József Attila: A HULLÁMOK LÁGY TÁNCA...
József Attila
A HULLÁMOK LÁGY TÁNCA...
A hullámok lágy tánca s odaát
a lombok gyenge lejtése az éjjelt
lassudan hozták s csillagok raját
hívták reszketni az egekre széjjel.
Igy ők. S az érzelmek is csendesen
mozdulnak benn a szívben ringatóan,
emlékezés visszfénye, szerelem
hatalma ring, mint a nagy víz a tóban.
Én nem értem, csak érzem az egészet.
Itt tangót jár a sok lány és fiú,
a sok számító, kedves és hiú.
Mert ez itt egy divatos nyári fürdő.
De némán, hiszen ráér a természet,
a zene mögött zúg az örök erdő.
1936 nyara
József Attila
A HULLÁMOK LÁGY TÁNCA...
A hullámok lágy tánca s odaát
a lombok gyenge lejtése az éjjelt
lassudan hozták s csillagok raját
hívták reszketni az egekre széjjel.
Igy ők. S az érzelmek is csendesen
mozdulnak benn a szívben ringatóan,
emlékezés visszfénye, szerelem
hatalma ring, mint a nagy víz a tóban.
Én nem értem, csak érzem az egészet.
Itt tangót jár a sok lány és fiú,
a sok számító, kedves és hiú.
Mert ez itt egy divatos nyári fürdő.
De némán, hiszen ráér a természet,
a zene mögött zúg az örök erdő.
1936 nyara
Török villa - Honthy Hanna
Török villa - Honthy Hanna
Forrás: balatonriviera.hu
Felsőörsön található ez a romantikus villa , Balatontól másfél kilométerre fekszik.
Szőlőskertekkel és tölgyerdővel borított domboldalon fekszik.
Mediterrán növények és gyümölcsfák veszik körül, valamint a csend és nyugalom.
![]()
Ami viszont a történet kevésbé ködbe vesző része, hogy az első birtokos és építtető Fábián Gáspár építész volt, őt dicséri a villa alapvetően romantikus hangulatú, eklektikus stílusa. Aztán az ötvenes években egy Török nevű orvos vásárolta meg és újította fel az épületet, amely innentől a Török-villa néven vált ismertté.
A ráérős helybéliek évtizedek óta sutyorogtak az épület átmeneti és ideiglenes tulajdonosairól, az itt elszállásolt művészekről, a nyári vakációra érkező hírességekről. Egyesek saját szemükkel látták Karády Katalint, ahogy egyik évben a ház úrnőjeként fogadja az érkezőket, mások ugyanígy tudni vélték, hogy Honthy Hanna, a kor ünnepelt dívája kapta ajándékba a házat egyik hódolójától.
Villából gyönyörű kilátás van a Balatonra
![]()
Török villa - Honthy Hanna
Forrás: balatonriviera.hu
Felsőörsön található ez a romantikus villa , Balatontól másfél kilométerre fekszik.
Szőlőskertekkel és tölgyerdővel borított domboldalon fekszik.
Mediterrán növények és gyümölcsfák veszik körül, valamint a csend és nyugalom.
Ami viszont a történet kevésbé ködbe vesző része, hogy az első birtokos és építtető Fábián Gáspár építész volt, őt dicséri a villa alapvetően romantikus hangulatú, eklektikus stílusa. Aztán az ötvenes években egy Török nevű orvos vásárolta meg és újította fel az épületet, amely innentől a Török-villa néven vált ismertté.
A ráérős helybéliek évtizedek óta sutyorogtak az épület átmeneti és ideiglenes tulajdonosairól, az itt elszállásolt művészekről, a nyári vakációra érkező hírességekről. Egyesek saját szemükkel látták Karády Katalint, ahogy egyik évben a ház úrnőjeként fogadja az érkezőket, mások ugyanígy tudni vélték, hogy Honthy Hanna, a kor ünnepelt dívája kapta ajándékba a házat egyik hódolójától.
Villából gyönyörű kilátás van a Balatonra
Hattyúgyűrűző körút a Balaton partján
Hattyúgyűrűző körút a Balaton partján
Idén nyáron új elemmel bővül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) lakossági madarászprogramjának kínálata: az egyesület kétnapos "Balaton-kerülő" hattyúgyűrűzésre várja az érdeklődőket.
A "hattyú roadshow" célja, hogy minél több madárra kerüljön olyan színes gyűrű, amelynek segítségével ismételt befogás nélkül, távcsővel vagy akár szabad szemmel is azonosítani lehessen az állatokat. "A gyűrűzés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy minél pontosabban megismerhessük a faj életmódját, kóborlási szokásait" - tájékoztat az MME közleménye.
A program augusztus 13-án, szombaton 10 órától indul a balatonfüredi Tagore sétányról. Szombaton az északi, vasárnap a déli parton jelölik a hattyúkat az egyesület munkatársai.
A nyakgyűrű nem szorítja el a madarak nyakát és a táplálkozásban sem akadályozza az állatokat. Ez az eszköz csak olyan madaraknál használható, mint például a hattyúk, mert ezek a madarak leveleket, hajtásokat csipegetnek, amelyek lenyelésekor a nyak nem tágul ki jelentősen. A nagy zsákmányt (halakat, békákat) egyben lenyelő madaraknál (gémek, gólyák, kócsagok, kormoránok, kígyónyakú madarak) táplálkozáskor jelentősen megvastagszik a nyak, így náluk nem használható nyakgyűrű, mert akadályozná a nyelést.
A gyűrűzésre az egyesület minden érdeklődőt szívesen lát.
Hattyúgyűrűző körút a Balaton partján
Idén nyáron új elemmel bővül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) lakossági madarászprogramjának kínálata: az egyesület kétnapos "Balaton-kerülő" hattyúgyűrűzésre várja az érdeklődőket.
