Sziasztok! Reformpedagógiáról valakinek van valamilyen tétele? konkrétan 8 reformpedógiai személyt (pl. Montessori, Freinet...) kéne jellemeznem a köv. pontok szerint: nevelési célok, nevelési feladatok, műveltségi terület, alkalmazott módszerek, eszközök, iskola kapcsolatrendszere, tanár-diák viszony jellemző . Nagyon hálás lennék bármilyen kis segítségnek is.
Szia!
Nem sokat találtam, de hátha segít kicsit! Két helyről ollóztam össze, van, ami egyezik, de van, ami más.
Sok sikert!
Sasa
<strike>ˇ</strike>Reformpedagógiai irányzatok az óvodai nevelésben (Freinet, Montessori, Waldorf)
I. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése az első világháborúig
1. Hagyományos iskola – Ellen Key
2. Művészetpedagógiai irányzat – Új Iskola -
Julius Langbehn
3. New School – Cecil Reddie
4. Természettudományos, biológiai-antropológiai koncepciók - egyre fokozottabban a
kisgyermekek és kisiskolások nevelésnek kérdései felé fordult. Ennek jegyében született meg a kor természettudományos eredményeinek felhasználásával
Maria Montessori és
Ovide Decroly pedagógiai koncepciója
Maria Montessori pedagógiája
Ovide Decroly pedagógiája
Adolphe Ferričre - a reformmozgalom szervezője -
"Új Iskolák Nemzetközi Irodáját"
A Montessori-pedagógia
- Maria Montessori (
1870–1952; olasz orvosnő)
-
Két alapvető pedagógia:játékpedagógia (aktív taneszközhasználat), kozmikus pedagógia (sajátos holisztikus teológia)
Játékpedagógia:
ˇ
Nevelés: az öntevékenységhez nyújtott segítség (nem parancsok sorozata).
ˇ A fejlesztő eszköz szerepe: a
figyelem polarizációja.
ˇ Eredmény: egy elmélyült
individuális munka.
ˇ A gyermeki lélek szenzibilis fejlődési szakaszai:
Ř abszorbeáló lélek (1–6. életév): tapasztalat, tudat, én, akaraterő
Ř szociális embrió (7–12. életév): extravertáló intelligencia
Ř szociális újszülött (12–18. életév): önálló döntések, fölkészülés a felnőtt szerepre
Kozmikus pedagógia:
Összetevői: keresztény teológia, evolúciós elmélet, ökológiai szemléletmód.
ˇ Az élettelen világ (geoszféra) és az élőlények világa (bioszféra) szoros egységet alkot – az embernek ebben az egységben kulcsszerepe van.
ˇ A természet és a kultúra evolúciója szoros kapcsolatban van egymással.
ˇ Az Univerzum bonyolult dinamikus kölcsönhatásrendszer: Isten teleologikus kozmikus terve szabályozza.
Van elmélkedés: egy-egy problémáról 15-20 percig elmélkednek, utána megbeszélik.
II. A reformpedagógia fejlődésének második szakasza
A fejlődés jellegzetességei: a gyermeki egyéniség kibontakoztatásának a segítése, a közösségi életforma megteremtésének az igénye, a világmozgalommá szerveződésre való törekvés.
Celestin Freinet (1896–1966) és a modern iskola
Freinet eszméi szociáldemokrata jellegűek. Hat rá: Rabelais, Montaigne, Pestalozzi. Személyesen ismeri: Claparčde, Ferričre.
1934, Vence: létrehozza nevelőintézetét. A természetben tanít; az élményekről szabad fogalmazást írat. Ami a szabad fogalmazáshoz kell: szabadon hagyni írni a gyerekeket, oldott légkör.
Új népiskolai koncepciója (
gyermekközpontú aktív iskola):
Modern Iskola.
