Ünnepeink: KARÁCSONY

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Szabó Gitta: A kívánság

Szabó Gitta: A kívánság

Tél van. Fehér hó borítja a tájat. A léptek alatt ropog a puha hó.
A lélegzet is fehér páraként illan el a levegőben. A kéményekből fehér füst száll az ég felé. A házak tetején hósapka ücsörög, és a gyenge utcai világításnál szerényen csillognak a hópelyhek.
Az utcára nyíló házak szorosan egymáshoz simulnak, mint akik e hideg téli estén összebújtak, hogy melegítsék egymást. Az egyik ház aljában egy aprócska kis üzlet bújt meg szerényen. Ajtaja felett egyetlen izzó pislákolt. Éppen csak annyira, hogy aki az üzletbe belép, vagy éppen kifelé megy, orra ne bukjék a küszöbben. A szerény üzletecskének, igen gyönyörű kirakata volt. Már készülődtek a karácsonyra, mert bizony telve volt minden földi jóval. Volt abban gyümölcs, játék, ruhanemű, élelmiszer, itóka, édesség. Egyszóval, minden volt benne, mi szem-szájnak ingere.
A kirakat előtt egy kisgyermek álldogált. Amolyan négy-ötéves forma lehetett. Szemei csillogtak az örömtől, ahogy a portékát nézegette.
A hidegtől kipirosodott nóziját a kirakatüvegnek nyomta, melyre a meleg lehelete kifehéredve csapódott le. Két kicsi, kesztyűbe bújtatott kezével az üvegnek támaszkodott, és hol édesapjára, hol meg az árukra nézett. Egyszer csak megszólalt: - Apu! Én szeretnék egy csokit! És.., még azt az autót is szeretném! Juj! Apuu! Ezt is szeretném! Ezt az óriási macit is kérem! - mutatott ugrándozva, egyik kincstől a másikig. Majd hirtelen megállt a gyümölcsök előtt. A kirakatban egy gyönyörűséges kókuszdió díszelgett, egy kicsinyke kosárban. A gyermek néhány másodpercig csendben nézte, majd halkan, szinte suttogva mondta:
- Apuci! Kérek szépen egy ilyet! - mutatott a kókuszdióra. - Nekem még sosem volt ilyenem!
- Ejnye, fiam! - szólt az apa. - Mit kezdenél te egy kókuszdióval? Inkább induljunk haza. - mondta még, és megfogta a gyermek kezét. Telt-múlt az idő. A gyermek nem felejtette el, amit akkor látott a kirakatban. Egyre csak körülötte jártak a gondolatai. Ha játszott, ha beszélt, ha rajzolt, mindenbe beleszőtte az áhított gyümölcsöt. Kitalált minden csalafintaságot, hogy szüleit rábírja, vegyék meg neki a gyümölcsöt. Édesanyja meg is dicsérte, mert bizony, amiben csak tudott, segített neki. Poharakat tett a tálcára, szalvétát az asztalra. Még a cipellőjét is igyekezett betenni a cipős szekrénybe, igaz, ehhez fel kellett állnia a sámlira, aminek anyukája nem nagyon örült.
Lassan elérkezett karácsony napja. A fiúcska a karácsonyfa díszítésében is segített szüleinek. Közben csak beszélt, folyt a szó belőle, csacsogott egyfolytában. Be nem állt a szája egy pillanatra sem:
- Apa! Tudod, ha én lennék a Jézuska, ide biztosan hoznék egy kókuszdiót! Mert tudod, én nagyon szeretném, és jó is vagyok. Ugye?
Az apa nézte, és bólintott: - Igen, fiacskám! Tényleg jó vagy. Mire végeztek a fa díszítésével, és édesanya is elkészült a konyhában a finom vacsorával, addigra odakint, az est fekete lepellel borította be az égboltot, és sok-sok csillaggal díszítette fel, mintha csak egy hatalmas ünnepi asztal lenne, amit a jó öreg Hold elé terített. Végre a nagyszülők is megérkeztek. Kabátjukról leverték a havat, csizmáikat levették, és a tűzhely mellé tették száradni. A szobaajtót, amelyben a karácsonyfa világított, becsukták, ha a Jézuska jönne, meg ne ijedjen, és máshová ne vigye a nekik szánt meglepetést.
A nagypapa, a nagymama, apu és anyu, meg a kisfiú, a konyhában halkan suttogva beszélgettek. A várakozás okozta feszültség egyre nagyobb lett. A gyermek már nem bírta tovább visszafogni izgatottságát. Épp szólásra nyitotta a száját, mikor egy csengettyű szólalt meg. A gyermek gyorsan édesapja háta mögé bújt: - Apu! Én félek! - súgta neki.
A család minden tagja felállt. Óvatosan fordultak a szobaajtó felé, ahonnét kiszűrődött a karácsonyfa barátságos fénye. Az apa megfogta a gyermek izgalomtó izzadt kicsiny kezét, és kinyitotta az ajtót, mely mintha örülne, vidáman csikordult. A fa alatt színes csomagok várták, hogy valaki kibontsa őket. A gyermek izgatottan szaladgált a csomagok között. Egyszer csak megállt egy hatalmas szaloncukor előtt, amire az ő óvodai jele, egy fésű volt rajzolva. Hátranézett, szüleire. Látta, mindenki őt figyeli, és csak mosolyognak.
- Apu, anyu! Ti is látjátok? Ez az enyém. Rajta van a jelem.
A szülők odamentek hozzá, leguggoltak mellé.
- Nahát! - örvendtek - Ez valóban a tied! Bontsd csak ki hamar! - mondták szinte egyszerre.
A gyermek magához ölelte az óriási cukrot, és félrevonult a szoba egyik csendes zugába. Ott kezdte bontogatni kincsét. A papír hangos szakadással adta meg magát, és engedte, hogy a gyermek végre
megláthassa mit is takargatott idáig. A fiúcska, mikor meglátta, örömében kiabálni kezdett: - Apu! Anyu! Egy kókuszdió van benne! De jó, hogy jó voltam! - mondta megkönnyebbülve. Szemei úgy ragyogtak, mint csillagok a Hold ünnepi asztalán. A kókuszdióval szüleihez baktatott. Büszkén húzta ki magát.
- Tudjátok - kezdte mondókáját -, szerintem a Jézuska egy kisgyerek.
- Miből gondolod? - kérdezte az anyukája.
- Abból, hogy megkaptam azt, amit szerettem volna. Mert gyereknek kell lennie ahhoz, hogy tudja, milyen az, ha nagyon szeretnénk valamit. Meg aztán.., biztosan hallgatóznia is kell ahhoz, hogy tudja, ki mit szeretne. Másképp honnan tudná?
A szülők elmosolyodtak a gyermek logikáján. Az apa megsimogatta gyermeke kobakját.
- Igazad lehet! - mondta megnyugtatásképp.
kersthuizen7.gif

