Ezoterika

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Szendi Gábor:
Elektrosokk - történelmi háttérrel
Megjelent:IPM 2009 augusztus
A pszichiátria története azt mutatja, hogy kiváltságos helyzete miatt soha nem kényszerült megbánásra, a legvadabb teóriák is kipróbálásra kerülhettek, s a betegeken – gyógyítás címén – bármilyen, „tudományosan megalapozott” embertelen módszert lehetett alkalmazni.


"Bár a pszichiátriai kezelés előtt K. Róbert nem volt veszélyeztető, jelenleg mégis veszélyeztető állapotra hivatkozva tartják folyamatosan az ágyhoz kötözve, immár másfél éve.- Meg fogják ölni a fiamat ebben a kórházban - mondta az anyja, aki mindeddig sikertelenül próbálta fiát kimenekíteni az embertelen kezelésekből és bánásmódból.", olvasható a hírextra.hu-n. A 27 éves K. Róbert önként, saját lábán ment be a pszichiátriára, ahol a gyógyszeres kezelések hatására állapota folyamatosan romlott. A Jahn Ferenc kórház pszichiáterei "nagy gyógyítási akarásukban" 10 elektrosokk kezelést is alkalmaztak. "K. Lajosné elmondása szerint, amikor fia elektrosokk-terápiáját aláíratták vele, akkor ő azt sem tudta, hogy mit ír alá", olvasható a monoronline.hu-n. A történet tragikus véget ért. A kórház végül elengedte K. Róbertet, aki később egy kocsmában verekedésbe keveredett, s a rendőrségen bilincsbe verve meghalt. A kórház főigazgatója Gerő Gábor a hirado.hu-hoz eljuttatott közleményében azt írja: három szakmai vizsgálat azt állapította meg, hogy a beteg gyógykezelése kifogástalanul történik az osztályon.
B. Bélánét még a rendszerváltás előtt, 1986-ban minden indoklás nélkül azért szállították be rendőri segédlettel az egri pszichiátriára, mert fia ügyében szeretett volna vizsgálatot indítani, aki orvosi kezelése során egészségkárosodást szenvedett. A pszichiátrián gyógyszerezték, és húsz elektrosokk kezelést kapott, melynek következtében megvakult. Az asszonyt húsz éven át, évente ugyanaz a pszichiáter, Dr.Lajos Zoltán minősítette elmebetegnek, aki annak idején kezelte. A ma 79 éves asszonyt egy független szakértő mégis teljesen egészségesnek minősítette és a bíróság a "cselekvőképtelenség" miatti gondokság alól felmentette. Lajos elmondása szerint az asszonyt annak idején súlyos paranoid tünetekkel szállították be, kezelése indokolt volt. "Elmebetegnek neveztek, és azt csináltak velem, amit akartak", mondta az asszony a Hír tévének adott interjújában. Az interjúban megkérdezett Lajos főorvos elmondta, hogy akkoriban, de lényegében ma sem kell egy elmebetegnek beleegyeznie a rajta végrehajtott kezelésekbe. A pszichiáter kijelentette, hogy az elektrosokk "ártalmatlan kezelés". Lajos Zoltán kijelentette, hogy a gondokság megszüntetése nem jelenti azt, hogy a "beteg meggyógyult, hiszen a hathetes kezelést leszámítva az asszony többé nem szedett gyógyszert és nem járt kontrollra".
A pszichiátriai visszaélések egy újabb történetének hőse Dr. Pákh Tibor jogász-fordító, akit a hatvanas-nyolcvanas években politikai elítéltként majd üldözöttként azért kezeltek ismételten elektrosokkal, mert tiltakozott az emberi jogok megsértése ellen. Több ízben kezelték az OPNI-ban is. Az OPNI-t ekkoriban Tariska István vezette. Titkosszolgálati jelentések alapján biztosan tudható, hogy Pollner György intézetvezető helyettes és a Pákhot kezelő pszichiáterek pontosan tudták: politikai okokból folyik a kezelés, hiszen "betegükről" rendszeresen konzultáltak a titkosszolgálattal. Az 1983-as bécsi pszichiátriai világkongresszuson is szó esett Pákhról, itt elmondták, hogy egy svájci professzor vizsgálata szerint Pákh teljesen épelméjű, írja Modor Ádám. A Magyar Pszichiátriai Társaság, miután Pákh az Amerikai Pszichiátriai Társaság segítségét kérte, 1993-ban felülvizsgálta ügyét, és nem látta megalapozottnak az annak idején adott paranoid schizofrénia diagnózist. Arra bátorították Pákhot, hogy indítson kártérítési pert. Azt azonban nem írták, hogy mondjuk a Pákh-ügyben érintett pszichiátereket ellen vizsgálatot indítanak.
A történeteket pusztán azért fűztem csokorba, mert mindegyikben szerepel az elektrosokk, vagy eufemisztikusabban az elektrokonvulzív kezelés (továbbiakban ECT). De a történeteknek elkerülhetetlenül más tanulságai is szemünkbe ötlenek. Hogy lehet, hogy a pszichiátriai kezelés hatására valaki egyre inkább csak leépül, miként lehetséges, hogy teljesen normális embereket kényszergyógykezelésnek lehessen alávetni, miként lehetséges, hogy a gyógyítástól idegen, politikai célokra használják a mindennapi pszichiátriát, s az ebben aktív szerepet vállaló pszichiáterek büntetlenek maradhassanak, s milyen tudományos alapja lehet egy diagnózisnak, amely alapján egyfelől kényszergyógykezelésnek lehet alávetni valakit, másfelől pedig a diagnózisok később megalapozatlannak bizonyuljanak. Milyen szisztéma az, amelyben egy pszichiáter húsz évig jogtalanul gondokság alatt tarthat egy teljesen épelméjű, cselekvőképes embert, majd annak felmentése után ez a pszichiáter minden jogi és szakmai következmény nélkül praktizálhat tovább?
E kérdések rövid megválaszolása nélkül nem lehet megérteni az ECT jelenségét, azt, miként lehet egy ilyen barbár középkori módszert gyógyeljárásnak tekinteni és gátlástalanul alkalmazni. Az ECT szimbolikusan megtestesíti azt, hogy a pszichiátria nem tudományos alapon működik és elsődleges célja a szociális kontrol.



folyt.köv..
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
A pszichiátria történeti gyökerei

Minden korban voltak olyan emberek, akiket környezetük őrültnek tekintett. Az őrületre sokféle magyarázat volt, ártó szellemek, isten büntetése, az idegek gyengesége. De egészen a 17. századig a nyugati társadalom meglehetősen toleráns volt a "bolondokkal" szemben. Szabadon járhattak-kelhettek, az elmeháborodottság része volt a mindennapi életnek. Az európai országok államigazgatásának egyre fokozódó szervezettségével azonban előbb-utóbb minden országban eljött a pillanat, amikortól a "furcsa" emberek begyűjtötték és őrizték. Michele Foucault ezt a "nagy bezárásnak" nevezte el. Nem csupán elmebetegeket, de mindenféle más, antiszociálisnak ítélt elemeket, mint prostituáltakat, nyomorékokat, szifiliszeseket, kiugrott papokat, és egyéb "zavartkeltő" egyéneket is begyűjtöttek, és a külvilágtól elzártan őrizték őket. "E házaknak semminemű orvosi rendeltetésük nem volt, nem azért fogadták be az embereket, hogy ápolják őket, hanem azért, mert az illető már nem lehet a társadalom része, számára ez már tilos volt", írta Foucault. A civilizáció folyamata lényegében a társadalmi szervezettség fokozatos kibontakozása, melynek során az egyén a társadalmi intézmények egyre szigorúbb ellenőrzése alá kerül. A civilizáció folyamata a szervezettség és rendteremtés folyamata. Míg Franciaországban XIV. Lajos rendelete alapján szedték össze a "zavaró elemeket", Angliában egyfajta "tébolyipar" keretében elsősorban magánintézményekben tartották az elmeháborodottakat. A kor gondolkodására jellemző volt, ahogy egy neves orvos írt a "Két értekezés a vadállati lélekről" című könyvében:

"Vad teremtmények ők, akik emberfölötti erővel bírnak. Köteleket és láncokat bírnak szétszaggatni, ajtókat, falakat ledönteni ... szinte fáradhatatlanok ... tűrik a hideget, forróságot, a virrasztást, a koplalást, az ütéseket és a sebeket, érzékelhető sérülés nélkül...Ha meg akarjuk gyógyítani az őrülteket, elengedhetetlen, hogy félve tiszteljék orvosaikat, és úgy tekintsenek rájuk, mint 'kínzóikra'".
Az elmebetegeket tébolyult vadállatoknak tekintették, akiket be kell törni. Erre bármilyen eszköz megengedett volt. Az őspszichiáterek által javasolt legelemibb kezelések fizikailag gyöngítették le az őrülteket - érvágások az ájulásig, erős hashajtók, hánytatók és hányinger-keltő anyagok rendszeres használata, az éhenhalást kockáztató koplaltatás, szisztematikus ütlegelés, fojtogatás, fulladásig víz alatt tartás, tüzes vassal való égetés, hólyaghúzás. Egy amerikai "gyűjtőház leírása szemlélteti az állapotokat:
"Az elmebajosokat, sivár, bűzös cellákban tartották, és 'őrzőik', akik gyakran használták korbácsaikat, szabadon regulázhatták őket. Az engedetlen betegek, amikor éppen nem verték őket, 'a cella padlójába, vagy falába vert vaskarikához voltak láncolva, ...kéz, vagy bokabilincs tartotta őket féken, kényszerzubbonyokba voltak gyömöszölve, amelyben tehetetlen, dühödt kötegként vonaglottak".
Az átmeneti enyhülést a francia forradalmi kormány által 1793-ban kinevezett Philippe Pinel doktort hozta el, aki gyorsan felismerte, hogy az elmebetegekről kialakított vadállati kép valójában a betegek kínzásokra adott reakcióiból alakult ki. A zavaros és összefüggéstelen beszéd, ami a legjellemzőbb volt a tébolyultakra, a ruháik megszaggatása, az ürülékükkel való maszatolás, a sikoltozás, főként az embertelen bánásmód elleni tiltakozásuk bizarr megnyilvánulásai voltak. Pinel bevezette a "beszélgetős" terápiát, a betegek kínzását megtiltotta, s meghökkentően jó gyógyulási arány bizonyította eljárása helyességét.
Angliában a yorki kvékerek, egyik hittestvérük tébolydában elszenvedett kínzatásain felháborodva 1796-ban nyitották meg kicsiny elmeotthonukat, ahol az elmebetegekkel "bajban lévő embertársként" bántak. A gyógymód beszélgetés, hasznos elfoglaltság, precíz napirend voltak. Egyszerű, józan ésszel belátható módszereik jó eredményre vezettek. A Yorki Menedékhely első tizenöt évében, azok a betegek, akik kevesebb, mint húsz hónapja voltak betegek, hetven százalékban meggyógyultak, vagyis soha többé nem esett vissza. Még a menedékhelyre érkezésük előtt gyógyíthatatlannak tekintett krónikus betegek 25 százaléka is felépült a kezeléstől. Hasonló sikerekről számoltak be az Amerikában sorra alakuló, morális kezelési elveket valló intézmények: a korábban gyógyíthatatlannak tekintett betegek 50-70%-a gyógyultan távozott.
Azonban mint Foucault rámutatott, a fizikai kínzások és gyötrelmek megszüntetése nagy előrelépés volt, a "normalitás" nevében végzett kényszergyógykezelés megmaradt, vagyis a pszichiátria, mint rendfenntartó hatalmi intézmény végső soron csupán barátságos arcot öltött.

folyt.köv..
 

