Balaton mindenes

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Kárász (Ezüstkárász)

Kárász (Ezüstkárász)

A pontyhoz hasonló alkatú hal. A kárásszal szemben azonban nem az el mocsáros vizeket, hanem a lassú folyású folyókat, a csatornákat, a víztározókat kedveli. Nincsenek bajuszszálai; színe ezüstszürke. Jóval zömökebb, mint a kárász. Jellegzetessége, hogy állománya csupa ikrás egyedből áll. Bármilyen a pontyfélék családjához tartozó halfajjal (bodorka, vörösszárnyú keszeg, ponty stb.) összeívik. Ha ritka az állománya, eléri az 500 gramm súlyt. Húsa ízletes. Ha túlszaporodott, kispéldányai csököttek, csalinak,használhatók.


ezustkarasz%5B1%5D.jpg
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Csuka

Csuka

Teste hosszúkás, erőteljes, színe halvány ezüst-aranyostól az olajzöld alapon arany foltos változatokig terjedhet, finoman pikkelyezett, halványan csíkozott, erős hátúszója teste hátsó részén van. Szája hosszúkás, lapított, mélyen vágott, kemény, alsó állkapcsa túlér a felsőn. Szájában tűéles fogak helyezkednek el. A hím testhossza maximum 100 centiméter, a nőstényé maximum 150 centiméter.

Télen nem vermel, így a csuka lékből is horgászható. Kiválóan lát a vízben, szeme rendkívül érzékeny. Tápláléka vegyes, szinte mindent megeszik, ami a vízben él, mozog. Főként apróhalat (például keszegeket), nemeshalak nálánál kisebb példányait, azonkívül a fiatal víziszárnyasokat, valamint rákot, békát, sőt kígyót és a vízbe merészkedő apróbb emlősállatokat is elkapja. Kedvence mégis a küsz, amelyből töménytelen mennyiséget képes elfogyasztani. Saját faját sem kíméli; a nagyobb csukák felfalják a kisebbeket, a szülők saját gyermekeiket, az egyívású kis csukák között pedig a növésben elmaradtak hamar az erőteljesebben fejlődő testvéreik konyhájára kerülnek. Ha úgy hozza a helyzet, a vízből kiugorva még a nagyobb rovarokra, például szitakötőkre, kérészekre is rárabol. Falánk ragadozó, áldozatára lesből, takarásból támad, a táplálékállat elragadása rendkívül gyors, és a csuka nem hibázik. Szájából, kissé hátra, befelé hajló fogai közül gyakorlatilag nincs menekvés. A zsákmányhalat a farkánál kapja el, majd megforgatja a szájában, és fej felől nyeli el. Gyomornedve olyan erős, hogy a lenyelt acélhorgot is képes elbontani, megemészteni.
Ívása február-március körülre esik, amikor is a sekély partmenti, növényekkel, gyökerekkel sűrűn benőtt helyeken rakja le ikráit. Az ikra körülbelül 3 milliméter átmérőjű és ragadós. A nőstények testkilogrammonként 40 000-45 000 ikrát raknak. A pár nap (10-30 nap) múlva ezekből kikelő lárvák életük első szakaszát itt a sekélyben töltik, ahol először zooplanktonokra, majd kisebb vízibolhákra és egyéb ízeltlábúakra vadásznak. 3-5 centiméteres korukban kezdenek el a mélyebb, de növényekkel sűrűn benőtt részekre húzódni, majd átállnak a főként apróhalakból álló táplálkozásra.

csuka%5B3%5D.jpg
 

kukta

Állandó Tag
Állandó Tag
Balaton halai-harcsa

BALATON HALAI-HARCSA

Harcsa:
A harcsa is a legközismertebb halak közé tartozik.
images
A Balatonban előfodul, de horgászata időigényes, árkokban, mélyedésekben (például a Tihanyi kút) található meg, melyeket jobbára csak helyi horgászok ismernek. Kifogható legkisebb mérete 50 cm, illetve ívás időszakában 5 kg.
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Ozora

Ozora

Ozora község Tolna megyében, a Tamási kistérségben található.

A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt települést egy 1315-ben kelt oklevél említi „Azara” néven, mint az Ozorai család birtokát. E család utolsó nőtagja, Borbála ment Philippo Scolarihoz, aki ezután felvette az Ozorai nevet. A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát.