 

mezra

Állandó Tag
Állandó Tag
Bornemissza Endre Karácsony

Bornemissza Endre
Karácsony

Fenyőágon, madárszárnyon,
megérkezett a Karácsony.
Messziről jött, meleg Délről,
napsütötte földtekéről,
jött Északról, fagy honából,
rénszarvasos, havas tájról.

Jött Keletről, jött Nyugatról,
nyomában kolomp s harang szól.
Sok napon át jött, sok éjjel,
jött szelekkel, hópihékkel,
kocsin is jött, jött repülőn,
köves úton, havas dűlőn,
könnyű szánon, csengetyűzve,
a szíveket egybefűzve.

Hozott hírt a pásztorokról,
csillagokról, jászolokról,
kis Jézusról, Máriáról,
a híres három királyról.

Szelek szárnyán, fenyőágon,
megérkezett a Karácsony.
Fogadjuk meleg szobával,
friss sültekből vacsorával,
ünnepeljük, marasztaljuk,
énekszóval magasztaljuk!
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Juhász Gyula Rorate

<center>Juhász Gyula: Rorate

A kéklő félhomályban
Az örökmécs ragyog,
Mosolygón álmodoznak
A barokk angyalok.

A gyertyák rendre gyúlnak,
A minisztráns gyerek,
Mint bárány a mezőben
Csenget. Az árny dereng.

Hideg kövön anyókák
Térdelnek. Ifju pap
Magasba fölmutatja
Szelíden az Urat.

