Ünnepeink: KARÁCSONY

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Vallató Géza: Karácsonyi mondóka

Vallató Géza:

Karácsonyi mondóka

Ezüstfényű fenyő alatt két doboz,
Két dobozban két toboz,
Tobozban aranymag, aranymag.
Aranymadár csipegette,
Gyémántcsengős fenyőd alá letette, letette.
 

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Jézus és a fenyő -monda-

Jézus és a fenyő
-monda-


Mikor Jézus a Földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Egyszer, amikor üldözték, egy sűrű lombú fa ágai közé húzódott. A fa ráripakodott:
-- Menj innen, ne rejtőzz a lombjaim közé! Ha ellenségeid rád találnak, engem is elpusztítanak.
Futott tovább Jézus, de a többi fa is elutasította sorra.
Végül egy fenyőfához ért. Ennek alig volt lombja. Ritka ágain rövid tűlevelek nőttek.
A fa megszólalt:
-- Gyere, simulj a törzsemhez! Ne félj, nem találnak rád!
Jézus a fa törzséhez lapult. A fenyő leeresztette ágait, s eltakarta a menekülőt. Amikor megszabadult, megáldotta a fenyőt:
-- Soha ne hullasd el a leveledet. Akkor is virulj és zöldellj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak! Te légy a legdélcegebb, a legszívósabb minden társad között! Élj meg mindenütt! Légy az emberek öröme, és emlékezetemre ágaidon gyújtsanak karácsonyi gyertyát minden esztendőben!
 
Wass Albert:

Karácsonyi versek I.

I.
Bajorerdő. Zimánkós fenyvesekből
előoson a téli szürkület.
Gunnyasztó házak ködrongyokba bújva
koldus szatyorban gondot gyűjtenek.
Egy vonat sípol messze valahol.
Fulladtan vész el fák között a hang.
Sóhajt az erdő. Csönd. Valahol messze
kísértethangon fölsír egy harang.
Olyan este ez is csak, mint a többi:
olyan a színe, nyirkos ködszaga.
Pedig valahol szent titokpalástban
csodát takargat ez az éjszaka…!
Angyalok húznak a világ fölött.
Hírét hozzák, hogy földre szállt a béke!
Megszületett az Igazság, a Jóság,
akit úgy vártunk: megszületett végre!
Keresik régen bölcsek és királyok,
papok, költők és koldusok.
Világmegváltó konferenciák
várják jöttét és fényes trónusok!
Megérkezett. Bámulják bamba szemmel
barmok, cselédek, pásztorok.
Talán van olyan is, aki letérdel
s valami együgyű imát motyog.
A jászol fölött fölragyog egy csillag,
néhány angyal és gyermek énekel…
Szelíden száll az ének és a pára
szurtos ólból a fényes égre fel…
Aztán a barmokat itatni hajtják.
A hajnal megnyergeli rőt lovát
és robotos nyomán a szürke élet
megy úgy, mind eddig, megy tovább.
Mintha nem történt volna semmi sem.
Meresztgetik szemeiket a kandik:
királyok, bölcsek, költők, hadvezérek…
amíg lassan a csillag is kialszik.
A zord-sötét zimankós fenyvesekből
előoson a téli virradat.
Ködrongyokban gunnyasztanak a házak
s vacognak vedlő gondjaik alatt…
 
Wass Albert:

Karácsonyi versek II.