Ozora már a honfoglalás előtt is lakott terület volt, de igazi fénykorát az 1400-as évektől éli.
Az Ozorai Pipó várát 1416-ban kezdték építeni. Az akkor főúri lakhely négyzet alaprajzú, emeletes, középudvaros. Az épület alatt két pince található. A főépület külső mérete 35X35 méter. A belső udvar 17X17 méter. Ezen belül húzódik az 1,8 méter széles pilléres folyosó. A külső homlokzatok gazdagon tagoltak és áttörtek Az építmény külső megjelenése a késő gótika stiláris jegyeit hordja.1520-ban Héderváry Ferenc átépíti, reneszánsz részletekkel gazdagodik.
A község az 1848-as Ozorai Diadallal írta be nevét az egyetemes magyarság történetébe.
Ozora életében két ismert és híres költő is jelentős szerepet játszott, életük egy jelentős állomása Ozora volt: Petőfi Sándor és Illyés Gyula.
Petőfi Sándor vándorszínészként Ozorán lépett fel először a nagyvendéglőben.
Illyés Gyula - diákkorától kezdődően - boldog napokat töltött Ozorán. A falut "álmai városának" nevezi. Tükörcsösön a pince hűvösében születtek az ozorai versek.

Pipo Vár Ozora

var.jpg

Ozora reneszánsz várkastélya igazi különlegesség a hazai műemlékek közül, a kora reneszánsz építészet első magyarországi épülete, amely mind a mai napig fennmaradt. Igaz, a Pipo várkastélyt is többször átépítették a XV század óta, ám a nemrégiben befejeződött rekonstrukció után eredeti reneszánsz hangulattal fogadja a látogatókat.


var2.jpg

A várkastély építtetőjét, Zsigmond király híres törökverő lovagját, Philippo Scolarit a szerelem láncolta Ozorához. S mielőtt nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, várépítkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen. Az otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem hasonlított igazán a korabeli várakra, sokkal inkább az itáliai reneszánsz városi palotákra emlékeztetett. Ennek oka, hogy a firenzei születésű lovag, akit a magyarok Ozorai Pipoként emlegettek, szülővárosából hívott építészeket, kőfaragó mestereket, akik egy cseppnyi Itáliát varázsoltak a tolnai dombok közé.


var3.jpg

Pipo, a legendás hadvezéri képességekkel rendelkező férfiú egész életét a magyar király, Zsigmond védelmének szentelte. A király holtig tartó barátsággal és bizalmas posztokkal jutalmazta hűségét: előbb királyi kincstartóvá, később a királyi sókamarák vezetőjévé nevezte ki. Tagja volt az egyetlen magyar alapítású lovagrendnek, Zsigmond király híres sárkányos lovagrendjének. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen, udvarában és kíséretében vált férfivá a híres törökverő, Hunyadi János.


Ozora2.jpg

 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Ozorai példa

Ozorai példa

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr></tr><tr> <td valign="top" width="98%"> színes, magyar tévéfilm, 58 perc, 1974</td></tr></tbody></table>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr></tr><tr> <td valign="top" width="98%"> rendező: Kardos Ferenc
író: Illyés Gyula
forgatókönyvíró: Siklós Olga
zeneszerző: Mártha István
operatőr: Halász Mihály
</td></tr></tbody></table>

1848 őszén Ozora körül gyülekeznek az általános támadásra készülő császári seregek.
Az első szabad szüretet ünneplő ozoraiakat nem rémíti meg a hír,
furfanggal futamítják meg a többszörös túlerőben levő hadat.

<iframe src="http://www.youtube.com/embed/JSQgnYKAoD8" allowfullscreen="" frameborder="0" height="240" width="260"></iframe>
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Scholtz 22

Scholtz 22

s22_cikk_vonalrajz.jpg


Manapság a kisebb hajók tervezésénél is egyre inkább a tágas lakótér kialakítása a szempont. Nem így van ez a Scholtz 22-es esetén, mert ennek a típusnak a túraváltozatánál is a fő cél a vitorlázás élményének megteremtése volt.

Évekkel ezelőtt mutatkozott be az első Scholtz 22-es a Barcolana-n, ahol 121 hajót maga mögé utasítva megszerezte magának az első helyet. Ez a teljesítmény azonban nem feltélenül csodálatra méltó, ha azt vesszük, hogy ez a mindössze 450 kg vízkiszorítású hajó 30 nm-es vitorlafelülettel büszkélkedhet. Ezekkel az adatokkal a figyelemre méltó 7,11-es arányszámot éri el a hajó tömege és vitorlafelülete viszonylatában, tehát azt jelenti, hogy igazi sporthajó.
Időközben a magyar cég úgy határozott, hogy egy finomított, családiasított változatot is a piacra dob a hajóból. Ennél a variációnál a kajüt hosszabb, a vitorlázat kisebb, és a kiel rövidebb.