Iskolai nyomdát használ: megszűnik a hagyományos tankönyvhasználat (a gyerekek maguk nyomtatják a könyveiket). Fogékonnyá kell tenni a gyereket arra, hogy mondanivalója fontos önmaga és közössége számára. A katedrának már nincs parancsoló tekintélye: az osztály közepén áll, és a szemléltető tárgyakat mutatják be rajta. Az osztályterem műhelyre hasonlít.
Fő jellemzők: kísérletező tapogatózás (alap: a gyerek természete kíváncsisága), szabad önkifejezés, tartalmas közösségi élet.
Rudolf Steiner (1861–1926)
Nézetei sajátos antropozófiai elképzelésein alapulnak; ezek háttere a kor egyik divatos, okkult filozófiai irányzata, a teozófia.
Teozófia („isteni bölcsesség” – metafizikai tanítás): Eredetileg gnosztikus tanítás, amely Isten titkainak a kifürkészésére irányul. Modern változata a Helena Petrovna Blavatszkij (
1831–1891) műveiben megjelenő okkultista tanítás, amelyben a klasszikus mágia és spiritizmus a hindu és a keresztény misztikával keveredik.
Antropozófia (a teozófia embertana): Steiner új „szellemtudománya”: a teozófia hatására dolgozta ki.
Az ember magasabb lelki képességeket fejleszt ki, ezáltal létrejön egy szellemi látás, illetve az érzékfölötti tudás a világ és az ember lényegéről. Steiner ennek kapcsán fordul a pedagógia felé;
1907: elképzeléseit nyilvánosságra hozza (
A gyermek nevelése szellemtudományi szempontból).
Az embernek hétéves fejlődési periódusai vannak: fizikai test (mozgás, játék), étertest (érzelem, mintakövetés), asztráltest (értelem, értékrend), Én-test (magas erkölcsiség).
Az emberi lélek őrzi előző élete érzelmi emlékeit (lélekvándorlás); ezek újból átélhetők az euritmia gyakorlatán keresztül.
A Waldorf-iskola jellegzetességei:
A szülők–tanárok–gyerekek szabad egyesülete: Nincs igazgató, csak egy gazdasági vezető.
Normatív pedagógiai rendszer: a gyerekek a döntéshozatalban nem játszanak szerepet (de a szülők és a tanárok megbeszélik velük, mit szeretnének).
1–8. osztályig: osztálytanító (egyetlen tanár tanítja őket).
Családias légkör: a gyerek partner (pl. kézfogás a tanítás előtt és után).
A temperamentumok egyensúlya: a négy temperamentum legyen egyensúlyban az osztályban, ahol csoportosítva ültetik őket.
Epochális oktatás: egy epochában csak egy dologgal foglalkoznak (kis epocha: 3-3,5 hét; nagy epocha: 7 hét). Az epocha végén meghívják a szülőket, és bemutatják, amit tanultak.
Nincs tankönyv, helyette könyvtárat használnak (vö. Dewey).
A felelés helyett bemutató van. Szöveges értékelés van (ez a személyiségjegyekre épít).
Osztályvers: azt foglalja össze a pedagógus, hogy a gyereknek mire kell figyelnie a következő évben.
Művészeti nevelés, euritmia. Nincs csengő, az órának nincs határozott vége.
Reformpedagógiák megjelenése és hatásuk az óvodai életre:
Montessori, Waldorf, Freinet.
Reformpedagógia: A nevelést a lélektani fejlődés törvényeire, a gyermek öntevékenységére és szabadságára felépítő XX. sz.. eleji pedagógiai irányzat.
1. szakasza: XIX. Század utolsó évtizedétől az I. Vh.-ig tart
2. szakasz: 1918-1945
3. szakasz. II. Vh.-tól napjainkig tart és folyamatosan fejlődik.
Montessori:
Az orvos történet szempontjából is fontos (Ő volt az első Olasz doktornő)
Érzékszervi és értelmi fogyatékos gyerekekkel foglalkozott. De nem csak fogyatékos, hanem „normál” gyerekek számára is bevezeti a foglalkoztató „eszközöket”. 1907-ben nyitja meg intézetét, melynek neve: Gyermekek háza.