II.
Elindul újra a mese!
Fényt porzik gyémánt szekere!
Minden csillag egy kereke!
Ezeregy angyal száll vele!
Jön, emberek, jön, jön az égből
Isten szekerén a mese!
Karácsony készűl, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek ujra gyermekek
hogy emberek lehessetek!
Vigyázzatok! Ez a mese
már nem is egészen mese.
Belőle az Isten szeme
tekint a földre lefele.
Vigyázzatok hát emberek,
Titeket keres a szeme!
Olyan jó néha angyalt lesni
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekerét megkeresni.
Ünneplőben elébe menni,
mesék tavában megferedni
s mesék tavában mélyen, mélyen
ezt a világot elfeledni.
Mert rút a világ, fekete.
Vak gyűlölettől fekete.
Vak, mint az emberek szeme:
az égig sem látnak vele.
Pedig az égből lefele
porzik már Isten szekere!
Minden csillag egy kereke,
ezeregy angyal száll vele,
az Isten maga száll vele
és csillagtükröt nyujt felénk,
mesetükröt, a keze.
Szent tükrébe végre egyszer
Pillantsatok tiszta szemmel,
tiszta szemmel, Istenszemmel
milyen szép is minden ember!
Minden ember szépségtenger
s mint a tenger csillagszemmel
telve vagytok szeretettel…!
Tagadjátok…? Restellitek…?
Elfordulnak fejeitek…?
Megvakultak szemeitek…?
Szépségteket, jóságtokat
nem érzitek, nem hiszitek…?
Csillaggyertyák fénye mellett
Isten elé nem viszitek…?
Akkor bizony rútak vagytok,
szégenyek és vakok vagytok,
ha szépek lenni nem akartok.
De még így is, szegényen is,
rútan, vakon, mégis, mégis
Isten gyermekei vagytok!
Rátok süti fényes szemét,
elindítja fényszekerét,
jó emberek játékszerét.
Milyen kár, hogy áldó kezét
nem érzitek, nem nézitek
s nem hiszitek már a mesét.
A rút világnak gondja van,
minden embernek gondja van,
a sok angyalnak mind gondja van
s az Istennek is gondja van,
mert mindenekre gondja van.
S így múlik el a szép s a jó
az ember mellől, nyomtalan.
 

Encsi0320

Állandó Tag
Állandó Tag
Gryllus Vilmos: Gyújtsunk gyertyát
Dm G A
Fényességes Csillagos éj van
Dm G A
Fáradt vándor baktat a hóban
Dm C C7 F
Szép karácsony, vezesd a tájon
F A Dm
Fáradt vándor utat találjon.

Mézes bábu ring a fa ágán
Jászol mellett béget a bárány
Gyújtsunk gyertyát, itt a karácsony
Fáradt vándor utat találjon.
 

Encsi0320

Állandó Tag
Állandó Tag
Szálljatok le…
D G D
Szálljatok le, szálljatok le, Karácsonyi angyalok,
Zörgessetek máma este minden piciny ablakot,
G D A7 D
Palotába és kunyhóba nagy örömet vigyetek,
A7 H7
Boldogságos ünnepet.
 

katicsilla

Állandó Tag
Állandó Tag
Ünnepváró-ünnepi ötlettár

Ünnepváró-ünnepi ötlettár

Hegedűsné Kripták Ildikó: Ünnepváró - ünnepi ötlettár
Apáczai Kiadó, 2003.

A könyvben öt ünnep köré vannak összegyűjtve különböző dekorációs, ajándék- és játékötletek. Általános iskolások (alsósok is!) számára is elkészíthető munkák, sablonokkal, mintaképekkel.

Ünnepek:

Karácsony
Farsang
Húsvét
Anyák napja
Az én ünnepem (szülinap)
 