Derűs hit tűnt malasztját
Könnyezve keresem.
Ó gyönyörű gyerekség,
Ó boldog Betlehem!</center>





 

monkoly

Állandó Tag
Állandó Tag
Karácsonyi ének Benedek Elek gyűjtése

Karácsonyi ének
Benedek Elek gyűjtése

Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok,
Jámbor pásztoroknak utat mutassatok!
Imhol Betlehembe' kinyílt egy szép virág,
Akinek nyílását várta egész világ.
Várta egész világ.

Márvány palotába' Őt ne keressétek.
Istennek szent Fiát, ottan nem lelnétek.
Jászol a bölcsője, rongy a takarója,
Barmok rálehelnek, hidegtől ez óvja.
Hidegtől ez óvja.

Ó szép rózsavirág, virágok virága.
Ki egész világért jöttél a világra.
Bölcsőd hogyha volna, anyád elringatna,
Párnád hogyha volna, szépen elaltatna.
Szépen elaltatna.

Pásztorok, pásztorok, ne szomorkodjatok,
E nagy szegénységben inkább vigadjatok.
Akinek, Akinek rongy a takarója,
Abból lesz, abból lesz világ Megváltója!
Világ Megváltója!


(a Csillagok csillagok szépen ragyogjatok népdal dallamára)
 

csemilia1

Állandó Tag
Állandó Tag
"Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. (...) Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás".

Angyali üdvözlettel küldöm e sorokat:
A legkedvesebb ajándékok nincsennek a fa alatt.
Senki sem látja őket, nincsen rajtuk dísz-szalag.
De a fényben, csomagok közt Mindenkinek ott van már,

A legkedvesebb ajándék, amit a karácsonytól vár.
Az emberek szívében égő béke, s szeretet
A jóakarat és az ünnep
Jelentik a LEGTÖBBET.
Boldog, békés KARÁCSONYT kívánok
 

Tűz*

Állandó Tag
Állandó Tag
Benkő Gabriella: A négy gyertya

December reszket az éjben,
Fehér hó, a sötétségben.
A négy gyertya gyújtva, készen,
Karácsonykor ünnep lészen.

Én vagyok a béke lángja,
Szól az egyik, s meg is bánja.
Béke úgy sincs. Miért égjek?
Elaludt, csak füstje kéklett.

Másik így szól és meglobban.
hit a lelkekben alig van.
nem kell a hit lángja többet
Elhagyhatjuk ezt a földet.

Most a harmadik gyertyácska
Szólt csendesen, önmagába.
A szeretet lángja vagyok,
Hideg földön most meghalok.

Csak az utolsó kis gyertya,
Lángja remeg, fel nem adja,
A remény sugara vagyok
Soha, soha meg nem halok.

Aztán áthajolt kecsesen,
Lángjával lobbantott hiten.
Majd a szeretethez fordult,
S titokban könnye kicsordult.

Meggyújtotta annak lángját,
S a fény vitte angyal szárnyát,
megérintve béke csonkját,
Lángra lobbantva a gyertyát.

Minden karácsonykor súgja,
Ez az égő kicsi gyertya:
Én a remény lángja vagyok,
Soha, soha meg nem halok.​
 

Tűz*

Állandó Tag
Állandó Tag
A négy gyertya meséje


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek.

Azt mondta az első :
- ÉN VAGYOK A BÉKE! De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni.
Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra.

A második azt mondta:
-ÉN VAGYOK A HIT!Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem.
A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.

Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:
- ÉN A SZERETET VAGYOK! Nincs már erőm tovább égni.
Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám.
Ezzel ki is aludt.

Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott:
- De hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké!
Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.

Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:
- Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát.
- ÉN VAGYOK A REMÉNY!

A gyermek szeme felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit.

Add, Urunk, hogy soha ki ne aludjon bennünk a remény!
Hadd legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni gyermekeink szívében a hit, remény, szeretet és béke lángját!!!

(szerző: ismeretlen)
 

Sudárka

Állandó Tag
Állandó Tag
Adventi naptár története

A mindenki által jól ismert adventi naptár kitalálója egy Németországban élő édesanya volt 1900-as években.
Az ötletet a kisfia, Gerhard adta, aki minden nap azt kérdezte tőle még hány nap van karácsonyig? Az anyuka a türelmetlen gyermeknek 24 darab, kétszárnyú ablakokat vágott egy kartonra, egy másik papírlapra minden ablak elé helyezett egy cukorkát. A kisfiú minden nap kinyithatott egy cukorkát rejtő ablakot, a napról napra kevesebb meglepetés jelezte neki, hogy nem sokat kell aludnia a Jézuska érkezéséig.

