A beléndek (Hyoscyamus) a kétszikűek osztályába tartozó burgonyafélék (Solanaceae) családjának egyik nemzetsége, mintegy tíz fajjal. Egy- vagy kétéves, lágy szárú, gyakori, általában mérgező növények. A Kárpát-medencében közönséges gyomnövény a bolondító beléndek (H. niger).
A 40-60 cm magas, ágas, szőrös növény főleg parlagokon, szántókon fordul elő, de a fokozott gyomirtó használat miatt erősen megritkult. Nemzetségének egyetlen képviselője a Kárpát-medencében. Nem védett.
Az átható szagú, frissen és szárítva is mérgező növény gyógyászati hatóanyagait a leveléből (Hyoscyami folium) vonják ki, többek között 0,1% körüli alkaloid (0,04% hioszciamin), szkopolamint és atropin tartalmaz. Ez utóbbi többek között pupillatágításra használatos, mert gátolja a paraszimpatikus idegrendszer működését.
A beléndek (Hyoscyamus) a kétszikűek osztályába tartozó burgonyafélék (Solanaceae) családjának egyik nemzetsége, mintegy tíz fajjal. Egy- vagy kétéves, lágy szárú, gyakori, általában mérgező növények. A Kárpát-medencében közönséges gyomnövény a bolondító beléndek (H. niger).
A 40-60 cm magas, ágas, szőrös növény főleg parlagokon, szántókon fordul elő, de a fokozott gyomirtó használat miatt erősen megritkult. Nemzetségének egyetlen képviselője a Kárpát-medencében. Nem védett.
Az átható szagú, frissen és szárítva is mérgező növény gyógyászati hatóanyagait a leveléből (Hyoscyami folium) vonják ki, többek között 0,1% körüli alkaloid (0,04% hioszciamin), szkopolamint és atropin tartalmaz. Ez utóbbi többek között pupillatágításra használatos, mert gátolja a paraszimpatikus idegrendszer működését.
Az árnika a fészkesek (Asteraceae vagy Compositae) növénycsalád Arnica nemzetségébe tartozik. Rendszertani neve (Arnica montana) is elárulja, hogy Európa magasabb hegyvidékeinek növénye. Nemcsak Európában, hanem Szibériában, Ázsiában és Észak-Amerikában is honos. A hegyvidékek régóta ismert, ma már védett gyógynövénye. Az árnika nemzetségének közel harminc faja közül csak kettő él Európa hegységeiben. Hegyvidéki réteken nő, levelei hosszúkás-lándzsásak, többnyire tompák, ülők, épélűek v. kicsit fogazottak, bibéje felfelé megvastagodik s kúp alakú csúccsal végződik. Többnyári szára 0,3–0,6 méter magas 1–5 fészkű, alsóbb levele hosszas fordított tojásdad, és rózsásan csoportosul, a szár középtáján átellenesen. Fészke mirigyes puhaszőrű, virága narancsszínű. Hazánkban ritka és védett fűszer-, és gyógynövény. Az árnikából már a XVI. században előállítottak olyan kivonatokat, amelyeket egyaránt használtak külsőleg és belsőleg különféle betegségek kezelésére. Az egykori Őrségi Nemzeti Parkban volt megtalálható, mára kipusztult hazánk területéről.
Felhasználása Orvosilag azelőtt leginkább mint izgató szert használták, főleg lázas bántalmak miatt kimerült embereknél, gyakran, háziszerül használják zúzott, enyhén gyógyuló, vagy üszkös sebek borogatására, leginkább a belőle készült tea vagy tinktura alakjában. A hegyi réteknek dísze, de hasznos orvosi növény, azért néhol kertben is tartják. Virága (flores Arnicae) és a gyökere (radix Arnicae) erős és kellemetlen fűszerszagú, keserű-csípős ízű. Régebben idegbetegség ellen hathatós izgató szernek használták, sőt külsőleg köszvény, törés, bénulás, általában minden mechanikai ok következtében támadt baj (lelki megrázkodtatás stb.) ellen, de belsőleg ma már nem használatos. Ellenben az Arnicae-tinctura régebben sok betegség ellen nagyrabecsült orvosság volt, a vidéki lakosok még most is gyakran használják.
