiscsak utoléri a teknősbékát

Melitta · 2016 Március 6

Kedves Erno
Minden uj szulottnek minden uj.

Jaszladany · 2016 Március 6

Ernoe írta:
Drága Melitta csak nem gondolod komolyan, hogy emögött a gyerekes mese mögött, amit szinte minden évben megismétel valaki az "Isten és más mesék" cimü topikban egy szikrányi valoság lenne?
-
Igazán sajnálom hogy ha megsértek itt egynéhány ortodox hivöt de Albert Einstein nem volt istenhivö, különösképpen nem hitt egy "képünkre és hasonlatosságunkra" emlékeztetö teremtö és világot müködtetö istenben.

-
Einstein teljes egyértelmüséggel megmondta a bibliográfiájában, hogy nekei serdülökorában elég volt egy természettudományt népszerüsitö ujság ahoz, hogy rögtön belássa a Biblia az egy mese.

Bírom az érvelésed, Ernoe, szóval amit a cikk szerint Einstein mondott, az szerinted mese, mert nem férne bele a te kis elképzelésedbe Einsteinről, és ezt nem mással támasztod alá, mint egy másik mesével Einsteinről :rohog:

A te értesülésed ugyan mitől pontosabb?
Beszéltél személyesen a tudóssal?

Ernoe · 2016 Március 6

Ugy kezdödik a cikk, hogy "Tudományos körökben sűrűn vitatott kérdés Isten létezése." Ezt valoszinü egy theologus mondta, mert az isteneknek semmi keresnivalojuk nincs a természettudományokban. Márcsak definitio szerint is.
-
En nem ismerek egyetlen természettudományos tételt sem amelyik ne jönne ki istenek nélkül. Megtaláltuk az X-bosont, kimutattuk a gravitátios hullámot, létrehoztuk az atomerömüvet, Marsra helyeztünk egy tonna nehéz autot amelyik önálloan kutat, vissza-tudunk tekinteni a világmindenség multjába, söt még a nemláthato anyagot "dunkle materia" is mérni tudjuk... anélkül, hogy az istenfogalomra szükségünk lenne.
-
Megeszem a kalapomat ha a fennti történet igaz. De mondjuk azt, hogy tévedek, mit bizonyitana ez a beszélgetés? Egy kis kölök elkövet egy logikai lapsust, ez nem jelenti azt, hogy felnött tanult fejjel ugyanazt a hibát követte volna el.
-
Nemcsak Richard Dawkins ment át gyerekkori hiten hanem sok más lett indoktrinálva valláso szülök álltal, beleértve szerénységemet is.

Csillagözön · 2016 Március 6

Ernoe írta:
-
En nem ismerek egyetlen természettudományos tételt sem amelyik ne jönne ki istenek nélkül.

Kedves Ernő!

Ez a legfrissebb.

Magyaroké az agykutatók első Nobel-díja

2016-03-06

Három magyar kutató kapta az “agykutatás Nobel-díjának” is nevezhető Agy-Díjat (The Brain Prize), melyet a dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány első ízben ad át május 2-án Koppenhágában. Az egymillió euróval járó új díjat a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért Somogyi Péternek, Freund Tamásnak és Buzsáki Györgynek ítélték oda.

Gyorsan terjed a legnagyobb közösségi oldalon egy interjú, amelyben Prof. Dr. Freund Tamás agykutató beszél a lélekről, az agyról, az ateizmusról és az evolúcióról. Szavai megdöbbentőek, muszáj rajtuk elgondolkodni.

"....Freund Tamás Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től élettudományi alelnöke. Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa.Megdöbbentő amikor a materiális világ kutatói, a racionalitás emberei mégiscsak eljutnak az anyagon túli, sokkal “finomabb szintű” dimenziók világába is, és a sejtek, idegpályák és egyéb biológiai dolgok mellett, Istenről kezdenek el beszélni.......

......Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki.

Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség.

Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei.

Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő.
Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista....."

burgum · 2016 Március 6

Einstein nagyon fiatal kora óta hitetlen volt - ezt megírta önmagáról.
Ez teljesen független attól, hogy van-e Isten vagy sincs.
Vannak tudósok akik hisznek, és vannak akik nem.
Én azt hiszem, hogy megyek vacsorázni.

Jaszladany · 2016 Március 6

Ernoe írta:
az isteneknek semmi keresnivalojuk nincs a természettudományokban.

majd Te kitiltod őket onnan, Ernoe.

Ernoe írta:
Nemcsak Richard Dawkins ment át gyerekkori hiten hanem sok más lett indoktrinálva valláso szülök álltal, beleértve szerénységemet is.

Megdönthetetlen érv Isten létezésével szemben.

Jaszladany · 2016 Március 6

burgum írta:
Einstein nagyon fiatal kora óta hitetlen volt - ezt megírta önmagáról.
Ez teljesen független attól, hogy van-e Isten vagy sincs.
Vannak tudósok akik hisznek, és vannak akik nem.
Én azt hiszem, hogy megyek vacsorázni.