Ciccpalatty

Állandó Tag
Állandó Tag
Karácsonyi színdarab

Karácsonyi színdarab
Mesélő: Názáret városában, Izraelben élt egy Mária nevű lány.
A város ácsával volt eljegyezve, Józseffel.
Egy napon azonban különös dolog történt.
Éppen mosott, s amikor felnézett a ruhák közül azt vette észre,
hogy valaki figyeli.
Egy angyal volt méghozzá Gábriel.
Ne félj Mária! Az Úr van te veled. - mondta Gábriel.
Mesélő: Mária alig akart hinni a fülének. Nagyon megijedt.
Isten egy különösen megtisztelő feladatra választott ki téged, mégpedig arra,
hogy te lészen az Istentől született gyermek anyja.
- folytatás Gábriel.
Mesélő: Mária nagyon elcsodálkozott, s így szólt:
Mária: Ezt nem értem. Hiszen még nincs is férjem csak jegyesem.
Hogyan lehetne akkor hát gyermekem?
Gabriel: Ezt maga Isten fogja elvégezni. Meglátod Isten előtt semmi
semmi sem lehetetlen.
Mesélő: Mária hitt Istenben, s úgy gondolta Isten megcselekszi azt amit megígér.
Mária: Megteszem mindazt amit Isten kér tőlem.- fejezte be a beszélgetést Mária.
Mesélő: József, az ács aggódni kezdett jegyeséért, Máriáért, aki állapotos lett.
Az aggasztotta, hogy nem tőle volt a gyermek, s azt hitte, hogy
jegyese megcsalta őt.
Az egyik ilyen éjszakán azt álmodta, hogy Isten egyik angyal szólítja meg,
s elmagyaráz neki mindent ami megtörtént, jegyesével.
Nem sokkal ezután Augusztus római császár elrendelte a népszámlálást ami
annyit jelentett, hogy minden Róma birodalmába tartozó embernek el kellett
mennie abba a városba ahonnan családja származott, az adó beszedése (érdeke)
miatt.
Józsefnek Betlehembe kellett mennie és Máriát is elvitte.
Mesélő: Mária bármelyik pillanatban szülhetett volna a hosszú út alatt, de szerencsére
ez nem történt meg.
Mire Betlehembe értek a várandós asszony nagyon elfáradt, s nem találtak sehol
semmi szállást.
József: Kocsmáros uram nem tudna adni egy éjjelre szállást? - kérdezi József.
Nem bizony én! - válaszolta a fogadó ura.
Mesélő: Volt bizony a fogadósnak egy leánya aki hallotta az eddig elmondottakat, s
közbe szólt:
Lány: No de apám, miért nem? - kérdezi a jószívű lány.
Mesélő: A kocsmáros nagyon felháborodott, s így szólt? válaszolt:
Kocsmáros: Édes lányom, hogy képzeled ezt?
Nem látod mennyi nemes vérű, római vendégem van?!
Mesélő: A lány nagyon mérges lett, hogy apja többre becsüli a rómaiakat mint a saját
népét - ehhez persze tudni kell, hogy a kocsmáros izraelita ember volt.
József és Mária csak az istállóban tudtak megszállni. Eléggé piszkos volt de
máshol nem volt hely.
József így szólt Máriához: - Kedvesem itt fog megszületni a megváltó akkor
megértem majd a próféták beszédét
- Ő LESZ A SZEGÉNYEK VIGASZTALÓJA!
Mesélő: Azon az éjszakán Mária fiút szült!
 

Rozik

Állandó Tag
Állandó Tag
Betlehemi játék

MESÉLŐ:
Régen történt, nagyon régen,
távol tőlünk, más vidéken
-néhány pásztor nyájat őrzött,
kinn a sötét éji réten,
mikor egyszer nagy fényesség
ragyogta be az estét,
s angyal szállt alá a rétre.

Nézték a pásztorok félve,
megrettenve, megigézve,
és az angyal akkor így szólt:
………..

ANGYAL:
Ne féljetek emberek!
Nagy örömet hirdetek,
mert kisgyermek született.
Bertelhemben!
Ő az akit vártatok, kit mindenki áhított.
Békét oszt köztetek, s a Világ király a lesz:
Jézus a neve.



Pásztorok, pásztorok keljetek
Pásztorok, pásztorok hol vagytok
Talán éppen alusztok?
Gyorsan vígan keljetek Betlehembe menjetek.
Ma született a Kisded Jézus.

Örüljetek, énekeljetek,
a kis Jézust köszöntsétek.
Menjetek gyorsan a városba,
ott találjátok Jézust jászolban.



ANGYALOK:
Hová hová fényes csillag?

CSILLAG:
Megyek napkeletre,
Istállóban kicsiny gyermek
Megállok felette
Betlehembe szállok,
Nagy ünnep lesz az éjszaka,
Angyal szóra várok.

Hová szálltok angyalok?

ANGYALOK:
Zöld álmodó rétre,
Ébresztem a pásztorokat,
Aztán a nagy égbe
PÁSZTOROK:

Angyal hozott üzenetet,
én bizony fölkerekedek,
megkeresem Betlehemet,
Betlehemben a kisdedet.

Üres kézzel nem mehetünk,
illik ajándékot vinnünk.