Gyógyhatása Hatásos gyulladás- és fájdalomcsökkentőként ismert, külsőleg fertőtlenítő, sebgyógyító hatású, kelések, vérömlenyek, csonttörések okozta ödémák, zúzódások, rándulások kezelésére ajánlott. Enyhíti a rovarcsípések okozta viszketéseket, de ismeretes fertőtlenítő hatása is. Reumatikus panaszokra is kiváló gyógyír. A homeopátia a túlerőltetés okozta izomfájdalmak kezelésére alkalmazza. A belőle készült homeopátiás szer sebgyógyító hatású. Az árnika segít a felületi visszérgyulladás gyógyulási folyamatában.
A krém hatóanyag tartalma: 50 mg árnika kivonat (Arnicae tinctura), 0,15 ME (kb. 0,003 mg) indiai kobra kígyóméreg-kivonat (Naja-naja toxin)/g.
A zselatin (a francia gélatineből) egy áttetsző, színtelen, majdnem íztelen szilárd anyag, melyet az állatok kötőszövetéből kivont kollagén irreverzibilis hidrolízisével állítanak elő. Az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, a fényképészetben és a kozmetikumokban széles körben alkalmazzák. A zselatin tartalmú, vagy hasonló állagú anyagokat is zselatinnak nevezik. Élelmiszerekben E441 néven, emulgeálószerként, valamint zselésítő anyagként használják.
A zselatint elsősorban háziállatok (szarvasmarha, ló) csontjából és kötőszövetéből kivont kollagénből, hidrolízis útján állítják elő. A kollagénben található kötések lebontásával keletkezik. Vízzel együtt egy félig szilárd, kolloid gélt alkot. Nagy viszkozitása miatt hűtő hatást fejt ki, és a vízben a kollagénhez nagyon hasonlóan viselkedik.[1] Előállításának módjától nagyban függ a zselatin oldékonysága. A zselatin relatív erős savban is oldható, és az így képzett oldat 10-15 napon keresztül kémiailag inaktív marad, így élelmiszerek, és gyógyszerek külső kérgének előállítására is alkalmazható. A legtöbb poláris oldószerben oldható. Viszonylag szűk hőmérsékleti határok között alkalmazható: a hőmérséklet felső határa a zselatin olvadáspontja, alsó határa pedig a víz olvadáspontja. A zselatin fizikai tulajdonságai nagymértékben függenek a gyártás és elkészítés folyamán alkalmazott hőmérséklettől, az aktuális hőmérséklettől, valamint a koncentrációtól. Viszkozitása 4,4 °C (40 °F) alatt, és magas koncentrációban a legnagyobb.
Évente körülbelül 300 000 tonna zselatint állítanak elő világszerte. A zselatint ipari keretek közt a húsipar, és a bőrgyártás melléktermékeként állítják elő, elsősorban sertésbőrből, sertés- és szarvasmarhacsontokból. Nemrég megjelent a piacon a halakból előállított zselatin, így az ezt tartalmazó előállított élelmiszereket és gyógyszereket a zselatint vallási okok miatt (elsősorban az iszlám halal) kerülők is fogyaszthatják.[3] A hiedelemmel ellentétben a paták és a szarvak nem tartoznak a zselatin alapanyagai közé. Az alapanyagokat különféle finomításnak, valamint savas és lúgos fürdőnek vetik alá, így nyerik ki a hidrolizált kollagént. A folyamat akár hetekig is eltarthat, és a folyamatban alkalmazott vegyületek, hőmérsékleti értékek, és a folyamat intenzitása nagymértékbnen meghatározzák a zselatin minőségét. A zselatin házilag is előállítható: a húson található, magas porctartalmú nyesedékek főzésével a főzővízbe oldott zselatin kerül. Ez a folyamat a pot-au-feu jellegű (húsleves alapú, általában báránynyesedéket is tartalmazó zöldséglevesfélék), francia ételek előkészítésénél népszerű.
