Az ősi Egyiptom
- Téma inditó Mrs Tanár
- Kezdés dátuma
Kedves Oposur, volt már olyan, hogy te is tévedtél, netán téged vezettek félre az olvasmányaid?
<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CDRA8F7%7E1.BEN%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Kézai Simon és Josephus Flavius szerint Bábel tornyát Nimród építette az építés oka, szerintük az, hogy Nimród félt egy újabb vízözöntől.Paál Zoltán szerint nem így volt?
[FONT="]
[/FONT]
Nimródnak sok más dolga is volt a világon, mint félni. Egy oroszlánvadász egyébként nem téveszetendő össze egy házinyúllal.
Megpróbálom száztizenhatodszor leírni: Paál Zoltán KÖZLŐ volt, nem Ő írta az Arvisurákat, hanem róvósámánok. Az agytevékenység kóros lanyhulása fedezhető fel annál, aki a fentieket most sem tudja értelmezni, de a hadronokról próbál hadobázni.
Korábbi írásom nem mondd ellent Flaviusnak, de még -ebben- Kézainak is igaza van: Bábel építette Bábel tornyát, aki Nimród fia volt. Azt pedig nem tudjuk Nimród mennyiben járult ehhez hozzá, azaz segített-e a fiának valamiben??
ha pedig fogalmad lenne a Tóremhitről, tudnád, hogy mit írtam még az előbbiekben erről a témáról. De így a sötétség honában...csak a Napszél fújdogál a hatodik mifene negyedik szektorában, de veszettűl ám.
Ha komplex fogalmazásom valamelyik absztrakt gondolata pedig nem érthető, akkor nem az...egyeseknek. De nem is lesz, ami már nem tartozik rám.
Megpróbálom száztizenhatodszor leírni: Paál Zoltán KÖZLŐ volt, nem Ő írta az Arvisurákat, hanem róvósámánok. Az agytevékenység kóros lanyhulása fedezhető fel annál, aki a fentieket most sem tudja értelmezni, de a hadronokról próbál hadobázni.
Korábbi írásom nem mondd ellent Flaviusnak, de még -ebben- Kézainak is igaza van: Bábel építette Bábel tornyát, aki Nimród fia volt. Azt pedig nem tudjuk Nimród mennyiben járult ehhez hozzá, azaz segített-e a fiának valamiben??
ha pedig fogalmad lenne a Tóremhitről, tudnád, hogy mit írtam még az előbbiekben erről a témáról. De így a sötétség honában...csak a Napszél fújdogál a hatodik mifene negyedik szektorában, de veszettűl ám.
Ha komplex fogalmazásom valamelyik absztrakt gondolata pedig nem érthető, akkor nem az...egyeseknek. De nem is lesz, ami már nem tartozik rám.
Ez egy nagyon érdekes észrevétel. Szerintem sokan szokták a két fogalmat rendszeresen keverni mert időnként mindkettő hord puskát. Kivéve Nimródot, aki nem. És mégsem házinyúl. Na mindegy...
Megkockáztatom, hogy én is azok sorsára jutok, akiket az "agytevékenység kóros lanyhulása" cimkével ellátott dobozkába fogsz száműzni, de ahogy a többiek hozzászólásait figyelem az elmúlt néhány lapon, nem közvetlenül az Arvisurák közöltségét vonják kétségbe, hanem bizonyos állitásokat, amik más forrásokkal, amik esetleg többezer évesek (Tóra, Josephus), és a történelemtudomány szerint elég hitelesek is (Josephus) adott esetben ütköznek. Itt persze Nimród személyén túlmenően leginkább mitoszokról és legendákról van szó szerintem, nem pedig történelmi tényekről. Mindenesetre azt gondolom, nem ez az első eset, hogy a közölt információt a világ először igyekszik összeegyeztetni az addig ismert igazságokkal, és nem csak elfogadja, mint kézpénzt, amit közölsz (Paál Zoltán alapján).
Erőfeszitésedet mindensetre köszönöm. Szerintem mások is.
Akkor hadd legyen itt az a neves Josephus Flavius idézet, hogy ne kelljen olyanról vitatkozni, amit esetleg nem mindenki olvasott, vagy már elfelejtett.