Abban igazad van, hogy Isten létezése független attól, hogy ki hisz benne vagy ki nem.

De Einsteint nem nevezném hitetlennek. Bár nem egy személyes Istenben hitt, semmiképpen sem volt ateista. Ez az előadás elég jól összefoglalja Einstein nézeteit Istenről és a vallásról:
http://vallasszoba.shp.hu/hpc/web.php?a=vallasszoba&o=einstein_hite_jO7

burgum · 2016 Március 6

Jaszladany írta:
Abban igazad van, hogy Isten létezése független attól, hogy ki hisz benne vagy ki nem.

De Einsteint nem nevezném hitetlennek. Bár nem egy személyes Istenben hitt, semmiképpen sem volt ateista. Ez az előadás elég jól összefoglalja Einstein nézeteit Istenről és a vallásról:
http://vallasszoba.shp.hu/hpc/web.php?a=vallasszoba&o=einstein_hite_jO7

Kedves Jaszladany, ne haragudj, de nekem az általad beidézett oldal infantilisnek tünik.
Igaz, tényleg mondott volt Einstein olyat, hogy "Isten nem kockázik", de ez ki lett emelve a kontextusábol. Arról volt szó ugyanis, hogy a (quasi) végtelen, nagyon nagy számok halmazában, a probabilisztika precíz törvénnyé válik. Az a helyzet, hogy ha valaki nagyon-de-nagyon érti a dolgát, akkor képes azt egyszerûen elmagyarázni is. Ezt tette Einstein, szerintem nagyonis szellemesen szemléltetve.

Jaszladany · 2016 Március 6

burgum írta:
Kedves Jaszladany, ne haragudj, de nekem az általad beidézett oldal infantilisnek tünik.
Igaz, tényleg mondott volt Einstein olyat, hogy "Isten nem kockázik", de ez ki lett emelve a kontextusábol. Arról volt szó ugyanis, hogy a (quasi) végtelen, nagyon nagy számok halmazában, a probabilisztika precíz törvénnyé válik. Az a helyzet, hogy ha valaki nagyon-de-nagyon érti a dolgát, akkor képes azt egyszerûen elmagyarázni is. Ezt tette Einstein, szerintem nagyonis szellemesen szemléltetve.

Ha tovább olvasod, akkor láthatod, hogy a cikk is kitért arra, hogy ez így ki van emelve a szövegösszefüggésből. Azt írja: "Ezt az idézetet gyakran annak alátámasztására hozzák fel, hogy Einstein hitt a kereszténység istenében. Az idézetnek ez a felhasználása azonban figyelmen kívül hagyja a szövegösszefüggést: Einstein mondása valójában azt fejezi ki, hogy a tudós elutasította a kvantumelmélet legnépszerűbb értelmezésének bizonyos aspektusait..." stb.
Olvasd végig előbb.

burgum · 2016 Március 6

Jaszladany írta:
Ha tovább olvasod, akkor láthatod, hogy a cikk is kitért arra, hogy ez így ki van emelve a szövegösszefüggésből. Azt írja: "Ezt az idézetet gyakran annak alátámasztására hozzák fel, hogy Einstein hitt a kereszténység istenében. Az idézetnek ez a felhasználása azonban figyelmen kívül hagyja a szövegösszefüggést: Einstein mondása valójában azt fejezi ki, hogy a tudós elutasította a kvantumelmélet legnépszerűbb értelmezésének bizonyos aspektusait..." stb.
Olvasd végig előbb.

Végigolvastam, de nem akartam belemenni, mivel az már túlment Einstein gyerekcipõjén...

És én sem itt tárgyalnám ezt le. azon felül, hogy ateista és antiteista nem ugyanaz. Einstein is felismerte a judeo-kereszténység társadalmat összetartó erejét, és eképp szocializálódott. Azaz, értékelte.

Verbovszki Sándor · 2016 Március 7

analema írta:
A helyzet az, hogy azóta sokat fejlődött a differenciálszámítás és egyéb matematikai ágak, így megtudtuk, hogy bizony ezen kérdések akár száraz matematikával is feloldhatók.(De nem is feltételezem, hogy ezeket nem ismered)

De azt is mondhatjuk, hogy tojunk a matematikára, mert akárhogy is nézzük a nyílvessző csak repül, a fának hajított kő koppan az oldalán, és Akhilleusz mégiscsak utoléri a teknősbékát

És a mai filozófusok is milyen jól megélnek...

Georgina Bojana · 2016 Március 7

Melitta írta:
Tudományos körökben sűrűn vitatott kérdés Isten létezése. Számos tudós úgy gondolja, hogy Isten nem létezik, sőt vannak akik ennél is messzebbre mennek. Szerintük Isten egyenesen gonosz. Ám a feltevés alapvetően téves, amit Albert Einstein már gyerekkorában is könnyedén megcáfolt.

