A muszlim fátyol és a liberális demokrácia

Kanadában a konzervatívok utolsó aduja volt a vesztésre álló választási versenyfutásban, hogy korlátozzák a nők arcát elfedő ruhadarabok viselését. Meggyőző érvek szólnak álláspontjuk mellett, de ellene nemkülönben.

Ezt a vitát a választás után is érdemes lesz folytatni” – írja Adam Gopnik kanadai publicista a New Yorkerben.

A méltányosság kedvért meg kell mondani, hogy Stephen Harper, a leköszönő konzervatív kormányfő nem a választási kampány kedvéért vette elő az arcot elfedő nikáb témáját. Kormánya négy évvel ezelőtt írta elő, hogy az állampolgári vizsgát tévő bevándorlók a szertartás ideje alatt nem viselhetnek olyan öltözéket, amely arcukat elfedi. A dologból úgy lett választási kampánytéma, hogy tavaly egy pakisztáni bevándorló fiatalasszony pert indított a kormány ellen, mert állampolgári eskütételén sem akart megszabadulni a nikábtól, minthogy mindig viseli, ha nyilvánosság elé lép. Szeptemberben másodfokon is nyert, és ekkor csapott le a témára az éppen vesztésre álló konzervatív kampánystáb. Harper miniszterelnök bejelentette, hogy először is a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, másodszor is, ha újraválasztják, az államigazgatásból is kitiltja a nikábot. A közvélemény-kutatásokban szeptemberben rövid időre meg is előzte legfőbb ellenfelét, Justin Trudeau-t, a liberális párt vezérét, a liberálisok potenciális szövetségese, a baloldali Új Demokrata Párt pedig ekkor kifejezetten visszaesett, különösen a francia többségű autonóm Québec tartományban, ahol a lakosság elsöprő többsége helyesli a nikáb tilalmát a hivatalos élet színterein. De a többség másutt is Harper mellett volt ebben a kérdésben. Trudeau hiába érvelt azzal, hogy Kanada óvja kisebbségeit, és nem tilthatja meg nekik, hogy a maguk szokásait kövessék.

A nikáb körüli vita természetesen nem csak a ruhadarabról szól, hanem általában az iszlám társadalmi szerepéről. Christie Blatchford egy súlyos és egy kevésbé súlyos esetet is megírt a National Postban, amelyek arra utalnak, hogy más országokhoz hasonlóan előbb-utóbb Kanadában is gondot fog okozni a tradicionalista iszlám. Az egyik esetben egy házaspárt azzal vádolnak, hogy megölték három lányukat és a férj egy (Kanadában el nem ismert) második feleségét. A fiuk is bűnrészes volt. A férj nem is tagad, sőt holtukban is átkozza lányait, amiért nem tartották az ősi szokásokat, sőt, fiúkkal barátkoztak. A másik esetben egy feleség, amíg férje magából kikelve kiáltozott a hivatalnokokkal az állampolgári eskü napján, gyorsan besurrant a terembe, levette a nikábot, és letette az esküt. Blatchford nem biztos benne, hogy otthon aztán nem esett emiatt bántódása.

Barbara Kay, a neves konzervatív kolumnista a National Postban azzal érvelt a nikáb ellen, hogy csakis olyan országok kötelezik viselésére a nőket, amelyekben nincs női egyenjogúság. Ha Kanada megtűri a nikáb viselését hivatalos eseményeken, akkor diszkriminálja a bevándorló nőket: azt üzeni, hogy a női egyenjogúság, amely mindenkire vonatkozik, őket nem illeti meg.

Gopnik megfontolandónak tartja ezt az érvet, pedig ő a liberális táborhoz tartozik. Úgy gondolja, hogy a liberális demokrácia nem valamiféle semleges közszolgáltató állam. Nem csupán tűzoltóságból és utcaseprésből áll, hanem értékei is vannak, valamint az értékekre épülő szabályai. Aki ide bevándorol, tartsa magát ezekhez a szabályokhoz. Igen ám, de az ellenérvet sem tartja elvetendőnek. A nikábot felnőtt asszonyok viselik. Lehet, hogy az ortodox muszlim hagyomány alapján kényszer hatására. De ha megtiltják nekik a nikáb viselését, az vajon nem kényszer-e? És hogyan egyeztethető össze a vallásgyakorlás szabadságával? És vajon a nikáb betiltása közelebb vinne-e a nők jogainak érvényesítéséhez? Az ellenérvvel szemben is van azonban ellenérv: az állam nem vehet akármilyen vallási előírást tudomásul. Akkor sem engedheti meg például, hogy a nőket megcsonkítsák, klitoriszukat eltávolítsák, ha ezt vallás írja elő. Akármilyen eredménnyel jár a választás Kanadában, jó lesz alaposan megvitatni, hol húzódik a tolerancia határa.