Felhasználása A legelterjedtebb zselésítő anyag, ezért élelmiszerekben és gyógyszerekben széles körben alkalmazzák. Állati eredete miatt a vegetáriánus élelmiszerekben, valamint egyes vallási előirányzatok miatt (kóser, halal), hipromellózzal helyettesíthető. Zselatinból készült kapszulákleggyakrabban fagylaltokban, lekvárokban, joghurtokban, krémsajtokban, és margarinban fordul elő. Diétás élelmiszerekben zsírok helyettesítésére is alkalmazzák, mert a szájban zsír érzetét kelti, ugyanakkor kalóriatartalma nagyon alacsony. gyógyszerekben elsősorban gyógyszerkapszulák bevonatalánál használják, mert így a kapszula könnyebben lenyelhető. a fényképészetben az ezüst-halidok emulzióban tartására alkalmazzák. hordozóanyagként is használják, például vizes oldatában a béta-karotin is oldható lesz, valamint enyhe sárgás színt kölcsönöz az oldatnak (elsősorban üdítőitalokban) egyes esetekben gyufafejek kötőanyagaként is alkalmazzák kozmetikumokban való felhasználása esetén általában hidrolizált kollagén néven található meg lőgyakorlatokon a zselatinból készített tárgyak az izomszövettel megegyezően roncsolódnak, így lőszerkísérleti célokra a bábúkat általában zselatinból készítik szinkronúszók a frizura fixálására alkalmazzák, mert a zselatin nem oldódik a medence hideg vizében, így a hajforma megmarad tannin-érzékenységben szenvedő emberek étrendjében a tannin helyettesítésére használják
A kerti mák (Papaver somniferum) fontos kultúrnövényünk. A Kárpát-medencében az étkezési mák magja ízesítő, egyben étkezési alapanyag. Magyarországon étkezési felhasználása igen változatos. A kék mák keresett, amely egészben péksütemények, kalácsfélék felületére kerül szóróanyagként, egyes helyeken a gyúrt és kifőzött tésztafélékre is ilyen módon használják. Amennyiben töltelékként alkalmazzák, úgy többnyire darálva és vízzel vagy tejjel főzve, cukorral (mézzel), citromhéjreszelékkel, mazsolával, kajszi- vagy almalekvárral ízesítve készül. A tészta pedig kelt-főzött (öntött) vagy zsíros (vajas, margarinos) alapanyag. Mondhatni magyar különlegességnek számít a mákos tekercs, amit gyakrabban bejgli (pejgli) néven neveznek, illetőleg a mákos guba (bobajka, gubó). Ezek készítésének módja és időszakos használata vidékenként különböző, főként a karácsonyi ünnepek alatt és a böjti időszakokban fogyasztják. Az évente változó tömegű mákfelesleget olajnyerésre is hasznosítják, finom étkezési és festékolajat nyernek belőle.
Speciális hazai hasznosítás a kicsépelt tokterméktörek (gubó) gyógyszeripari célú feldolgozása. Ebből a nyersanyagból állítják elő a gyógyászatilag fontos, ún. mákalkaloidokat (morfin, kodein, narkotin), amelyek nagyobb részét exportálják.
