A G-7 országok kanadai csúcstalálkozója tegnap vette kezdetét, melynek napirendi pontjai között megtalálható a túlkínálatot okozó kínai termékekkel szembeni összehangolt fellépés. Champagne szerint a résztvevők közös választ keresnek a kapacitások túlzott kihasználása és nyugati standardoktól eltérő piaci gyakorlatok alkalmazása által teremtett kihívásokra, melynek egyik legfontosabb eleme az alacsony hozzáadott értékű, túlkínálatot okozó kínai áruk térnyerése.
A Temu és a Shein térnyerését illetően már számos fejlett ország kifejezte nemtetszését, most pedig követnék az Egyesült Államok példáját és tevőlegesen lépnének fel ezen online webáruházakkal szemben. Donald Trump amerikai elnök Kínával szembeni vámrendelkezésében nyíltan célba vette ezeket az online kiskereskedőket, amikor megszüntette a vámok minimális értékhatárát. A de minimis kivétel május eleji újbóli megszüntetése megakadályozza, hogy a kínai kereskedők vámmentesen juttassák el kis értékű termékeiket az amerikai piacokra.
A de minimis kivétel a vámok alsó értékhatárát jelöli, melyet el nem érő szállítmányok mentesülnek a vámfizetési kötelezettségek alól. A 2025 februárjáig érvényben lévő de minimis szabály 800 dolláros érték alatt vámmentes értékesítést biztosított az USA-ba szállító kiskereskedőknek.
Trump rendelkezése várhatóan súlyosan érinti a Sheint és a Temut, melyek kis értékű áruexportjának körülbelül 25 százaléka az Egyesült Államokba irányul. A két webáruház amerikai forgalma dinamikusan növekvő tendenciát mutatott 2025-ben (bár ebben a vásárlások előrehozása is szerepet játszhatott), így a vámmentességi kiskapu bezárulása különösen fájhat az említett kereskedő cégeknek.
Az amerikai szabályozás szigorodása a többi fejlett piac felé fordíthatja az olcsó kínai termékeket, ellehetetlenítéssel fenyegetve ezáltal a helyi termelőket és kiskereskedőket. Ennek megakadályozására igyekeznek közös megoldást találni a G-7 tagjai, melyek közül többen jelenleg is fontolgatnak valamiféle beavatkozást.
Az Európai Parlament keddi ülésén Maroš Šefčovič, kereskedelmi biztos javaslatot tett egy kis értékű termékeket érintő 2 eurós kezelési költség bevezetésére, melyhez hasonló intézkedés az Egyesült Királyságban és Japánban is napirenden van.
Az uniós tervezetben szereplő 2 eurós költség a fogyasztókhoz történő közvetlenül eljutó szállítmányokat érintené, míg a továbbértékesítési céllal érkező áruknak 50 centes extra teherrel kellene szembenézniük. Hasonlóan Trump vámrendelkezéséhez, az európai uniós javaslat is szigorítaná a vámmentesen értékesíthető termékek körét, 150 euróra csökkentve a de minimis kivétel értékhatárát. A tervek szerint ez kényszerítené a kínai kiskereskedőket az európai áfarendszerbe való bejelentkezésre, amellyel szigorúbb minőségbiztosítási követelmények is járnak.
A rendelkezések érzékenyen érintenék az Európába áramló kínai exportot, a közös vámterületre érkező évi 4,6 milliárd darab kisméretű szállítmány 90 százaléka ugyanis a világ második legnagyobb gazdaságából származik.
A megnövekedett költségek várhatóan az európai kereskedők bevonására kényszerítik majd a Temut, a Sheint és a többi kínai webáruházat, ami a minőségi- és versenyszabályok betartásának uniós ellenőrzését is könnyítheti majd. Erre azért lenne szükség, mert az elmúlt időszakban megszaporodtak a szabványoknak nem megfelelő termékek és a versenyszabályok megszegéséről szóló reklamációk az uniós piacokon. Bár az importfeltételek szigorítása az adminisztratív terhek növekedésével járna, Šefčovič szerint az intézkedés fedezné a többletköltséget, sőt, további bevételhez is juttatná a közös költségvetést. Bár a várható extra bevétel nagyságrendje nem óriási, a közös költségvetésnek jelenleg minden forrásra szüksége van a koronavírus-járvány után a tagállamok által közösen kibocsátott 800 milliárd eurónyi kötvények törlesztéséhez.