metazin
faltyol.jpg
 
N
Láttam a facebookon egy tök idevágó képet: Két tolldíszes amerikai indián beszélget: a fehér ember békével jött, majd szétosztjuk őket a törzseink közt kvóta szerint.

Ez óriási! :rohog:

Én meg most olvastam egy cikket, ami nagyon tanulságos.

Hogyan fogja a ‘Kényelmes Élet’ Mohamed-nyugdíjterv, megölni Európát?

Daniel Greenfield, a Shillman program újságírója, a Szabadság Központ munkatársa.
Az európai vezetők két dologról beszélnek mostanában: az európai értékek oly módon történő megóvásáról, hogy befogadják a muszlim migránsokat, illetve arról, hogy elfogadtatva velük az európai értékeket, integrálni fogják a muszlim migránsokat Európába.

Azonban nem ismerik fel, hogy az európai értékek megvédésével kapcsolatos tervük éppenséggel az európai értékek elpusztítását szolgál.

Ugyanazoknak az európai értékeknek megfelelően ugyanis, amelyek szellemében évente 180 000 muszlim bevándorló befogadását várják el a 10 milliónál kevesebb lakójú Svédországtól, az új „svédeknek” is díjazniuk kellene a toleranciát, a feminizmust és a melegházasságot. Ehelyett saria járőrökkel, ISIS- zászlókat lobogtató, dühös munkanélküli férfiakkal, és olyan elemekkel zsúfolták tele az európai városokat, akik alkalomadtán nyilvános helyeken követnek el terrorcselekményeket.
Azok az európai államok, amelyek visszautasítják, hogy pénzt fektessenek a határok ellenőrzésébe, előbb – utóbb abban a helyzetben találják magukat, hogy terror- elhárításra kell majd költeniük. Ez pedig szintén rossz hatással van az európai értékekre. :D
Folytatás:

http://nyomaban.blogger.hu/2015/11/...lmes-elet-mohamed-nyugdijterv-megolni-europat



Ezt a videót hétfőn vették fel és itt még jól járt a riporter, mert a minap egy svéd nőt megköveztek, amiért megpróbált riportot készíteni a migránsokkal. Csak érdeklődött - volna - hogy érzik magukat Svédországban. :dr_9:

 
Vagy Svéd vagy Finnországban le akartak fejezni egy papot....templomokban törték össze a kereszteket....el kell mindent tűrni a szent tolerancia nevében? Próbálnál te egy mecsetben törni zúzni....
 