A 850 kg-os súly és a 70 cm-es merülés azért a hajót vontatni vágyók számára is kecsegtető adatok. Ezekkel egyidőben azonban a kételyek is felmerülnek, mert ugye mégsem kellemes "behúzott kézifékkel" vitorlázni. De aki ilyen képzeteket táplál a hajó iránt, rossz nyomon halad. A balatoni teszt alkalmával bebizonyosodott, hogy a túra 22-es már kis szélben is igen gyorsan megugrik, és ahogy a szél ereje növekszik, a hajó teljesítménye is tovább fokozódik és életre kel a jármű. Oka: a terveket a 22-es racinghez képest csak csekély mértékben változtatták. 25 nm-nyi vitorlafelület egy ekkora hajóhoz még mindig soknak mondható, de mégis jóval könnyebben kezelhető ez a hajó mint elődje. Érzékeny és rögtön reagál a kormány legkisebb mozgatására is.

Egy fergeteges sporthajót, mely már 15 csomós szélben megsiklik, kicsi, jól kezelhető túrahajóvá alakítani nem mindig szerencsés. A Scholtz 22-es esetében ez azonban kifogástalanul sikerült. A vitorlások egyik legnépszerűbb hajóosztálya Balatonon.

Forrás: Aqua Magazin


 

Csatolások

  • nhob2010_sch22-esek_600pix.jpg
    nhob2010_sch22-esek_600pix.jpg
    106.8 KB · Olvasás: 4
  • Scholtz 22..jpg
    Scholtz 22..jpg
    6.8 KB · Olvasás: 4
  • Scholtz 22.jpg
    Scholtz 22.jpg
    5.8 KB · Olvasás: 4

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
A Balatoni halak napja

Július 31. A Balatoni Halak Napja

Hazánk -és Európa- legnagyobb tavára, a Balatonra, valamint a benne élő halakra kívánja felhívni a figyelmet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a minden év július 31-i Balatoni Halak Napjával.Az igazi balatoni hungarikum a keszeg (dévér és vörös szárnyú), a fogas (más nevén süllő), a csuka, harcsa, míg az emberek többsége az argentínában honos hekket fogyasztja inkább a Balaton parton, mivel az abban van a legkevesebb szálka.„Attól még, mert a keszeg szálkás, nagy tömegben olcsóbb, így igenis megérné a part menti vendéglátó helyeknek az étlapon tartani, a hekk pedig maradhatna Argentínában” – vélekedik Varga László a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Időjárás jelentés 2011.07.30-31.

Időjárás jelentés 2011.07.30-31.

Ma végre tücsökciripelős, majdnem csillagos éjszakánk van, hihetetlen a sok eső után. A siófoki Coke Club koncertjei közül Harcsa Veronikáé és a Kiscsillagé remek volt. Megtudtam, hogy az én halam a szélhajtó küsz, felszíni csalihal.


Széplakon az Ezüstpart Hotellel szemben még árulnak sült keszeget. Sokkal finomabb, mint a hekk. Régen a Balatoni Halgazdaság Siófoki telepén lehetett vásárolni balatoni halakat, ma már nem árusítanak.:(
 

Csatolások

  • Széplak.jpg
    Széplak.jpg
    7.8 KB · Olvasás: 4
  • Coke Club.jpg
    Coke Club.jpg
    12.6 KB · Olvasás: 4

Akhilleusz

Állandó Tag
Állandó Tag
Gróf Széchenyi István idézet

"Szép ez a Balaton...mégis az embernek szíve fáj, midőn e roppant vízre tekint...Húsz mérföldnyi sima út, nagyobb, mint némely vármegye...s rajta mégis egyetlen hajó sem libeg...Volna csak másutt e tó, amarra nyugat felé, s virító városok körítenék, s fürge gőzösök ünnepelnék az emberész diadalát..."

Széchenyi 55. születésnapján 1846. szeptember 21-én Füreden vízrebocsátották az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt. Fa testét Óbudán építették, gőzgépét Angliából hozatták.