A "hattyú roadshow" célja, hogy minél több madárra kerüljön olyan színes gyűrű, amelynek segítségével ismételt befogás nélkül, távcsővel vagy akár szabad szemmel is azonosítani lehessen az állatokat. "A gyűrűzés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy minél pontosabban megismerhessük a faj életmódját, kóborlási szokásait" - tájékoztat az MME közleménye.
A program augusztus 13-án, szombaton 10 órától indul a balatonfüredi Tagore sétányról. Szombaton az északi, vasárnap a déli parton jelölik a hattyúkat az egyesület munkatársai.
A nyakgyűrű nem szorítja el a madarak nyakát és a táplálkozásban sem akadályozza az állatokat. Ez az eszköz csak olyan madaraknál használható, mint például a hattyúk, mert ezek a madarak leveleket, hajtásokat csipegetnek, amelyek lenyelésekor a nyak nem tágul ki jelentősen. A nagy zsákmányt (halakat, békákat) egyben lenyelő madaraknál (gémek, gólyák, kócsagok, kormoránok, kígyónyakú madarak) táplálkozáskor jelentősen megvastagszik a nyak, így náluk nem használható nyakgyűrű, mert akadályozná a nyelést.
A gyűrűzésre az egyesület minden érdeklődőt szívesen lát.
Csatolások
Havasi cincér (Rosalia alpina)
A Balaton-felvidék nemzeti park védett állata
Havasi cincér (Rosalia alpina)
![images]()
A cincérek (Cerambycidae) családjába tartozó, 1,5-3,8 cm hosszúságú védett bogárfaj. Közép- és Dél-Európa hegyvidékein, hazánkban középhegységek bükkerdeiben él. Európa egyik legszebb bogara. Sűrű, kék vagy kékesszürke szőrzete és szárnyfedőkön, valamint az előháton látható bársonyfekete rajzolata alapján összetéveszthetetlen. A hím csápja hosszabb, mint a teste. Lárvája a idősebb beteg bükkfák törzsében fejlődik több évig. Júniustól szeptemberig napos időben rajzik Az öreg bükkösök kivágásával fennmaradása aktuálisan veszélyeztetett.
A Balaton-felvidék nemzeti park védett állata
Havasi cincér (Rosalia alpina)
A cincérek (Cerambycidae) családjába tartozó, 1,5-3,8 cm hosszúságú védett bogárfaj. Közép- és Dél-Európa hegyvidékein, hazánkban középhegységek bükkerdeiben él. Európa egyik legszebb bogara. Sűrű, kék vagy kékesszürke szőrzete és szárnyfedőkön, valamint az előháton látható bársonyfekete rajzolata alapján összetéveszthetetlen. A hím csápja hosszabb, mint a teste. Lárvája a idősebb beteg bükkfák törzsében fejlődik több évig. Júniustól szeptemberig napos időben rajzik Az öreg bükkösök kivágásával fennmaradása aktuálisan veszélyeztetett.
Hajónevek: minek nevezzelek?
Hajónevek: minek nevezzelek?
Amikor valaki egy vitorlás boldog tulajdonosává válik, az első kérdések között merül fel, vajon milyen névvel lássa azt el.
Nincsenek nemzetközi szabályok
![thumb_hajonevek_08%5B1277904793%5D.jpg]()
A hajók elnevezésére nincsenek nemzetközi szabályok. A világon már az ősi civilizációktól kezdve rengeteg szabály létezett, melyek függhetnek a földrajzi helyzettől, attól, hogy a hajó hatósági szempontból regisztrált-e vagy sem, a hajó tulajdon vagy lízing formájában közlekedik-e, és még számtalan szempont adódhat.
Vezetnek a nők.
![thumb_hajonevek_09%5B1277904833%5D.jpg]()
A hajónevek között már a régi időktől a nőies elnevezések domináltak, mely szokás eredetéről az utókor számtalan elméletet alkotott. Az egyik elmélet szerint az ősi görög-római történetírás idején a vezérek hajóit különböztették meg az istenek nevével. Ezek a hajónevek tehát még érzelmi, rituális, és semmi esetre sem üzleti alapon keletkeztek. A hajóknak ezzel önálló egyéniséget, lelket is igyekeztek adni, és a nevek közül az idők folyamán a népszerűbb női nevek kerültek túlsúlyba. Egy másik elmélet szerint több európai nyelv, így például az Old English fejlődése során a hajóval kapcsolatos szavak a nőneműek közé kerültek. Egy harmadik teória szerint a nőies elnevezések mögött egyszerűen a férfi hajósok hölgyhiánya húzódik meg – és még sorolhatnánk a magyarázatokat… Megjegyzendő, hogy e ragaszkodás mellett viszont érdekes módon több tengeri hajósnemzet is veszélyesnek tartja, ha a hajó egy, a hajó fedélzetén levő hölgyről van elnevezve. Azelőtt a kereskedelmi hajókat a tulajdonos, és a kapitány nevével szerepeltették a különböző hivatalos és magánokiratokon.
A kutatások szerint a hajók névadásának minden hajóra történő kiterjesztése a XVI. században a Földközi-tenger medencéjében kezdődött, melynek kiváltó oka a biztosítás kialakulása volt, erre tehát már közgazdasági, és nem érzelmi okokból került sor. Ebben a században Angliában I. Erzsébet királyné uralkodása idején a hajóbiztosítás egyrészt azt jelentette, hogy őfelsége hadihajói fizetség ellenében vigyáztak a biztosított hajóra. A biztonság kedvéért azonban alkalmaztak egy ma már szinte ismeretlen joggyakorlatot is: a biztosítás idejére a hajó értékét 100 részvényre osztották, melyből 36-ot az állam visszatartott, és csak 64 maradt a tulajdonosnál.
