Akkor szabad neked enni, mikor mondom, akkor szabad neked inni, mikor mondom, akkor mész WC-re, mikor mondom. Felháborító hogy ezeknek a mai fiataloknak mi minden meg van engedve! Bocsánat ezt nem tudtam kihagyni . Az az igazság, hogy ezt a majdani gyakorlatra hagyom.... Ha akkor még leszek nyilatkozok magam is arról hogy mi az optimálisabb megoldás, addig helyesebb ha hallgatok.
Nem igazán értem, mire célzol. Bár, ha jól gondolom arra, hogy mi vagyunk a hibásak, mert szegény gyerekeket mindenben korlátozzuk. Tőlünk nem követelték meg, hogy ne együnk, igyunk, WC-re járkáljunk órán? Dehogynem. És lelki sérültek lettünk tőle? Egy fenét. Igenis vannak közösségi, társadalmi elvárások, együttélési szabályok, viselkedési normák, és nem hiszem, hogy csak ezek felrúgásával lehetünk demokratikusak. Én végigcsináltam a nagy demokratizmust a régi iskolámban, de a kollégáimtól tudom, hogy ők is a mostani munkahelyemen: annak isszuk ma a levét, szeretné már mindenki visszacsinálni, mert a fene nagy demokratizmussal és diákjogokkal azt értük el, hogy elszabadult a pokol. A gyerekeknek csak jogaik vannak, kötelességeik nincsenek, a tanároknak meg csak kötelességeik. Nem hiszem, hogy akkor szeretünk valakit, ha mindent ráhagyunk, nem hiszem, hogy akkor nevelünk jól valakit, ha elhitetjük vele, hogy nincsenek követelmények, nincsenek akadályok, nincsenek kudarcok, és nincsenek az övéivel ellentétes vélemények. Ezt csinálja a szülők nagy része, ha a pedagógus is beáll a sorba, akkor a gyerek felnőttként fog szembesülni azzal, hogy bizony nem minden történik úgy, ahogy ő akarja. Még tizenévesként is zokon esik neki, nemhogy felnőttként. Nekünk is megmondják, hogy mit tehetünk és mit nem: a tanár sem rágózhat órán, nem is ehet, vagy ihat. Akkor a gyerektől miért nem lehet elvárni ugyanezt. Nehogy azt mondja már nekem valaki, hogy nem lehet kibírni 45 percet evés nélkül. Nevetséges. Egyébként erre van egy 15 perces szünetünk. Azt pedig nem hiszem, hogy minden szünetben tömni kellene magunkat.
A késésről is beszéltünk korábban. A tanár nem késhet el, akkor a diák miért tehetné? Miért káros az, ha megtanítjuk a gyereknek, hogy vannak időpontok, amelyeket be kell tartania? Az életben másképp van? Akkora a munkanélküliség, hogy egyetlen késés miatt repülhet valaki a munkahelyéről, van helyette 100 másik jelentkező.
Továbbá hangsúlyozom, hogy ki kell próbálni, hogyan lehet rendet tartani egy közel negyven fős fiúosztályban. Én már tudom. Meg lehet próbálni a demokratikus változatot, de két hét múlva megesznek reggelire.