A még zöld termés megvágása után képződő, megszilárdult tejnedve, az ópium, kb. huszonötféle nagy hatású alkaloidot (például morfint, narkotint, kodeint, tebaint, papaverint) tartalmaz. Az alkaloidok a száraz mákgubóból is kinyerhetőek, fontos gyógyszereket készítenek belőle. Magyar kutató, Kabay János nevéhez fűződik a száraz mákgubóból való kivonási eljárás kidolgozása. A népi gyógyászatban, a zöld terméstok forrázatával a gyermekeket "nyugtatták". Kabay János is ezt az eljárást alkalmazta a világon először. Először a zöld terméstokból vonta ki a morfiumot és a kodein, papaverint. A zöld termésben gondot okozott a klorofill jelenléte, ezért a száraz kicsépelt mákgubót használta fel. A mai drogfogyasztók is ezt az eljárást követik és készítik a mákteát. 2006. január 1-jétől a fehér virágú változata drognak minősül. Ezután szabadon csak a lilás-rózsaszínes változat termeszthető Magyarországon.
A szudáni hibiszkusz (ehető hibiszkusz, tea hibiszkusz, piros sóska, vadhibiszkusz, afrikai mályva, rozella, rosella (Hibiscus sabdariffa) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó cserje. Eredeti hazája Indiától Malajziáig terjedt; mára a világ valamennyi trópusi–szubtrópusi táján és a meleg mérsékelt égövben is termesztik.
Felhasználása A növény minden része ehető. A gyümölcsöt a karibi térségben vízben főzik, hogy üdítő, áfonyaszínű teát nyerjenek belőle. Ugyanitt sörrel kombinálva is forgalomazzák. Használják még: salátákban, lekvárokban (ilyen a híres jamaicai Rosella jam), mártásokban, levesekben, italokban, egyes indiai fűszerkeverékekben, csemegeuborkák, gyümölcslepények, pudingok, szirupok és borok ízesítéséhez. A szárított és porított rosellát íze és színe miatt gyógyteákhoz adják; ilyen tea például a Red Zinger. Virágai is ehetőek, ízük a citrusfélékére emlékeztet. Leveleinek íze a rebarbaráéra emlékeztet: salátákban és currybe adagolják őket. A nagy tápértékű magok sütve a legfinomabbak, vagy őrölten liszt helyett sütéshez használhatjuk őket. Szudánban a magokat erjesztik és „furundu” néven húshelyettesítőként
A kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) egy húsevő növényfaj, amely rendszerint mocsarakban, tőzeglápokon él. A harmatfűfélék (Droseraceae) legelterjedtebb faja, szinte az egész északi féltekén megtalálható – Észak-Európában, Szibéria nagy részén, Észak-Amerika nagyobb területein, Japánban és Új-Guineában is.
A növény rovarokkal táplálkozik, melyeket élénkvörös színe és a leveleit csillogó, cukortartalmú ragadós anyag vonz oda. Ez a táplálkozásmód a tápanyagokban szegény vagy túl savas élőhely hatására alakult ki. A növény enzimekkel bontja le a leveleire ragadt rovarokat és testükből nitrátokat és más tápanyagokat von ki.
Felhasználása A növényben lévő hatóanyagok görcsoldó tulajdonságúak. A kereklevelű harmatfű alapú készítményeknek köhögéscsillapító hatásuk van, amelyet a naftokinon-származékok felerősítenek. Gátolja továbbá a kórokozók szaporodását. A kereklevelű harmatfű enyhe köptető is. A kereklevelű harmatfüvet a légúti megbetegedések kezelésére használják: hörgőgörcsök, hörghurut, erőltetett köhögés, szamárköhögés. Gyakran a pipaccsal és a kakukkfűvel együtt (szirupban) alkalmazzák. Külsőleg történő felhasználásánál a friss növény kivonata hatékony a szemölcsök és a tyúkszem ellen. A növény néha bőrkiütést és nyálkahártya-irritációt, de hányingert és véres hasmenést is okozhat. Belső használatnál gyomor-vagy nyombélfekély esetén kerülje az éhgyomorra való fogyasztást, inkább a hígított formában használja.
