Nagyon hiteles a hadobatömeg. Azt írja -Flavius úr- hogy egy nyelv volt Bábel idejében a világon...hát ilyen meszelt ökörséget még nemvolt szerencsém olvasni.
Flaviust azért emlitettem (mások is), mert Te magad hivatkoztál rá, hogy amit Te irtál, nincs ellentétben az ő állitásaival Nimródot illetően (
#306). Akkor most tagadod vagy elfogadod, amit ir? Amint irtam, szerintem mások szerint is, amiről itt a vita folyik az a mitoszok, legendék világába tartozik, nem a történelmi tényekébe, még akkor is, ha van valamicske valós alapja az elbeszélteknek, közvetitetteknek.
Ha viszont-figyelj, ha kérhetem- egy nyelv volt a világon, akkor minek az összezavarásáról beszélsz?...DE MÉGIS, HA EGY NYELV VOLT A VILÁGON a Josephusod szerint, akkor minek összezavarni ezt?
A Bábel-tornya közel-keleti (észak sémi) mitosz a nyelvek keletkezéséről és az ember és Isten közötti áthághatatlan távolságról szól az ott élő emberek mesés nyelvén. A mitosz nem babiloni eredetű, hanem valószinűleg vándorló sémi törzsek hagyománya a babiloni volt Marduk-templomhoz fűződően. Ha a történet hitelességét akarod támadni, mi sem kézenfekvőbb, mint a Tóra különböző helyeiről idézni az egymásnak ellentmondó részleteket. De mivel a nyelvek kialakulásának valamint Isten és ember kapcsolatának mitoszával állunk itt szemben, mindennek nem sok jelentősége van, hisz a történet egyértelműen nem a valóságot, hanem egy elképzelést, legendát, mitoszt tár elénk.
Mivel jártam már BABILONBAN és onnan hoztam is egy téglának nevezett tárgyat elmondom:
-van ezen egy pecsét (ékírásos) amely a lopásokat hivatott megelőzni...
-ez a "tégla" könnyű, igen kis térfogatsúlyú és meglepően lyukacsos,
látszik, hogy nem valami brilliáns technikával készűlt.
- a tégla kiégetése -enyhén szólva hiányos. Közelebb ál a nyomószilárdsága
a mai vályoghoz , de nemsok köze van a mai téglákhoz.
- Bábel tornya ahogy bemegyünk a babiloni romokhoz -az Istár kapun- balra van, szinte azonnal . Ez azt is jelenti, hogy az Eufrátesztől a lehető legmesszebb (így nem vizesedett át az alap)
A fentiek szerint a Bábel tornya legfeljebb a 20 m körűli magasság elérése után összeomlott, mert a téglák szilárdsága nagyon gyatra volt...ilyen egyszerű az oka a történteknek. Persze nemkell ezt elhinni, ha sokallod.
Örülök, hogy jártál Babilonban (ez az állitólagos Bábel tornya eredetileg Marduk kultuszhelyeként funkcionált). Csodálatos élmény lehetett, és ahogy olvasom tőled, rád is hatott, bár itt inkább az épület statikai vonatkozásait tárod elénk. A Bábel tornya leirás éppenséggel utalhat pont arra a problémára, amiről Te is irsz, azaz hogy az épület, mégha kiemelt alapra is épitették, bizonyos magasságot az akkori technológiai ismeretek korlátai következtében nem léphetett át. Ha nyitottan szemléljük a kérdést, ez maga is lehet egy olyan mitosz forrása, amely az ember korlátozottságát illusztrálja Isten korlátlanságával szemben.
Az említett Tóra pedig -úgyhiszem- nem állja ki a itt tudomány próbáját, azonban -úgyhiszem- nem is ez a feladata..kár idekeverni..
Valóban sok mindenkben nem állja ki (pl. az összes állatból 1-1 pár Noé bárkájában), de mint irtam már, itt mitoszokról van szó, nem történelemről. Ha viszont a tudomány próbáját kiálló forrásokat keresünk, akkor azt hiszem kemény fa, dió, stb. előtt állunk. Hogy a beszélgetést előbbre lehessen döccenteni, Te milyen a tudomány próbáját kiálló forrásokat javasolsz? Hátha eljutunk egy közös kiinduló pontra.
Helyesen látod, Nimród bacsa sámánról, majd fejedelemről nem maradt fenn semmi HOSSZABB irás, csak egy. De ez elég is. Hogy Nimród kiknek, miknek a fejedelme volt, az pedig maradjon a számodra rejtve.
Most tényleg kiváncsivá tettél! Szerinted akkor kiknek-miknek a fejedelme volt Nimród? Van választási lehetőség bőven: Mezopotámia, Szumér, Hunok, Babilon, jáfiták, hámiták, ... , Kina, ...? Amúgy miért akarod, hogy számomra (?) rejtve legyen ez a titok? :shock:
Így tehát azt hiszel, amit akarsz, ki akadályoz ebben? Ki veszi zokon, hogy pl elhiszed-e a rovósámánok igazmondását? Ha ez számodra strapás, akkor ne hidd..
Miért harcolsz, amikor nem támadnak?
Nimródnak Magor és Hunor nevű fiai sohasem voltak, ilyet kitalálni ki segített?...Szóval ha figyelmesen elolvasnád amit kell, akkor tudnád, hogy..Tabira és Dániel nevű fiai is voltak Nimródnak..meg egy szép városa.
Gondolom, nem került még kezedbe Anonymus Gesta Hungaroruma (A magyarok viselt dolgai), sem pedig az erre alapuló varázslatosan szép Arany János költemény A rege a csodaszarvasról a Buda halálában. Valószinűleg ezek segithettek bárkit abban, hogy "kitalálja", miszerint Hunor és Magor Nimród fiai voltak. Ezzel szemben amennyiben a Képes Krónikát lapozza valaki, akkor Hunor és Magóg Jáfet fiai voltak. Viszont ha valaki a Paál Zoltán által közreadott Arvisurákat forgatja, akkor Kús fia Nimródnak valóban nem voltak ilyen nevű fiai. Ezeket az Arvisurák szerint (A 266. Arvisurából -- Jákó rovása) "Hangun, a hun törzsek szövetségének nagy fejedelme kiváló uralkodó", aki mellesleg kinai császár is volt Huó néven nemzette.
Ezek után mindenki azt hiszi, ami szerinte a valóság.