Turmalin

Új tag
Lelkesen léptem be ebbe a fórumba, amiről azt gondoltam sok érdekeset olvashatok. Végig böngésztem jó néhány oldalt, és csak Szendi Gábor, vagy Müller Péter írásait lehet olvasni. Parapszichológusként biztosan állíthatom, hogy az ezotéria képviselői nem igazán ezek az emberek. Érdekes amiket írnak, de nem ezotériával foglalkoznak. Egyébként Szendi Gábor álláspontja nagyon meggyőző, de ez is csak egyféle megközelítése dolgoknak, lehet hogy egyszerúbb lenne a könyveit elolvasni, és így más érdekes téma is terítéken lehetne ebben a fórumban.
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
A pszichiátria történelmileg azért alakult ki, mert a jólszervezett állam és közrend működését egyre inkább zavarták a "furcsa", beilleszkedni nehezen tudó, vagy nem is akaró emberek, akik viszont törvényt nem szegtek, tehát kellett valami más jogalap arra, hogy eltávolítsák őket a mindennapi életből és bezárva tarthassák őket. A társadalom "megtisztításának" igénye egyre fokozódott, pl. az USA-ban az elmegyógyintézetek száma 1840-ben 18, 1880-ban már 139 volt. Az őrzött betegek száma ez idő alatt 2500-ról 74 000-re nőtt. Az egységes olasz állam megszületése, 1881 előtt 8000 ápolt volt, 1907-re már számuk a 40 000-et érte el. A valódi elmebetegek szétválaszthatatlanul keveredtek az alkoholistákkal, szifiliszesekkel, agydaganatosokkal, időskori dementáltakkal és egyéb krónikus betegekkel. A nagy tömegben együtt tartott betegekkel már nem lehetett morális terápiát tartani, de a korszellem nem is ebbe az irányba haladt. Egyre nagyobb szükség volt arra, hogy alkotmányos eszközökkel igazolni lehessen a törvényt nem sértő emberek fogva tartását. Az európai jogrendben az ön és közveszélyes fogalom a társadalmi jóra hivatkozva tette ezt lehetővé. Azonban rögtön felmerült a kérdés, ki és milyen alapon tudja egy adott emberről ezt minden kétséget kizáróan eldönteni. Így lett a pszichiátria "tudománnyá" kinevezve, s a fogva tartottak pedig a "beteg" nevet kapták. Innentől a pszichiátria felelőssége volt, hogy megfelelő tudományos alapokat szolgáltasson az alkotmányos szabadság sárba tiprására. Alapvetően innen ered a pszichiátria azon törekvése, hogy börtönőri szerepét orvosi szereppé alakítsa át.

Míg azonban az orvostudomány a XIX. és XX. században valóban hatalmasat fejlődött, gondoljunk csak a fertőző betegségek legyőzésére vagy a belgyógyászat, sebészet, stb. fejlődésére, addig a pszichiátria a mai napig spekulatív elméletek garmadájára alapozza tudományosságát. Ha röviden végigtekintünk csak az elmúlt száz év hajmeresztő pszichiátriai kezeléseinek során, láthatjuk, hogy ezeket az adott korban tudományosan megalapozottnak és hatékonynak találták, s úgy vélték, a "beteg érdekében" joguk van ezeket a kegyetlen eljárásokat alkalmazni. Majd pár évtized múltán a módszerek "kimentek a divatból", s a pszichiáterek büntetlenül folytatták a kezeléseket az éppen új divatos módszerekkel, amelyeket elavulásukig megint csak tudományosnak és hatékonynak neveztek. Mindeközben száz- és százezrek rokkantak bele abba, hogy "meg akarták őket gyógyítani".
Mivel a pszichiátria a lelkiproblémákat az agy betegségének tekinti, ezért mindig is az agyat akarta "kezelni". A pszichiátria tudományosságát a mai napig alapvetően az vonja kétségbe, hogy a mentális zavaroknak nincs objektív kimutathatósága, nem feleltethetők meg nekik konkrét agyi elváltozások, vagy egyéb, műszerekkel, vérvétellel, vagy bármilyen objektíválható eljárással nyerhető elváltozások. Ezért a pszichiátriai diagnózisok önkényesek és szubjektívek, és a vizsgálatok szerint két független szakember 30-50%-os eséllyel diagnosztizál egy problémát ugyanannak. Ha a diagnózis nem objektíválható, akkor fennállása nem igazolható és nem is cáfolható. Innentől viszont nincs tudományos alapja sem a diagnózisnak, sem a kezelésnek, sem a kutatásnak. Mi garantálja, hogy amit kezelnek, kutatnak, az valóban fennáll-e. Jó példája ennek az, hogy a depresszió szerotonin hipotézisét a mai napig nem lehetett igazolni, az elmélet ugyanis igazolhatatlan. Ugyanez áll a pánikzavarra, a hiperaktivitásra és a többi mentális "betegségre" is.


folyt.köv..
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Pszichiátriai kezelési módszerek

A pszichiátria kezdeti módszerei, mint említettem a kínzás és megtörés volt. A XIX. század végére a pszichiátria kezdett "tudománnyá" válni. Ekkoriban születtek azok a rémisztő elképzelések, amelyek aztán beletorkollottak többek közt az ECT-be is. A gondolat egyszerű volt: az agyat átmenetileg ki kell "kapcsolni" vagy teljesen "össze kell zavarni", és aztán a majdnem halálból, vagy az ájulásból visszatérő beteg agyműködése már normális lesz. Az ilyen "kizökkentő" terápiákat abszolút tudományosnak és hatékonynak tekintették. Az egyik módszer az volt, hogy a beteget víz alá merítették, és amikor már majdnem megfulladt, kiemelték és újraélesztették. A másik kedvelt módszer az volt, hogy a beteget olyan szerkezetbe ültették, amely hihetetlen gyorsan tudott pörögni, és a beteget az eszméletvesztésig szédítették benne. E módszerekhez speciális gépeket szerkesztettek. A pszichiátriai "kutatás" terméke volt az is, hogy az elmebetegség örökletes, és így az USA-ban 1907-től az elmebetegeket a legtöbb államban elkezdték sterilizálni. 1945 végéig 45 127 elmebeteget sterilizáltak. Kalifornia 1909-ben hagyta jóvá az Ivartalanítási Törvényt, melyet egy F. W. Hatch nevű orvos szorgalmazott, akit aztán az állami elmegyógyintézetek vezetőjévé neveztek. A törvény biztosította, hogy a tébolydák "fogyatékosai ne hagyjanak maguk után fertőzött, és szerencsétlen öröklési folyamatot továbbvivő ivadékokat". Így aztán a harmincas években német "szakemberek" Amerikát emlegették pozitív követendő példaként, s Hitler hatalomra kerülése után hat év alatt 375 000 embert sterilizáltak Németországban.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>

A 30-as-40-es évektől a fő terápiás eszközök az inzulin-kóma, a metrazol konvulzív terápia, az elektrosokk, és prefrontális lobotómia voltak.
Az inzulin-kóma lényege az volt, hogy nagy adag inzulint adtak be a betegnek, aki ettől halálos kómába esett, amiből 1-2 óra múltán cukros vízzel visszahozták - ha még lehetett. Sokan ugyanis meghaltak a kezelésbe. Harminc-negyven ilyen kómából állt a kezelés, amelynek az utólagos elemzések szerint semmiféle gyógyászati hatása nem volt. Ennek ellenére még a hatvanas években is alkalmazták.
A metrazol kúrát Medúna László fedezte fel. Úgy spekulált, hogy az epilepszia és a schizofrénia kizárják egymást, így metrazol injekcióval mesterséges epilepsziás rohamokat idézett elő gyógyászati célból. A teóriának természetesen semmi alapja nincs. A módszer elterjedt, egy kúra 20-40 egymást követően előidézett rohamból állt. Az epilepsziás rohamok brutális jellegét mutatja, hogy a Journal of American Psychiatry-ban 1942-ben megjelent tanulmány, amely szerint 200 metrazol terápiában részesült személy 23%-ban csigolyatörés lépett fel. Ez az arány a New Yorki Állami Pszichiátrián 1939-ben 43%-os volt. Természetesen sokan meg is haltak a "kezelésben". Kombinált kezelésnek nevezték, amikor az inzulinkómában fekvő páciensénél még epilepsziát is provokáltak metrazollal. A módszert csak 1982-ben minősítették hatástalannak.

A leukotómiának vagy frontális lobotómiának nevezett, az elmegyógyászatban évtizedeken át lelkesen alkalmazott agysebészeti eljárást Egas Moniz agysebész találta ki, miután egy konferencián azt hallotta, hogy majmok szelíddé válnak, ha a homloklebenyüket elválasztják agyuk többi részétől. Ennek rendkívül gazdaságos módszere az volt, hogy a szem sarkába bevezettek egy jégcsákányt, áttörték a koponyacsontot, és a jégcsákány megforgatva az agyban, szétroncsolták a homloklebenyt az agy többi területével összekötő rostokat. A legkülönfélébb kórképekben alkalmazták schizofréniától a neurózisig. Walter Freeman, a műtét lelkes képviselője járta Amerikát és bemutatta a műtétet. Praxisa során egymaga 5000 műtétet hajtott végre. 1955-ig, az első antipszichotikum megjelenéséig 50 000 műtétet végeztek el Amerikában. A műtét következménye a teljes elbutulás és leépülés volt. Az egyik áldozat John F. Kennedy nővére volt, akinek tanulási zavaraira végezték el a műtétet, s életét leépült betegként élte le. A pszichiátria gyógyulásnak a szelídséget és kezelhetőséget tekintette, mint az a Száll a kakukk fészkére filmben láthattuk.
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Az ECT

Az elektrosokk terápia atyja Ugo Cerletti pszichiáter volt, aki a Róma Egyetem Pszichiátria Tanszékének vezetője volt. Kutyákon elektromos árammal epilepsziás rohamokat idézett elő úgy, hogy a kutya szájába és végbelébe rakott egy-egy elektródát. Sok kutya meghalt, ez Cerlettit visszatartotta attól, hogy emberen is alkalmazza a módszert. Lucio Bini, Cerletti aszisztense a kutyák boncolásával kimutatta, hogy az elektrosokk hatására komoly maradandó agykárosodás lép fel. Ekkoriban azonban már tudták, hogy az inzulin kóma és a metrazol kezelés is súlyos, maradandó agykárosodást okoz, de ezt tekintették a terápiás hatás alapjának. Cerletti végül a megoldást a vágóhídon találta meg, ahol megfigyelte, hogy a sertéseket a homlokukra mért elektromos ütéssel ölik meg. Ebből megértette, hogy elég csak a fejen átereszteni az áramot. "Úgy éreztem, következhet az emberkísérlet - írta később - s utasítottam asszisztensemet, hogy válasszon ki egy megfelelő alanyt". A római rendőrség hamarosan be is hozott egy csavargót, S.E.-t a pályaudvarról. Nem sokat kérdezősködtek tőle, hanem nyolcvan, majd 90 voltot vezettek át kísérleti alanyuk agyán, de nem alakult ki roham. S.S. feje fölött tanácskoztak, mit tegyenek. Bini szerint növelni kell a feszültséget, Cerletti szerint ez halálos lehet. S.E. erre felpattan, hogy "Ne többet, mert ez megöl engem". Na persze majd pont egy csavargó tiltakozása dönt el egy ilyen fontos kísérlet sorsát. Megnövelték a feszültséget, és voila, az epilepsziás roham előállt.