Gerhard idő múlásával felnőtté válva üzleti vállalkozásba kezdett, az édesanyja ötlete alapján adventi naptárak gyártásba kezdett. Az első csokoládét rejtő adventi naptárnak nagy sikere lett, azóta is folyamatosan készítenek adventi naptárakat a gyerekek számára, megédesítve a várakozás időszakát.
 

Sudárka

Állandó Tag
Állandó Tag
Üveggömb története

Egy legenda szerint a Türingiában lévő Lauschában, ahol már 1597 óta folyik üveggyártás, egy helyi üvegművesnek nem volt pénze arra, hogy megvásárolja a karácsonyfa díszítéséhez akkoriban használt almát, diót, de mivel azt szerette volna, hogy gyermekei egy szépen feldíszített fa körül ünnepeljék a karácsonyt, a díszeket üvegből készítette el. Az új díszek nagy sikert arattak a városban, az üveggömbök új divatot teremtettek.
Hogy valójában így történt-e, azt sajnos nem tudjuk pontosan. Az első írásos bizonyíték szerint 1848-ban készült először üveggömb. Évről évre egyre vékonyabb falú és formájú díszeket ( csillagot, madarat, gomba) fújtak a mesterek.
A 70-es évek elejéig nem terjedt el az új díszek híre a városon túlra, a változást a német-francia háború hozta meg, amikor 1870 decemberében a versailles-i kastélyba kórházat alakítottak ki a háborúban megsebesült katonák számára.
A karácsonyi ünnepekre a sérült katonáknak is állítottak karácsonyfát, melyet a Lauschából származó üveggömbökkel díszítettek fel. Az ünneplés pillanatáról néhány folyóiratba fényképes cikk jelent meg. Az üveggömbök csillogása olyannyira megbabonázta az olvasókat, hogy mindenki azonnal olyan díszekkel akarta fenyőfáját díszíteni. Attól kezdve annyira nagy volt az igény a díszek iránt, hogy szinte a Lauschában élő minden második család karácsonyi üveggömb készítésbe kezdett.
 

Sudárka

Állandó Tag
Állandó Tag
Betlehemi jászol

A karácsonyi esemény legbeszédesebb szimbóluma a jászol, melynek története hosszú évekre nyúlik vissza.
A ferences rend megalapítója, Assisi Szent Ferenc 1222 karácsonyán Betlehembe járt. A püspökre olyan nagy hatással volt a karácsonyi liturgia, hogy hazatérvén a pápához fordult engedélyért, hogy a következő esztendőben ő is hasonlóképpen ünnepelhesse meg a karácsonyt. Szent Ferenc egy barlangot béleltetett ki szalmával, ahová jászlat állított, élő állatokkal és ott tartotta prédikációját a híveknek.
Az első igazi jászlat azonban Arnolfo di Cambio készítette 1283-ban Rómában a Santa Maria Maggiore bazilikában.
Az ötlet aztán gyorsan terjedt az európai városokban. Sok jászol a főszereplőket kiegészítve hétköznapi jeleneteket, mesterségeket is bemutatott. A hagyományos betlehemben a Szent Családon kívül a pásztorok, a háromkirályok és az angyalok is jelen vannak.
Hazánkban is elterjedt szokás a betlehemezés, amelyet december 24-e délutánján játszanak. Ezen a napon felidézik Jézus születésének körülményeit a Bibliából ismertek szerint.
Eleinte felnőtt férfiak elevenítették meg a történetet, az elmúlt esztendőkben már kisfiúk játsszák. A játék végén jókívánságokkal búcsúznak el a háziaktól, akik köszönetképpen megajándékozzák őket.
 