Szertartások
![thumb_hajonevek_17%5B1277904865%5D.jpg]()
A hajókeresztelés ünnepélyes pompáját a francia XIV. Lajos, azaz a Napkirály honosította meg. Az új hadihajók vízre bocsátása szigorú szertartás szerint folyt. A sólyán levő hajót a tengeri lelkész körüljárta, beszentelte, majd Isten áldását kérte a hajótestre, mely a vízre bocsátás és a lobogó felvonása után az országot fogja képviselni a tengereken. Egy 1814-ből származó leírás szerint a szertartáson a pap mellett egy fiatal lány is szerepelt keresztanyaként. Az idők folyamán a pap lassan elmaradt, Angliában egy állami tisztviselő, a többi országban pedig a keresztanya vette át szerepét. A szenteltvizet borosüveg, majd pezsgő vette át (az USA-ban az alkoholtilalom idején vízzel kereszteltek), az ajándékokat a hajó keresztanyja kapta. A Balatonon a hajókeresztelő szintén a biztosítás elterjedésével vált szokássá, viszont a II. világháború után, annak ellenére, hogy a hajókat továbbra is névvel látták el, a biztosítás az 1970-es évek elejéig eltűnt a sportvitorlázásból.
Az I. világháborút követően a kisebb vitorlás hajók száma világszerte nagymértékben növekedett, így a tengeri országok hajózási jogszabályai is többször változtak. Ekkoriban alakult ki az a mai gyakorlat, hogy egyes országokban 10 m hosszúság, máshol például öt tonna vízkiszorítás alatt a hajókról nem készül hatósági dokumentáció, melyről viszont készül, azt 1-2 évenként felülvizsgálják. A jogi környezet változása során a névviselés szabályai is átalakultak, sok országban mérettől, illetve használati céltól függően vagy csak a hajó egyik oldalán írják elő a név viselését, vagy akár fel is oldhatják ezt a kötelezettséget. Az elmúlt évtizedekben vált nyomatékosabban a szabályozások részévé, hogy – alapvetően a rádiótelefon használatának elterjedése miatt – több országban meghatározták a név maximális karakterszámát, és előírták az obszcén, profán, valamint a segítségkéréssel, illetve más kommunikációs kódokkal összefüggő szavak tiltását…
Az 1970-es évek elején készült egy feldolgozás a balatoni hajók neveiről, mely az akkori Vitorlázásban is megjelent. Ebből kiderül, hogy akkoriban a Balatonon mintegy kétezer vitorlás hajó volt, a hajónevek egy része sem közérthető, sem tartalmi-formai-nyelvtani szempontból nem volt megfelelő, illetve frappánsnak, találónak sem volt nevezhető. Nagy számban neveztek el hajókat a görög istenekről, félistenekről, közülük is kiemelten a tenger, a szél és a vihar isteneiről. A következő leggyakoribb nevek a csillagok, csillagképek neve közül kerültek ki, és sok hajónév örökítette meg az ördög, az alvilági fejedelem személyét is.
Pezsgőt a vízbe!
![thumb_hajonevek_18%5B1277904938%5D.jpg]()
Egy hajó el-, illetve átnevezésével kapcsolatban sok tennivaló merül fel, és számtalan keresztelési forma ismert. Régi tengerészbabona, hogy a hajókat nem szerencsés új névre keresztelni. Viszont ha már ezt elhatároztuk, először a hajóból, illetve a hajóról el kell távolítani mindent, ami a régi nevet viseli, új tárgyat pedig a ceremónia befejezéséig nem szabad a fedélzetre tenni. Hogy a régi szellemek is távozhassanak, a névelvételi ceremóniát az új névadást megelőző 24 órán belül nem szabad elvégezni. Mindkét ceremónia esetében fontos, hogy a szerencse érdekében fohászkodni kell a tengerek isteneihez, és a szelekhez. Végül természetesen az is nagyon fontos, a hajó elején, végén és két oldalán (más elmélet szerint a négy égtáj irányában) kevés pezsgőt kell a vízbe önteni a keresztelő alkalmával…
A babona ereje
A hajó elnevezésével kapcsolatban fontos kérdés, hogy az adott név szerencsét, vagy éppen annak ellenkezőjét hoz-e a hajóra, az e szerinti kategorizálás általánosnak tekinthető meghatározásait az alábbiakban összegeztük.
Szerencsés nevek: hajózással kapcsolatos istenek, szelek, földrajzi nevek; pozitív történelmi személyek, hajók; a tulajdonos érdeklődési körével, személyiségével kapcsolatos; könnyen kiejthető, nem túl hosszú; inkább női, mint férfi jellegű.
Nem szerencsés nevek: o-val kezdődő és/vagy e-vel végződő; diszkriminált név, kifejezés; rossz előéletű, pl. Titanic; obszcén, profán, lompos, érthetetlen, kétértelmű; pénzügyi, orvosi kifejezés.
Csernussi Gábor cikke a Vitorlás Magazinban
Hajónevek: minek nevezzelek?
Amikor valaki egy vitorlás boldog tulajdonosává válik, az első kérdések között merül fel, vajon milyen névvel lássa azt el.
Nincsenek nemzetközi szabályok
A hajók elnevezésére nincsenek nemzetközi szabályok. A világon már az ősi civilizációktól kezdve rengeteg szabály létezett, melyek függhetnek a földrajzi helyzettől, attól, hogy a hajó hatósági szempontból regisztrált-e vagy sem, a hajó tulajdon vagy lízing formájában közlekedik-e, és még számtalan szempont adódhat.
Vezetnek a nők.
A hajónevek között már a régi időktől a nőies elnevezések domináltak, mely szokás eredetéről az utókor számtalan elméletet alkotott. Az egyik elmélet szerint az ősi görög-római történetírás idején a vezérek hajóit különböztették meg az istenek nevével. Ezek a hajónevek tehát még érzelmi, rituális, és semmi esetre sem üzleti alapon keletkeztek. A hajóknak ezzel önálló egyéniséget, lelket is igyekeztek adni, és a nevek közül az idők folyamán a népszerűbb női nevek kerültek túlsúlyba. Egy másik elmélet szerint több európai nyelv, így például az Old English fejlődése során a hajóval kapcsolatos szavak a nőneműek közé kerültek. Egy harmadik teória szerint a nőies elnevezések mögött egyszerűen a férfi hajósok hölgyhiánya húzódik meg – és még sorolhatnánk a magyarázatokat… Megjegyzendő, hogy e ragaszkodás mellett viszont érdekes módon több tengeri hajósnemzet is veszélyesnek tartja, ha a hajó egy, a hajó fedélzetén levő hölgyről van elnevezve. Azelőtt a kereskedelmi hajókat a tulajdonos, és a kapitány nevével szerepeltették a különböző hivatalos és magánokiratokon.