A módszer olcsó volt, tömegesen lehetett alkalmazni, így rohamosan elterjedt. Az ECT-t napjainkban is kiterjedten használják, mi több az ECT reneszánszáról beszélnek.
Az 1940-es évekre kialakult az un. halmozott elektrosokk alkalmazása, a betegeket heteken át zsinórban sokkolták, melynek hatására teljesen leépültek, memóriájuk törlődött, székletüket és vizeletüket tartani nem tudták, csak nyálukat csorgatva feküdtek, vagy rángatództak az ágyon. Az állapotot organikus agyi szindrómának nevezik. A halmozás módszerét még a hetvenes években is alkalmazták, és mint a bevezetőben idézett eset mutatja, 10-20 ECT kezelés a "beteg érdekében" még ma sem ritka.
Az ECT kezelés lényege, hogy a halántékra helyezett elektródákon keresztül rövid ideig 110-120 voltot vezetnek át az agyon, súlyos generalizált epilepsziás rohamot idézve ezzel elő. Korábban 3-400 voltot is alkalmaztak. A rohamok olyan erejűek voltak, hogy a betegek csontja, gerince eltörött, fogaik kitörtek, izmaik elszakadtak, s némelyik beteg meg is halt. Később bevezették az izomlazításban, majd altatásban végzett ECT kezelést, de ezzel csupán a csonttörések szűntek meg, a súlyos, maradandó agykárosodások nem.
Peter Breggin az elektrosokkról írott tanulmányában rámutat arra, hogy ha valakit olyan áramütés ér a háztartásban, mint amit az ECT alatt élnek át ismételten a betegek, akkor az illetőt garantáltan az intenzív osztályra viszik megfigyelésre és epilepszia ellenes gyógyszerrel kezdik kezelni, nehogy rohamai alakuljanak ki. A pszichiátriai beteget ezzel szemben heteken át ismételten elektrosokknak teszik ki.

"Ha valaki türannoszi elveket alkalmazva elektromos áramot vezet át egy testen, kínzásról beszélünk, de ha köz- és magán-kórházak hivatásos pszichiáterei vezetnek át elektromos áramot egy ember agyán, az már terápia", írták Hanafy Youssef és Fatma Youssef az ECT ellen írott tanulmányukban.
Az ECT hívei a mai napig a kezelést biztonságosnak és hasznosnak nevezik. "Az elektrosokk egy azon hasznos módszerek közül, amiket sikerrel alkalmazunk" - szögezi le Dr. Simon Lajos pszichiáter egy interjúban. Dr. Nemes János a Népszabadságba írott cikkében az elektrosokk reneszánszáról ír, és védelmébe veszi a szerinte félreértett, nagyon is hatásos kezelést. Gazdag Gábor pszichiáter az elektrokonvulzív kezelés modern gyakorlatából írta PhD tézisét. Felmérése szerint 2002-ben még 43 pszichiátriai osztályon alkalmaztak ECT-t, összesen 315 személynél. Gazdag cikkeiben a modern terápia hasznos eszközeként ír az elektrosokk kezelésről. Az ECT hívei egyetlen mellékhatásról beszélnek: egyeseknél átmeneti memóriazavarok léphetnek fel, mondják.

Linda Andre 2009-ben megjelent "A megtévesztés orvosai" könyvében drámai leírását adja annak, hogyan törte derékba művészi pályáját a depressziójára kapott engedély nélküli ECT kezelés. Öt év nyomtalanul kitörlődött az emlékezetéből, mintha egy könyvből kitéptek volna öt fejezetet. 156-os IQ-ja 108-ra csökkent, elfelejtett zongorázni, s fotóművészi pályafutását pedig az tette tönkre, hogy elveszett fotózás iránti szenvedélyes érdeklődése. Története hasonlatos Hemingwayéhez, aki elektrosokk kezelése után azért lőtte főbe magát, mert rádöbbent, hogy az íráshoz nélkülözhetetlen memóriája az ECT hatására törlődött. "Mi értelme volt szétrombolni a fejem és kitörölni az emlékeimet, ezek voltak az én tőkém, és most teljesen csődbe mentem." Az életrajzírója megjegyezte: "briliáns egy kezelés volt, kár, hogy a páciens belehalt."
A hivatalos pszichiáteri vizsgálatok természetesen rózsás képet festettek a memóriakárosodásokról, ám amikor egy vizsgálatban a kezeltek szabadon elmondhatták tapasztalataikat, hét hónappal az ECT kezelés után az átlagos memóriavesztés 27 hónapos időintervallumot ölelt fel. De volt olyan páciens is, akinek 10 év törlődött ki az emlékezetéből. Az ilyen memóriatörlődést nem nehezített visszaemlékezésként kell elképzelni, hanem úgy, hogy a törlődött időszakban szerzett ismeretek, átélt élmények, életesemények egyszer s mindenkorra elvesznek.
Az ECT hívei mai napig azt állítják, hogy az ECT hatásos a különféle mentális zavarok kezelésében. Az elfogulatlan vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy az ECT okozta trauma elmúltával a mentális zavarok visszatérnek, s maradandó pozitív változás nem történik.
Az ECT agyra gyakorolt hatását vizsgálva az agy minden területén bevérzések és sejtroncsolódások figyelhetők meg. CT-vel vizsgálva sokkolt emberek agyát, agysorvadás mutatható ki többek közt a homloklebenyben. Max Fink az ECT nagy propagátora, 1990-ig tagja volt az Amerikai Pszichiátriai Társaság ECT bizottságának, és ő alapította a Journal of ECT-t is. Fink azt hirdette, hogy az ECT okozta agykárosodás okozza a terápiás hatást. "Minél nagyobb a károsodás, annál nagyobb a gyógyulás", mondta.
Peter Breggin szerint az ECT hatására bekövetkező halálesetekről hallgatnak. Texasban törvény írja elő az ECT hatására bekövetkező halálesetek jelentését, ezért tudni, hogy 1993 és 1994 között 1700 kezelt betegből 8-an haltak meg.
Az ECT-t az amerikai gyógyszerhatóság 1979-ben indokolatlanul nagy kockázatú kezelésnek ítélte, és biztonsági vizsgálatok rendelt el. Ám az Amerikai Pszichiátriai Társaság nyomására ezt az álláspontját hamarosan visszavonta, és az ECT-t biztonságosnak ítélte. Míg Amerikában évente még ma is 100 000 embert sokkolnak, Olaszországban ma már tilos gyermekeket, időseket és terhes nőket ECT kezelés alá vetni.
Pszichiátria és visszaélés
"Az ECT-vel kapcsolatos visszaéléseknek is több formája lehetséges. Régebben népszerű volt a halmozott vagy más néven regresszív ECT: ez heteken keresztül naponta többször alkalmazott ECT-t jelentett... Az így kezelt betegnél reverzibilis organikus pszichózis alakult ki inkontinenciával, teljes emlékezetkieséssel, a kezelő személyzettől való teljes függőséggel. ... Az ECT-t létezése óta gyakran vetették be büntetési, megfélemlítési célzattal, hiszen sorozatos alkalmazása a beteget egyre zavartabbá, feledékenyebbé, engedelmesebbé teszi az előidézett regresszió miatt. A többi beteg jelenlétében végzett 'nyilvános' ECT, s az azt így megismerő többi beteg puszta megfenyegetése azzal, hogy ECT-t fognak kapni, ha nem engedelmeskednek, sokszor elegendő volt megfélemlítésükhöz, s az engedelmesség kikényszerítéséhez.", írja Kovács József orvosetika professzor a kényszergyógykezelésről írott 2004-es tanulmányában.
Sajnos a visszaélések a pszichiátrián belül mindennaposak.
Minderre a pszichiátria azon sajátos, az alkotmányossággal összhangba nehezen hozható jogosítványai teremtenek lehetőséget, amely alapján ő állapíthatja meg, ki az, akit - akár kényszerrel is - kezelni kell, ő állapítja meg, ezt a kezelést meddig és milyen eszközökkel lehet folytatni, és ő állapítja meg, szabadon engedhető-e a fogva tartott egyén. Hatalmának egyetlen korlátozása a formális bírósági szemle. Kovács professzor erről így ír:
"... ismert visszaélési lehetőség, hogy a pszichiátriai intézménybe akarata ellenére bekerült betegnek felvételét követően azonnal neuroleptikumot* adnak, mielőtt még a korrekt diagnózist fel lehetett volna állítani. Ez két okból is problematikus. Egyrészt ily módon lehetetlenné válik a korrekt diagnózis, ...neuroleptikumot alkalmazva stigmatizálódhat a beteg a nem megfelelő, de később már nem megcáfolható pszichiátriai diagnózissal. Másrészt ...A neuroleptikummal kezelt beteg azonban nem lesz képes érdemlegesen részt venni a bírói felülvizsgálatban és megkérdőjelezni pszichiátriai diagnózisát, s a diagnózist már a bírói felülvizsgálat sem tudja ellenőrizni, hiszen a vizsgált személy viselkedése a neuroleptikum hatására megváltozott."
Mivel a diagnózis tudományos eszközökkel nem igazolható és nem is cáfolható, mi több, a kezelés okozta drasztikus változások miatt a kezelés után már a kezelés jogossága is nehezen vitatható, a tévedés, az önkény és a visszaélés mindig benne rejlik lehetőségként a pszichiátriai kezelésekben. A történelem során a hatalomnak tett szolgálatok nem kivételek voltak, hanem szoros összefüggésben álltak a pszichiátria rendfenntartó, szociális kontrolt gyakorló szerepével. Nemcsak az amerikai, német és más európai pszichiátria eugenikai tevékenysége, de a kommunista érában az ellenzékiek módszeres, pszichiátriai eszközökkel való megtörése is a pszichiátria lényegéből fakadnak. A Szovjetunióban az ellenzékiséget egyfajta paranoid schizofréniának tekintették, melyben a rögeszme az, hogy a szocializmus meg fog bukni. A mindenkori hatalom ugyanis arra hozta létre és tartja fenn a pszichiátriát, hogy kontrolt tudjon gyakorolni a társadalom bűnt el nem követett, de devianciája miatt nem kívánatos elemei felett.
A pszichiátria történetében új fejezetet nyitottak a gyógyszerek, melyek révén kialakult az un. ambuláns pszichiátria, amely kilépett az elmekórházak falai közül és kialakult a járóbeteg ellátás. Ezzel felerősödni látszik a pszichiátria gyógyító szerepe, amely mögött azonban mindig ott lapul az eredeti rendfenntartó funkció. Ez akkor válik különösen nyilvánvalóvá, amikor mondjuk egy ambuláns kezelésen jelentkező páciensnél a pszichiáter a kényszerbeszállítás eszközével él, mert pszichózis jeleket vél felfedezni a páciens viselkedésében, szavaiban. Önmagában az a tény, hogy a pszichiáter azonnal végrehajtandó szabadságkorlátozást és kezelést rendelhet el, amely ellen az állampolgár már csak fogvatartása és kezelése alatt emelhet jogi kifogást, alapvetően csorbítja az egyén alkotmányos szabadságát és csak reménykedhet abban, hogy soha nem kerül majd ilyen helyzetbe.
A pszichiátria története azt mutatja, hogy kiváltságos helyzete miatt soha nem kényszerült megbánásra, konzekvenciák levonására, a legvadabb teóriák is kipróbálásra kerülhettek, s a betegeken gyógyítás címén bármilyen, "tudományosan megalapozott" embertelen módszert lehetett alkalmazni. A mindenkori hatalomtól kapott indokolatlanul széleskörű jogosítványa mentességet és büntetlenséget jelentett és jelent ma is. A pszichiátria folyamatosan igyekszik önmaga szükségességét igazolni. Ez oda vezet, hogy a mindennapi élet természetes jelenségeit egyre szélesebb körben patologizálják, s így lesz a rosszkedvből depresszió, a szorongásból pánik, a félénkségből szociális fóbia, a menstruációs lehangoltságból premenstruációs szindróma, és a tanórán rendetlenkedő diákból hiperaktív gyerek. A társadalom egyre nagyobb hányada szed a mentális folyamatokat módosító gyógyszereket, úgymint antidepresszánsokat, szorongáscsökkentőket, antipszichotikumokat. A mindennapi élet patologizálása mögött a pszichiátria egy új szövetségese, egy új hatalom áll: a gyógyszeripari tőke. A "szép új világ" már itt van, csak még nem ébredtünk rá.
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
A hajdina jótékony hatásai

