Karsay István
Kitiltott (BANned)
PETA-tájékoztató – Csirkék
2008. 06. 27.
Baromfihús és tojás: A nagyüzemi csirkék sorsa
A csirkék roppant kíváncsi és intelligens állatok, akik – Dr. Chris Evans, az ausztráliai Macquarie Egyetemen professzora szerint – „rendkívül jó problémamegoldók". Evans eredményei alapján a csirkék a kisgyermekekkel ellentétben azt is képesek felfogni, hogy a nemrég elrejtett tárgyak továbbra is léteznek. A csirkék képességeivel kapcsolatban megjegyzi: „Amikor egy konferencián anélkül sorolom fel ezeket a tulajdonságokat, hogy a csirkék nevét megemlíteném, az emberek azt gondolják, hogy majmokról beszélek."(1)
Természetes közegben a csirkék barátságokat kötnek és szociális hierarchiát hoznak létre, felismerik egymást, csipkedési rendet alakítanak ki, ápolják a csibéiket, élvezettel porfürdőznek, fészket építenek és fákra telepednek le. A húsukért és tojásukért tartott csirkéknek ezek egyikére sincs lehetősége.
Húsukért tartott csirkék
Az Amerikai Egyesült Államok területén évente több mint 9 milliárd csirkét hízlalnak és ölnek le.(2) Az ipar ezeket a csirkéket „broilercsirkének" nevezi, és hatalmas, ammóniával telt, ablaktalan csűrökben neveli, ahol mesterségesen manipulálják a világítást, hogy a csirkék a lehető leggyakrabban egyenek.(3)
A fogyasztói kereslet kiszolgálása és a termelési költségek minimalizálása érdekében genetikai válogatással és nagy dózisú növekedésserkentő gyógyszerekkel biztosítják, hogy a csirkék minél nagyobbra és gyorsabban hízzanak. Napjainkban a legtöbb csirke mindössze 6–7 hét alatt eléri a „vágósúlyt", és a húsukért tartott csirkék átlagsúlya az 1950-es évek óta egyötöddel növekedett.(4) A fogyasztói szokások változása – a teljes csirkékről a csirkerészekre való átszokás – arra bátorította az ipart, hogy „vastagabb mellű, kövérebb szárnyú és teltebb combú" madarakat tenyésszenek.(5) A csirkék jelentős hányada csontozati bántalmaktól szenved, és sokuk elpusztul hasvízkórtól, mely szívelégtelenséget okoz, ha „a madarak szíve és tüdeje nem képes lépést tartani a gyors testsúlygyarapodással."(6,7)
Tojásukért tartott csirkék
Az Egyesült Államokban több mint 285 millió tojótyúkot tartanak, melyek túlnyomó többsége ketrecekbe zárva, hatalmas raktárházakban tölti az életét.(8) Az egyetlen ketrecbe összezsúfolt 7–8 tyúknak még arra sincs helye, hogy széttárja a szárnyait. Minden egyes évben milliónyi egynapos hím csibét ölnek meg – rendszerint egy nagy sebességű darálóval – pusztán azért, mert a tojásipar számára értéktelenek.(9,10)
Hogy megelőzzék a túlzsúfoltság és stressz okozta viselkedészavarokat (például a ketrectársak agyoncsipkedését), a tyúkokat félhomályban tartják, és érzékeny csőrük végét egy izzó pengével levágják – a fájdalmas eljárás során nem alkalmaznak fájdalomcsillapítást.(11) A ketrecek fémhuzala húsig dörzsöli a bőrüket és megnyomorítja a lábukat. A tojástermelés növeléséhez „kikényszerített tollhullatást" alkalmaznak (egy újabb tojásrakó ciklusra sokkolják a kimerült tojókat azzal, hogy napokig éheztetik és sötétben tartják őket), mely jelentős stresszt és súlyvesztést okoz.(12)
A csonttörések is gyakoriak ezeknél a madaraknál, akik a Nemzetközi Állatorvosi Információs Szolgáltatások szerint „jelentős csontritkulásban szenvednek".(13) A Poultry Science magazinban megjelent egyik kutatás alapján „a folyamatos termelésre kényszerített tojók csontozata tojásrakáskor a tojáshéjak létrehozása miatt megritkul".(14)
A csirkék több mint egy évtizedig is képesek élni, a tojásukért tartott tojóknak azonban a folyamatos kimerültség miatt 2 éves koruk után csökkenni kezd a termelési teljesítményük.(15,16) Ekkor az állattelepekről vágóhídra küldik őket. Az Egyesült Államokban évente több mint 100 millió „elhasznált" tojót gyilkolnak le a vágóhidakon.(17)