"A nép helyeselte Nimród szándékait, mert szolgaságnak tartotta tovább is engedelmeskedni Istennek. És így hozzáláttak a torony építéséhez; a torony pedig szakadatlan munkával, rengeteg munkáskéz szorgalmából gyorsan emelkedett a magasba. Mivel azonban igen széles volt, magassága nem tűnt túlságosan szembe. Égetett téglából építették, a téglákat pedig szurokkal ragasztották össze, védelmül a rázúduló víztömeg ellen. Ambár Isten látta esztelen vállalkozásukat, mégsem akarta őket elpusztítani, pedig, ha a vízözönre gondolnak, tulajdonképpen észre térhettek volna. Isten azonban csak összezavarta nyelvüket, és a soknyelvűséggel úgy szétválasztotta őket, hogy nem értették meg egymást. A toronyépítés helyét pedig a nyelvek összezavarodása miatt – mert addig csak egy nyelv volt a világon – Babilonnak hívják, mert héberül Bábel annyi, mint „zűrzavar”. A toronyépítésről és a nyelvek összezavarodásáról Sibylla is megemlékezik ezekkel a szavakkal: „Amikor még minden ember ugyanazt a nyelvet beszélte, elkezdtek nagyon magas tornyot építeni, mintha azon az égbe akarnának hágni. Az istenek azonban vihart támasztottak, amely romba döntötte a tornyot, s az embereknek külön-külön nyelveket adtak; erről kapta a nevét Babilon városa.”"(Josephus Flavius: A zsidók története I, 4.)
Kézai Simon egyéb iránt Josephusra támaszkodva irja:
"S midőn azon nemzetségek, mint Josephus mondja, zsidó nyelven beszéltek, az özönviz után a kétszázegyedik eszten*dő*ben a Jáfet magvából eredt Menróth óriás, Thana fia, minden atyafiaival a mult veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni, hogy ha az özönviz ismét találna jönni, a toronyba menekűlve a bosszúló itéletet elkerűlhessék." (Kézai Simon Mester Magyar Krónikája, 2. §. A Bábel tornyáról.)
Ezek szertint hát a Tóra is, Josephus is és Kézai is úgy tudják, hogy Nimród (Menróth) épittette azt az ominózus tornyot.
Gyanitom, nem feltétlenül azzal van a gond, hogy a másik fél nem ért meg. Ahogy látom, jó darabig mindenki (na jó majdnem mindenki) igyekszik a másikat megérteni. A megértést viszont komolyan neheziti, ha a másikat ostobának, éretetlennek, gondolataid felfogására képtelennek titulálod.
Szóval Nimródnak 3 fia volt: Hunor, Magor és Bábel. Nimród olyan nagy vadász volt, hogy még a vízözöntől sem félt.
:shock:
A "bábel" szó zűrzavart jelent héber nyelven, tehát a mi ősatyánk a harmadik fiát már születése után zűrzavarnak nevezte el. Az Arvisurán kívül meg tudsz jelölni még egy forrást e tárgyban, nagytudású barátom?
(Most látom, hogy FagyisSzent is írt a "zűrzavarról" úgy látszik egyszerre voltunk a topikban)
:shock:
A "bábel" szó zűrzavart jelent héber nyelven, tehát a mi ősatyánk a harmadik fiát már születése után zűrzavarnak nevezte el. Az Arvisurán kívül meg tudsz jelölni még egy forrást e tárgyban, nagytudású barátom?
(Most látom, hogy FagyisSzent is írt a "zűrzavarról" úgy látszik egyszerre voltunk a topikban)
Nagyon hiteles a hadobatömeg. Azt írja -Flavius úr- hogy egy nyelv volt Bábel idejében a világon...hát ilyen meszelt ökörséget még nemvolt szerencsém olvasni.
Ha viszont-figyelj, ha kérhetem- egy nyelv volt a világon, akkor minek az összezavarásáról beszélsz?
Mivel jártam már BABILONBAN és onnan hoztam is egy téglának nevezett tárgyat elmondom:
-van ezen egy pecsét (ékírásos) amely a lopásokat hivatott megelőzni...
-ez a "tégla" könnyű, igen kis térfogatsúlyú és meglepően lyukacsos,
látszik, hogy nem valami brilliáns technikával készűlt.
- a tégla kiégetése -enyhén szólva hiányos. Közelebb ál a nyomószilárdsága
a mai vályoghoz , de nemsok köze van a mai téglákhoz.