Ha én gazdag lennék,
kincset aranyat vinnék,
aranyat nem adhatok,
mert én szegény pásztor vagyok.
Mit vigyünk hát neki?
Fehér szőrű báránykát
Piros színű posztócskát
Ilyen szegény pásztoroktól elég lesz,
Még talán az aranynál is többet tesz.

Vigyünk hát neki tejet, vajat, sajtot.



ANGYAL:
Csillagok az égen szépen ragyogjatok!
A pásztoroknak utat mutassatok!
Pásztorok:



Csillagfénye messze fenn,
mutasd hol van Betlehem!

MESÉLŐ:
Betlehemi istállóban
szalmán fekszik ágy helyett
s szendereg egy kis gyerek.

ANGYALOK:
A kis Jézus megszületett, örvendjünk.
Elküldette ő szent fiát Istenünk.
Betlehemben fekszik rongyos jászolban,
azért van oly fényesség a városban.

MÁRIA:
Szememen a könny a fátyol,
kicsi fiam biztos fázol,
nincsen bölcsőd csak egy jászol,
szememen a könny a fátyol.
Mesélő:
Kicsi szemét föl is nyitja,
mosolyog már a Jézuska
Most valaki halkan kopog
megérkeztek a pásztorok.

PÁSZTOROK:

Adjon Isten jó estét,
Köszöntjük a kisdedecskét.

Épp vigyáztunk a nyájunkra,
Angyal jelent meg számunkra,
azt mondta: világra jöttél,
hogy minden embert szeressél.

fejünket mi is meghajtjuk
s ajándékunkat átadjuk:
hoztunk sajtot, vajat tejet
s örömünket hoztuk neked.

Csak szeretet legyen mindenki szívében,
Áldás el nem marad, megsegít az Isten!
E mai szent napon mi is megfogadjuk,
Hogy a kisjézust elhagyni nem fogjuk!
mesélő:

És az állatok szépen körbeállnak ott.
Szelíd szemű tehenek lehelnek rá meleget,
néma juhok nézegetik, párájukkal melengetik.
Ám hirtelen kopogtatnak?
A királyok már itt vannak.

KIRÁLYOK:
Mesze napkeletről jöttünk,
fényes csillagot követtünk.

Fényes csillag azt mutatta,
megszülettél Kisjézuska.

Gáspár, Menyhért, Boldizsár,
látod ím előtted áll.
Fejet hajtunk, letérdelünk,
kis Jézus ünnepelünk.



Fogadd el az ajándékunk,
benne van a jó szándékunk,
hoztunk aranyat, tömjént, mirhát,
kérve kérünk, hogy ne sírjál!



MESÉLŐ:
A jászolt mind körbe veszik,
Kis Jézuskát ünnepelik.
Csillag ragyog égi réten ,
s a jászolban fekszik szépen,
kis pólyába betakarva
az újszülött Kis Jézuska.
Édesanyja elringatja,
énekével altatgatja.
Fejet hajtanak a bölcsek,
és elmennek ahogy jöttek.
Elbúcsúznak a pásztorok,
elpihennek az állatok.
 

Bodka

Állandó Tag
Állandó Tag
Sík Sándor: Karácsonyi álom

Sík Sándor:

Karácsonyi álom

Magyar karácsony fekete-fakója
És minden, ami mostani, múljon,
Száz pici gyertya gyújtatlan gyúljon,
Csillagos álom pelyhes takarója.
Álom, álom karácsonyi álom! –
Álom, álom… Betlehemben
Kicsike Jézus megszületett.
Szép Szűz Mária, egek ékessége,
Mi bűnös lelkünk egy édessége
Csókkal hajol a jászolka tövébe,
Kicsi Jézuskára rájanevet.
Édes kicsi Jézus, mindenlátó Jézus,
Ügyefogyott népre, ránk mosolyog
Csilló levegő-égben, boldog fényességben
Nekünk dalolnak angyali karok.
„Dicsőség, dicsőség mennyben az Istennek,
Békesség, békesség földön az embernek!”
Álom, álom… Kegyes kicsi Jézus,
Panaszkodjunk-e teneked?
Okos kicsi Jézus, igazlátó Jézus,
Hiszen te jól tudsz mindeneket!
S te, fényes szép angyalsereg,
A békességet is ismered!
A békesség – te jól tudod, – meleg cipő:
És édesanyja a bánsági búza.
A békesség a nagy hegyek nyugalma:
És homlokukat a Tátra koszorúzza.
A békesség egy csendes kicsi napsugár talán,
Amely a mély komoly vizek tükrén remeg:
De máshol még nem látják szegény magyar szemek,
Csak Pozsony ős Dunáján és Szent Anna taván,
A békesség a kassai harangszó,
S a székely falukon a pásztorok miséje
Kétszerte szent!…
Dicsőség a magasban… Kicsi Jézus,
Tedd, hogy legyen békesség idelent!
Dicsőség, dicsőség a magasságoknak,
Békesség a földön, békesség, békesség
Szegény magyaroknak.
 