Levágás
A húsukért és tojásukért tartott csirkék élete fájdalmas körülmények között ér véget a vágóhidakon. A szállításhoz a munkások elkapják és ládákba szórják a csirkéket. Egy újságíró a Delmarva csirketelepre tett látogatása kapcsán úgy írta le az „elkapás" folyamatát, hogy „fél tucat munkás … megragadja őket a lábuknál fogva, majd 2 méteres ládák fiókjaiba hajigálja. A munkások egy óra alatt 6000 madarat is el tudnak kapni."(18) Az elkapás módszerét vizsgáló egyik ipari tanulmány szerint „az élő madarakon levágás előtt talált friss csonttörések és a levágás után talált gyógyult csonttörések száma elfogadhatatlanul magas".(19)
Miután megérkeztek a vágóhídra, kiszórják a ládákból a csirkéket, majd fejjel lefelé bilincsbe szorítják a sérült vagy törött lábukat, mellyel további sérüléseket okoznak. Ezután a gépek elmetszik a torkukat, a testüket pedig zubogó vízbe merítik a tollak eltávolításához. A csirkék gyakran a teljes folyamat alatt eszméletüknél vannak. Mivel a tojótyúkok csontjai a tojásrakás miatt rendkívül gyengék, az elektromos áramütéstől szétrepednének; ezért őket el sem kábítják, mielőtt elvágnák a torkukat.(20)
A GoVeg.com webhelyen további, munkásoktól származó belső információk is találhatók az csirkék elkapásával és levágásával kapcsolatban.
Antibiotikumok okozta rezisztens baktériumtörzsek és humán megbetegedések
A nagyüzemi állattelepeknek ahhoz, hogy évente állatok milliárdjait tudják felhízlalni, olyan gyógyszerekre van szükségük, amelyek lehetővé teszik, hogy az állatok máskülönben halálos körülmények és túlzsúfoltság mellett is életben maradjanak. Több millió kilogramm antibiotikumot etetnek a csirkékkel, akiknek a szervezetében csupán a gyógyszerek 20%-a tud felszívódni: A maradék 80% az ürülékükkel távozik.(21) A nagyüzemi gazdaságokban tartott állatok évi 1,5 milliárd tonna ürülékét általában a termőföldek trágyázására használják, így végül a vízkészletekbe kerülnek – a bennük található gyógyszerekkel és baktériumokkal együtt.(22)
Az antibiotikumok ellenőrizetlen felhasználása környezetvédelmi és humán-egészségügyi problémákkal fenyeget. Az Egyesült Államok egy geológiai tanulmányának az állattenyésztésben és humán gyógyászatban felhasznált antibiotikumot 14 típusát sikerült kimutatnia a tesztelt vizek csaknem 50%-ában.(23)
Egy kutató, aki baromfitelepeken dolgozó személyeket vizsgált, megállapította, hogy a tesztalanyok több mint 40%-a antibiotikumoknak is ellenálló campylobacter baktériummal van megfertőzve. A kutató megjegyezte, hogy „sok ostobaságot elkövetett már a fajunk … de az állatok antibiotikummal való táplálása csaknem minden túltesz".(24) A Consumer Reports szervezet egy vizsgálat keretében 525 darab bevásárlóközpontban vásárolt csirkét tesztelt: a csirkék 81%-ában campylobacter baktériumot, míg 15%-ában szalmonella baktériumot találtak, a baktériumok 84%-a pedig ellenállt az antibiotikumoknak.(25)
A Betegségfelügyeleti és -megelőzési központ becslése szerint az Egyesült Államokban évente 76 millió embert betegít meg ételmérgezés, a halálos áldozatok száma pedig eléri az ötezret.(26) A szalmonellával fertőzött tojások minden ötvenedik személyt betegség kockázatának tesznek ki.(27)
A gyógyszerszármazékokból és fertőzésekből eredő veszélyek mellett a húsok, a tojás és a tejtermékek nagy mennyiségű koleszterint és telített zsírt tartalmaznak, illetve túlzott fogyasztás esetén a koncentrált fehérjetartalom is káros lehet. Egy nagyobb tojás például 200 mg koleszterint tartalmaz, a csirkehús és a marhahús koleszterintartalma pedig megegyezik.(28,29,30)
Hogy mit tehetsz?