- Bábel tornya ahogy bemegyünk a babiloni romokhoz -az Istár kapun- balra van, szinte azonnal . Ez azt is jelenti, hogy az Eufrátesztől a lehető legmesszebb (így nem vizesedett át az alap)
A fentiek szerint a Bábel tornya legfeljebb a 20 m körűli magasság elérése után összeomlott, mert a téglák szilárdsága nagyon gyatra volt...ilyen egyszerű az oka a történteknek. Persze nemkell ezt elhinni, ha sokallod.
DE MÉGIS, HA EGY NYELV VOLT A VILÁGON a Josephusod szerint, akkor minek összezavarni ezt?
Az említett Tóra pedig -úgyhiszem- nem állja ki a itt tudomány próbáját, azonban -úgyhiszem- nem is ez a feladata..kár idekeverni..
Helyesen látod, Nimród bacsa sámánról, majd fejedelemről nem maradt fenn semmi HOSSZABB irás, csak egy. De ez elég is. Hogy Nimród kiknek, miknek a fejedelme volt, az pedig maradjon a számodra rejtve.
Így tehát azt hiszel, amit akarsz, ki akadályoz ebben? Ki veszi zokon, hogy pl elhiszed-e a rovósámánok igazmondását? Ha ez számodra strapás, akkor ne hidd..
Nimródnak Magor és Hunor nevű fiai sohasem voltak, ilyet kitalálni ki segített?...Szóval ha figyelmesen elolvasnád amit kell, akkor tudnád, hogy..Tabira és Dániel nevű fiai is voltak Nimródnak..meg egy szép városa.
Ha viszont-figyelj, ha kérhetem- egy nyelv volt a világon, akkor minek az összezavarásáról beszélsz?
Mivel jártam már BABILONBAN és onnan hoztam is egy téglának nevezett tárgyat elmondom:
-van ezen egy pecsét (ékírásos) amely a lopásokat hivatott megelőzni...
-ez a "tégla" könnyű, igen kis térfogatsúlyú és meglepően lyukacsos,
látszik, hogy nem valami brilliáns technikával készűlt.
- a tégla kiégetése -enyhén szólva hiányos. Közelebb ál a nyomószilárdsága
a mai vályoghoz , de nemsok köze van a mai téglákhoz.
- Bábel tornya ahogy bemegyünk a babiloni romokhoz -az Istár kapun- balra van, szinte azonnal . Ez azt is jelenti, hogy az Eufrátesztől a lehető legmesszebb (így nem vizesedett át az alap)
A fentiek szerint a Bábel tornya legfeljebb a 20 m körűli magasság elérése után összeomlott, mert a téglák szilárdsága nagyon gyatra volt...ilyen egyszerű az oka a történteknek. Persze nemkell ezt elhinni, ha sokallod.
DE MÉGIS, HA EGY NYELV VOLT A VILÁGON a Josephusod szerint, akkor minek összezavarni ezt?
Az említett Tóra pedig -úgyhiszem- nem állja ki a itt tudomány próbáját, azonban -úgyhiszem- nem is ez a feladata..kár idekeverni..
Helyesen látod, Nimród bacsa sámánról, majd fejedelemről nem maradt fenn semmi HOSSZABB irás, csak egy. De ez elég is. Hogy Nimród kiknek, miknek a fejedelme volt, az pedig maradjon a számodra rejtve.
Így tehát azt hiszel, amit akarsz, ki akadályoz ebben? Ki veszi zokon, hogy pl elhiszed-e a rovósámánok igazmondását? Ha ez számodra strapás, akkor ne hidd..
Nimródnak Magor és Hunor nevű fiai sohasem voltak, ilyet kitalálni ki segített?...Szóval ha figyelmesen elolvasnád amit kell, akkor tudnád, hogy..Tabira és Dániel nevű fiai is voltak Nimródnak..meg egy szép városa.
Flaviust azért emlitettem (mások is), mert Te magad hivatkoztál rá, hogy amit Te irtál, nincs ellentétben az ő állitásaival Nimródot illetően (#306). Akkor most tagadod vagy elfogadod, amit ir? Amint irtam, szerintem mások szerint is, amiről itt a vita folyik az a mitoszok, legendék világába tartozik, nem a történelmi tényekébe, még akkor is, ha van valamicske valós alapja az elbeszélteknek, közvetitetteknek.