Bodka

Állandó Tag
Állandó Tag
Gárdonyi Géza: Fel nagy örömre!

Arany János: Karácsonyi éjszakán


Lelkem pusztaságos éjjelén keresztül
Kétes ködvilággal egy sugárka rezdül.

Csillag-e vajon, mely, mint vezérszövétnek,
Üdvözítőt hirdet az emberiségnek?

Vagy csak földi hitvány pára, mely föllángol
S éji táncaikhoz rémeknek világol?

Akár csillag legyen, biztos éji lámpa,
Akár bujdosó lány - én megyek utána!

Mért féljek követni, ha lidérc is? hiszen
Akkor is jó helyre - a temetőbe viszen.
 

Bodka

Állandó Tag
Állandó Tag
Bartal Klári: Jézus várás


Karácsony, karácsony,
Habtiszta remények.
Tovatűnt gyermekkor,
Mesebeli évek.

Angyalszárny suhogás,
Apja hozta kis fa,
Halkan szóló csengő,
Ropogó hó, tiszta,

Akár csak a lelkünk.
Benne áldott béke
És minden elesett
Jézuska testvére.

Boldog csodavárás
Gyermeklélek titka.
Gyermeklelkű felnőtt
Mért is olyan ritka?
 

Bodka

Állandó Tag
Állandó Tag
Bartal Klári: Karácsony szava


Üzent a Karácsony. Hószín fehérrel,
Hogy tiszta legyen minden palota,
Aklok homályát söpörjük ki végre,
Kunyhónkban égjen száz lámpa-csoda!

Fenyőfák zöldjével fülünkbe zúgta,
Hogy bízzunk benne: öröm közelít,
A torzsalkodást felváltja a béke
S megnyugszik talán száz sóvár irigy.

S pirossal suttogta, szívünk színével:
Szeretet lángja csak, mi melegít,
Legyen haragnak, gyűlöletnek vége,
- Üzent Karácsony Krisztus születik.
 

Bodka

Állandó Tag
Állandó Tag
Weöres Sándor:Köszöntlek,karácsony

Karácsony, karácsony
Jég-udvaros napja,
Jég-reszelős napja!
Mindenki az uzsonnáját
Hó-kendőbe kapja.

Köszöntlek, karácsony
Fagy-csillagos éje,
Megdermedt napkelte,
Szürke madár röpte,
Új esztendő közelsége
Mikulás hónapja.


 

Bodka

Állandó Tag
Állandó Tag
Weöres Sándor: Száncsengő

Éj-mélyből fölzengő
-- Csing-ling-ling -- száncsengő.
Száncsengő -- csing-ling-ling --
Tél öblén halkan ring.
Földobban két nagy ló
-- Kop-kop-kop -- nyolc patkó.
Nyolc patkó -- kop-kop-kop --
Csönd-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdő
-- Csing-ling-ling -- száncsengő.
Száncsengő -- csing-ling-ling --
Tél öblén távol ring.
 

Bodka

Állandó Tag
Állandó Tag
Weöres Sándor: Szép a fenyő

Szép a fenyő télen, nyáron
Sose lepi dermedt álom
Míg az ágán jég szikrázik
Üde zöldje csak pompázik.
Nagykarácsony immár eljő,
Érkezik az új esztendő
míg a mező dermed, fázik,
a zöld fenyves csak pompázik.
 
Oldal tetejére