A Kisfaludy gőzös építését irányító angol és holland szakemberek szórakoztatására Széchenyi a Fertő tóról Balatonra hozatta Himfy nevű vitorlását. Kezdeményezése -rendkívül költséges volta miatt- csak kevés követőre talált. A vitorlázás sokáig néhány különc arisztokrata kiváltságának számított.

szechenyi-istvan.jpg
Hajo2_1936_jpg.jpg
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Szélhajtó küsz

Szélhajtó küsz

A küszök nemzetségébe tartozó halak háta ívelt, de mégsem olyan domború, mint a hasuk. A rövid hátúszó a hasúszó mögött, a hosszú alsó úszó pedig a hátúszó mögött kezdődik. Könnyen lehulló, erős ezüstfényű pikkelyeit kiemelkedő redők díszítik, szájuk felső állású. Garatfogaik két sorban helyezkednek el, mindkét oldalt kettő és öt van belőlük, a belső sor utolsó fogai kampószerűen görbültek.

A szélhajtó küsz( Alburnus alburnus ) a küszök nemzetségébe tartozó halfaj. [FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]Magyar nevei; fehérke, bökle, dobóka, fejérkeszeg, szélkeszeg, fűzfahal, fűzike, göce, pisze, szélkeszeg, szélhal, kisz, löbő ökle, peholhal. pehelyhal, [/FONT]
Vizeink partján horgászó gyermekek gyakori zsákmánya. 15-18 cm. Általában "schneci" néven ismerik. Halliszt, vagyis állati takarmány gyártására használható, továbbá a fényes pikkelyeiből nyert guaninból műgyöngyök töltésére alkalmas gyöngyeszencia készül. A ragadozó halak (csuka, süllő, balin) kedvelt zsákmánya. Jóval gyakoribb mint a sujtásos küsz.


images
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Bodorka

Bodorka (Varsaszárnyú koncér, Göndér)

A bodorka vagy búzaszemű keszeg (Rutilus rutilus)(Actinopterygii) sugarasúszójú halak osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Megjelenése:
Külső megjelenése igen hasonló a vörösszárnyú keszegéhez, a következők alapján azonban jól meg lehet őket különböztetni egymástól. A bodorka szája csúcsba nyíló, felső állású, szemköre piros, páros úszói sárgás téglavörösek, hátúszóinak kezdete egybevág a hasúszók kezdetével, Háta zöldes, oldalai ezüstös színűek. A vörösszárnyú keszeg szája középállású, szemköre narancssárga, páros úszói vérvörösek, hátúszója jóval hátrább áll, mint hasúszói. A bodorka életmódja is hasonló a vörösszárnyú keszegéhez. Kis termetű, legtöbbször 10-18 cm-es. Az első évben 3-5, a 2. évben 6-7, a 3. évben 8-10, a 4. évben 10-15, az 5. évben 14-16 cm nagyságú. Táplálékkal bőven ellátott vizekben nem ritkák 20-22cm-es példányok sem.

Előfordulása:
Hazánk szinte valamennyi vizében megtalálható a Velencei-tóban tömegesen. Szereti a csendesen folyó és állóvízű helyeket, nyáron főként a hínáros részeket keresi. Egész Európára jellemző faj, a déli félszigeteket kivéve. Kedveli a növényzettel jól benőtt, csendesebb vizeket. A bodorkacsapatok gyakran együtt járnak a [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]vörösszárnyú keszegéivel[/FONT]. Táplálkozásuk is megegyezik.

Életmódja:
Rovarlárvát, aprócsigát, planktonrákokat, hínárhajtásokat fogyaszt.

Szaporodása:
Április elején 10-12 °C-os vízhőmérsékleten csoportosan ívik. A hímeken ilyenkor ún. nászkiütés jelenik meg. Gyökérzetre, algás kövekre, vízinövényzetre ragad sárgás 1-1,5 mm átmérőjű ikrája. Az ikramennyiség 20-100 000 testsúlykilogramonként. Az ivarérés a 2. ill. a 3. nyár után következik be. Elhúzódó ívása esetén képes kereszteződni közeli rokonával a vörösszárnyú keszeggel(ez a faj később ívik). Hibridjeik életképesek, mindkét faj jegyeit magukon viselik és nagyobbra nőnek a bodorkánál.