A Bábel-tornya közel-keleti (észak sémi) mitosz a nyelvek keletkezéséről és az ember és Isten közötti áthághatatlan távolságról szól az ott élő emberek mesés nyelvén. A mitosz nem babiloni eredetű, hanem valószinűleg vándorló sémi törzsek hagyománya a babiloni volt Marduk-templomhoz fűződően. Ha a történet hitelességét akarod támadni, mi sem kézenfekvőbb, mint a Tóra különböző helyeiről idézni az egymásnak ellentmondó részleteket. De mivel a nyelvek kialakulásának valamint Isten és ember kapcsolatának mitoszával állunk itt szemben, mindennek nem sok jelentősége van, hisz a történet egyértelműen nem a valóságot, hanem egy elképzelést, legendát, mitoszt tár elénk.
Örülök, hogy jártál Babilonban (ez az állitólagos Bábel tornya eredetileg Marduk kultuszhelyeként funkcionált). Csodálatos élmény lehetett, és ahogy olvasom tőled, rád is hatott, bár itt inkább az épület statikai vonatkozásait tárod elénk. A Bábel tornya leirás éppenséggel utalhat pont arra a problémára, amiről Te is irsz, azaz hogy az épület, mégha kiemelt alapra is épitették, bizonyos magasságot az akkori technológiai ismeretek korlátai következtében nem léphetett át. Ha nyitottan szemléljük a kérdést, ez maga is lehet egy olyan mitosz forrása, amely az ember korlátozottságát illusztrálja Isten korlátlanságával szemben.
Valóban sok mindenkben nem állja ki (pl. az összes állatból 1-1 pár Noé bárkájában), de mint irtam már, itt mitoszokról van szó, nem történelemről. Ha viszont a tudomány próbáját kiálló forrásokat keresünk, akkor azt hiszem kemény fa, dió, stb. előtt állunk. Hogy a beszélgetést előbbre lehessen döccenteni, Te milyen a tudomány próbáját kiálló forrásokat javasolsz? Hátha eljutunk egy közös kiinduló pontra.
Most tényleg kiváncsivá tettél! Szerinted akkor kiknek-miknek a fejedelme volt Nimród? Van választási lehetőség bőven: Mezopotámia, Szumér, Hunok, Babilon, jáfiták, hámiták, ... , Kina, ...? Amúgy miért akarod, hogy számomra (?) rejtve legyen ez a titok? :shock:
Miért harcolsz, amikor nem támadnak?
Gondolom, nem került még kezedbe Anonymus Gesta Hungaroruma (A magyarok viselt dolgai), sem pedig az erre alapuló varázslatosan szép Arany János költemény A rege a csodaszarvasról a Buda halálában. Valószinűleg ezek segithettek bárkit abban, hogy "kitalálja", miszerint Hunor és Magor Nimród fiai voltak. Ezzel szemben amennyiben a Képes Krónikát lapozza valaki, akkor Hunor és Magóg Jáfet fiai voltak. Viszont ha valaki a Paál Zoltán által közreadott Arvisurákat forgatja, akkor Kús fia Nimródnak valóban nem voltak ilyen nevű fiai. Ezeket az Arvisurák szerint (A 266. Arvisurából -- Jákó rovása) "Hangun, a hun törzsek szövetségének nagy fejedelme kiváló uralkodó", aki mellesleg kinai császár is volt Huó néven nemzette.
Ezek után mindenki azt hiszi, ami szerinte a valóság.
Alapfokú Arvisura ismereteket feltételez a következő írás!
Nimródnak feladata volt, mellyet Ordoszban fogalmaztak meg a számára, még akkor, amikor éppen elvégezte a sámánképzőt. Ez nagyjából olyasmi, hogy a nyugati irányú terjeszkedéssel is számolni kell, mert a kínaiak nagyon szaporodnak, harciaskodnak, a felmelegedés során pedig a sivatagosodás is egyre inkább előtérbe kerűl. Továbbá -különösen Ordosztól k-re- túl sok és túl erős a földrengés ebben a térségben.
Az is fontos volt, hogy nemtudták, vajjon ny-on a járványok mennyire gyakoriak.