Ezeknek nem való a demokrácia. A kell nekik, hogy egy falkavezér parancsoljon, addig van rend...
Jól látod a lényeget, azonban kicsit mélyebbre kell lemenni. Az iszlám vallás az arab törzsi szokásokon alapul. Ezekből meríti a vallási, "jogosultságokat" és amelyen az ottani törvények is alapulnak. Az iszlámon belül ismeretlen fogalom a demokrácia, a másság elismerése, a pluralizmus és minden más egyéb - számunkra azonban evidens - dolog. Azok a szokásjogok, hogy a nők fedetlen arccal nem léphetnek az utcára, a nők csak férjük társaságában mehetnek a legtöbb helyre és még sorolhatnám, a keresztény alapokon nyugvó társadalomban nem megvalósíthatók és ezért lenne szükséges, hogy a bevándorló, migráns, menekült és a többiek ezeket a Mi törvényeinket betartsák és alkalmazkodjanak akár otthonukban, akár közterületen, akár a hivatalokban. A problémát az okozza, hogy a vallási eredetű kultúrájuk, törvényeik, szokásaik ezt nem engedik meg és nem teszik lehetővé azt sem, hogy ezen változtassanak. Ennek egyik lényeges oka az, hogy még a kulturálódásukat, művelődésüket, olvasottságukat, informálódási lehetőségeiket is ez a kultúrkör szabályozza a mindennapi életükben is. És jól tudjuk, hogy az alulműveltség, a tájékozódás lehetőségének hiánya nagymértékben növeli a befolyásolhatóságot és nincs lehetőségük ebből kitörni. Aki ezt megkísérli és megpróbál toleráns lenni, vagy másképpen gondolkodni, azt halálra ítélik és megpróbálják azt rajta végre hajtani, bárhová is menekül a Földön. Lásd az iráni író Salman Rushd Sátáni versek miatti esetét.
Szóval véleményem szerint a hosszú évtizedek alatti asszimilálódás, integrálódás lehetne a megoldás, amire jelen körülmények között, valami nagyon minimális az esély. Hasznosabb lenne tehát, ha a befolyással bíró gazdasági nagyhatalmak nagyon rövid időn belül ismét békét teremtenének a konfliktusos területeken, hogy az onnan elszármazók, értsd menekülők százezrei ismét visszatérhessenek saját hazájukba, kultúrkörnyezetükbe és vallási helyeikre. És akkor talán, de csak talán helyre billenne ez a törékeny egyensúly.
 
Hát pont ez az. Akit zavarnak az európai törvények, a tél, a karácsony, a nők öltözködése, annak nem kötelező itt maradni. Mi nem fogunk a kedvükért megváltozni. (ha mondjuk egy afrikai umpalumpa bevándorlónál a törzsi szokás a fél szem kiszúrása lenne, azt is elfogadnánk és magunkra alkalmaznánk, csak hogy meg ne sértsük az érzéseit???)
 
N
Hát pont ez az. Akit zavarnak az európai törvények, a tél, a karácsony, a nők öltözködése, annak nem kötelező itt maradni. Mi nem fogunk a kedvükért megváltozni. (ha mondjuk egy afrikai umpalumpa bevándorlónál a törzsi szokás a fél szem kiszúrása lenne, azt is elfogadnánk és magunkra alkalmaznánk, csak hogy meg ne sértsük az érzéseit???)

Majd megváltozol a kedvükért, ha a nyakad lesz veszélyben. :D
 
Ősz van, késő este. Esik az eső, fúj a viharos szél, de a vasút melletti bakterház barátságos fényei hívogatóan szűrődnek ki az éjszakába. Az esti gyorsvonat épp az imént haladt el.

Az ajtón halk kopogás hallatszik és egy kérő hang:

- Nagyságos, tekintetes legfőbb állomásfőnök úr, adjon bebocsátást ebben a fertelmes, fene nagy fergetegben.

Az ajtó kinyílik és a barátságos meleggel együtt a bakter is kiszól:

- Gyere be, oszt telepedjél a kályha mellé.

A bakter éppen vacsorához készülődik. Az asztalon már ott van a fehér kenyérből lemetszett karéj, mellette egy darab a sült oldalasból, meg ott a hagyma és a só. A bakter, hát nekilát a vacsorának.

Kisvártatva elhaló hangon megszólal az idegen:

- Nagyságos, legfőbb fő-állomásfőnök úr, olyan nagyon régen nem ettem már, ha kaphatnék egy falást…

A bakter jószívű és mindenből ad egy rendes darabot. Csend telepszik a bakterház szűk helyiségére, tűz duruzsol a kályhában és csak a falatozás neszei hallatszanak. És a végén még egy-két korty jófajta veresbor is jut mindkettőjüknek az asztal lába mellé állított butykosból.

A vacsorát befejezvén a jövevény hátradőlve a széken felsóhajt:

- Nagytekintetű, igen kegyelmes, nagyszívű állomásfőnök úr, ha egy szál cigarettát…

A bakter nem fukar, így hát azt is ad.

Jónéhány csendben eltöltött hosszú perc és slukk után az idegen hátradől a széken, lábát által veti a térdén, karját keresztbe fonja a mellkasán és megszólal:

- Hát, bibas, csak nem te vagy itt a bakter?
 