A Temu és a Shein térnyerését illetően már számos fejlett ország kifejezte nemtetszését, most pedig követnék az Egyesült Államok példáját és tevőlegesen lépnének fel ezen online webáruházakkal szemben. Donald Trump amerikai elnök Kínával szembeni vámrendelkezésében nyíltan célba vette ezeket az online kiskereskedőket, amikor megszüntette a vámok minimális értékhatárát. A de minimis kivétel május eleji újbóli megszüntetése megakadályozza, hogy a kínai kereskedők vámmentesen juttassák el kis értékű termékeiket az amerikai piacokra.
A de minimis kivétel a vámok alsó értékhatárát jelöli, melyet el nem érő szállítmányok mentesülnek a vámfizetési kötelezettségek alól. A 2025 februárjáig érvényben lévő de minimis szabály 800 dolláros érték alatt vámmentes értékesítést biztosított az USA-ba szállító kiskereskedőknek.
Trump rendelkezése várhatóan súlyosan érinti a Sheint és a Temut, melyek kis értékű áruexportjának körülbelül 25 százaléka az Egyesült Államokba irányul. A két webáruház amerikai forgalma dinamikusan növekvő tendenciát mutatott 2025-ben (bár ebben a vásárlások előrehozása is szerepet játszhatott), így a vámmentességi kiskapu bezárulása különösen fájhat az említett kereskedő cégeknek.
Az amerikai szabályozás szigorodása a többi fejlett piac felé fordíthatja az olcsó kínai termékeket, ellehetetlenítéssel fenyegetve ezáltal a helyi termelőket és kiskereskedőket. Ennek megakadályozására igyekeznek közös megoldást találni a G-7 tagjai, melyek közül többen jelenleg is fontolgatnak valamiféle beavatkozást.
Az Európai Parlament keddi ülésén Maroš Šefčovič, kereskedelmi biztos javaslatot tett egy kis értékű termékeket érintő 2 eurós kezelési költség bevezetésére, melyhez hasonló intézkedés az Egyesült Királyságban és Japánban is napirenden van.
Az uniós tervezetben szereplő 2 eurós költség a fogyasztókhoz történő közvetlenül eljutó szállítmányokat érintené, míg a továbbértékesítési céllal érkező áruknak 50 centes extra teherrel kellene szembenézniük. Hasonlóan Trump vámrendelkezéséhez, az európai uniós javaslat is szigorítaná a vámmentesen értékesíthető termékek körét, 150 euróra csökkentve a de minimis kivétel értékhatárát. A tervek szerint ez kényszerítené a kínai kiskereskedőket az európai áfarendszerbe való bejelentkezésre, amellyel szigorúbb minőségbiztosítási követelmények is járnak.
A rendelkezések érzékenyen érintenék az Európába áramló kínai exportot, a közös vámterületre érkező évi 4,6 milliárd darab kisméretű szállítmány 90 százaléka ugyanis a világ második legnagyobb gazdaságából származik.
A megnövekedett költségek várhatóan az európai kereskedők bevonására kényszerítik majd a Temut, a Sheint és a többi kínai webáruházat, ami a minőségi- és versenyszabályok betartásának uniós ellenőrzését is könnyítheti majd. Erre azért lenne szükség, mert az elmúlt időszakban megszaporodtak a szabványoknak nem megfelelő termékek és a versenyszabályok megszegéséről szóló reklamációk az uniós piacokon. Bár az importfeltételek szigorítása az adminisztratív terhek növekedésével járna, Šefčovič szerint az intézkedés fedezné a többletköltséget, sőt, további bevételhez is juttatná a közös költségvetést. Bár a várható extra bevétel nagyságrendje nem óriási, a közös költségvetésnek jelenleg minden forrásra szüksége van a koronavírus-járvány után a tagállamok által közösen kibocsátott 800 milliárd eurónyi kötvények törlesztéséhez.
Eddig. Nem kedvelem Trumpot, legtöbb külgazdasági döntése állatság. De ezzel az egy következménnyel..együtt tudok élni!!! 