Ne feledjük Nimród nagyjából ie. 4000 körűl élt. Egyébként Ő ebből a Marina-Kurdia-Kaukázus térségből származott. Az apja -KÁM- oszét fejedelem volt és szintén jelentős vadász, az anyja -Tuli- pedig zagroszi.
A felsorolt térségeken kívűl (Mezopotámia, stb..) Ő sumert és a kialakuló etruszkokat, Egyiptomot is "uralta" azaz fejedelmük volt.
Olyan térség nincs, hogy "hunok"??? Ez egy népfaj vagy törzs megjelölése. Mert milyen hunok is léteztek/-nek? A kazahun..a székihun (székely) és?
Tehát -úgymondható- hogy Nimród Közel-Kelet ura volt, mindegy, hogy ebben a térségben szavárdok laktak, zsidók vagy szabírok, sumérok, kasszuk stb..-. Ebben az időben sok területen a helyi fejedelemségek kialakulása még eléggé embrionális volt, pl Egyiptomban, vagy Marinában, az Uralnál stb..
Nimród élete végére igenjól összekovácsolta- ókori értelemben- a birodalmát, amely hatalmas volt, de mindíg számíthatott Ordoszra.
Még a fővárosa is felépült, Ninive.
Alapfoku Arvisura ismereteket feltételez a fenti írás.
Nimródnak feladata volt, mellyet Ordoszban fogalmaztak meg a számára, még akkor, amikor éppen elvégezte a sámánképzőt. Ez nagyjából olyasmi, hogy a nyugati irányú terjeszkedéssel is számolni kell, mert a kínaiak nagyon szaporodnak, harciaskodnak, a felmelegedés során pedig a sivatagosodás is egyre inkább előtérbe kerűl. Továbbá -különösen Ordosztól k-re- túl sok és túl erős a földrengés ebben a térségben.
Az is fontos volt, hogy nemtudták, vajjon ny-on a járványok mennyire gyakoriak.
Ne feledjük Nimród nagyjából ie. 4000 körűl élt. Egyébként Ő ebből a Marina-Kurdia-Kaukázus térségből származott. Az apja -KÁM- oszét fejedelem volt és szintén jelentős vadász, az anyja -Tuli- pedig zagroszi.
A felsorolt térségeken kívűl (Mezopotámia, stb..) Ő sumert és a kialakuló etruszkokat, Egyiptomot is "uralta" azaz fejedelmük volt.
Olyan térség nincs, hogy "hunok"??? Ez egy népfaj vagy törzs megjelölése. Mert milyen hunok is léteztek/-nek? A kazahun..a székihun (székely) és?
Tehát -úgymondható- hogy Nimród Közel-Kelet ura volt, mindegy, hogy ebben a térségben szavárdok laktak, zsidók vagy szabírok, sumérok, kasszuk stb..-. Ebben az időben sok területen a helyi fejedelemségek kialakulása még eléggé embrionális volt, pl Egyiptomban, vagy Marinában, az Uralnál stb..
Nimród élete végére igenjól összekovácsolta- ókori értelemben- a birodalmát, amely hatalmas volt, de mindíg számíthatott Ordoszra.
Még a fővárosa is felépült, Ninive.
Alapfoku Arvisura ismereteket feltételez a fenti írás.
Ha már "ŐSI EGYIPTOM", akkor inkább az időtlen hermetizmus. Corpus Hermeticum, stb. Aminek a reneszánsz idején hatalmas népszerűsége volt: a pápa is egyiptomi képektől hemzsegő freskókat rendelt, a Sienai katedrális híres padlóképén Hermész Mózes és Platón társaságában látható!
Jelezve, hogy nagyon is tisztában voltak valamiféle "őseredeti vallás" létezésével, amit a hermetizmussal azonosítottak.
Jelezve, hogy nagyon is tisztában voltak valamiféle "őseredeti vallás" létezésével, amit a hermetizmussal azonosítottak.
Nagyon furcsának tűnik a meghatározhatatlan egyiptomi vallás. Mindenesetre látszik az erős sumér ráhatás is ebben, ami szinte természetes.
Még az is elképzelhető, hogy mindenféle és nagyszámú "alistenekkel" kapcsolatos hitvilág keveredik itt az igazi vallással, melynek a szereplői a "főistenek".