A kutatások szerint a hajók névadásának minden hajóra történő kiterjesztése a XVI. században a Földközi-tenger medencéjében kezdődött, melynek kiváltó oka a biztosítás kialakulása volt, erre tehát már közgazdasági, és nem érzelmi okokból került sor. Ebben a században Angliában I. Erzsébet királyné uralkodása idején a hajóbiztosítás egyrészt azt jelentette, hogy őfelsége hadihajói fizetség ellenében vigyáztak a biztosított hajóra. A biztonság kedvéért azonban alkalmaztak egy ma már szinte ismeretlen joggyakorlatot is: a biztosítás idejére a hajó értékét 100 részvényre osztották, melyből 36-ot az állam visszatartott, és csak 64 maradt a tulajdonosnál.
Szertartások
A hajókeresztelés ünnepélyes pompáját a francia XIV. Lajos, azaz a Napkirály honosította meg. Az új hadihajók vízre bocsátása szigorú szertartás szerint folyt. A sólyán levő hajót a tengeri lelkész körüljárta, beszentelte, majd Isten áldását kérte a hajótestre, mely a vízre bocsátás és a lobogó felvonása után az országot fogja képviselni a tengereken. Egy 1814-ből származó leírás szerint a szertartáson a pap mellett egy fiatal lány is szerepelt keresztanyaként. Az idők folyamán a pap lassan elmaradt, Angliában egy állami tisztviselő, a többi országban pedig a keresztanya vette át szerepét. A szenteltvizet borosüveg, majd pezsgő vette át (az USA-ban az alkoholtilalom idején vízzel kereszteltek), az ajándékokat a hajó keresztanyja kapta. A Balatonon a hajókeresztelő szintén a biztosítás elterjedésével vált szokássá, viszont a II. világháború után, annak ellenére, hogy a hajókat továbbra is névvel látták el, a biztosítás az 1970-es évek elejéig eltűnt a sportvitorlázásból.
Az I. világháborút követően a kisebb vitorlás hajók száma világszerte nagymértékben növekedett, így a tengeri országok hajózási jogszabályai is többször változtak. Ekkoriban alakult ki az a mai gyakorlat, hogy egyes országokban 10 m hosszúság, máshol például öt tonna vízkiszorítás alatt a hajókról nem készül hatósági dokumentáció, melyről viszont készül, azt 1-2 évenként felülvizsgálják. A jogi környezet változása során a névviselés szabályai is átalakultak, sok országban mérettől, illetve használati céltól függően vagy csak a hajó egyik oldalán írják elő a név viselését, vagy akár fel is oldhatják ezt a kötelezettséget. Az elmúlt évtizedekben vált nyomatékosabban a szabályozások részévé, hogy – alapvetően a rádiótelefon használatának elterjedése miatt – több országban meghatározták a név maximális karakterszámát, és előírták az obszcén, profán, valamint a segítségkéréssel, illetve más kommunikációs kódokkal összefüggő szavak tiltását…
Az 1970-es évek elején készült egy feldolgozás a balatoni hajók neveiről, mely az akkori Vitorlázásban is megjelent. Ebből kiderül, hogy akkoriban a Balatonon mintegy kétezer vitorlás hajó volt, a hajónevek egy része sem közérthető, sem tartalmi-formai-nyelvtani szempontból nem volt megfelelő, illetve frappánsnak, találónak sem volt nevezhető. Nagy számban neveztek el hajókat a görög istenekről, félistenekről, közülük is kiemelten a tenger, a szél és a vihar isteneiről. A következő leggyakoribb nevek a csillagok, csillagképek neve közül kerültek ki, és sok hajónév örökítette meg az ördög, az alvilági fejedelem személyét is.
Pezsgőt a vízbe!
Egy hajó el-, illetve átnevezésével kapcsolatban sok tennivaló merül fel, és számtalan keresztelési forma ismert. Régi tengerészbabona, hogy a hajókat nem szerencsés új névre keresztelni. Viszont ha már ezt elhatároztuk, először a hajóból, illetve a hajóról el kell távolítani mindent, ami a régi nevet viseli, új tárgyat pedig a ceremónia befejezéséig nem szabad a fedélzetre tenni. Hogy a régi szellemek is távozhassanak, a névelvételi ceremóniát az új névadást megelőző 24 órán belül nem szabad elvégezni. Mindkét ceremónia esetében fontos, hogy a szerencse érdekében fohászkodni kell a tengerek isteneihez, és a szelekhez. Végül természetesen az is nagyon fontos, a hajó elején, végén és két oldalán (más elmélet szerint a négy égtáj irányában) kevés pezsgőt kell a vízbe önteni a keresztelő alkalmával…
A babona ereje
A hajó elnevezésével kapcsolatban fontos kérdés, hogy az adott név szerencsét, vagy éppen annak ellenkezőjét hoz-e a hajóra, az e szerinti kategorizálás általánosnak tekinthető meghatározásait az alábbiakban összegeztük.
Szerencsés nevek: hajózással kapcsolatos istenek, szelek, földrajzi nevek; pozitív történelmi személyek, hajók; a tulajdonos érdeklődési körével, személyiségével kapcsolatos; könnyen kiejthető, nem túl hosszú; inkább női, mint férfi jellegű.
Nem szerencsés nevek: o-val kezdődő és/vagy e-vel végződő; diszkriminált név, kifejezés; rossz előéletű, pl. Titanic; obszcén, profán, lompos, érthetetlen, kétértelmű; pénzügyi, orvosi kifejezés.