A papája, papaja vagy dinnyefa a Carica nemzetségbe tartozó fa. Gyümölcse szintén papája vagy papaja néven ismert. A növény az amerikai kontinens trópusi területein őshonos, Mexikóban évszázadokkal a klasszikus mezoamerikai kultúrák előtt már termesztették. A dinnyefát a térítők közötti trópusi területek gazdag talaján termesztik. A mintegy 10 m magas fa tetején a levelek egy csokorban helyezkednek el. Az apró, zöldes színű porzós virágok önállóan vagy kettes-hármas csoportokban, a törzs felső részén találhatók. Termése nagy, 20-30 cm-es, érett állapotban narancssárga bogyótermés, amely 5 kg-ot is nyomhat.
Felhasználása A papája gyümölcs bizonyos emésztési zavarok (gyomorsav-termelési elégtelenség, emésztési problémák miatt kialakuló migrén, felfúvódás, hasnyálmirigy-elégtelenség) kezelésében is ajánlott. Kivonatát a bél különféle élősködői ellen (Oxyuris, Ascaris, Ancylostom) valamint ér- (visszértágulatos fekély, aranyér) és bőrproblémák (tályogok, sebek és különféle bőrbetegségek) esetén alkalmazzák. A papája hatóanyaga élősködőellenes szer, amelynek nyugtató hatása van az emésztőrendszerre. Elősegíti a fehérjék, a zsírok és a cukrok emésztését, a gyomorsav mennyiségétől függően. Ödémagátló és sebgyógyulást serkentő tulajdonság is jellemzi. Jóllehet a növény mérgező hatását mind a mai napig nem jelezték, a dinnyefából készült termékek, hatásuk miatt, csak orvosi rendelvényre kaphatók. Felléphetnek velük szemben allergiás tünetek, valamint módosulhatnak tőlük a véralvadási tényezők.
A párlófű (Agrimonia) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó nemzetség. Virágzatuk sárga szirmú virágok alkotta füzér, csészeleveleik alatt horgas csúcsú serték vannak. Az érett terméseket vadállatok terjesztik, melyeknek szőrébe a serték beleakadnak. Magyarországon két faja él, a közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) és a szagos párlófű (Agrimonia procera). Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria L.) 15-100 cm magas évelő. Egyéb elnevezései: apróbojtorján, patikapárlófű, agrárnyom, királyné asszony káposztája, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, koldustetű. Európa szerte elterjedt növény, a napos, száraz helyeket: mezőket, út és erdőszéleket kedveli. Egy ógörög monda szerint Mithridatész Eupator király fedezte fel a növény gyógyhatását, latin neve innen származik. Már az ókori Egyiptomban ismert és tisztelt növény, egészen a középkorig tisztelték mágikus erejét.
Gyógyászati felhasználása A drogot (Agrimoniae herba) a növény szárított virágos, föld feletti része szolgáltatja. Jellegzetes, enyhe szaga és összehúzó, kesernyés íze van. Tartalomanyagai: fő hatóanyaga a cserzőanyag (10%), valamint kovasav (10-12%), továbbá flavonoidok, keserűanyagok, nyálka és illóolaj. Gyógytulajdonságai: összehúzó, epeműködést szabályzó és epehajtó, étvágyjavító, vizelethajtó, antibiotikus hatású és gyulladásgátló. Gyógyászati felhasználásai: belsőleg vastagbélgyulladás, hasmenés esetében alkalmazzák, amikor is négyóránként kell itatni a beteggel teát. Fertőző hasmenésnél is igen hatékony, mivel helyileg úgy hat, mint az antibiotikum. Gyulladásnál mérsékli a gyulladást és egyben a kórokozókra is hat. Gyomorfekélynél is nagyon hatásos.