A hajdina vagy pohánka. Felmenőink magas vérnyomás kezelésére is használták

MI NYAKAS MAGYAROK,..... HA ÉTRENDÜNKBEN HETI EGYSZER FOGYASZTJUK , A HAJDINÁT.....VISSZAKAPHATOD AZ EGÉSZSÉGES ÉLETERŐT !
Felmenőink magas vérnyomás kezelésére is használták, s igen jól tették, mert a hajdina gyógynövényként sem megvetendő: serkenti a vérkeringést, az emésztést, jó hatással van az idegrendszerre, vérnyomás- és vérzéscsökkentő, megszünteti a kellemetlen szájszagot.
Nagy mennyiségben tartalmaz rutint (P-vitamin). Ez a vízben oldódó anti-oxidáns vegyület csökkenti a bélhámsejtek kóros szaporulatát, s védelmet nyújt a rákkeltő anyagok ellen is. Erősíti a kötőszöveteket, védi a szívet és az érrendszert; segíti a sejtfal regenerálódását; csökkenti a hajszálvérzések kialakulását is.
Az utóbbi néhány évben érdeklődésünk egyre inkább a kiegyensúlyozott, korszerű táplálkozás felé fordult, melynek alapját a gabonafélék képezik. Ennek következtében az üzletek (elsősorban a reformélelmiszer-boltok) kínálatában egyre több, számunkra ismeretlen, újszerűnek tűnő növénnyel találkozunk, melyeket éppen ismeretlenségük miatt, talán kissé bátortalanul kóstolunk meg és konyhánkba is nehezen kerülnek be. Egy ilyen, régi- új ismerősről, a hajdináról lesz a továbbiakban szó.
A hajdina vagy pohánka (Fagopyrum esculentum Moench) görög nevét a bükkéhez hasonló, barnás-feketés terméshéjjal borított, háromélű, legömbölyített gúla alakú szemterméséről és nyílhegyet formázó leveleiről kapta.
Bár botanikailag a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik, a hétköznapi életben mégis a gabonafélékhez sorolják, mert lisztes magját a búzához hasonlóan fogyasztják.
Ez az értékes tápanyag tartalmú, kellemesen fűszeres aromájú és különleges formájú növény, amely szinte a világ minden népének étrendjében felfedezhető, hosszú és kalandos utat járt be, míg hazánk éléstárába került.
Dietetikus révén, talán szakmai ártalomként, elsősorban mindig az adott élelmiszer táplálkozás-élettani jellemzőit és a különböző kórképek diétájába való beépíthetőségét veszem szemügyre.
A hajdina értékes magja mind makro-, mind pedig mikroelem összetevőit tekintve kiváló beltartalmi értékekkel jellemezhető. A hajdina jellemző tápanyaga, a többi gabonaféléhez hasonlóan, a szénhidrát, amely 56-77%-ban keményítő, 17-20%-ban élelmi rost, ennek 12-17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz. Elmondhatjuk, hogy a hajdina rosttartalma a hagyományos táplálkozásban fellelhető egyéb gabonafélék rosttartalmához viszonyítva kiemelkedően magas, 25,7 g/100 g termés, míg ez az érték a búzánál (Graham liszt) csak 11,71 g/100 g termék. A hajdina beépítése a korszerű táplálkozás elemei közé, magas élelmirost-tartalmánál fogva tehát igen kedvezőnek mondható, főként akkor, ha figyelembe vesszük azt az OÉTI 1992-1994 között végzett felmérése által alátámasztott tényt, hogy a hazai lakosság szénhidrát- és ezen belül, élelmirost-fogyasztása sajnos messze elmarad a nemzetközi ajánlásokban szereplő értéktől.
A hajdinaliszt 100 g-ja 8,3 g fehérjét tartalmaz, amely a többi gabonaféléhez hasonló, azonban ennél mélyebbre tekintve láthatjuk, hogy aminosav-összetételét tekintve, fogyasztása kedvezőbb, mivel jelentősen magasabb a metionin (3,4 g/100 g fehérje), a lizin (6,53 g/100 g fehérje) és az arginin tartalma (11,26 g/100 g fehérje), mint a többi gabonanövényé. Zsírtartalma kis mértékben magasabb (1,9 g/100 g termék), mint a búzaliszté (1,3 g/100 g), jelentősége, azonban magas, mintegy 77%-os telítetlen zsírsavtartalmában rejlik.
Ásványianyag-tartalmát tekintve a többi gabonaféle hasonló értékeivel összevetve igen magas kalcium- (324 mg//100 g) és magnézium- (85 mg/100 g) tartalommal rendelkezik. Előnye még kifejezetten alacsony nátrium- (4,4 mg/100 g) és viszonylag magas káliumtartalma (324 mg/100 g) is. A nyomelemek közül vasban, rézben és cinkben gazdag.
Vitamintartalmát tekintve elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza. Tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős.
Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek pl. egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak. Magas rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták.
Az előzőekben felsorolt előnyös kémiai tulajdonságok teszik alkalmassá a hajdinát a különböző kórképek diétás nyersanyagválasztékába történő beillesztésére.
Kedvező ásványianyag-összetételénél fogva a hajdina fogyasztása kívánatos irányban befolyásolhatná a hazai lakosság táplálkozásában megfigyelt nátriumtúlsúlyt és ezen keresztül beépíthetővé válna a nátriumbevitel korlátozásával járó magas vérnyomás (Hypertonia) diétájába.
Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt, a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül, jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés (obstipatio) étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (pl. vastag- és végbéldaganat) megelőzésében. Glikaemiás indexe 55-59%, élelmirost-tartalma következtében a benne található szénhidrátok felszívódása elhúzódóbb, vércukoremelő hatása tehát kevésbé kifejezett, mint a búzalisztből készült fehér kenyérnek és péksüteményeknek (mint pl. a zsemle). Mindezeken felül az élelmi rostok növelik a szervezet inzulinérzékenységét is. E tulajdonságai teszik alkalmassá a cukorbetegségben (Diabetes mellitus) szenvedő betegek diétájába történő beépítésre.
Úgy gondoljuk, hogy a hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is. Mivel itt az étlapon nem szerepelhetnek fehér lisztből készült kenyerek, pékáruk, kelt tészták, melyek kiváltására, a teljes kiőrlésű lisztből előállított készítmények mellé a hajdinából készült termékek is felsorakozhatnának. A kórképben megnőtt B-vitamin- és nyomelemszükséglet fedezésére is jól felhasználható a hajdina. Szintén a már említett magas élelmirost-tartalmánál fogva a hajdina a hyperlipoproteinaemiák diétájában is kiválóan alkalmazható. Bizonyított ugyanis a fokozott rostbevitel koleszterinszintet csökkentő hatása. A diétás rostok megkötik az epesavakat, a koleszterint és a zsírsavakat, így csökken a
koleszterinfelszívódás mértéke. A hajdina magas cinktartalma szintén kedvező hatású lehet, mert feltételezhetően szerepet játszik az érvédő hatású HDL képzésében.
Úgy tűnik, hogy a krónikus májbetegségekben a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében a kéntartalmú aminosavak, mint pl. a metionin is, fogyasztása jótékony hatású. Ennél fogva tehát magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.
A hajdina a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben végzett fehérje-összetételi és immunkémiai vizsgálatok szerint igen alacsony, a megengedett határértéket nem meghaladó, a vékonybél nyálkahártyáját károsító prolamin-koncentrációja révén, természetesen a klinikai kipróbáláson alapuló élelmiszer-ipari engedélyeztetés után, alkalmazható a lisztérzékeny betegek gluténmentes diétájának nyersanyagaként az étrendi választék bővítésére és a diéta ételsorainak színesítésére.
A már idézett 1992-1994-es OÉTI-felmérés arra is fényt derített, hogy a hazai lakosság jelentős hányadánál tapasztalható kisebb-nagyobb mértékű testsúlytöbblet. A vizsgált személyeknél 34,3%-ban túlsúly, 21,4%-ban pedig elhízás volt tapasztalható. A hajdina magas diétás rosttartalmánál fogva jól beilleszthető a fogyókúrázók energiaszegény diétájába. A rostok ugyanis csökkentik a tápanyagok felszívódását, a gyomor ürülési sebességét és az éhségérzetet.
A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy természetesen vannak olyan kórállapotok is, melyekben a hajdina diétás felhasználása nem javasolható. Ide sorolható a krónikus májbetegségek portális encephalopathiát megelőző szakasza és egyes enzimdefektusok, pl. a homocisztinuria, ahol a hajdina magas metionintartalma okán nem javasolt. Egyes esetekben, ilyen pl. az epekövesség, a magasabb élelmirost-tartalmú nyersanyagok a beteg egyéni tűrőképességének figyelembevételével használhatók fel.
Mint ahogy arról már korábban szó volt, a hajdina a régebbi korokban (és egyes területeken még ma is) a táplálkozás szerves részéhez tartozott. Leggyakrabban kását főztek belőle, a legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb.
Oroszországban, Ausztriában, Lengyelországban és Németországban a hántolt hajdinaszemeket köretként és levesbetétként használják. Egyes helyeken lisztjéből metélt és morzsás tésztákat, spagettit, makarónit és reggeli ételeket vagy 1/3 -1/3 arányban rozs- és búzaliszttel keverve kenyeret készítenek. A hajdinalisztből búza-, kukorica-, rizs- vagy zabliszttel kitűnő palacsinta készíthető, melyet a helyi sajátosságoknak megfelelően pl. lazaccal, sajtkrémmel vagy párolt zöldségekkel töltenek meg. Ennek különösen Franciaországban nagy hagyományai vannak, külön helyi különlegesség itt még a hajdinamézzel ízesített sör is. Japánban a hajdinalisztből 10-15% búzaliszttel készítik a Soba nevű speciális metélttészta-alapanyagot, melyet a rizstésztához hasonlóan fogyasztanak. A hántolt hajdinaszemeket egyes helyeken főzés előtt megpörkölik, ami a belőle készült ételeknek kellemes dióízt és illatot kölcsönöz.
Javasolt a hajdinát az elkészítés előtt néhány órával beáztatni, melynek hatására a szemek jelentős mértékben kb. négyszeresére dagadnak, a főzési idő pedig 20-30 percre rövidül.
Elmondható tehát, hogy a hajdina nemcsak kedvező tápanyag-összetételét, hanem kellemes ízét és változatos elkészíthetőségét tekintve is helyet érdemel mindennapi táplálékaink sorában. Erre a sokrétű alkalmazhatóságra szeretnék a továbbiakban a levesektől a desszertekig példákat, ételrecepteket felsorakoztatni.


Receptek
Zöldségleves hajdinabetéttel (10 személyre)
Hozzávalók :
- sárgarépa 500 g
- fejes káposzta 500 g
- hajdina 100 g
- olaj 50 g
- vöröshagyma 100 g
- kakukkfű, só, bors
Elkészítése: a vöröshagymát és a zöldségeket megtisztítjuk. A hagymát és a répát apró kockákra, a káposztát pedig csíkokra vágjuk, olajon megpirítjuk. A hajdinát külön pirítsuk meg és keverjük össze a zöldségekkel. Ízesítsük a fűszerekkel és öntsük fel 2,5 l forró vízzel. Kis lángon fedő alatt 30-40 perc alatt puhára főzzük. (1 adag 122,9 kcal energiát, 3,4 g fehérjét, 5 g zsírt és 15 g szénhidrátot tartalmaz.) Húspótló

Fűszeres gombócok (10 személyre)
Hozzávalók :
- olaj 200 g
- tej (1,5%-os) 0,6 l
- hajdinaliszt 250 g
- kemény tojás 10 db
- tejföl (12%-os) 100 g
- napraforgómag 190 g
- tojás 2 db
- zsemlemorzsa 150 g
- snidling 1 cs.
- petrezselyem 2 cs.
- só, őrölt fehér bors, reszelt
szerecsendió, őrölt édesnemes paprika,
- olaj a sütéshez
Elkészítése: forrósítsuk fel az olajat, szórjunk bele 150 g lisztet és pirítsuk aranysárgára. Öntsük rá a tejet, forraljuk fel és 10 percig kevergetés mellett kis lángon főzzük. A megmosott petrezselymet és snidlinget vágjuk apróra. A meghámozott kemény tojásokat vágjuk kockákra és keverjük az összevágott fűszernövényekkel és a tejföllel együtt a kissé kihűlt rántáshoz. Sóval, borssal, szerecsendióval ízesítsük, végül adjuk hozzá a megpirított napraforgómagokat. A megmaradt tojást verjük fel paprikával. Forrósítsuk fel az olajat. A tésztából formáljunk kis gombócokat és forgassuk meg a maradék lisztben, a tojásban, végül a zsemlemorzsában. Forró olajban süssük ropogósra és tálalásig tartsuk melegen. (1 adag 573,6 kcal energiát, 15,4 g fehérjét, 37,9 g zsírt és 19,3 g szénhidrátot tartalmaz.) Főétel

