Egy tanulmány szerint sokkal jobb teljesítményt érhetnek el a 40 évnél idősebb alkalmazottak, ha csak heti három napot dolgoznak. Az eredmények szerint ugyanis ha egy héten 25 óránál többet dolgoznak, romlik a kognitív teljesítményük.
Az ausztrál kutatók háromezer férfit és 3500 nőt vontak be a tanulmányba, amely során különböző kognitív teszteken kellett részt venniük, miközben a szakemberek a munkavégzési szokásaikat vizsgálták – írja az Independent.
Az eredmények alapján azok teljesítettek a legjobban, akik egy héten 25 órát dolgoztak. Ezzel szemben azok, akik heti 55 órán keresztül dolgoztak, még a nyugdíjba vonultaknál is rosszabb eredményeket értek el. A kutatók szerint a 25 óránál magasabb heti munkaidő a negyven évnél idősebb korosztály esetében kimerültséghez és stresszhez vezet.
A három szerző egyike, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora elmondta, hogy több országban is emelik a közeljövőben a nyugdíjkorhatárt, így egyre több ember fog a későbbi életszakaszában is dolgozni.
„Az intellektuális stimuláció mértéke függhet a munkaórák számától is. A munka egy kétélű kard: serkenti az agyi aktivitást, de a hosszú munkaórák kimerültséget és stresszt eredményeznek, amelyet a kognitív funkciókat veszélyezteti. A munkaidő különbségei fontosak lehetnek abban, hogy a középkorúak és az idősebb korosztály megismerő képességeit épen fenntartsák. Ez azt jelenti, hogy a negyven évnél idősebb korosztály esetében a részmunkaidő a kognitív funkciók megtartásában lehet hatékony”- mondta a szakértő.
Faktor
Az ausztrál kutatók háromezer férfit és 3500 nőt vontak be a tanulmányba, amely során különböző kognitív teszteken kellett részt venniük, miközben a szakemberek a munkavégzési szokásaikat vizsgálták – írja az Independent.
Az eredmények alapján azok teljesítettek a legjobban, akik egy héten 25 órát dolgoztak. Ezzel szemben azok, akik heti 55 órán keresztül dolgoztak, még a nyugdíjba vonultaknál is rosszabb eredményeket értek el. A kutatók szerint a 25 óránál magasabb heti munkaidő a negyven évnél idősebb korosztály esetében kimerültséghez és stresszhez vezet.
A három szerző egyike, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora elmondta, hogy több országban is emelik a közeljövőben a nyugdíjkorhatárt, így egyre több ember fog a későbbi életszakaszában is dolgozni.
„Az intellektuális stimuláció mértéke függhet a munkaórák számától is. A munka egy kétélű kard: serkenti az agyi aktivitást, de a hosszú munkaórák kimerültséget és stresszt eredményeznek, amelyet a kognitív funkciókat veszélyezteti. A munkaidő különbségei fontosak lehetnek abban, hogy a középkorúak és az idősebb korosztály megismerő képességeit épen fenntartsák. Ez azt jelenti, hogy a negyven évnél idősebb korosztály esetében a részmunkaidő a kognitív funkciók megtartásában lehet hatékony”- mondta a szakértő.
Faktor