Az is tapasztalható, hogy a kiemelkedőbb fáraók, vagy nagyemberek -idővel- istenek lettek(Ozirisz, Hórusz, Imhotep..). Ebben a környezetben uralkodó csak földönkívűli leszármazott (vagy ennek utódja) lehetett. Ők pedig haláluk után az "égbe mentek". Thot, vagyis Hermész Triszmegisztosz a szellemi vezető képviselője volt, már a Birodalom kezdeteitől fogva.
Különös, hogy a nagyszentmiklósi kincs egyik darabján is van egy "égbergadási " jelenet.
Egyiptom meglévő relikviái nagyon őrzik azt, hogy hittek a földönkívűliekben, számomra legalábbis úgy tűnik. De erre a suméroknál is van bizonyíték, előkerűlt pl egy kis szobor....
Természetesen van történelmi előzménye a sumér és az egyiptomi hitvilágnak, bármilyen nehezen hihető. Vagyis nem a semmiből keletkezett...ez a dolog legalább valamennyire biztos a találgatósdi egyiptomi játékban.
Még az is elképzelhető, hogy mindenféle és nagyszámú "alistenekkel" kapcsolatos hitvilág keveredik itt az igazi vallással, melynek a szereplői a "főistenek".
Az is tapasztalható, hogy a kiemelkedőbb fáraók, vagy nagyemberek -idővel- istenek lettek(Ozirisz, Hórusz, Imhotep..). Ebben a környezetben uralkodó csak földönkívűli leszármazott (vagy ennek utódja) lehetett. Ők pedig haláluk után az "égbe mentek". Thot, vagyis Hermész Triszmegisztosz a szellemi vezető képviselője volt, már a Birodalom kezdeteitől fogva.
Különös, hogy a nagyszentmiklósi kincs egyik darabján is van egy "égbergadási " jelenet.
Egyiptom meglévő relikviái nagyon őrzik azt, hogy hittek a földönkívűliekben, számomra legalábbis úgy tűnik. De erre a suméroknál is van bizonyíték, előkerűlt pl egy kis szobor....
Természetesen van történelmi előzménye a sumér és az egyiptomi hitvilágnak, bármilyen nehezen hihető. Vagyis nem a semmiből keletkezett...ez a dolog legalább valamennyire biztos a találgatósdi egyiptomi játékban.
Önigazolás helyett öngól
Egy tipikusan materialista, "spiritualitás-ellenes" írás (rémisztő címe:"Technicizált spiritualitás, avagya modern okkultizmus kulturális szemanti-
Az antik gnosztikus-hermetikus szemlélet tehát - amint arra az előzőekben már tettünk utalást - nem csupán az európai ezoterikus irányzatoknak az őse, hanem a tudományé is, amely eredet annak történetében is világosan megragadható. Így például a modern fizika közvetlen előzménye a magia naturalis, amelynek bűvészkedései akkoriban javarészt varázslatnak számítottak, persze a mai tudománytörténet felfogása szerint kezdetleges tudományos kísérleteknek. De amiért a példa igazán figyelemreméltó, az a szemléletmód rejtett szemantikai azonossága. Amely szemléletmód a kutató, "Isten titkait" kifürkésző, illetve azt megszerezni akaró, s ezzel a világon és a természeten uralkodni vágyó emberé. A gnosztikus szemléletmódban éppen ezért sokáig együtt van a mágikus-ezoterikus és a kutatótudományos:
Giordano Bruno hermetikus filozófus és mágus,
Newton és Leibnitz pedig rózsakeresztesek.
Ez utóbbiak tudományos eredményei is javarészt a misztikus titok lázas keresésének, Bruno mágikus és Newton alkímiai kutatásainak, illetve panszófista-teozófus kontemplációinak köszönhetők. A rózsakeresztesek után kutató Descartes pedig - csakúgy, mint a régi alkimisták - bizonyos filozófiai inspirációit egy olyan többrészes álomból nyerte, melyeket még huszonhárom évesen, vándorlásai közben, zsoldoskatonaként álmodott. A nagy tudós álma (vagy álmai) misztikus megismerésként fogható fel, méghozzá a szó hagyományos értelmében. Arról nem is szólva, hogy ezek az álmok konkrétan az alkímiából ismert szimbólumokkal voltak átszőve. Ez az esemény indított el azután egy világraszóló tudományos felfedezést."