Hajdinás burgonyagombóc bazsalikommártással
(10 személyre)
Hozzávalók:
- burgonya 1900 g
- tojás 5 db
- hajdinaliszt 300 g
- reszelt parmezán sajt 300 g
- vaj vagy margarin 125 g
- só
A mártáshoz:
- 2 kis fej vöröshagyma
- vaj vagy margarin 100 g
- száraz fehérbor 2,5 dl
- tejszín 5 dl
- citrom 2 db
- bazsalikom 20 ág
- só, őrölt fehér bors
Elkészítése: a héjában főtt burgonyát meghámozzuk, áttörjük, majd keverjük el a tojásokkal, liszttel és 125 g sajttal, sózzuk meg, és alaposan dolgozzuk össze. Lisztezett deszkára hideg vízbe mártott kanállal szaggassunk belőle kis gombócokat, majd enyhén sós, forrásban lévő vízben főzzük ki. Ha megfőtt, alaposan csepegtessük le és olvasztott vajjal meglocsolva tartsuk melegen. A mártáshoz a megtisztított és apró kockákra vágott hagymát kevés olajon pároljuk üvegesre, öntsük rá a bort, a tejszínt és forraljuk fel. Lassan sűrítsük krémszerűre, majd adjuk hozzá a citrom levét és a vékony csíkokra vágott bazsalikomleveleket. Ízesítsük sóval, borssal, majd lassan keverjük bele a maradék olvasztott vajat. Tíz tányérra osszuk el a gombócokat és a mártást, a maradék reszelt sajttal megszórva tálaljuk. (1 adag 760 kcal energiát, 23,2 g fehérjét, 48,8 g zsírt és 51,4 g szénhidrátot
tartalmaz.)


Töltött paprika hajdinával (10 személyre)
Hozzávalók :
- hajdina 200 g
- zöldpaprika 2000 g
- reszelt trappista sajt 250 g
- vöröshagyma 100 g
- olaj 100 g
- sertéshús 600 g
- leveskocka 2 db
- petrezselyemzöld, só
Elkészítése: a darált húst összegyúrjuk a megmosott hajdinával, sóval, petrezselyemzölddel és az olajon megpárolt hagymával. A megmosott zöldpaprika magházát eltávolítjuk, félbevágjuk és megtöltjük a töltelékkel, zöldséglevesben puhára főzzük. Kiolajozott tűzálló tálba tesszük, megszórjuk reszelt sajttal és összesütjük. Érdekességképp apróra vágott, pirított földimogyoróval is gazdagíthatjuk. (1 adag 482 kcal energiát, 21,8 g fehérjét, 31,3 g zsírt és 21,2 g szénhidrátot tartalmaz)


Tavaszi hajdina egytál (10 személyre)
Hozzávalók:
- hajdina 750 g
- vöröshagyma 100 g
- fokhagyma 5 gerezd
- olaj 200 g
- sárgarépa 500 g
- zöldborsó 500 g
- pulykahús 600 g
- petrezselyemzöld, só,
- leveskocka 2 db
Elkészítése: a hagymát apróra vágjuk, összezúzott fokhagymával, a kockákra vágott pulykahússal és a hajdinával. Az olajon enyhén megpároljuk, 2,5 l meleg zöldséglevessel leöntjük, fűszerezzük. Fedővel lefedve kis lángon 15-20 percig főzzük. Majd hozzáadjuk a répát és a borsót. Készre főzzük, és szükség szerint utóízesítjük. (1 adag 632,7 kcal energiát, 24,1 g fehérjét, 27,1 g zsírt és 60,2 g szénhidrátot tartalmaz.)

Köret
Hajdina brokkolival (10 személyre)
Hozzávalók:
- hajdina 500 g
- brokkoli 1250 g
- kefir 1000 g
- fokhagyma 8 gerezd
- só
Elkészítése: a hajdinát 1,2 l sós vízben megfőzzük, ízesítjük az összezúzott fokhagymagerezdekkel. A brokkolit megmossuk, rózsáira szedjük és kevés sós vízben fedő alatt megpároljuk. Ha elkészült, hozzákeverjük a hajdinakásához. A tetejét leöntjük a kefirrel és közepesen meleg sütőben átsütjük. (1 adag 278,5 kcal energiát, 12,6 g fehérjét, 4,5 g zsírt és 43,1 g szénhidrátot tartalmaz.) Desszert

Hajdinakása Fekete-erdő módra (10 személyre)
Hozzávalók:
- hajdina 500 g
- olaj 25 g
- napraforgómag 250 g
- méz 250 g
- málna 250 g
- meggy 500 g
- fahéj, só
Elkészítése: a megmosott hajdinát az olajon kissé megpirítjuk, felöntjük 1 l vízzel, ízesítjük a mézzel, fahéjjal és kását készítünk belőle. Ha elkészült, az alaposan megmosott gyümölcsöket belekeverjük. A tetejét megpirított napraforgómaggal szórjuk meg. (1 adag 467,9 kcal energiát, 14,4 g fehérjét, 15,3 g zsírt és 67,3 g szénhidrátot tartalmaz)