Festő pipitér A festő pipitér (Anthemis tinctoria) a fészkesek (Asteraceae) családjának csövesvirágúak alcsaládjába tartozó növényfaj. Európában és Nyugat-Ázsiában honos, így hazánkban is. Észak felé egészen Skandináviáig hatol. Angliába és az Egyesült Államokba úgy hurcolták be. Bokrosan növekedő, többnyire 20–50 cm magas, ritkábban akár 60–70 cm-re is megnövő, gyengén szőrös szárú gyomnövény. Szárnyasan osztott lomblevelei elliptikusak, többnyire ülők, gyéren szőrösek, a fonákjuk szürkészöld. A szeletek lándzsásak, előre néző fogakkal. Virágzata hosszú kocsányon fejlődő, mintegy 3 cm széles, magányos fészkekből áll. A vacok félgömb alakú, a pelyvalevelek lándzsásak, a fészekpikkelyek nemezesen szőrösek. A 12–25, aranysárga nyelves virág legfeljebb 10 mm hosszú. A csöves virágok hímnősek, öt összeforrt sziromlevéllel – porzólevelük is öt van. A magház alsó állású. A 2–4 mm hosszú kaszattermések kopaszok, mindkét oldalukon 5–7 hosszanti bordával.
Felhasználása Régebben festőnövénynek használták (timsóval pácolt virágaiból sárga festéket nyertek); újabban sziklakertekbe ültetik. A népi gyógyászatban korlátozottan terjedt el: a magvaiból készült olajjal Észak-Amerikában fülbetegséget, süketséget kezeltek; a zöld növényi részek hatóanyagai gyulladáscsökkentők és serkentik a havi vérzést.
Az olajfűz vagy ezüstfűz illetve keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) az rózsavirágúak rendjébe ezen belül az ezüstfafélék családjába tartozó növényfaj. Téves az olajfa elnevezés, mivel nem tartozik az olajfafélék családjába.
Díszfaként, vagy sövényként ültetett tövises, illatos virágú fa, illetve cserje. Levelei, hajtásai ezüstfehér színűek, tojásdad alakúak, keskenyek, lándzsás alakúak, ép szélűek. Termései az úgynevezett csontárok, borsó méretű, vékony húsú, savanykás ízűek. Drogja (Elaeagnin) alkaloidát tartalmaz. Magas vérnyomás elleni tea készül a leveleiből, de nem forrázva, hanem áztatással langyos vízben 6-8 órán keresztül.
Kínában és Japánban őshonos, dísznövényként és bogyójáért ültetik. A nyers, pirosra érett gyümölcs lédús, kellemesen savanykás. Japánban lekvárt, bort csinálnak belőle, süteményekbe használják. Dugványról szaporítva a negyedik évtől terem. Fiatal hajtásai könnyen törnek, ezért elég szöszmötölős a bogyók szedése. Egy nagy, a gyümölccsel együtt megehető magja van. Rokona a nálunk is gyakori keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és a homoktövis (Hippophaë rhamnoides).
A kerti ruta (Ruta graveolens) a Balkán-félszigeten honos, de dísz- és gyógynövényként nálunk is elterjedt félcserje. Európa D-i és Afrika É-i sziklás részén terem vadon, Európa egyéb részében gyakran kertbe ültetik, itt-ott el is vadul. 90 cm magas; virágzata álernyős, levele 2-3 szárnyaltan szabdalt, levélkéje fordított tojásdad. Erős balzsamos illatú és nagyon keserű füvében a keserű extraktivumon kívül olyan csípős párolgó olaj van, hogy frissében a bőrön orbáncféle gyulladást okoz.
Felhasználása Leveleit és a virágzó növényt gyűjtik. Erősítő és gyógyító hatásánál fogva igen sokoldalú a felhasználása, bár csak kisebb adagot szabad belőle venni, mert gyomor- és bélgyulladást okozhat. Vértódulásnál, kábultságnál és szédülésnél használhatjuk. Ez a tea ajánlható továbbá légzési nehézség, szívdobogás, hisztérikus görcsök esetében. Túlfeszített munka, izomkimerültség eseteiben hatásos, látási gyengeséget szüntető szer. A szemgyógyászatban gyulladásoknál alkalmazzák. Alkoholos kivonatát gyomorfájás, menstruációs zavar, vesehomok, fehérfolyás és idegbántalmaknál is használhatjuk. A tinktúra vízbe cseppentve toroköblítő. A ruta veszélyes növény, mivel nagymértékben csökkenti a szervezet enzimfunkcióit és rákot okozhat.
