Az Európai Bíróság Törvényszékének szerdai döntése értelmében az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) nem tagadhatja meg az egykor a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott Elios Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás aktáinak kiadását.
Az Elios több település közvilágításának korszerűsítését végezte korábban, de a sok minőségi kifogás mellett felmerült az is, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak voltak, a kiírók és a pályázók között személyi összefonódásokat tapasztaltak. A korszerűsítéshez uniós pénzeket is igénybe vettek, ezért az EU Csalásellenes Hivatala (OLAF) nyomozást indított. Az OLAF a 35 vizsgált pályázatból 17-nél állapította meg, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál. Az OLAF elküldte a magyar hatóságoknak a jelentést,
Az érintett ezután fordult az Európai Bírósághoz.
Az uniós bíróság megállapította, hogy az OLAF joggal hivatkozhat arra, hogy az iratok hozzáférhetővé tétele sértené az OLAF vizsgálatainak védelmét. De a bíróság szerint egészen más helyzet állt elő azzal, hogy a magyar hatóságok nem indítottak semmilyen eljárást az ügyben. Ezzel okafogyottá vált az uniós vizsgálat nyomozási adatainak védelme, hiszen ezek közzététele már nem fenyeget semmilyen folyamatban lévő eljárást.
Tehát az OLAF-nak ki kell adnia az iratokat, de ez még eltarthat néhány hónapig, mert az OLAF fellebbezhet a döntés ellen.
Bozzay Balázs
Az Elios több település közvilágításának korszerűsítését végezte korábban, de a sok minőségi kifogás mellett felmerült az is, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak voltak, a kiírók és a pályázók között személyi összefonódásokat tapasztaltak. A korszerűsítéshez uniós pénzeket is igénybe vettek, ezért az EU Csalásellenes Hivatala (OLAF) nyomozást indított. Az OLAF a 35 vizsgált pályázatból 17-nél állapította meg, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál. Az OLAF elküldte a magyar hatóságoknak a jelentést,
A közvilágítási projekt egyik érintettje Gyál volt, ahonnan egy civil kikérte a nyomozati dokumentációt. Az OLAF viszont megtagadta a kérést arra hivatkozva, hogy a vizsgálatai során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kell kezelnie.
Az érintett ezután fordult az Európai Bírósághoz.
Az uniós bíróság megállapította, hogy az OLAF joggal hivatkozhat arra, hogy az iratok hozzáférhetővé tétele sértené az OLAF vizsgálatainak védelmét. De a bíróság szerint egészen más helyzet állt elő azzal, hogy a magyar hatóságok nem indítottak semmilyen eljárást az ügyben. Ezzel okafogyottá vált az uniós vizsgálat nyomozási adatainak védelme, hiszen ezek közzététele már nem fenyeget semmilyen folyamatban lévő eljárást.
Tehát az OLAF-nak ki kell adnia az iratokat, de ez még eltarthat néhány hónapig, mert az OLAF fellebbezhet a döntés ellen.
Bozzay Balázs