Sudárka

Állandó Tag
Állandó Tag
A karácsonyfa története

A legszebb ünnepi szimbólum a karácsonyfa. Amely, bármely hihetetlen, alig 400 éve jelent meg a keresztény világban. Ez azonban nem zárja ki, hogy a karácsonyfa gyökerei nem az elmúlt évezredekbe nyúljanak vissza. A régi rómaiak például babérkoszorút díszítettek fel, ami az élet megújulásának jelképe volt.
A karácsonyfa mai változata Németországból származik. Feltehetően Luther Márton, a protestáns vallásreformer állított először karácsonyfát. A XVII. századra a német evangélikusok körébe a karácsonyfa már jórészt tradícióvá vált.
Magyarországon a XIX. század második felében vált igazán hagyománnyá fenyőfát díszíteni. Hazánkban az első óvoda megalapítója, Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben. De igazán csak 1867 után terjedt el, először csak a nemesi és a nagypolgári lakásokban, majd kis idő múlva a társadalom széles körében.
A karácsonyfadísz kezdetben alma, dió, mézeskalács, gyertya volt. A karácsonyfa díszítése sokat változott az elmúlt évek alatt. A korábbi díszeket felváltották a szupermarketekbe kapható színes üveggömbök, szalagok, fából vagy textíliából készített díszek vagy akár a szaloncukor. A gyertya helyett napjainkban inkább égősort használnak, ami lehet színes, fehér de akár zenélhet is.
A díszek nagyválasztékából mindenki megtalálhatja, a számára leginkább tetsző darabokat, így mindenki karácsonyfája olyan lehet, amilyennek mindig is megálmodta.
 

Sudárka

Állandó Tag
Állandó Tag
Karácsony a világ más tájain

Hol hogyan ünneplik a Karácsonyt?

Amerika:

Ahány etnikum van Amerikában annyi féle képpen ünneplik a karácsonyt. De azért vannak közös szokások is. Például egész decemberben énekelve járnak házról házra a gyerekek, és mindenütt ünnepi módon vendégelik vagy megajándékozzák őket. csaknem minden házban színes kis égőkkel megvilágított karácsonyfa áll. Az ajándékot úgy kapják a gyerekek hogy harisnyájukat vagy cipőjüket tölti meg a Mikulás.

Anglia:

A gyerekek még időben levelet írnak a mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándék lista kap lángra akkor újra kell írni. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett. Itt kezdtek el karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé.

Ausztrália:

Mikulás szánját 8 fehér kenguru húzza. Karácsonyi vacsorát a szabadban fogyasszák. Majd lemennek a tengerpartra vagy krikettet játszanak.

Ausztria:

Mikulás december 6.án ajándékozza mega jó gyerekeket dióval, almával, édességgel. December 24.én pedig gyermek jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát. A gyerekek izgatottan várják hogy megszólaljon a csengettyű, csak ez után léphetnek gyertyákkal díszekkel és édességekkel feldíszített karácsonyfát rejtő szobába.

Dél-Afrika:

Itt nyáron van a Karácsony. Kiadós ebéd után a családok meglátogatják a barátaikat, és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, amelybe rend szerint valami ennivaló finomság van.

Franciaország:

Kisebb gyerekek kikészítik cipőjüket a tűzhely közelébe, hogy a karácsony este a mikulás beletegye az ajándékot. Nagyobbak a felnőttekkel elmennek az éjféli misére. Majd hazatérve ülnek az ünnepi asztalhoz.

Kenya:

Még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadba készítik el nyílt tűzön.
Németország:
A németek karácsonykor nagyon feldíszítik a házat. Az ablakokba fakeretre erősített színes gyertya égőket vagy színes képeket szerelnek, melyek nagyon szépen mutatnak a téli éjszakában. Lakások többségében megtalálható a betlehem is. A gyerekek a karácsonyi ajándék listát rajzokkal díszítik és éjszakára az ablak párkányra helyezik. Tetejére cukor nehezéket tesznek, hogy a mikulás biztos megtalálja.

Norvégia:

A karácsony csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok, kéz a kézben körültáncolják miközben karácsonyi dalokat énekelnek.

Svédország:

Karácsony reggelén templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü: hering és barna bab. Jó gyerekeknek a mikulás a Jultomtem, egy manó segítségével osztja szét az ajándékot.

Új-Zéland:

Karácsony náluk a nyár közepére esik ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban vagy a tengerpartra megy. általában hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak.

Ukrajna:

A gyerekeknek az ajándékot a jégapó 3 rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van a hópehely leány is aki ezüst kék, szőrme díszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.
 

susie76

Állandó Tag
Állandó Tag
Óvisoknak való közepes hosszúságú(nem 5 perces, de nem is félórás) Betlehemi műsort keresnék (nem túl jó képességű csoportnak)köszi
 
Oldal tetejére