Csernussi Gábor cikke a Vitorlás Magazinban
Hamvas Béla.: A bor filozófiája
Hamvas Béla.: A bor filozófiája
/Részlet/
„Sétálj az arácsi és a csopaki szőlőkben, menj fel a Badacsonyra vagy a Szentgyörgy hegyre, a Somlóról nem is szólva, barangolj …..… A szőlőtáblák között lágy füves utak, mint csendes patakok folydogálnak. A pincék bejárata előtt hatalmas diófa, még a legforróbb nyárban is hűs. Olyan helyek, hogy az ember bárhol megállna, leülne, letelepedne, s azt mondaná: itt maradok…."
![201107132haszolob7.jpg]()
Hamvas Béla.: A bor filozófiája
/Részlet/
„Sétálj az arácsi és a csopaki szőlőkben, menj fel a Badacsonyra vagy a Szentgyörgy hegyre, a Somlóról nem is szólva, barangolj …..… A szőlőtáblák között lágy füves utak, mint csendes patakok folydogálnak. A pincék bejárata előtt hatalmas diófa, még a legforróbb nyárban is hűs. Olyan helyek, hogy az ember bárhol megállna, leülne, letelepedne, s azt mondaná: itt maradok…."
Szent Balázs templomvárlak ZÁNKA
Szent Balázs templomvárlak ZÁNKA
A középkori Szentbalázs falu árpádkori templomának romja a XIII. században épült, pusztította török, tatár és belviszály. Dicsőítette itt az Urat templomos, pálos, és ferences. Áldozatkészség és munka a szebb jövőre megőrzi a helyet, hol Magyar Balázs Mátyás király hadvezére harcai után megpihent.
A kriptával kiegészített belül íves kívül egyenes szentélyzáródású templomot a későbbi századokban karzatos nyugati hajóval, és sekrestyekápolnával bővítették.
Szent Balázs templomvárlak ZÁNKA
A középkori Szentbalázs falu árpádkori templomának romja a XIII. században épült, pusztította török, tatár és belviszály. Dicsőítette itt az Urat templomos, pálos, és ferences. Áldozatkészség és munka a szebb jövőre megőrzi a helyet, hol Magyar Balázs Mátyás király hadvezére harcai után megpihent.
A kriptával kiegészített belül íves kívül egyenes szentélyzáródású templomot a későbbi századokban karzatos nyugati hajóval, és sekrestyekápolnával bővítették.
A műemlék kedvelt kirándulóhely kis tisztással, szalonnasütővel, gyönyörű balatoni panorámával. Pünkösdkor a "városnéző" kisvonat végigjárja a pincesort és a templomromnál vesz fordulót.
Forrás:Bánki Károly
Forrás:Bánki Károly
Csatolások
Mocsári zsurló, avagy Békarokka
Mocsári zsurló, avagy Békarokka
A mocsári zsurló mindenütt gyakori. Veszélyes legelőgyom, mivel a szarvasmarhának bélgyulladást okoz. A mocsári zsurló vízpartokon, nedves réteken, mocsarakban, lápokon, különösen nitrogénben gazdag talajokon él. (Kis-Balaton)
![kepek_F4016.jpg]()
![260px-Equisetum_palustre.jpeg]()
Mocsári zsurló, avagy Békarokka
A mocsári zsurló mindenütt gyakori. Veszélyes legelőgyom, mivel a szarvasmarhának bélgyulladást okoz. A mocsári zsurló vízpartokon, nedves réteken, mocsarakban, lápokon, különösen nitrogénben gazdag talajokon él. (Kis-Balaton)
Ranolder-villa - Csopak
Ranolder-villa - Csopak
A kastélyt az 1860-as évek elején emelték, (tervezõje Szentirmai József) romantikus stílusban, angol mintára. Építtetője, a XIX. század közepén közszeretetnek örvendő veszprémi püspök, Ranolder János volt. A Balaton-felvidék legnagyobb kastélyának parkját főként fenyőfélékkel ültették be. A Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Csopak belterületén, a Kishegyi út végén, a Csákány-hegy déli oldalában található. A kastély műemlék jellegű épűlet. Tetejét kis bástyák teszik hangulatossá, tornya igazi várkastélyra emlékeztet. A Ranolder-kastély mellett idős, ma már egyre ritkábban látható, korábban sövényként szívesen ültetett oszázsnarancs vagy narancseperfák láthatók, körülötte szépen telepített 2 ha-os park terül el. A park legértékesebb fája egy jól megtermett tiszafa, valamint a duglasz-, ezüst- és jegenyefenyők. Különböző tujaváltozatai közül legszebb a malanyai tuja. Ezenkívül számtalan cserjefaj ékesíti a parkot.
Az épületet a háborúban sok kár érte, eltűntek a homlokzat szobrai és egykori tornya is. Hatalmas pincéje 3 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas.
Ranolder-villa - Csopak
A kastélyt az 1860-as évek elején emelték, (tervezõje Szentirmai József) romantikus stílusban, angol mintára. Építtetője, a XIX. század közepén közszeretetnek örvendő veszprémi püspök, Ranolder János volt. A Balaton-felvidék legnagyobb kastélyának parkját főként fenyőfélékkel ültették be. A Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Csopak belterületén, a Kishegyi út végén, a Csákány-hegy déli oldalában található. A kastély műemlék jellegű épűlet. Tetejét kis bástyák teszik hangulatossá, tornya igazi várkastélyra emlékeztet. A Ranolder-kastély mellett idős, ma már egyre ritkábban látható, korábban sövényként szívesen ültetett oszázsnarancs vagy narancseperfák láthatók, körülötte szépen telepített 2 ha-os park terül el. A park legértékesebb fája egy jól megtermett tiszafa, valamint a duglasz-, ezüst- és jegenyefenyők. Különböző tujaváltozatai közül legszebb a malanyai tuja. Ezenkívül számtalan cserjefaj ékesíti a parkot.