Almás hajdinafelfújt (10 személyre)
Hozzávalók:
- hajdina 40 dkg
- tej 16 dl
- víz 4 dl
- alma 50 dkg
- tojásfehérje 6 db
- vaníliás cukor 25 g
- margarin 4 dkg
- citrom 2 db
- cukor 10 dkg
Elkészítése: a megmosott és átválogatott hajdinát a tej és a víz keverékében feltesszük főni. Ízesítjük a cukorral, a citrom levével és reszelt héjával. Ha megpuhult, belekeverjük a lereszelt vagy szeletekre vágott almát. A felvert tojásfehérjék habját óvatosan beleforgatjuk, majd margarinnal kikent hőálló üvegtálba tesszük és alaposan átsütjük, amíg a teteje szép piros nem lesz.
Dúsíthatjuk durvára vágott diódarabokkal vagy mazsolával és ízesíthetjük őrölt fahéjjal is. (1 adag 319,4 kcal energiát, 11,3 g fehérjét, 6,3 g zsírt és 50,6 g szénhidrátot tartalmaz.)
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
Müller Péter rovata: Rossz valóság<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Ez Hamvas Béla kifejezése. Azt mondta: „Rossz valóságban élünk.” Hajlamosak vagyunk abban a tévhitben élni, hogy csak egyetlen valóság van. Teljesen mindegy, hogy ez rossz-e, vagy jó, ebben kell létezni, mert ez a „Valóság”. Az igazság azonban az, hogy sokféle valóság van.
<o:p> </o:p>
Meglepődnél, ha csak tíz percre is egy másik emberré kéne válnod, kinéznél a szemén, hallanál a fülével s mondjuk élnél a férjével, dolgoznál a munkahelyén, s átélnéd azt, hogy te vagy ő. Olyan érzéseket ismernél meg s olyan gondolatokat, melyek eddig nem is léteztek számodra – olyan idegen világában kóborolnál, mint egy marslakó.
<o:p> </o:p>
Vagy mondjuk visszarepülnél az időben. Érdekes például régi újságokat olvasgatni. Miről álmodtak a nagyszüleink száz évvel ezelőtt? Miről hitték azt, hogy ez a „valóságuk”?
<o:p> </o:p>
Ráadásul, ha a mai „valóságból” nézel vissza, azonnal látod, hogy ezekben az újságokban nem a korabeli „valóság” van leírva, hanem valami egészen más: kutyaversenyek, rablógyilkosságok, botrányos válóperek, ma már nem létező árucikkek reklámjai, mulatságosan pufogó és poros politikai közhelyek, miközben – ma már tudod – emberek milliói ölték egymást nyíltan és titokban.
<o:p> </o:p>
Ha nem éltél valaha benne s nincsenek emlékeid, nem érted például, hogy olyan mulatságos figuráktól, mint a bajszos Hitler, vagy a pöfeteg, durcás pofákat vágó Benito Mussolini hogyan lehetett valaha félni? Olyanok, mint a deklamáló, rossz színészek, sőt, bohócok, önmaguk paródiái, akiket a tömeg valami érthetetlen okból komolyan vett, sőt, még a halálba is követte őket.
<o:p> </o:p>
De ha még régebbre mész, mondjuk az ógörögök világába, azt tapasztalod, hogy ők nem „hittek” az isteneikben, hanem látták őket. Úgy lehetett hivatkozni rájuk, mint valóságos lényekre, akiket mindenki ismer. Más, ősi kultúrákban angyalokat láttak, az ősök szellemével naponta érintkeztek, és „valóságnak” tekintettek olyan tudatállapotokat, melyeket ma csak az LSD hatására élhetsz át. Ez nem azt jelenti, hogy csakis a te mai „valóságod” az igazi VALÓSÁG, az övéké káprázat, vagy éppenséggel (ahogy ma ostobán mondják) „primitív” hiedelem, hanem azt, hogy sok valóság van, s a miénk, amelyben éppen élünk, Hamvas Béla szerint egy „rossz valóság”.
<o:p> </o:p>
Megdöbbennél, ha mint egy időutazó, ötven évet előreröppennél s valahonnan 2050-ből vagy 2060-ból néznél vissza erre a mai napodra. Ha kezedbe kerülnének a mai újságok, hallgatnád a mai rádió híreit, s főleg, ha végignéznéd a tévé műsorait. Megdöbbennél, hogy mit hittél valóságnak!
<o:p> </o:p>
Teljes káprázatban éltél, mások által szelektált és mesterséges álomvilágban, melyről – amíg élted – azt hitted, hogy ez az, ami van, amit meg lehet fogni, meg lehet tapogatni, amit látni, hallani lehet, s amit élned kell, mert ez az „élet”.
<o:p> </o:p>
Döbbenten látnád a jövőből, hogy mit álmodsz éppen most, ebben a jelenlegi pillanatodban. Látnád, hogy hipnózis hatása alatt vagy. Egy kollektív szuggesztió áldozata.
<o:p> </o:p>
Látnád, hogy egyetlen szó nem igaz abból, amiről az emberek – főleg nyilvánosan – beszélnek. A könyvek zöméről úgy vélnéd, hogy poros, elmúlt kordivatokkal kacérkodó olvashatatlan szemét, a politikusokat nem is értenéd, de magadat sem, hogyan hihetted erről a néha bosszantó, néha mulatságos káprázatról, hogy valóság.
<o:p> </o:p>
Semmi nincs úgy, ahogy mondták, s a megtévesztők nyomtalanul eltűntek a ködben. Egy-egy történelmi kor: álom, jelmezbál, véres rögeszmék sorozata, melyet valaha komolyan vettek s öltek érte.
<o:p> </o:p>
S aztán jött egy másik kor, egy másik álom, melyben kiderül, hogy amiért valaki az életét áldozta, nem úgy volt, ahogy elképzelte. Ha mondjuk Petőfi Sándornak módja lett volna végignézni azokat a márciusi ünnepségeket, melyeket halála óta rendeztek a különféle politikai rezsimek, vagy nevetőgörcsöt kap, vagy gyógyíthatatlanul depressziós lesz.
<o:p> </o:p>
Minden kor: álom. Erről szól az „Ember tragédiája”. Minden történelmi kor Ádám álma: egyik se valóság. Bár mindegyik annak tűnik, de olyan megfogható és tapintható valóságnak, hogy el sem lehet képzelni mást – aki azt állítja, hogy ez nem „valóság”, az nem normális.
<o:p> </o:p>
Nem véletlen, hogy az újkori lélektant a hipnózis jelensége ihlette meg, s döbbentette rá arra az alapvető tényre, hogy az emberi Tudat leglényegesebb része az, amiről nem tud – vagyis a tudattalan –, s amiről úgy véli, hogy ezt tényleg tudja és érti és ismeri, és ez aztán megcáfolhatatlanul és kétségtelenül Van, lelkének éppen az a része, mely káprázik, és hipnotikus álomban van.
<o:p> </o:p>
Ez az álom abszolút logikai rendben és Tökéletes Valóságként jelenik meg, s mindaddig tart, amíg valaki nem tudja, hogy hipnotizálva van. Ha csak a gyanú fölébred – a „valóság” szétpattan, mint a buborék.
<o:p> </o:p>
Amiről itt szó van – és ezt Madách Imre tökéletesen ismerte –, az emberi léleknek olyan eredendő teremtő képessége, mellyel különféle „valóságokat” gyárt, hiedelmekből. A hinduk azt mondják, Brahman is így teremtette a világot, a maja káprázatvilágát vonta maga köré, s innen kezdve mindig az lesz, amit képzel. (A magyar „képzel”, „képzelődik”, „képzet” szavaink mutatják, hogy mindezt őseink Freud előtt is tudták: a képeket, melyek „megvalósulnak”, először képzeljük. Így „képződik” a Valóság, mely addig tart, amíg „képzeljük”.)
<o:p> </o:p>
Egy emberi lelket onnan lehet megismerni, hogy mit képzel valóságnak. Manapság például azt képzeljük, hogy élet alapja a gazdagság. Ez természetesen kollektív képzelet – azért működik.
<o:p> </o:p>
Abban a pillanatban, amikor nagy bajba jutunk – mondjuk, meghal, akit szerettünk–, a gazdagság értéktelenné válik. Mindenünket odaadnánk egy jézusi csodatevőnek, ha föltámasztaná a halottunkat.
<o:p> </o:p>
Szomjazónak a sivatagban egy csepp víz többet ér, mint egymillió dollár. A szomjazó valósága: a víz.
<o:p> </o:p>
A gazdag embereké a pénz – de csak addig, míg nem lesz nagyon szomjas. Krisztus azokhoz szólt, akik „szomjazták” az igazságot. Nekik mondta: Isten szellem és valóság. Minden egyéb: káprázat.
(Természetgyógyász Magazin, 2003. augusztus)
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
<I>SAJT házilag. <IMG height=1 alt="A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni." width=1></I>
(Isteni finom, ilyet üzletbe megvásárolni NEM lehet!)
1L tej (bármilyen 1,5, 2,8 vagy 3,6%-os) 0,5 kg túró, felforraljuk, leszűrjük,( sűrű szűrön) csöpögtetjük.
Összekeverjük 6dkg olvasztott vajjal, 1 tojással, 1 teás kanál szódabikarbónával. Lassú tűzön 10 perc alatt kevergetve összefőzzük. Szilikon mini király formában hagyjuk hűlni. Minél tovább áll annál keményebb, sőt már másnap reszelhető állagú lesz. Fűszerezhetjük köménnyel, fokhagymával, snidlinggel, zöldfűszerekkel.
Ha egyszer ezt megkóstolod…soha nem fogsz boltból sajtot, vagyis sajtnak nevezett dolgot vásárolni.
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Felnőtté válni<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Sokszor csodálkozom a történelem nagyjainak életén. Sokan közülük meglepően fiatalon váltak naggyá, rendelkeztek bámulatos tudással, vittek végbe nagy tetteket. Olyan életkorban, amikor mi még az iskolapadot koptattuk. Igaz, gyakorta korábban is haltak, de egy pár évtizedes földi életútba több fért, mint ma egy aggastyán életébe. Meglepően korán váltak felnőtté, ami annyit jelent, hogy önálló, gondolkodó, kompetens, önmagukért és másokért felelősséget vállalni tudó emberré, akinek az életét valamilyen központi eszme irányítja. Amikor azt mondják, hogy ma korábban érnek a fiatalok, valahogy nem fér össze ezzel. Igaz, hogy hamarabb érik el a felnőtt testméretét és (talán) biológiai érettségét, de a legkevésbé sem a szellemit, amitől a felnőtt felnőtt lesz. Fő okként azt tarják, hogy a mai embernek sokkal többet kell tanulnia, mint a régieknek, kitolódik az önálló életkezdés, munkába állás, családalapítás stb. ideje. Ez igaz, de csak részigazság.
A valóság az, hogy a mai ember sokkal később válik felnőtté a fentiek értelmében, ha egyáltalán azzá válik. Egyre több a gyerekként gondolkodó felnőtt, akit pillanatnyi indulatai, érzelmi hullámzásai irányítanak józan gondolatok vagy magasabb ideák helyett, akik elvárják, hogy irányítsák, vezessék őket, hogy a náluk nagyobbak mondják meg, mi az igaz és merre menjenek. És mivel a szülők előbb utóbb meghalnak, ezt a szerepet a társadalom veszi át. A munkahelyi főnökök, a politikai pártok, a kereskedelmi, gazdasági élet szereplői készséggel megmondják, mi a helyes, és főleg mi a jövedelmező (nekik, maguknak). Vegyük észre, a fogyasztói társadalom, egész intézményrendszerével együtt abban érdekelt, hogy sohase nőjünk fel. Maradjunk csak gyerekek. A gyermekség fő ismertetői ebben az értelemben a döntésképtelenség, másra utaltság és manipulálhatóság. Más szóval: a függőség. Majd megmondják nekünk, mi a jó. Erről szólnak a politikai kampányok, a televízió reklámáradata és még sok minden. De azt látjuk, a vezetők sem (mindig) felnőttek, őket is vezetik, egészen a csúcsokon állókig – akikről csak sejteni lehet, hogy esetleg őket is manipulálják. Őket mindig felhő takarja, akár a havasok csúcsát.
Ám ez nem minden. Minden épelméjű gyerek felnő egyszer, és a saját fejével kezd gondolkodni. Nos ez az, amit feltétlenül el akarnak kerülni. A média – ezt belátni sem nehéz – minden erejével infantilizálni akar minket. Ezt szolgálják a debilis szintet alig meghaladó csinált sztárocskák (akik persze nagy sztárnak hiszik magukat), A primitív emberek intimszféráiban kurkászó majdnem ugyanolyan szinten álló „kibeszélő” műsorok, a közönséget pergő nyelvvel, üres és értelmetlen szóözönnel elkábító showman-ek, a gagyi akciófilmek és vígjátékok, az arcátlanul hazudó reklámok. Talán maguk sem tudják, mit szolgálnak, hiszen ős sem felnőttek, ráadásul hihetetlen pénzekkel kábítják el őket.
Felnőttnek lenni persze nehéz, főleg a felelősség vállalása, ezért örömmel el is fogadjuk a manipulációt, addig se kell dönteni, gondolkodni. Aztán, ha már nem elég a média és a politika, jöhet az alkohol vagy a drog. Mindegy, csak ne kelljen felnőni, felelősséget vállalni.
A felnőtté válás, az előzőeken túl, valamiféle szellemi ébredést is jelent, illetve valójában a szellemi ébredés teszi felnőtté az embert magasabb értelemben, amikor az már túllát az anyagi lét határain. Ám ne higgyük, hogy azok, akik úgymond szellemi úton járnak, mind felnőttek. Akik jósoktól, látóktól szeretnék megtudni, mi lesz velük, hogy döntsenek, akik mágushoz, boszorkánymesterhez futnak, hogy segítsen rajtuk, vagy akik „lemennek alfába” és imaginációval akarják pótolni (nem megerősíteni!), amit a fizikai világban kellene megtenniük, szellemileg szintén gyermekek. Csakúgy, mint akik az agyonsztárolt „mesterek” tanfolyamaira özönlenek abban a reményben, hogy valami olyat fognak kapni, ami egycsapásra megoldja az életüket. Ők azok, akik a könnyen, készen megkapható dolgok felé mennek (még ha borsos is az áruk), és nagy ívben kerülik a fárasztó, erőfeszítést követelő utakat. Ugyanis gyermekség az hinni, hogy csak úgy, fáradság és szenvedés nélkül fel lehet nőni – kiváltképp, ha ezt a biológiai felnövekvés idejében nem tették meg.
A gyermek ábrándképekben bízik, és a bulvár-ezotéria ugyanúgy szállítja ezeket, mint a fogyasztói társadalom a reklám-ígéreteket. A keleti bölcselet mindkettőt illúziónak májá-nak nevezi. Mindkettő az önzésre, az ego kiteljesítésére és felmagasztalására született, csak az egyik az anyagi javak (szépség, fiatalság, biztonság, gazdagság stb.), a másik a szellemi tökéletesség ígéreteivel manipulál. Minél jobban belemerülünk, annál nehezebb felnőni belőlük. Az utóbbiból még nehezebb, hiszen sokkal szebb ábrándvilággal kápráztat el.
„Ismerd meg önmagad” – áll a dodonai Zeusz-szentély homlokzatán, „Vállald a sorsod!” – mondja Krishna Ardzsunának a Bhagavad Ghitá-ban. Azóta sincs más út, legfeljebb nehezebb rajta járni. Leszámolni az illúziókkal és felelősséget vállalni – ez a felnőtté válás útja.
<o:p> </o:p>
Kövesi Péter

<o:p> </o:p>
 

lionvenus

Állandó Tag
Állandó Tag
kedves István,
nemrég kapcsolódtam be ebbe a hatalmas tudást rejtő folyamba ami a tolladból árad, s szinte hihetetlenkedve tapadtam a képernyőn megjelenő sorokra.
Oka ennek az, hogy épp tegnap kérdeztem végzett asztrológus barátnémat, hogy szerinte én miért születtem ikreknek, no nem asztrológiai értelemben hanem biológiai egypetéjűként.
Akkor hogyan állunk a megtestesült lélekkel, mit jelent ez az asztrológiai szemléletben?
Arról nem is beszélve hogy én vagyok a "majdnem " kategóriás ember : éppen hogy csak bika ic, jupiteri és szaturnuszi együtt,a fény és az árnyék , olyan oroszlán aki majdnem vízöntő stb.
Nem tudott kerek választ adni erre persze.
Anyám ikrek napjegyű ember+ több bolygóval, az egyik lányom két petezsákkal indult, amiből az egyik útközben "felszívódott" s az ő gyermeke ikrek holdjegyűként született meg.
Még elolvasom a cikkedet, hogy világosan értsem mi is ez, de kezdem kapisgálni lassan -lassan a lényeget.
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Oka ennek az, hogy épp tegnap kérdeztem végzett asztrológus barátnémat, hogy szerinte én miért születtem ikreknek, no nem asztrológiai értelemben hanem biológiai egypetéjűként.

Szia!

Szellemi szempontból testvéreknek két dolog miatt születnek az emberek:

1. segitik egymást közös életükben, ezt vállalták, általában több életet éltek már le együtt.

2. amikor a sors két ellenséget összezár testvéri kötöttségbe, hogy a szeretben feloldodjanak, és megszünjön az ellenséges viszony.
sajnos sok esetben a lélek emlékszik a múltra, és ilyenkor a két testvér egymás felé fordul, és mindenki csodálkozva nézi, hogy két testvér hogyan tudja gyülöpni egymást.


szerencsére ikrek esetében az 1. variáció szokott előfordulni!!

Neked milyen a kapcsolatod a testvéreddel?

Amúgy asztrológiai szempontból még ha ugyanabban a másodpercben is születnétek is más lenne az életfeladatotok, mert amit kevés asztrológus tud, hogy sokat számit a spirituális érettség, de a jó asztrológusoknak van intuiciós képességük is, és hallgatnak belülről a szellemvilág segitő üzenetére egy - egy elemzés elkészitése esetén.

szeretettel.