A borágó (Borago officinalis L.) egy fűszernövény; a magyar népnyelv
uborkaszagú fűnek is nevezi. További népies nevei: borrach, borrágó,
borvirág, báránynyelv, hegyes útifű, kerti ökörnyelv, pirítófű, ürömfű, ökörnyelv.
30-75 cm-re növő, egynyári növény. Könnyen szaporodik, a házikertekben
a magról állandóan felújul. Az idősebb növényeket fele hosszukra
visszavágva új hajtásokat hoznak. Szárait, leveleit és a virágok csészéjét
serteszőrök borítják. Virága égszínkék, néha rózsaszín vagy fehér színű.
Ötszirmú, csillag alakú virágaiból kilógnak a fekete porzók.
Felhasználása
Csillag alakú virágait akkor hullajtja el, amikor azok ehetővé válnak.
Használhatjuk őket salátákba, savanyúság eltevésénél, de köretek és
sütemények díszítésére, a legtöbb esetben szárítva is. Kellemes, enyhén
sárgadinnyére emlékeztető illata jól illik a limonádéhoz.
Fiatal, zsenge levele apróra vágva gyenge ízű levesekhez, hideg italokhoz,
krémsajtba, szendvicsek ízesítésére, mártásokhoz, salátákhoz és
sószegény diétához alkalmas.
Gyógyhatása
Kitűnő tulajdonságai főleg kalcium- kálium- és és egyéb ásványi
só-tartalmának köszönhető.
Flavonoidokat, alkaloidokat és némi illóolajat tartalmaz. Magjában sok
a gamma-linolénsav: ez az értékes zsírsav csökkenti a vér zsír- és
koleszterin-szintjét.
Teának főzve jó vizelethajtó; főleg vese- és hólyagbántalmak esetén
ajánlott. A borágó leveleinek forrázata serkenti a stresszre reagáló
mellékvesék működését, tehát alkalmazható például pánikbetegség
esetén szorongás oldására.
Ezenkívül az egyik "pikkelysömör" nevű betegség elleni készítmény egyik
FŐ hatóanyaga a Fumarie Herba(füstikefű)vel egyetemben... a készítmény receptje:
3 dl 96%os alkohol(patikában megvásárolható) 15-18 szál uborkaszagú
fű 5-7 szál füstikefű
Az egészet beletesszük egy befőttesüvegbe jól megnyomkodjuk,
lezárjuk, 3 hét múlva kinyitjuk és a folyadékot a pikkelysömörre
kenjük... napi 3-4 alkalommal... Garantáltan eltűnteti!
Ki ne ismerné a trópusok jelképét, a hosszú törzsű kókuszpálmát, mely
akár 30 méter magasra is megnőhet, és levelei elérhetik az 5 méteres
hosszúságot. Amit fogyasztunk, az a tojás alakú termés, szakszóval a
csontár, mely akár 1-2,5 kg-os is lehet. Ebben található a termés magja,
a dió, mely barna héjú. A maghéjban találjuk a kókuszvizet, mely édeskés
ízű. A héj belső része a fehér kókuszbél. Ázsiában a piacokon vízben
tárolják darabolva, hogy ne száradjon ki, és elrágcsálhassuk a
kókuszdarabokat. Külön megvehetjük a kókuszitalt is.