Ha igazán segíteni szeretnél a csirkéken, hagyj fel a húsuk és tojásuk fogyasztásával. Tojásrántotta helyett készíthetsz tofurántottát, a süteményekben használhatsz tojáshelyettesítőt, csirkehús helyett pedig tofut is pácolhatsz a következő grillpartira. A GoVeg.com webhelyre ellátogatva akár ingyenes vegetáriánus kezdőcsomagot is rendelhetsz.
Emellett sokat segíthetsz azzal is, ha beszélsz a barátaidnak a csirkékhez kapcsolódó egészségügyi és környezetvédelmi problémákról, illetve az állatok szenvedéséről. Támogasd a ketreces tartást eltörlő törvényprogramokat, és bátorítsd a baromfiipart arra, hogy a jelenlegi kegyetlen módszerek helyett irányított körülmények között vágja a csirkéket.
Eredeti szöveg és forrásinformációk:
http://www.peta.org/mc/factsheet_display.asp?ID=99
2008. 06. 27.
Baromfihús és tojás: A nagyüzemi csirkék sorsa
A csirkék roppant kíváncsi és intelligens állatok, akik – Dr. Chris Evans, az ausztráliai Macquarie Egyetemen professzora szerint – „rendkívül jó problémamegoldók". Evans eredményei alapján a csirkék a kisgyermekekkel ellentétben azt is képesek felfogni, hogy a nemrég elrejtett tárgyak továbbra is léteznek. A csirkék képességeivel kapcsolatban megjegyzi: „Amikor egy konferencián anélkül sorolom fel ezeket a tulajdonságokat, hogy a csirkék nevét megemlíteném, az emberek azt gondolják, hogy majmokról beszélek."(1)
Természetes közegben a csirkék barátságokat kötnek és szociális hierarchiát hoznak létre, felismerik egymást, csipkedési rendet alakítanak ki, ápolják a csibéiket, élvezettel porfürdőznek, fészket építenek és fákra telepednek le. A húsukért és tojásukért tartott csirkéknek ezek egyikére sincs lehetősége.