Isten létezését a mai napig nem tudtuk bizonyítani. Éppen ezért sokan úgy vélik, hogy nem is létezik. Megint mások úgy gondolják, hogy ha Isten teremtett mindent, jót és rosszat is, akkor Isten alapvetően rossz, hiszen csak a rossz teremthet rosszat.

Albert Einstein azonban mindkét következtetést tévesnek vélte. Ahogy a videóban láthattuk, már gyermekkorában is könnyedén helyre utasította filozófia tanárát, egy meglehetősen egyszerű, mégis nehezen kikezdhető gondolatmenettel.

Később "Hogyan látom a világot" c.művében úgy fogalmazott, hogy a tudomány emberei mindannyian hívők, még azok is, akik ezt tagadják, Egy jó tudós ugyanis hisz egy "univerzális rendező erőben". Ez a rendező erő azonban, a rendelkezésre álló eszközeinkkel egy bizonyos szinten megfigyelhető az univerzum matematikai, fizikai, kémiai, biológiai törvényein keresztül. Ezt az erőt tekintette Einstein Istennek.

Einstein "Hogyan látom a világot" című könyvét ezen a linken olvashatjátok el! Remek olvasmány, csak ajánlani tudjuk! Jó szórakozást!!

Csatolás megtekintése 1435479

*
Isten létezésére sokan rábólintanak, sokan pedig tagadják. Életünkben vannak olyan időszakok, amikor már - úgy hisszük, s talán úgy is van, - hogy mindent elveszítettünk, elveszítünk... S, olyankor bizony óhatatlanul égnek emeljük a kezünket, segítségért. Aztán, amikor megtapasztaljuk, hogy ez sem, meg az sem úgy teljesül, amiben reménykedtünk, reménykedünk, - vagy megtapasztaljuk a közönyt, a gonoszságot, az álságokat, az igazságtalanságokat, akkor bizony újbólagosan feltesszük a kérdést önmagunknak: létezik-e Isten? S, ha igen, akkor hogyan és miért tűri ezt meg azt el?!
Ez a kettősség jellemző az emberek legtöbbjére.
Igen, igen, volt, hogy én is kértem, sőt könyörögtem. Nem adatott meg, sőt. Olyankor dühös és elkeseredett voltam, számon is kértem, ami nem éppen ildomos - Istent kérdőre vonni. Már, akkor, amennyiben létezik. Van viszont olyan élethelyzet, hogy amikor már senkihez, semmihez sem fohászkodhatunk, bizony, bizony elmondjuk azt az imát, mely a szívünk rejtekében van. Elmondjuk, mert reménykedünk. S, a remény tart minket életben, oly sokszor a remény ad erőt az újbóli folytatásainkhoz.
G.B.

Csillagözön · 2016 Március 7

Verbovszki Sándor írta:
Ez a cikk a 2011. március 7-i Népszabadságban már megjelent. Nem túl friss a hír.

Az "Agy-Díj" a friss. A cikk a tudós világnézetét mutatja, ami egy agykutatónál nem mellékes, pláne úgy, hogy azzal együtt kapta meg az említett díjat.

Kókai Viktória · 2018 Február 6

analema írta:
"Ha Einsteint idéznek mindig gyanakodj" - ősi kelta mondás

http://www.urbanlegends.hu/2012/06/az-ateista-professzor-esete-az-ifju-einsteinnel/

A történet csak a hamis Einstein idézeteket gyarapítja.

Természetesen ezzel nem foglaltam állást sem Isten létezésében, sem hitbeli kérdésekben.

én is jártam már úgy, hogy osztottam valamit és kiderült nem is az írta, akit forrásként megjelöltek. :-(

prominor · 2018 Február 6

Mielőtt ölre mentek ..
1. Tagadhatatlan: Einstein maga mondta Zsidó vagyok... Ráadásul ez tény is...

2. Szintén Ő mondta Nem hiszek egy minden kérést teljesítő Istenben , hozzám Spinóza Isten képe áll közelebb.

3.Ahol a tudomány véget ér ott kezdődik a hit.. s minden tudós amiben hisz azt szeretné bizonyítani is, s attól válik tudománnyá, hogy a feltevés cáfolható.. perpetum mobile...

Így döngölte földbe Albert Einstein, ateista Filozófia tanárát!

analema

Verbovszki Sándor

Ernoe

analema

Melitta

Jaszladany

Ernoe

Csillagözön

burgum

Jaszladany

Jaszladany

burgum

Jaszladany

burgum

Verbovszki Sándor

Georgina Bojana

Csillagözön

Kókai Viktória

prominor

Hasonló témák

Hírkategóriák

Hírdetőink

Friss üzenetek

Friss profil üzenetek

Statisztikák

Az oldal megosztása