István
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Szellemek a tükörből
Női Portál
Barsi Timi
A tükrök körüli misztikum nagyon régről ered, és számos babona kapcsolódik hozzá. A középkorban különösen boszorkányosnak tartották, eltörése pedig egyenesen a szellemvilág haragját vonta maga után.
<SCRIPT type=text/javascript>if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>');</SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript>if(window.goA)goA.addZone(38644,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});</SCRIPT><SCRIPT src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=38644&ord=b9Cq5Ku3Wi8Ck6Gl5C&re=http%3A%2F%2Fwww.noiportal.hu%2Fmain%2Fnpnews-5253.html" charset=iso-8859-2></SCRIPT><?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 stroked="f" filled="f" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" o:preferrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><v:path o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></v:path><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:lock aspectratio="t" v:ext="edit"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=_x0000_i1028 title='"Click here!"' style="WIDTH: 0.75pt; HEIGHT: 0.75pt" href="http://ad.adverticum.net/click.prm?zona=38644" target='"_top"' o:button="t" alt="Advertisement" type="#_x0000_t75"><v:imagedata o:href="http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=38644" src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.gif"></v:imagedata></v:shape>
Hiedelmek

Ma is élő babona, hogy amikor egy nő összetöri a tükröt, hét évig nem megy férjhez. Eredetileg úgy gondolták, elrepedése után hét év szerencsétlenség következik. A hetes mágikus szám szinte minden kultúrában. A fent említett, házasodással kapcsolatos baljós jelentése a XVII. század környékén terjedt el.
<v:shape id=_x0000_i1029 style="WIDTH: 262.5pt; HEIGHT: 174.75pt" alt="" type="#_x0000_t75"><v:imagedata o:href="http://www.noiportal.hu/images/cikkek/9739_1.jpg" src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image002.jpg"></v:imagedata></v:shape>​

Megpillanthatod benne a jövődet

Egy másik érdekes hiedelem szerint a tükörben mindenki képes meglátni a saját jövőjét. Hogyan? Éjfélkor állj egy nagy tükör elé úgy, hogy a hátad mögött égjen egy gyertya. Ne legyen más fényforrás a szobában, csak a gyertya lángja világítson. A babona szerint ekkor tükörképünk átalakul jövőbeli arcunkká, így megláthatjuk, mi vár ránk. Ha például, egy békés öregember képét látod az arcodban, akkor bízhatsz a hosszú, nyugodt életben.
<v:shape id=_x0000_i1030 style="WIDTH: 262.5pt; HEIGHT: 174.75pt" alt="" type="#_x0000_t75"><v:imagedata o:href="http://www.noiportal.hu/images/cikkek/9740_2-2.jpg" src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image003.jpg"></v:imagedata></v:shape>​


Átjáró más dimenziókba

Számos ezotériával foglalkozó szakember úgy tartja, hogy tükreink éjszakánként átjáróként működnek valódi világunk és más, szellemi dimenziók között. Ezek a vendégeink pedig álmunkban a mi életenergiánkból táplálkoznak. Aki járt más jósnál, annak ismerős lehet, hogy bizonyos felületeket – tükör, víz, üveggömb, – képszerű hallucinációk megjelenítésére használnak. Ezek pedig akár látomásokat idézhetnek elő. Ennek alapja az az elképzelés, hogy a tükör, illetve a tükröződő felület a természetfeletti élet megnyilvánulása.
<v:shape id=_x0000_i1031 style="WIDTH: 262.5pt; HEIGHT: 174.75pt" alt="" type="#_x0000_t75"><v:imagedata o:href="http://www.noiportal.hu/images/cikkek/9741_2.jpg" src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image004.jpg"></v:imagedata></v:shape>​


Éjszakai látogatók

Mágikus értelmezésben a tükörsík választ el minket a szellemvilágtól, és akárcsak az okkultista szeánszok alkalmával vagy alvás közben, a tükrön keresztül is átjöhetnek más dimenziókban élő szellemek és démonok. Ezeket a „tükörlényeket” nevezhetjük egyfajta energiavámpíroknak is, akik a mi vitalitásunkból táplálkoznak. Attól függően, hogy pozitív vagy negatív energiára van szükségük, annak megfelelő emóciókat gerjesztenek bennünk. Ezek a szellemlények leginkább éjszaka dolgoznak, miközben alszunk. Ennek oka egyrészt az, hogy este 11 és hajnali egy óra között a legkoncentráltabb az életenergiánk, és ez elvékonyítja a két világ közötti átjárót, megkönnyítve ezzel az át jövetelüket.

Innen ered az éjféli szellemjárások legendája is. Másrészt miközben álmodunk, a testünk felett tudatalattink veszi át az irányítást, amely fogékonyabb a szellemvilágból érkező különböző hatásokra. Ha valakinek ilyen vendégei vannak éjjel, az fáradtan és meggyötörten ébred reggel. Ebben az esetben, rossz hangulatának maga sem tudja megmagyarázni az okát. Az is előfordulhat, hogy át sem tudja aludni az éjszakát. Egyfolytában különös érzésekre riad fel, mintha valaki figyelné.


Védő szertartás

Ha a tükörszellemektől szeretnéd megóvni magadat, rajzolj kilenc darab négyszöget egy papírra, és helyezd az ágya közelébe. Szintén hatásos, ha az ajtófélfára teszel egy önmagába visszatérő kelta fonatot. Kisgyerek szobájában soha ne legyen tükör, mert ők még sokkal fogékonyabbak és védtelenebbek más dimenziók látogatóival szemben.


Hálószobába ne!

Bármilyen praktikus is az öltözködésnél, a hálószobába nem ajánlatos tükröt tenni. Ha rossz érzéseid vannak tőle éjszaka, mindenképpen távolítsd el, vagy ha más lehetőség nincs, takard le egy nem áttetsző drapériával. Vannak, akik szerint így megakadályozhatjuk, hogy a szellemek és démonok átjáróként használják ezt a felületet.
<o:p> </o:p>​
<o:p> </o:p>
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Bizonyíték a reinkarnációra?
Női Portál
Barsi Timi
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>​
Életünket nemcsak a születésünk óta szerzett tapasztalatok, benyomások, hanem múltbéli létünk emlékei is befolyásolják? Érdekes és megtörtént esetekről hallunk, mégis megmagyarázhatatlan bizonytalanság övez, amikor felötlik ez a téma. Mi hát a valóság?
<SCRIPT type=text/javascript>if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>');</SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript>if(window.goA)goA.addZone(38644,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});</SCRIPT><SCRIPT src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=38644&ord=v0Wo3Tv3Ky4Uj2Sl6O&re=http%3A%2F%2Fwww.noiportal.hu%2Fmain%2Fnpnews-5253.html" charset=iso-8859-2></SCRIPT><?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 coordsize="21600,21600" o:spt="75" o:preferrelative="t" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f" stroked="f"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><v:path o:extrusionok="f" gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"></v:path><o:lock v:ext="edit" aspectratio="t"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=_x0000_i1028 title='"Click here!"' style="WIDTH: 0.75pt; HEIGHT: 0.75pt" href="http://ad.adverticum.net/click.prm?zona=38644" target='"_top"' type="#_x0000_t75" alt="Advertisement" o:button="t"><v:imagedata src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.gif" o:href="http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=38644"></v:imagedata></v:shape>
Egyszer egy Emile Franckel nevű amerikai mindenáron fel akarta hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy az alanyok hipnózis alatt el tudják mesélni korábbi életeiket. Szkeptikus volt: úgy vélte, hogy az előző életekből vett emlékek a tudat alatti memória mélységéből, vagy a hipnoterapeuta „súgása” révén bukkannak felszínre. Azonban a némelyik alanyból „kihúzott” emlékek nem feleltek meg ennek az állításnak. Mivel a hipnoterapeuta nem ismerte az alanyokat, így nem is tudta volna befolyásolni őket. A véletlenek sorozata azonban már több mint pusztán egybeesés.

Mégis, Franckelnek igaza volt, hogy szkeptikus maradt. Bár az eredmények némelyike csodaszámba ment, a hipnózis azonban egy olyan mentális állapot, amit számos ember gyakorolhat, ha a körülmények megfelelőek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hipnózist manapság már teljesen érti az orvostársadalom.
Úgy tűnik, hogy a hipnózis alatt felszínre törnek az életünk során felhalmozott tapasztalások rétegei. Olyan tapasztalások ezek, amelyek korábbi léteink emlékeit mélyen a tudatalattiba nyomják. Amikor például a hipnoterapeuta egy 30 éves alanynak azt mondja: „Most 1998-at írunk. Ön tehát 20 éves. Felébred a huszadik születésnapján. Mondja el, hogy most hol van, és mi történik.” – ekkor az alany utolsó tíz éve mintha nem is létezne.
<v:shape id=_x0000_i1029 style="WIDTH: 262.5pt; HEIGHT: 174.75pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image002.jpg" o:href="http://www.noiportal.hu/images/cikkek/10553_2.jpg"></v:imagedata></v:shape>​


Fantáziaszemélyiségek

Mi a helyzet tehát a múltbeli életekkel? Számos alanyban mintha valamiféle árnyékot lehetne felfedezni – egy fantáziaszemélyiséget, aki egyébként csak álomban vagy hipnózis alatt bukkan fel. Az elmélet szerint ez a fantáziaszemélyiség jön elő a regressziós hipnózis során, nem pedig egy múltbéli élet emlékei.

Akkor hogyan lehet különbséget tenni a puszta fantázia és a múltbeli élet valódi emlékei között? Egy tudományos társaság már 1906-ban feljegyezte egy meg nem nevezett egyházi személy leányának esetét, aki – persze hipnózis alatt – elmesélte II. Richárd uralkodási ideje alatt élt életét. Abban az életében egyáltalán nem volt valamiféle méltóságos asszony – a cinikusok azon állítása ellenére, miszerint a regresszió alatt az alanyok egytől egyik híresnek hiszik magukat. Mindössze Maudnak, Salisbury grófnőjének és Richárd édesanyjának volt távoli ismerőse. A leány által elmesélt történelmi tények majdnem mindegyike igaznak bizonyult, ahogy a ruházat és az akkori ételek leírása is. Sőt, a leány nem emlékezett, hogy valaha valamit is olvasott volna arról a korról, vagy az akkori emberekről és azok életéről.


Mrs. Tighe felettébb érdekes története

Egy 1952 novembere és 1953 októbere között végzett kísérletsorozat alatt Morey Bernstein, egy amatőr amerikai hipnotizőr visszavezette alanyát, Virginia Tighe-t, Írországba, a 19. század elején élt életébe. Az akkor 29 éves Mrs. Tighe Maddisonban született, és Chicagóban élt három éves korától, míg férjhez nem ment. Soha nem járt Írországban, és írekkel sem volt kapcsolata. Ezekre az állításokra bizonyítékai is vannak. A hipnózis alatt azonban ír akcentussal beszélt, és elmondta, hogy Bridget Murphy-nek hívták. Protestáns szüleivel, Duncan és Kathleen Murphy-vel élt Corkban. Testvére, Duncan 1976-ban született és Mrs. Srayne lányát, Aimée-t vette feleségül, aki abban az iskolában tanított, ahová Bridey járt 15 éves korában. 1818-ban férjhez ment egy katolikushoz, akinek a rokonait meg is nevezte. Kocsin utaztak Belfastba, olyan helyiségeken keresztül, amiket szintén megnevezett, ám a térképen nem találhatók meg. Bridey elmondta, melyik templomba járt, melyik paphoz. Megnevezte a boltok nevét, ahol rendszeresen vásárolt, és olyan pénzérmékkel fizetett, amelyeket valóban abban a korban használtak. Még ír szavakat is tudott mondani, ha megkérték rá, méghozzá korabeli értelemben használva azokat. Bridey olvasott az ír mitológiáról, és ismert néhány ír népdalt, és táncot is. Az egyik kísérlet végén Mrs. Tighe kijött a transzból, és eljárt egy ír táncot. Mesélt egy másik táncról is, amit egy hölgy igazolt, aki a szüleitől látta.
<v:shape id=_x0000_i1030 style="WIDTH: 262.5pt; HEIGHT: 174.75pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image003.jpg" o:href="http://www.noiportal.hu/images/cikkek/10552_1.jpg"></v:imagedata></v:shape>​

Bridey történetét az amerikai Empire című magazin is kivizsgálta. Voltak olyan tények, amelyek igaznak bizonyultak, míg mások nem, de akadtak olyanok is, amelyek pontatlanok voltak. Ugyanakkor a vizsgálatból kiderült, hogy a fontosabb eseményekre Bridey nem jól emlékezett. Számos állítását ugyanis nem lehetett bizonyítani. Például sehogyan sem tudták kideríteni a születések, házasságkötések, halálozások dátumait, mivel 1864-ig Corkban nem tartották nyilván ezeket. Sajnos semmi információ nem derült ki a Bridey által megnevezett templomról, és az atyáról, akit állítólag rendszeresen látogatott előző életében. Az a két üzlet azonban, amelyet megemlített, mint kedvenc vásárlóhelyét, valóban létezett. Bridey még azt is elmesélte, hogy látta a saját temetését is, ahol dudások játszottak. Akkoriban valóban szokásban voltak a dudák megnyugtató hangja miatt az efféle szertartások.