Az épületet a háborúban sok kár érte, eltűntek a homlokzat szobrai és egykori tornya is. Hatalmas pincéje 3 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas.
Csatolások
Jékely Zoltán: Balatoni elégia (részlet)
Jékely Zoltán: Balatoni elégia (részlet)
Somló, Csobánc, Tátika, Szigliget –
romablakból kis kendő integet,
a víz felett hintázva-álmatag
szellem-fehér sirályok szállanak.
Megálmodott, sohasem teljesült
szerelmek, véres hullámba merült
vágyak a mélyből fel-felsajganak –
A mi szerelmünk is legenda csak.
(1949)
![gallery_16.jpg]()
Jékely Zoltán: Balatoni elégia (részlet)
Somló, Csobánc, Tátika, Szigliget –
romablakból kis kendő integet,
a víz felett hintázva-álmatag
szellem-fehér sirályok szállanak.
Megálmodott, sohasem teljesült
szerelmek, véres hullámba merült
vágyak a mélyből fel-felsajganak –
A mi szerelmünk is legenda csak.
(1949)
Lányi Antal, aki elsőként átrepülte a Balatont
Repülős emléknappal tisztelegtek szombaton Fonyódon Lányi Antal előtt, aki száz évvel ezelőtt, 1911. augusztus 28-án elsőként repülte át a Balatont. A hadnagy 7 perc alatt ért át Badacsonyból- Fonyódra, ahol több ezres tömeg ünnepelte. Ez egy mérföldkőnek számított a magyar repülés történetében- hangzott el a szombati repülős napon, amelyet a pilóta tiszteletére rendeztek Fonyódon.
Az eseményre Ausztráliából Fonyódra utazott Lányi Antal unokája Harris Ilona is, és részt vett a fonyódi repülős emlékmű megkoszorúzásán.A Fonyódi Kulturális Intézmények által rendezett emléknap alkalmából repülőmodell-bemutatót tartottak a helyi kikötőben, a rendezvény ideje alatt pedig a budapesti Kék Ég Repülő Egyesület végzett tisztelgő repüléseket.
![lanyi_110813_300.jpg]()
Repülős emléknappal tisztelegtek szombaton Fonyódon Lányi Antal előtt, aki száz évvel ezelőtt, 1911. augusztus 28-án elsőként repülte át a Balatont. A hadnagy 7 perc alatt ért át Badacsonyból- Fonyódra, ahol több ezres tömeg ünnepelte. Ez egy mérföldkőnek számított a magyar repülés történetében- hangzott el a szombati repülős napon, amelyet a pilóta tiszteletére rendeztek Fonyódon.
Az eseményre Ausztráliából Fonyódra utazott Lányi Antal unokája Harris Ilona is, és részt vett a fonyódi repülős emlékmű megkoszorúzásán.A Fonyódi Kulturális Intézmények által rendezett emléknap alkalmából repülőmodell-bemutatót tartottak a helyi kikötőben, a rendezvény ideje alatt pedig a budapesti Kék Ég Repülő Egyesület végzett tisztelgő repüléseket.
Rizling túra útvonala hajóval+gyalog
Csopakon a Kereked Vitorlás Egyesület kikötőjében kaptunk vendég helyet (mellette az ÉGISZ és a BAHART kikötője is). A 71-est keresztezve a Kossuth Lajos úton haladtunk a Petőfi Sándor utcáig, ott kezdődik a Rizling tanösvény Csopak és Paloznak között. A tanösvény érinti a Jásdi és a Tamás pincészetet (rendkívül finom az olaszrizlingje), a Ranolder kastélyt. A csopaki képek között az Angolkisasszonyok egykori üdülője, a Szent Miklós templom rom (XIII.sz.) és a Csonkatorony látható (középkori templom maradvány a Kishegyi u.-nál). A gyalogos túra kényelmes tempóban nem volt több 3ó-nál. Paloznakon a Teleházzal szemben nagyon finom a házi túrógombóc, de a gulyásleves és a velőspirítós is. A Paloznaki úton tértünk vissza Csopakra.
Csopakon a Kereked Vitorlás Egyesület kikötőjében kaptunk vendég helyet (mellette az ÉGISZ és a BAHART kikötője is). A 71-est keresztezve a Kossuth Lajos úton haladtunk a Petőfi Sándor utcáig, ott kezdődik a Rizling tanösvény Csopak és Paloznak között. A tanösvény érinti a Jásdi és a Tamás pincészetet (rendkívül finom az olaszrizlingje), a Ranolder kastélyt. A csopaki képek között az Angolkisasszonyok egykori üdülője, a Szent Miklós templom rom (XIII.sz.) és a Csonkatorony látható (középkori templom maradvány a Kishegyi u.-nál). A gyalogos túra kényelmes tempóban nem volt több 3ó-nál. Paloznakon a Teleházzal szemben nagyon finom a házi túrógombóc, de a gulyásleves és a velőspirítós is. A Paloznaki úton tértünk vissza Csopakra.
Csatolások
Illyés Gyula: Két üdvözlet
Illyés Gyula: Két üdvözlet
1.
A tihanyi toronyból
Mint üres papír, lent a tiszta tó
oly biztató,
hogy ráirjam Fűzfőtől Györökig
gyönyörü betüit
édes nevednek
oly óriásmód, mint ahogy szeretlek!
2.
Hullámverés
Kék ég fölöttem és kék víz alattam:
a csónak alján feküdtem magamban
és soha édesebb
nem volt agyamnak még emlékezet
s nem voltam soha hálásabb irántad,
meg e jótettre-sose fáradt
világ iránt, mint tegnap délután
a hullámverés hús-puha hasán.
(1956)
![Bornemissza_Geza-Tihany_panorama.normal.jpg]()
Bornemissza Géza: Tihanyi panoráma
Illyés Gyula: Két üdvözlet
1.
A tihanyi toronyból
Mint üres papír, lent a tiszta tó
oly biztató,
hogy ráirjam Fűzfőtől Györökig
gyönyörü betüit
édes nevednek
oly óriásmód, mint ahogy szeretlek!