Pedagógiai elvei:
„Segíts, hogy önállóan cselekedhessek!”
A gyermeki aktivitást kihasználva a gyereket ingerekhez kell juttatni, tevékenykedtetni kell. Változatos, önálló tevékenységek, foglalkozások biztosítása.
Nevelési célja:
- önfegyelem
- belső harmónia
- öntudatosság
- tájékozódó képesség
- alkalmazkodó képesség
Szituációteremtés: a tanár csak egyfajta segítőként van jelen. (a pedagógus irányít, nem tanít), tehát facilitátor (segítő). Az önálló tanuláshoz kell a feltételeket megteremteni (gyermek méretű bútorok, szeretetteljes légkör).
Minél több tevékenység rendszert kínáljunk, ami nagyon változatos és segíti a gyermeket az önálló cselekvésre.
a gyereket tisztelni kell.
A gyerek adottságait, fejlettségi szintjét, tempóját figyelembe kell venni.
Fontos a gyermeki szabadság tiszteletben tartása.
„Mindent szabad a gyereknek, amíg nem veszélyezteti a saját, vagy mások testi épségét.”
Nincs szükség fegyelmezésre, nincs büntetés, nincs jutalom, legfontosabb a valóság megismerése, ami játék általi tanulással történik.
Megjelennek a sajátos Montessori eszközök:
- kilenc tábla a fűzés, csatolás, kötés gyakorlására
- hengerek
- színes kártyák
- kézügyesség fejlesztő játékok (egymásba rakható hordók; színes, farúdra rakható, fakarikák) - különböző ízeket, szagokat kell a gyermekeknek felismerni, stb.
A Montessori eszközöket csak arra lehet használni, amire kitalálták őket. (tehát csak 1 dologra)
Az eszközök mellett jellegzetes foglalkozások is megjelentek:
Pl. ritmikus mozgás, csend gyakorlat, stb.
Foglalkozás közben a tanító néha 3x elsuttogta, hogy csend, ekkor a gyerekeknek pár percig némán, mozdulatlanul kellett maradni. (csend gyakorlat)
A gyerekek ezekben az óvodákban a saját fejlődésük szerint haladnak.
Társak szerepe: Mintát közvetítenek, megjelenik a segítő hatás. Mária Montessori koedukált és vegyes életkorú csoportokat akart. Csak 9-10 éves korig dolgozta ki részletesen koncepcióját.
Mese, báb, szerepjáték nem szerepel a módszerek között.
Tanulás: A készségek képességek fejlesztése saját élményen, saját testen keresztül történő megtapasztalás által megy végbe. A gondolkodás a cselekvésen keresztül alakul ki. A tanulás eredményessége örömteliségén múlik.
Waldorf:
Rudolf Steiner (1861) a Waldorf pedagógia atyja. ”A fej, a kéz és a szív pedagógiája”. Az értelemhez az érzelmeken keresztül vezet az út.
Filozófiai alapja az antropozófia (szellem-tudomány). Az emberi test 4 egymásra épülő szintből áll:
1. fizikai test (a fölötte lévő magasabb létformák a szellemtudomány megismerésével érthetőek meg)
2. élet, vagy éter test (növényekkel, állatokkal az alapvető életműködésben, növekedésben, szaporodásban közös)
3. érző, vagy asztrál test (az érzelmi élet hordozója)
4. én test (csak az emberre jellemző, ez által vagyunk a földi élet legmagasabb szintű formái)
Az ember fejlődésének szakaszai:
1. periódus: 0-7 év: A világ érzékszervi befogadásának időszaka. Elengedhetetlen az ingergazdag környezet, a pozitív példamutatás, a szeretet.
2. periódus: 7-14 év: A gyermek engedelmes példakövetése. Kialakul az éntudata, később ebből a világtudata.
3. periódus: 14-21 év: Kialakul az ember autonóm ítéletalkotása, a valódi fogalmi gondolkodás.