Egy tipikusan materialista, "spiritualitás-ellenes" írás (rémisztő címe:"Technicizált spiritualitás, avagya modern okkultizmus kulturális szemanti-
kája"), ami jó szokás szerint minden vallásost, "okkultnak", "ezoterikusnak", vagyis blődségnek tart, a gnosztikus kozmológia kapcsán ide jutott:
"A felszabadulás, ami a tudás megszerzése, a természet megismerése révén történik, egyben az ember öntudatra ébredése is. Vagyis a Felvilágosodás (s vele a tudomány) alapeszméi nem mások, mint a régi gnosztikus-hermetikus eszmék deszakralizált, profanizált leszármazottai.
"A felszabadulás, ami a tudás megszerzése, a természet megismerése révén történik, egyben az ember öntudatra ébredése is. Vagyis a Felvilágosodás (s vele a tudomány) alapeszméi nem mások, mint a régi gnosztikus-hermetikus eszmék deszakralizált, profanizált leszármazottai.
Az antik gnosztikus-hermetikus szemlélet tehát - amint arra az előzőekben már tettünk utalást - nem csupán az európai ezoterikus irányzatoknak az őse, hanem a tudományé is, amely eredet annak történetében is világosan megragadható. Így például a modern fizika közvetlen előzménye a magia naturalis, amelynek bűvészkedései akkoriban javarészt varázslatnak számítottak, persze a mai tudománytörténet felfogása szerint kezdetleges tudományos kísérleteknek. De amiért a példa igazán figyelemreméltó, az a szemléletmód rejtett szemantikai azonossága. Amely szemléletmód a kutató, "Isten titkait" kifürkésző, illetve azt megszerezni akaró, s ezzel a világon és a természeten uralkodni vágyó emberé. A gnosztikus szemléletmódban éppen ezért sokáig együtt van a mágikus-ezoterikus és a kutatótudományos:
Giordano Bruno hermetikus filozófus és mágus,
Newton és Leibnitz pedig rózsakeresztesek.
Ez utóbbiak tudományos eredményei is javarészt a misztikus titok lázas keresésének, Bruno mágikus és Newton alkímiai kutatásainak, illetve panszófista-teozófus kontemplációinak köszönhetők. A rózsakeresztesek után kutató Descartes pedig - csakúgy, mint a régi alkimisták - bizonyos filozófiai inspirációit egy olyan többrészes álomból nyerte, melyeket még huszonhárom évesen, vándorlásai közben, zsoldoskatonaként álmodott. A nagy tudós álma (vagy álmai) misztikus megismerésként fogható fel, méghozzá a szó hagyományos értelmében. Arról nem is szólva, hogy ezek az álmok konkrétan az alkímiából ismert szimbólumokkal voltak átszőve. Ez az esemény indított el azután egy világraszóló tudományos felfedezést."
"Giordano Bruno hermetikus filozófus és mágus,
Newton és Leibnitz pedig rózsakeresztesek.
A rózsakeresztesek után kutató Descartes pedig - csakúgy, mint a régi alkimisták - bizonyos filozófiai inspirációit egy olyan többrészes álomból nyerte..."
Hát nem semmi. Hiába, azért "tudatalatt" az igazság csak felszínre bújik
http://hps.elte.hu/~km/TECHNIC.pdf (az idézet a 19. oldalról van)
Newton és Leibnitz pedig rózsakeresztesek.
A rózsakeresztesek után kutató Descartes pedig - csakúgy, mint a régi alkimisták - bizonyos filozófiai inspirációit egy olyan többrészes álomból nyerte..."
Hát nem semmi. Hiába, azért "tudatalatt" az igazság csak felszínre bújik
http://hps.elte.hu/~km/TECHNIC.pdf (az idézet a 19. oldalról van)
"Giordano Bruno hermetikus filozófus és mágus,
Newton és Leibnitz pedig rózsakeresztesek.
A rózsakeresztesek után kutató Descartes pedig - csakúgy, mint a régi alkimisták - bizonyos filozófiai inspirációit egy olyan többrészes álomból nyerte..."
Hát nem semmi. Hiába, azért "tudatalatt" az igazság csak felszínre bújik
http://hps.elte.hu/~km/TECHNIC.pdf (az idézet a 19. oldalról van)
Giordano Bruno, Newton és Leibnitz a hipnotikus álomban szerzett tudás előtt is rendelkezett némi tudással...