2.
Hullámverés
Kék ég fölöttem és kék víz alattam:
a csónak alján feküdtem magamban
és soha édesebb
nem volt agyamnak még emlékezet
s nem voltam soha hálásabb irántad,
meg e jótettre-sose fáradt
világ iránt, mint tegnap délután
a hullámverés hús-puha hasán.
(1956)
Bornemissza Géza: Tihanyi panoráma
Tátika vára
A Balatontól északnyugati irányban emelkedő Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalthegyén látható a középkori várrom.
Históriájához tartozik, hogy 1248-ban Árpád-házi IV. Béla király parancsára elkobozták a Tátika nemzetségtől a Várhegy egyik kiugró meredélyén emelt korábbi keletkezésű Alsó-Tátika várát, mivel annak tagjai erőszakkal feldúlták a veszprémi püspökség egyik közeli birtokát. A királyi döntés értelmében Alsó-Tátika várát a kárt szenvedett veszprémi püspök kapta meg, Zaland egyházfő azonban nem tartotta eléggé biztonságosnak, így a Várhegy csúcsán egy új kővárat emeltetett. Zaland püspök ebben az új rezidenciájában hunyta le örökre a szemét 1262-ben, kapzsi rokonsága azonnal rátelepedett a várbirtokra, amit csak később kapott vissza az egyházmegye. A XIV. század első éveiben megszállta a Kőszegi nemzetség, tőlük Anjou Károly szerezte vissza az 1321-es hadjáratában. Királyi kezelésben állt a következő évtizedekben. Nagy Lajos uralkodása alatt került adományként a legbensőbb udvari köréhez tartozó Lackfi főnemesi család tulajdonába. Zsigmond király hívei legyilkolták a család vezető két tagját. Az elkobzott birtokaik közül Tátikát különböző zálogbirtokosok után Habsburg Albert kegyéből a Gersei Pethő nemesi család szerezte meg. Korai tulajdonosa, a veszprémi püspökség azonban nem nyugodott bele, több alkalommal is fegyveres embereivel megszállta, így 1494-ben majd 1538-ban. Ez utóbbi esetben a korabeli leírások szerint Kecsethy Márton püspök kezére kerültek a - török veszély miatt ide menekített - környékbeli nemesi családok és pálos kolostorok értéktárgyai, melyeknek pénzbeli értéke állítólag meghaladta a százezer aranyforintot. A XVI. század közepére már Tátika jelentéktelen, magánkézben lévő várnak számított. Turco itáliai hadmérnök fennmaradt rajzai szerint a vár bejáratát kaputorony alkotta, ami a hosszúkás várudvart szegélyező vaskos öregtoronyhoz és emeletes palotaszárnyhoz vezetett.
A vég 1589-ben érte el, amikor egy nagyobb portyázó török csapat lerohanta és elfoglalta, majd kifosztása után felgyújtotta épületeit. Az elszegényedő Gersei Pethő família többé nem építtette újjá, több évszázados pusztulása után végre régészeti feltárásokat és helyreállításokat végeznek falai között, hogy az ide látogató turisták ne csak a csodálatos panorámában tudjanak gyönyörködni, hanem a középkori várrom megóvott részeiben is.
Forrás: Magyar-várak.hu
A Balatontól északnyugati irányban emelkedő Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalthegyén látható a középkori várrom.
Históriájához tartozik, hogy 1248-ban Árpád-házi IV. Béla király parancsára elkobozták a Tátika nemzetségtől a Várhegy egyik kiugró meredélyén emelt korábbi keletkezésű Alsó-Tátika várát, mivel annak tagjai erőszakkal feldúlták a veszprémi püspökség egyik közeli birtokát. A királyi döntés értelmében Alsó-Tátika várát a kárt szenvedett veszprémi püspök kapta meg, Zaland egyházfő azonban nem tartotta eléggé biztonságosnak, így a Várhegy csúcsán egy új kővárat emeltetett. Zaland püspök ebben az új rezidenciájában hunyta le örökre a szemét 1262-ben, kapzsi rokonsága azonnal rátelepedett a várbirtokra, amit csak később kapott vissza az egyházmegye. A XIV. század első éveiben megszállta a Kőszegi nemzetség, tőlük Anjou Károly szerezte vissza az 1321-es hadjáratában. Királyi kezelésben állt a következő évtizedekben. Nagy Lajos uralkodása alatt került adományként a legbensőbb udvari köréhez tartozó Lackfi főnemesi család tulajdonába. Zsigmond király hívei legyilkolták a család vezető két tagját. Az elkobzott birtokaik közül Tátikát különböző zálogbirtokosok után Habsburg Albert kegyéből a Gersei Pethő nemesi család szerezte meg. Korai tulajdonosa, a veszprémi püspökség azonban nem nyugodott bele, több alkalommal is fegyveres embereivel megszállta, így 1494-ben majd 1538-ban. Ez utóbbi esetben a korabeli leírások szerint Kecsethy Márton püspök kezére kerültek a - török veszély miatt ide menekített - környékbeli nemesi családok és pálos kolostorok értéktárgyai, melyeknek pénzbeli értéke állítólag meghaladta a százezer aranyforintot. A XVI. század közepére már Tátika jelentéktelen, magánkézben lévő várnak számított. Turco itáliai hadmérnök fennmaradt rajzai szerint a vár bejáratát kaputorony alkotta, ami a hosszúkás várudvart szegélyező vaskos öregtoronyhoz és emeletes palotaszárnyhoz vezetett.
A vég 1589-ben érte el, amikor egy nagyobb portyázó török csapat lerohanta és elfoglalta, majd kifosztása után felgyújtotta épületeit. Az elszegényedő Gersei Pethő família többé nem építtette újjá, több évszázados pusztulása után végre régészeti feltárásokat és helyreállításokat végeznek falai között, hogy az ide látogató turisták ne csak a csodálatos panorámában tudjanak gyönyörködni, hanem a középkori várrom megóvott részeiben is.