4. periódus: 21-28 év: Kiteljesedik az egyéniség.
Nevelési cél: stabil személyiség és értékvilág kialakítása
Gyermekképe: a gyerek világra nyitott érzékszerv, nem mindegy milyen ingerek veszik körbe. Saját tempója szerint kell, hogy felfedezze a világot.
Serdülőkorig a kreatív nevelésre helyezi a hangsúlyt, az érzelmi nevelést 14 éves kor utánra hagyja.
A Waldorf-iskola 12 évfolyamos. Szülők- tanárok-gyerekek együttműködésére alapozva egyesületi formában működik. Családias a légkör, osztálytanító van velük 8 éven át, napi 3-4 órát. Fontos a ritmikusság, sokat ismételnek.
Epochális oktatás: a tantárgyakat tömbösítve tanulják, 1,5 hónapig csak egy tantárggyal foglalkoznak.
Számonkérés, feleltetés, osztályozás, bukás nincs, szöveges értékelést kapnak. Az első évtől 2 idegen nyelvet tanulnak, kiemelt a művészetek szerepe, a dramatikus játék.
Euritmia: látványként megelevenített beszéd, táncos mozdulatművészet.
Fontosak az ünnepek, a természet szeretete, jelenléte. Természetes bútorok, eszközök, kidolgozatlan arcú babák (érzelmeit bele tudja vinni).
A nap szabadjátékkal kezdődik. Az óvónő úgy viselkedik, mint otthon az anya (teát főz, varr, stb.). Ritmikus kört alakítanak, verset, mesét mondanak, énekelnek. Közös tízórai, amit az óvónő készít el (köles, árpa, zab, rizs – a hét adott napján mindig ugyanaz). Cipót sütnek, közösen eszik meg. Szabad játék az udvaron. Mindennap mesélnek, az óvónő fejből mondja el, 1 hétig ugyanaz a mese van. Otthon ebédelnek.
Tanulás: A képességfejlesztés a művészeteken keresztül valósul meg.
Freinet:
„Szót adni a gyermeknek”
. Pedagógia rendszerét két saját élményű elem határozta meg:
közel lenni a természethez.
benne élni, aktívan részt venni környezetünk és saját életünk alakításában.
Célja: a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása. A fejlesztést a gyermek testi, lelki, szellemi szükségleteivel, érzelmi életével összhangban tudja elképzelni. Minden gyerek egyedi. Kibontakozásuk függ a környezettől és a kapcsolatteremtési lehetőségektől, amelyben kényszer nélkül vesz részt.
Aktivitási formái: befogadó, tapasztalatszerző, melyet Freinet munka jellegű játéknak nevez.
A nevelő a gyerek segédje, akire támaszkodni lehet. Ő teremti meg a jó környezetet és a gazdag lehetőségeket.
Tanulás: a kísérletező tapogatózás, ami a gyerek kíváncsiságára épít. A felfedeztető, tevékenykedtető, saját élményű tanulás van előtérben. Nem a tudás, hanem a kutatási módszer, a gondolkodási mód elsajátítása a fontos. Valamint a szabad kifejezés (segít az önkifejezés elsajátításában), és a közösség, amely elfogadja a másságot, hagyja érvényesülni az egyéniséget, de kölcsönös együttműködésre, segítségnyújtásra nevel.
Jellemzői: gyermekközpontúság; cselekvő, aktív gyerek; önmegvalósítás kényszermentessége.
A nap beszélgető körrel indul, ehhez igazítja a napi anyagot. Pedagógiája alapja a projekt. Csoportokban dolgoznak, ahol mindenkinek meg van a feladata. Ebben az óvodában minden valóságos (pl. gyerek méretű konyha igazi liszttel, rizzsel stb). Élő sarok van élő állattal, amit a gyerekek gondoznak. Saját könyveket készítenek: az óvónők leírják a gyerekek meséit, leporellószerűen elkészítik, a gyerekek rajzaival díszítik. Igazi tárgyakat használnak (pl. rokka, köpülő).