Húsukért tartott csirkék
Az Amerikai Egyesült Államok területén évente több mint 9 milliárd csirkét hízlalnak és ölnek le.(2) Az ipar ezeket a csirkéket „broilercsirkének" nevezi, és hatalmas, ammóniával telt, ablaktalan csűrökben neveli, ahol mesterségesen manipulálják a világítást, hogy a csirkék a lehető leggyakrabban egyenek.(3)
A fogyasztói kereslet kiszolgálása és a termelési költségek minimalizálása érdekében genetikai válogatással és nagy dózisú növekedésserkentő gyógyszerekkel biztosítják, hogy a csirkék minél nagyobbra és gyorsabban hízzanak. Napjainkban a legtöbb csirke mindössze 6–7 hét alatt eléri a „vágósúlyt", és a húsukért tartott csirkék átlagsúlya az 1950-es évek óta egyötöddel növekedett.(4) A fogyasztói szokások változása – a teljes csirkékről a csirkerészekre való átszokás – arra bátorította az ipart, hogy „vastagabb mellű, kövérebb szárnyú és teltebb combú" madarakat tenyésszenek.(5) A csirkék jelentős hányada csontozati bántalmaktól szenved, és sokuk elpusztul hasvízkórtól, mely szívelégtelenséget okoz, ha „a madarak szíve és tüdeje nem képes lépést tartani a gyors testsúlygyarapodással."(6,7)
Tojásukért tartott csirkék
Az Egyesült Államokban több mint 285 millió tojótyúkot tartanak, melyek túlnyomó többsége ketrecekbe zárva, hatalmas raktárházakban tölti az életét.(8) Az egyetlen ketrecbe összezsúfolt 7–8 tyúknak még arra sincs helye, hogy széttárja a szárnyait. Minden egyes évben milliónyi egynapos hím csibét ölnek meg – rendszerint egy nagy sebességű darálóval – pusztán azért, mert a tojásipar számára értéktelenek.(9,10)
Hogy megelőzzék a túlzsúfoltság és stressz okozta viselkedészavarokat (például a ketrectársak agyoncsipkedését), a tyúkokat félhomályban tartják, és érzékeny csőrük végét egy izzó pengével levágják – a fájdalmas eljárás során nem alkalmaznak fájdalomcsillapítást.(11) A ketrecek fémhuzala húsig dörzsöli a bőrüket és megnyomorítja a lábukat. A tojástermelés növeléséhez „kikényszerített tollhullatást" alkalmaznak (egy újabb tojásrakó ciklusra sokkolják a kimerült tojókat azzal, hogy napokig éheztetik és sötétben tartják őket), mely jelentős stresszt és súlyvesztést okoz.(12)
A csonttörések is gyakoriak ezeknél a madaraknál, akik a Nemzetközi Állatorvosi Információs Szolgáltatások szerint „jelentős csontritkulásban szenvednek".(13) A Poultry Science magazinban megjelent egyik kutatás alapján „a folyamatos termelésre kényszerített tojók csontozata tojásrakáskor a tojáshéjak létrehozása miatt megritkul".(14)
A csirkék több mint egy évtizedig is képesek élni, a tojásukért tartott tojóknak azonban a folyamatos kimerültség miatt 2 éves koruk után csökkenni kezd a termelési teljesítményük.(15,16) Ekkor az állattelepekről vágóhídra küldik őket. Az Egyesült Államokban évente több mint 100 millió „elhasznált" tojót gyilkolnak le a vágóhidakon.(17)
Levágás
A húsukért és tojásukért tartott csirkék élete fájdalmas körülmények között ér véget a vágóhidakon. A szállításhoz a munkások elkapják és ládákba szórják a csirkéket. Egy újságíró a Delmarva csirketelepre tett látogatása kapcsán úgy írta le az „elkapás" folyamatát, hogy „fél tucat munkás … megragadja őket a lábuknál fogva, majd 2 méteres ládák fiókjaiba hajigálja. A munkások egy óra alatt 6000 madarat is el tudnak kapni."(18) Az elkapás módszerét vizsgáló egyik ipari tanulmány szerint „az élő madarakon levágás előtt talált friss csonttörések és a levágás után talált gyógyult csonttörések száma elfogadhatatlanul magas".(19)
Miután megérkeztek a vágóhídra, kiszórják a ládákból a csirkéket, majd fejjel lefelé bilincsbe szorítják a sérült vagy törött lábukat, mellyel további sérüléseket okoznak. Ezután a gépek elmetszik a torkukat, a testüket pedig zubogó vízbe merítik a tollak eltávolításához. A csirkék gyakran a teljes folyamat alatt eszméletüknél vannak. Mivel a tojótyúkok csontjai a tojásrakás miatt rendkívül gyengék, az elektromos áramütéstől szétrepednének; ezért őket el sem kábítják, mielőtt elvágnák a torkukat.(20)
A GoVeg.com webhelyen további, munkásoktól származó belső információk is találhatók az csirkék elkapásával és levágásával kapcsolatban.