Forrás: Magyar-várak.hu
Csatolások
Gyugy Árpád-kori búcsújáróhely
Gyugy, Árpád-kori búcsújáróhely
Az ősi település a Balatontól nem messze fekszik, Lengyeltótitól 3 km-re. A tatárjárás előtt a falu birtokosa Izsép volt a Bő nemzetségből, aki idős kora ellenére 10 fős lovascsapatával részt vett a muhi csatában is és ott életét áldozta a hazáért. Fia vezetésével a maradék csapat a király menekülését biztosította.
Hogy mennyire és miként értenénk meg magunkat őseinkkel, erről nem nyitok vitát, csupán megemlítem, hogy Gyugy a dióról kapta nevét. Viszont, hogy az ősiségünk tapintható emlékei mennyire megfogják az embert, jó példa e 300 lelkes falu templomának csodás története. A Fonyódtól és Balatonboglártól közúton csupán 10 kilométerre fekvő település neve majdhogynem az ezredfordulóig nem szerepelhetett a műemléki lajstromokban, és a balatoni (ha van a Balaton 1000 csodáján kívül ilyen) turisztikai vonzerő leltárban sem, mivel a szocializmusban teljesen lepusztított Kacskovics-kastély önmagában és gyalázatos állapotában nem volt erre érdemes. 1999-ben azonban a helyiek nekiálltak a faluszéli dombon álló Urunk Mennybemenetele-templomuk restaurálásához… Ennek során egyre szebb, ép részletek kerültek elő az Árpád-kori falakból. Helyreállították a szentély ablakait és a teljes bejáratot, valamint megtalálták a sekrestye és a dongaboltozatú tető részleteit is. Gyakorlatilag a Balaton környékén csak romokban meglévő, vagy barokk stílusban félig-meddig átépített korabeli kápolnák és kistemplomok mintapéldányát állították vissza közel eredeti állapotába. Ezért is kötelező jellegű feladat (ha már a közelben járunk) e kegyhely felkeresése. Azt gondolom a képek amúgy is magukért beszélnek.
A templomot köríves földsánc veszi körül, melynek eredete még viták tárgya, de magam hajlok a tatárjárás előtti időkre tippelőkkel egyetérteni. A török korból sok irat maradt meg, de egy sem említi, a török a jelek szerint ellenállás nélkül dúlta fel a később újratelepített falut.
Amióta Gyugy e csodás felfedezésnek köszönhetően a figyelem perifériájába került, a község „magához tért” sorra újulnak meg a község útszéli keresztjei, példásan megújult a faluközpont barokk harangtornya, a templom környékén kialakított parkban padig családostól megpihenhetünk (Játszótere irigylésre méltó!). A Közeli Lengyeltóti és Buzsák hasonló korú és szépségű szakrális építményei pedig további kalandozásra csábítnak, minden időben, a Balaton vonzáskörében.
Szerző: Varga Iván/Balatonikum
A cikk a„A Balaton 1000 csodája” , a HVG „Goldenblog” versenyén indul.
Gyugy, Árpád-kori búcsújáróhely
Az ősi település a Balatontól nem messze fekszik, Lengyeltótitól 3 km-re. A tatárjárás előtt a falu birtokosa Izsép volt a Bő nemzetségből, aki idős kora ellenére 10 fős lovascsapatával részt vett a muhi csatában is és ott életét áldozta a hazáért. Fia vezetésével a maradék csapat a király menekülését biztosította.
Hogy mennyire és miként értenénk meg magunkat őseinkkel, erről nem nyitok vitát, csupán megemlítem, hogy Gyugy a dióról kapta nevét. Viszont, hogy az ősiségünk tapintható emlékei mennyire megfogják az embert, jó példa e 300 lelkes falu templomának csodás története. A Fonyódtól és Balatonboglártól közúton csupán 10 kilométerre fekvő település neve majdhogynem az ezredfordulóig nem szerepelhetett a műemléki lajstromokban, és a balatoni (ha van a Balaton 1000 csodáján kívül ilyen) turisztikai vonzerő leltárban sem, mivel a szocializmusban teljesen lepusztított Kacskovics-kastély önmagában és gyalázatos állapotában nem volt erre érdemes. 1999-ben azonban a helyiek nekiálltak a faluszéli dombon álló Urunk Mennybemenetele-templomuk restaurálásához… Ennek során egyre szebb, ép részletek kerültek elő az Árpád-kori falakból. Helyreállították a szentély ablakait és a teljes bejáratot, valamint megtalálták a sekrestye és a dongaboltozatú tető részleteit is. Gyakorlatilag a Balaton környékén csak romokban meglévő, vagy barokk stílusban félig-meddig átépített korabeli kápolnák és kistemplomok mintapéldányát állították vissza közel eredeti állapotába. Ezért is kötelező jellegű feladat (ha már a közelben járunk) e kegyhely felkeresése. Azt gondolom a képek amúgy is magukért beszélnek.
A templomot köríves földsánc veszi körül, melynek eredete még viták tárgya, de magam hajlok a tatárjárás előtti időkre tippelőkkel egyetérteni. A török korból sok irat maradt meg, de egy sem említi, a török a jelek szerint ellenállás nélkül dúlta fel a később újratelepített falut.
Amióta Gyugy e csodás felfedezésnek köszönhetően a figyelem perifériájába került, a község „magához tért” sorra újulnak meg a község útszéli keresztjei, példásan megújult a faluközpont barokk harangtornya, a templom környékén kialakított parkban padig családostól megpihenhetünk (Játszótere irigylésre méltó!). A Közeli Lengyeltóti és Buzsák hasonló korú és szépségű szakrális építményei pedig további kalandozásra csábítnak, minden időben, a Balaton vonzáskörében.
Szerző: Varga Iván/Balatonikum
A cikk a„A Balaton 1000 csodája” , a HVG „Goldenblog” versenyén indul.
