Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) öttagú küldöttsége háromnapos budapesti látogatása során az uniós értékek helyzetét vizsgálta.
A delegáció a helyi hatóságok, a civil társadalom, a média, az igazságszolgáltatás és a kormány képviselőivel, továbbá a magyar Országgyűlés tagjaival folytatott megbeszéléseket. A látogatást követő szerdai sajtótájékoztatón Tineke Strik, holland zöldpárti EP-képviselő kiemelte: a gyülekezési jog korlátozását célzó magyar szabályozás első áldozata a budapesti Pride lehet.
Strik hozzátette, hogy a küldöttség intézkedéseket sürget, melyek révén az Európai Unió Bírósága ideiglenes rendelkezésével biztosítaná a Pride jogszerű és békés megtartását. Úgy vélte, hogy a gyülekezési jogot korlátozó kormányzati törekvések veszélyeztetik a véleménynyilvánítás szabadságát és az EU alapértékeit. A nemzeti szuverenitásról szóló törvénnyel és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával kapcsolatban rámutatott, hogy bár azok célja a külföldi beavatkozások elleni küzdelem, a hivatal gyakorlati működése olyan újságírókat és civil szervezeteket céloz, amelyek az uniós jog betartását ellenőrzik.
Strik problémásnak nevezte, hogy a magyar kormány az uniós finanszírozást külföldi beavatkozásként kezeli, és ezt az eszközt a civil társadalom megszorítására használja.
Sophie Wilmés belga EP-képviselő, a Renew frakció tagja, a magyar média helyzetére fókuszált. Hangsúlyozta: a delegáció által folytatott találkozók megerősítették aggodalmaikat, különösen az információs pluralizmus és sokszínűség tekintetében. Elmondta, hogy a piaci bevételek jelentős része a kormányhoz közel álló médiumokhoz áramlik, amelyek így gazdaságilag ellehetetlenítik a független médiát, és nyomást gyakorolnak rájuk.
Kiemelte: Magyarországon az információszabadságot is korlátozzák, mivel a független újságírók számos akadályba ütköznek információkhoz és nyilvános adatokhoz való hozzáféréskor.
Michal Wawrykiewicz, az Európai Néppárt EP-képviselője, a jogállamiság megsértését nevezte a delegáció legfontosabb megállapításának. Úgy vélte, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlensége tovább csökkent, és a kormány szándékosan nem hajtja végre az EU bíróságának kulcsfontosságú rendelkezéseit.
Rámutatott, hogy Magyarországnak kötelessége lenne minden uniós bírósági határozatot végrehajtania, és tartózkodnia kellene minden olyan lépéstől, amely veszélyezteti az EU céljainak megvalósítását.
Krzysztof Smiszek, szociáldemokrata EP-képviselő, a törvény előtti egyenlőséget hangsúlyozta, különös tekintettel az LMBTQ-közösség jogaira. Elmondása szerint a közösség képviselői aggodalmukat fejezték ki a gyülekezési szabadság megnyirbálásával kapcsolatban, amely közvetlenül érinti őket. Példaként említette a nemi identitás elismerésére vonatkozó tilalmakat.
Pernando Barrenza Arza, a Baloldal EP-képviselője figyelmeztetett, hogy a jogállamiság helyzete 2021 óta tovább romlott Magyarországon. Kiemelte, hogy a migránsok és menekültek számára szinte lehetetlen belépni az országba, és a kormány a kisebbségek jogait figyelmen kívül hagyva a “többség zsarnokságát” valósítja meg. Hangsúlyozta: véget kell vetni a magyar kormány büntetlenségének az uniós törvények megsértésével kapcsolatban.
A delegáció a helyi hatóságok, a civil társadalom, a média, az igazságszolgáltatás és a kormány képviselőivel, továbbá a magyar Országgyűlés tagjaival folytatott megbeszéléseket. A látogatást követő szerdai sajtótájékoztatón Tineke Strik, holland zöldpárti EP-képviselő kiemelte: a gyülekezési jog korlátozását célzó magyar szabályozás első áldozata a budapesti Pride lehet.
Strik hozzátette, hogy a küldöttség intézkedéseket sürget, melyek révén az Európai Unió Bírósága ideiglenes rendelkezésével biztosítaná a Pride jogszerű és békés megtartását. Úgy vélte, hogy a gyülekezési jogot korlátozó kormányzati törekvések veszélyeztetik a véleménynyilvánítás szabadságát és az EU alapértékeit. A nemzeti szuverenitásról szóló törvénnyel és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával kapcsolatban rámutatott, hogy bár azok célja a külföldi beavatkozások elleni küzdelem, a hivatal gyakorlati működése olyan újságírókat és civil szervezeteket céloz, amelyek az uniós jog betartását ellenőrzik.
Strik problémásnak nevezte, hogy a magyar kormány az uniós finanszírozást külföldi beavatkozásként kezeli, és ezt az eszközt a civil társadalom megszorítására használja.
Sophie Wilmés belga EP-képviselő, a Renew frakció tagja, a magyar média helyzetére fókuszált. Hangsúlyozta: a delegáció által folytatott találkozók megerősítették aggodalmaikat, különösen az információs pluralizmus és sokszínűség tekintetében. Elmondta, hogy a piaci bevételek jelentős része a kormányhoz közel álló médiumokhoz áramlik, amelyek így gazdaságilag ellehetetlenítik a független médiát, és nyomást gyakorolnak rájuk.
Kiemelte: Magyarországon az információszabadságot is korlátozzák, mivel a független újságírók számos akadályba ütköznek információkhoz és nyilvános adatokhoz való hozzáféréskor.
Michal Wawrykiewicz, az Európai Néppárt EP-képviselője, a jogállamiság megsértését nevezte a delegáció legfontosabb megállapításának. Úgy vélte, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlensége tovább csökkent, és a kormány szándékosan nem hajtja végre az EU bíróságának kulcsfontosságú rendelkezéseit.
Rámutatott, hogy Magyarországnak kötelessége lenne minden uniós bírósági határozatot végrehajtania, és tartózkodnia kellene minden olyan lépéstől, amely veszélyezteti az EU céljainak megvalósítását.
Krzysztof Smiszek, szociáldemokrata EP-képviselő, a törvény előtti egyenlőséget hangsúlyozta, különös tekintettel az LMBTQ-közösség jogaira. Elmondása szerint a közösség képviselői aggodalmukat fejezték ki a gyülekezési szabadság megnyirbálásával kapcsolatban, amely közvetlenül érinti őket. Példaként említette a nemi identitás elismerésére vonatkozó tilalmakat.
Pernando Barrenza Arza, a Baloldal EP-képviselője figyelmeztetett, hogy a jogállamiság helyzete 2021 óta tovább romlott Magyarországon. Kiemelte, hogy a migránsok és menekültek számára szinte lehetetlen belépni az országba, és a kormány a kisebbségek jogait figyelmen kívül hagyva a “többség zsarnokságát” valósítja meg. Hangsúlyozta: véget kell vetni a magyar kormány büntetlenségének az uniós törvények megsértésével kapcsolatban.