Én is álmodtam az éjjel valamit. :wink:...A rózsakeresztesek után kutató Descartes pedig - csakúgy, mint a régi alkimisták - bizonyos filozófiai inspirációit egy olyan többrészes álomból nyerte..."
Hát nem semmi. Hiába, azért "tudatalatt" az igazság csak felszínre bújik
Csodálatops zöngék. Egyiptom ősi multja után tehát a Rózsakeresztesek kutattak, a hurkos kereszttel, ankkal. A Rózsakeresztesek után pedig Newton. hajj, ne húzd a hajam!
Szép piramisokat építettek a Rózsások, a Hun pedig (nyugat szfinxnek mondogatja) büszkén romlik a homoksírja mellett, ha ilyet láta tükrében. Sfinxkutatólk is léteztek, lételemük a kabalisztikus lila misztika, amely a semmi nyugalmát tagadja, de csak Holdas éjszakákon.
Descartes pedig apró, ám időtlen időkre osztotta az álmát, ha ez délben következett be Nála, mert a Nap-ionok a tudatát parabolisztikusan sima időelemekre és zöld síkokra bontotta...na és ott van II. Ramszesz, aki utálta a sört..
Namost D. álma mindíg egy mangalicakolbász körűl loholt az óceánnál..várva a Titanicot.
Szép piramisokat építettek a Rózsások, a Hun pedig (nyugat szfinxnek mondogatja) büszkén romlik a homoksírja mellett, ha ilyet láta tükrében. Sfinxkutatólk is léteztek, lételemük a kabalisztikus lila misztika, amely a semmi nyugalmát tagadja, de csak Holdas éjszakákon.
Descartes pedig apró, ám időtlen időkre osztotta az álmát, ha ez délben következett be Nála, mert a Nap-ionok a tudatát parabolisztikusan sima időelemekre és zöld síkokra bontotta...na és ott van II. Ramszesz, aki utálta a sört..
Namost D. álma mindíg egy mangalicakolbász körűl loholt az óceánnál..várva a Titanicot.
Csodálatos zöngék. :wink:
Megtennéd, hogy megadod a forrást, ami szerint Descartes (feltételezem, hogy a D. rá utal) álmai mangalicakolbász körűl loholtak? Ja, azt is ird már ide, honnan lehet tudni, hogy II. Ramszesz utálta a sört? A "parabolisztikusan sima időelemekre és zöld síkokra" majd még később visszatérhetünk.
Kiállítás
Kicsit kézzelfoghatóbb:
Tutanhamon kiállíás Budapesten:
http://www.tutankhamon.hu/
http://www.mult-kor.hu/20090911_tutanhamon_kincsei_magyarorszagra_erkeznek
http://www.ticketpro.hu/<wbr>events.php?event=303
Kicsit kézzelfoghatóbb:
Tutanhamon kiállíás Budapesten:
http://www.tutankhamon.hu/
http://www.mult-kor.hu/20090911_tutanhamon_kincsei_magyarorszagra_erkeznek
http://www.ticketpro.hu/<wbr>events.php?event=303
Köszi az információt!
Apró figyelmeztetés. A VAM Design Center nem rendlekezik sem a szükséges helyszinnel sem a biztonsági követelményekkel, hogy a Tutanhamon kincsek eredetieit mutassa be. A kiállitott tárgyak mindegyike másolat, akárcsak a Da Vinci kiállitás volt az év elején (komoly csalódás volt nagyon sokak számára). Ahhoz mérten pedig, hogy minden tárgy csak másolat meg 3D animáció, a jegyek ára borsos (3300-3900 Ft)!
Mindennek ellenére, amennyiben valaki érzékelni akarja a leletek gazdagságát, valamiképpen elképzelni, hogyan is nézhetett ki egy fárao sirja, milyen kincseket temettek mellé és milyen lehetett az élet Tutanhamon Egyiptomában, és nem könyvekből akarja mindezt megtudni, a kiállitás hasznos lehet.
Ja, Tutanhamon kincsei (az igaziak
) november 24-től Torontoban az AGO-ban lesznek egy egyedülálló kiállitáson. Ha minden igaz, ez után a kirándulás után a kincsek többé nem hagyják el Egyiptomot.Hasonló témák