Ősz van, késő este. Esik az eső, fúj a viharos szél, de a vasút melletti bakterház barátságos fényei hívogatóan szűrődnek ki az éjszakába. Az esti gyorsvonat épp az imént haladt el.

Az ajtón halk kopogás hallatszik és egy kérő hang:

- Nagyságos, tekintetes legfőbb állomásfőnök úr, adjon bebocsátást ebben a fertelmes, fene nagy fergetegben.

Az ajtó kinyílik és a barátságos meleggel együtt a bakter is kiszól:

- Gyere be, oszt telepedjél a kályha mellé.

A bakter éppen vacsorához készülődik. Az asztalon már ott van a fehér kenyérből lemetszett karéj, mellette egy darab a sült oldalasból, meg ott a hagyma és a só. A bakter, hát nekilát a vacsorának.

Kisvártatva elhaló hangon megszólal az idegen:

- Nagyságos, legfőbb fő-állomásfőnök úr, olyan nagyon régen nem ettem már, ha kaphatnék egy falást…

A bakter jószívű és mindenből ad egy rendes darabot. Csend telepszik a bakterház szűk helyiségére, tűz duruzsol a kályhában és csak a falatozás neszei hallatszanak. És a végén még egy-két korty jófajta veresbor is jut mindkettőjüknek az asztal lába mellé állított butykosból.

A vacsorát befejezvén a jövevény hátradőlve a széken felsóhajt:

- Nagytekintetű, igen kegyelmes, nagyszívű állomásfőnök úr, ha egy szál cigarettát…

A bakter nem fukar, így hát azt is ad.

Jónéhány csendben eltöltött hosszú perc és slukk után az idegen hátradől a széken, lábát által veti a térdén, karját keresztbe fonja a mellkasán és megszólal:

- Hát, bibas, csak nem te vagy itt a bakter?
A példabeszéd aranyos, de nem alkalmazható a jelenlegi migráns helyzetre. Jelenleg ugyanis már az első alkalommal, a vacsora megosztása előtt Hé bibas a megszólítás. A karok nem vacsora után fonódnak össze, hanem rögtön megérkezés után. ((Ld. nálunk csapvizet csak az állatok isznak, ilyen ételt nálunk csak az állatok esznek, adják ide a MI pénzünket... )
 
A példabeszéd aranyos, de nem alkalmazható a jelenlegi migráns helyzetre. Jelenleg ugyanis már az első alkalommal, a vacsora megosztása előtt Hé bibas a megszólítás. A karok nem vacsora után fonódnak össze, hanem rögtön megérkezés után. ((Ld. nálunk csapvizet csak az állatok isznak, ilyen ételt nálunk csak az állatok esznek, adják ide a MI pénzünket... )
Pedig úgy indult, hogy először a kapuban voltak -Törökország- aztán beléptek -Görögország- aztán érkezett az invitálás - Németország- "befogadunk bárkit" . Tehát az ajtón már régen beléptek és volt kaja, pia, ruha, meg miegyebek. A csipa meg mostanában nyílt ki, hogy az áhított "álomország" közelébe jutottak. A svédek már 1993-ban azért aggódtak, hogy "hígulunk, hígulunk", pedig akkor még csak néhány ezer albán menekültet fogadtak be.
 
És akit már ideevett a fene, a büdös életben nem küldik vissza....Ha mégis, a már itt élő rokonaik fognak balhézni...
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönöm szépen a legújjab fordításod !
nkatalin wrote on bsilvi's profile.
Szia! Nagyon szépen köszönöm a renegát akseli kiborgot már nagyon vártam, lesz folytatása? Lehet tudni hány rész lesz még? Mit fordítasz következőnek? Köszi, ha válaszolsz!Szép napot!
Horváth Csilla Judit wrote on Melitta's profile.
Kedves Melitta!
Szeretnék hozzáférést a Legális E-bookok fórumhoz!
Előre is köszönöm: Judit
B Szabó Imre wrote on favorit82's profile.
Köszönöm szépen a Dolina.mp3 -at!
koby11 wrote on Recsi70's profile.
Szia! Érdekelne engem is a hiányzó oldal, ha el tudod küldeni. Köszi előre is!

Statisztikák

Témák
38,148
Üzenet
4,806,685
Tagok
615,962
Legújabb tagunk
Koviubii
Oldal tetejére