Horgászata:
Az apróbb bodorkát csaliként is fel lehet használni, noha nem olyan eleven és kevésbé szívós, mint a vörösszárnyú keszeg. E két halfaj egyébként többnyire vegyesen akad horogra. A különbség csupán annyi, hogy a bodorkor általában mélyebb eresztékkel fogható.A nagyobb példányokra is úszós felszereléssel horgásszunk. Rendszerint dévérezés közben kerülnek horogra.



bodorka.jpg
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Fenékjáró küllő

Fenékjáró küllő

[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]A fenékjáró küllő (Gobio fluviatilis) népies nevén; göbhal, gobhal, goboly, göcs, gruz, gulur, hajas kövihal, héjjas kövihal, kőhal, küllő, sármászó szakáll, tergélye.
Legfeljebb 12-15 cm, csalihal.
[/FONT]

[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif] "…A fenékjáró küllő, mint már neve is mondja, szereti a víz fenekét, ezért a székelység "sármászó szakáll" nak is nevezi, és e név igen jellemző, mert az életmódot festve, festi az alakot is, a fenékjáró küllő ugyanis az iszapon fekve úgy néz ki, mint valami lécszög, és a hasonlatosság onnan ered, hogy hónaljúszószárnyai a testtől elállanank, így hasonlítanak a lécszög kétoldalt lecsapott fejéhez, akár a szigony "szakáll"hoz, új divat szerint, "visszhorgához …"
Rokona a halvány foltú küllő védett hal.
[/FONT]
 

Csatolások

  • fenékjáró küllő.jpg
    fenékjáró küllő.jpg
    9.1 KB · Olvasás: 4

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Virágkáka

Virágkáka

Vaskos gyöktörzse a puha iszapban kúszik. Tartalék tápanyaga a keményítő, ezt olyan nagy koncentrációban tartalmazza, hogy régen táplálékként fogyasztották, a krumplihoz hasonlóan.
Virágban végződő, hengeres, egyenes szára akár két méterrel is a víz fölé emelkedhet. Levelei szálasak, szélük fűrészes tapintású, háromszög keresztmetszetűek, a szárhoz levélhüvellyel csatlakoznak.

Virágai szárvégi álernyőt alkotnak. A szirmok fehér színűek, halványrózsaszín erezettel, a virágok közepe vörösesbarna, rózsaszín. Termése tüsző. A magok levegőt tartalmaznak, így a vízen úszva terjednek. Magján kívül kúszó gyöktörzsével is terjed. Néhol kiterjedt telepeket alkot. Június és augusztus között virágzik.
 

Csatolások

  • viragkaka2.jpg
    viragkaka2.jpg
    57 KB · Olvasás: 3
  • tavikaka.jpg
    tavikaka.jpg
    120.2 KB · Olvasás: 4

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Balatoni legények (népdal)

Balatoni legények (népdal)

Balatoni legények,
Rica te, Sári te!
Libát loptak szegények,
Rica te, Sári te!
Nem jól fogták a nyakát,
elgágintotta magát.
Sári cinge-cungeráj,
Rica te, Sári te!

Balatoni legények,
Rica te, Sári te!
Mákot loptak szegények,
Rica te, Sári te!
Nem jól fogták a zsákot,
mind elszórták a mákot.
Sári cinge-cungeráj,
Rica te, Sári te!

Balatoni legények,
Rica te, Sári te!
Halászni járnak szegények,
Rica te, Sári te!
Hazajönnek vizesen,
Adnak csókot szívesen.
Sári cinge-cungeráj,
Rica te, Sári te!

halaszok.jpg

 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Törpeharcsa

Törpeharcsa

Eredetileg Észak-Amerika középső és keleti részén élt, onnan hozták be Európába a XIX. század végén, más rokon fajokkal együtt. Magyarországra 1980-ban hozták be Olaszországból, de gyorsan terjedt, egyre több vizünkből ismert, a halállományt pusztítja, a horgászok nem kedvelik.

Ivarérettségét 3 éves korban éri el, szaporodása vizeinkben június-júliusra esik. A nőstények ikraszáma 1-7 ezer között változik, de ennek csak harmada érik be, amit egyszerre raknak le a homokos mederfenéken farkukkal kialakított fészekgödörbe. Néhány hétig az ikrát és a kikelt ivadékot együtt őrzik a szülők.

Főként apróbb gerinctelen állatokkal táplálkozik, de mellettük növényi anyagokat is fogyaszt. Nagyobb példányai az apró halivadékot is elkapják.

<iframe src="http://www.youtube.com/embed/3NZpPhLG7kw" allowfullscreen="" frameborder="0" height="200" width="240"></iframe>
<iframe src="http://www.youtube.com/embed/qPstb-QV5YA" allowfullscreen="" frameborder="0" height="200" width="240"></iframe>
 
Oldal tetejére