Antibiotikumok okozta rezisztens baktériumtörzsek és humán megbetegedések
A nagyüzemi állattelepeknek ahhoz, hogy évente állatok milliárdjait tudják felhízlalni, olyan gyógyszerekre van szükségük, amelyek lehetővé teszik, hogy az állatok máskülönben halálos körülmények és túlzsúfoltság mellett is életben maradjanak. Több millió kilogramm antibiotikumot etetnek a csirkékkel, akiknek a szervezetében csupán a gyógyszerek 20%-a tud felszívódni: A maradék 80% az ürülékükkel távozik.(21) A nagyüzemi gazdaságokban tartott állatok évi 1,5 milliárd tonna ürülékét általában a termőföldek trágyázására használják, így végül a vízkészletekbe kerülnek – a bennük található gyógyszerekkel és baktériumokkal együtt.(22)
Az antibiotikumok ellenőrizetlen felhasználása környezetvédelmi és humán-egészségügyi problémákkal fenyeget. Az Egyesült Államok egy geológiai tanulmányának az állattenyésztésben és humán gyógyászatban felhasznált antibiotikumot 14 típusát sikerült kimutatnia a tesztelt vizek csaknem 50%-ában.(23)
Egy kutató, aki baromfitelepeken dolgozó személyeket vizsgált, megállapította, hogy a tesztalanyok több mint 40%-a antibiotikumoknak is ellenálló campylobacter baktériummal van megfertőzve. A kutató megjegyezte, hogy „sok ostobaságot elkövetett már a fajunk … de az állatok antibiotikummal való táplálása csaknem minden túltesz".(24) A Consumer Reports szervezet egy vizsgálat keretében 525 darab bevásárlóközpontban vásárolt csirkét tesztelt: a csirkék 81%-ában campylobacter baktériumot, míg 15%-ában szalmonella baktériumot találtak, a baktériumok 84%-a pedig ellenállt az antibiotikumoknak.(25)
A Betegségfelügyeleti és -megelőzési központ becslése szerint az Egyesült Államokban évente 76 millió embert betegít meg ételmérgezés, a halálos áldozatok száma pedig eléri az ötezret.(26) A szalmonellával fertőzött tojások minden ötvenedik személyt betegség kockázatának tesznek ki.(27)
A gyógyszerszármazékokból és fertőzésekből eredő veszélyek mellett a húsok, a tojás és a tejtermékek nagy mennyiségű koleszterint és telített zsírt tartalmaznak, illetve túlzott fogyasztás esetén a koncentrált fehérjetartalom is káros lehet. Egy nagyobb tojás például 200 mg koleszterint tartalmaz, a csirkehús és a marhahús koleszterintartalma pedig megegyezik.(28,29,30)
Hogy mit tehetsz?
Ha igazán segíteni szeretnél a csirkéken, hagyj fel a húsuk és tojásuk fogyasztásával. Tojásrántotta helyett készíthetsz tofurántottát, a süteményekben használhatsz tojáshelyettesítőt, csirkehús helyett pedig tofut is pácolhatsz a következő grillpartira. A GoVeg.com webhelyre ellátogatva akár ingyenes vegetáriánus kezdőcsomagot is rendelhetsz.
Emellett sokat segíthetsz azzal is, ha beszélsz a barátaidnak a csirkékhez kapcsolódó egészségügyi és környezetvédelmi problémákról, illetve az állatok szenvedéséről. Támogasd a ketreces tartást eltörlő törvényprogramokat, és bátorítsd a baromfiipart arra, hogy a jelenlegi kegyetlen módszerek helyett irányított körülmények között vágja a csirkéket.
Eredeti szöveg és forrásinformációk:
http://www.peta.org/mc/factsheet_display.asp?ID=99