Így hát a semleges érdeklődő számára nem sikerült megnyugtató választ adni. Honnan tudhatott Mrs. Tighe a dudákról, a belfasti üzletek nevéről, amit csak hosszas utánajárás révén lehetett kideríteni? Miért kreált volna a tudatalattija a 19. századi Írország életéről ilyen élethű képeket? És honnan szerezte színészi képességét, hogy ennyire hatásosan tudja eljátszani egy másik életét, egy másik korban, egy másik országban?

Továbbá, ha a reinkarnáció létezik, akkor miért a jelentéktelen dolgokra emlékeznek inkább, míg a nagy, érzelmi élményekről, amelyekről azt gondolnánk, hogy hozzájárulnak az evilági élet kialakulásához, említés sem történik?
<o:p> </o:p>
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Hosszútávú időjárás-előrejelzés<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
2010. július – szeptember időszakra<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 coordsize="21600,21600" o:spt="75" o:preferrelative="t" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f" stroked="f"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><v:path o:extrusionok="f" gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"></v:path><o:lock v:ext="edit" aspectratio="t"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=_x0000_i1025 style="WIDTH: 387pt; HEIGHT: 195.75pt" type="#_x0000_t75"><v:imagedata src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.wmz" o:title=""></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>​
<o:p> </o:p>
JÚLIUS első harmadában igen változékony lesz időjárásunk. Így 10-e táján a hőmérő alig mutat majd 20 fokot. Csak a hónap első néhány napján lesz igazi nyári kánikula, utána lehűlés várható, de tizedike után jön egy erőteljes felmelegedés, amikor 30 fok fölötti hőmérsékletet is mérünk. Ilyen lesz az idő a hónap végéig, kivéve huszadika tájékát, amikor egy rövidke lehűlés várható. Esőre számítsunk 5-e táján és úgyszintén 20.-án is.<o:p></o:p>
AUGUSZTUS hónap nem lesz olyan meleg, mint ahogy megszoktuk a korábbi években. Igen változékony lesz az idő, mondhatni olykor hűvös is. A hónap elején még nagy lesz a hőség 35 fok fölötti hőmérséklettel, de már az első héten érkezik egy nagyon változékony időjárást hozó front, amikor az esős és a száraz napok váltakozva követik egymást. Tizedike táján várható egy erőteljes felmelegedés, de a hónap végéig a hőség fokozatosan csökken, és a hónap végén már csak 25 fokot fog mutatni a hőmérőnk. A hűvösebb napokon eső várható, így 8-án, 13-án és 22-én. <o:p></o:p>
SZEPTEMBER első tíz napján igen kellemes lesz az időjárás, sok nappal és 30 fokos hőséggel. Ezután egy erőteljes lehűlést hozó fronttal, amikor a reggeli hőmérséklet alig fogja meghaladni a 10 fokot. Tizenötödike után azonban melegszik az idő és a hónap végére már 25 fok körüli hőmérsékletet fogunk tapasztalni. Ebben az időszakban változékony időjárásra számítsunk gyakori csapadékkal. Esősek lesznek a napok 12-20-a között, változékony irányú széljárással.<o:p></o:p>
Prof.dr. <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:smarttags" /><st1:personName ProductID="Miroslav Starcevic">Miroslav Starcevic</st1:personName><o:p></o:p>
Borisz Kolycsicki módszere alapján<o:p></o:p>
 

Buddhanita

Állandó Tag
Állandó Tag
Valamint halál közeli élményem nekem is volt, bár hangot nem észleltem, csak valami megmagyarázhatatlan nyugalmat, békét, pörgött velem az autó, össze-vissza ütköztem, de semmim sem fájt, olyan volt, mintha egy burokban lettem volna Talán azóta sem volt ilyen élményem, ennyire mély, belső nyugalmam
 

Buddhanita

Állandó Tag
Állandó Tag
érdekes, hogy azóta nem félek a haláltól, ellenben maradtak bőven még félelmeim, amin lehetne dolgoznom: elfogadnak-e, szeretnek-e, mi lesz, ha nem lesz pénzem (bár ez egyre kevésbbé szempont nálam)
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>
Müller Péter rovata: Életfilm<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Állsz a koporsó mellett, a koporsóban az, aki nemrég hozzád tartozott – és megrohannak az emlékek. Amikor először megláttad őt, fiatalon, ahogy mosolygott, ahogy megismerted. Aztán a csók, az ölelés, az utazás, a közös gondok, suhanó pillanatok vonaton, utcán... Összeveszések, kibékülések... az éjszakák és hajnalok... a gyerekek... új és új szerepek... ahogy az arca változott... Hangja, nevetése, sírása, elfáradt szemei... ahogy öregedett veled... betegsége, öröme... szavai, melyek kísértenek... szólt hozzád, és te nem figyeltél rá... most jut eszedbe... most bukkannak fel a múlt képei, amikor már késő.
<o:p> </o:p>
Itt a sírnál kezd összeállni az életfilmed, melyet vele játszottál. Tíz, húsz, harminc vagy még több évtized története. Ami ilyenkor a legnehezebb, ami úgy fáj, hogy üvölteni tudnál kínodban, az nem a nagy dolgokban, hanem az apró részletekben van: ahogy fésülte a haját, ahogy kilépett a cipőjéből... ahogy állt az esőben s várt... hangja a telefonban... a karkötője, hajcsatja, órája, szemüvege...
<o:p> </o:p>
A jelentéktelen emlékek a legfájóbbak. És ami ennél is fájóbb, a felismerés, hogy „nem voltam jó hozzá!” „Most látom, utólag és elkésve: nem voltam jó hozzá!”
<o:p> </o:p>
„Ha tudtam volna, amit most, másképp szóltam volna hozzá, másképp viselkedtem volna véle! Ha tehetném, átrendezném sorsunk immár archiválódott és örökké megváltoztathatatlan történetét!”
<o:p> </o:p>
Itt, a mese végén, mely a hétköznapok filmkockáiból állt össze, hirtelen megrendítő jelentőséget kapnak az emlékek! Most érted meg, amit valaha nem értettél, hogy miről is szólt ez a mese valójában!
<o:p> </o:p>
„Nem azokhoz voltam jó, akikhez kellett volna!” – kiáltja Karinthy Frigyes első feleségének halála után. Vagy ahogy a magyar nótában dalolja a távozó: „Amikor majd nem leszek már, akkor tudod, hogy ki voltam néked!”
<o:p> </o:p>
Giccses mondat – de igaz. Életünk utólag kap értelmet. Visszanézve fogjuk föl a jelentőségét azoknak a pillanatoknak, melyeken észrevétlenül siklottunk át, míg éltük.
<o:p> </o:p>
Hétköznapoknak nevezzük – de csak addig, amíg benne vagyunk. Utólag ünnep lesz belőlük! Utólag minden emlékünk piros betűs, felejthetetlen ünneppé válik – amíg éltük, nem is sejtettük, hogy azok.
<o:p> </o:p>
Valójában egy mozifilmet is akkor értesz meg, amikor már másodszor látod. Amikor már ismered a sztori végét, akkor tudod csak igazából felmérni egy-egy jelenet vagy képkocka jelentőségét. Utólag már látod, hogy a sok kis apró eseményből hogyan szövődött a gazdag életmese, hogy egy-egy helyzetnek vagy pillanatnyi döntésnek milyen óriási szerepe volt abban, hogy a végén idáig jutottak a történet hősei. A végéből lehet csak megérteni a mesét – visszafelé.
<o:p> </o:p>
Miért van ez? Miért csak utólag derül ki életünk értelme, miért nem akkor, amikor éljük? A válasz: az éberség hiánya miatt. Félálomban élünk. Csak sodródunk az időben, kábán, unatkozva, elvarázsoltan, jelentéktelen érzelmektől hipnotizálva – s nem látjuk a lényeget.
<o:p> </o:p>
Csak utólag. Amikor felébredünk. Aki azonban éber, annak szeme nyitva van, és nem így él. Számára nincs hétköznap – ünnep minden óra, minden perc. Csodáról csodára lépked, s a legapróbb eseménynek is óriási jelentőséget tulajdonít. Úgy él, mintha már látta volna élete filmjét, s most csak visszanézne – jövőjéből a jelenébe. Mintha képzeletében máris ott állna hozzátartozójának sírjánál, s érezné mindazt, amit csak sok-sok évtized múlva fog érezni.
<o:p> </o:p>
Az „éberség” csak más szó arra, hogy „szeretet”. Aki szeret, annak nyitva van a szeme, és lát. Aki nem szeret, az vak. Ahogy csodálatos nyelvünk mondja: világtalan.
<o:p> </o:p>
Így aztán nyilvánvaló, hogy minden olyan perc, melyet szeretet nélkül élünk, hiábavaló és elvesztegetett idő, rossz álom, melyből – ha felébredünk – nyomasztó emlék marad csupán, és keserűség, hogy elvesztegettük a drága időt.
<o:p> </o:p>
Szeretet alatt önmagam, mások, az Élet, a természet és Isten szeretetét értem. Ez az éberség. Ez az ünnepi élet titka – aki így él, a mese végén ugyanazt érzi és gondolja majd, mint az elején vagy közepén: mert állandóan a lényeget éli. Így aztán maga is könnyebben költözik át a másik világba, ahol elmúlt életének filmjét, akár akarja, akár nem, végig kell néznie. Ez az a bizonyos túlvilági „panoráma” – ahol a lélek nyitott szemmel látja majd azt a földi történetet, melyet homályos szemmel vagy vakon élt végig.
<o:p> </o:p>
Az „életfilm”, melyet a földi események sodrásában nem láttunk, itt a „másvilágon” nem „emlékezés”, hanem „újraélés”. Még egyszer megéled, mintha most történne. Ahogy a moziban sem gondolsz arra, hogy egy régi filmet nézel, mert az átélés jelenvalóvá teszi a történetet – úgy a „túlvilági” panorámát is jelenként éled át. Megint benne vagy, megint fáj, megint elborít az öröm – valónak véled az emlékeidet –, csak most már érted is, amit valaha nem értettél.
<o:p> </o:p>
Ezt az életfilmet lelkünknek az a mélyrétege fényképezte és tárolta, melyet földi életünk során „tudattalannak” neveztünk. Nem „tudtuk”, valójában mi történik velünk. Mert amit életünkről „tudtunk”, az filmünknek a csalóka felszíne volt csupán.
<o:p> </o:p>
Itt azonban, a szellemvilágban a tudattalan tudatossá válik, s mint valami tenger mélyére süllyedt világ a felszínre bukkan s meg lehet nézni, sőt át lehet élni mindazt, ami egykor a földi világban történt velünk – de most már nem lehazudva, hanem valóságosan.
<o:p> </o:p>
Ez az életfilm, melynek hiteles kockái akkor villannak föl először, amikor temetjük azt, akit szeretünk.
Ilyenkor kezdünk tisztán látni...
Ezért megrendítő és szent pillanat a gyász.
(Természetgyógyász Magazin, 2003. június)
 
Oldal tetejére