A kókusz belét a trópusokon általában frissen fogyasztják, de előfordul,
hogy szárítva vagy reszelve használják. A reszelt kókuszbél a kofra,
melybe mi is beleforgatjuk a kókuszkockát vagy a kókuszgolyót. A vízbe
áztatott és kipréselt kókuszbélből készül a kókusztej, melyet frissen
adnak az ételekhez, vagy kókusztejport készítenek belőle. A
kókuszbélből készül a kókuszzsír is, sütéshez kiváló. (Azért nevezzük
zsírnak, mert szobahőmérsékleten szilárd, inkább a zsírra hasonlít,
mintsem az olajra.
Frissen, üdítőként fogyasztják a még zöld kókusz levét. A virágzatból
csepeg a pálmanedv, ebből pálmabort, ecetet, pálmacukrot készítenek.
Az alkoholos kókuszlikőr itthon is kapható, a Pina Colada nagy nyári
kedvencünk. Kókusz csipszet is lehet kapni bioboltokban.
A kókusz tartalmaz magnéziumot, kálciumot, cinket és vasat is. Telítetlen
zsírsavakban gazdag, ezért a szívbetegségek kialakulásának esélyét is
jelentősen csökkenti. Kiváló csonterősítő. A hindu néphagyomány szerint
99 féle betegség gyógyítására jó a kókusz.
A kókuszlé vizelet- és hashajtó, vértisztító és emésztést segítő hatású.
A dohány (régies nevén tabak vagy tubák) a növények egy nemzetsége
(Nicotiana), a burgonyafélékhez tartozik.
Szárított leveléből készülnek a dohánytermékek (bagó, cigaretta, szivar,
szivarka, pipadohány, burnót).Searchtool right.svg Bővebben: dohányzás
A dohánytermékek mindegyike tartalmaz nikotint, így rendszeres
fogyasztásuk esetén függőség alakul ki, melyről igen nehéz leszokni. A
nikotin erős idegméreg, mely serkenti a szívműködést (megnő a
vérnyomás és a pulzus), élénkíti az agyat és az izmokat, de amint ez a
hatása elmúlik a túl nagy kihasználtság miatt fáradtság tünetei
jelentkeznek. A nikotin serkenti az adrenalin és a dopamintermelést, így
az agy „felpörög”. Rendkívül toleráns anyag, ezért amint a szervezet
hozzászokik (akár 1-2 nikotinbeviteli alkalom után ) folyamatosan
nagyobb adagra van szüksége. Amennyiben ez nem történik meg, az
élettevékenységek gyengülése figyelhető meg, rosszullét, a nikotinfogyasztás iránti vágy stb.
A nikotinbevitelnek több módja is van:
* a legelterjedtebb, a cigaretta
* a svédeknél és az amerikai baseball játékosoknál rendkívül közkedvelt snus (snüssz)
* a legártalmatlanabb a tubák burnót
A dohányzás káros az egészségre! Tudósok megtalálták a dohánylevelek felhasználásának egészséges
módját, miután olyan, génmódosított növényt termesztettek, mely az
egyes típusú cukorbetegség gyógyítására alkalmas gyógyszert tartalmaz.
A tudósok által előállított, génmódosított dohányban olyan
gyulladáscsökkentő proteineket találtak, mely jelentős előrelépést
jelenthet az egyes típusú cukorbetegség kezelésében. A növény további
gyógyszerkísérleteknek is ígéretes alapanyaga lehet, mivel
génállománya könnyen módosítható, illetve könnyen termeszthető.
Kék-zöld alga
A kék-zöld alga, vagy más néven spirulina az egyik legprimitívebb algafaj.
a Cyanobacteria családból. A kereskedelemben Spirulina maxima és
Spirulina platensis néven ismertek széles körben. Ez az alga természetes
környezetben tenyészik Közép-és Dél-Amerika tavaiban, de kereskedelmi
célokra tartályokban tenyésztik Ázsiában, Hawaiin és Kaliforniában. Az
Aphanizomenon flos-aquae-t (Szuper kék-zöld alga) a Klamath tóban,
Oregon államban tenyésztik.
Az elmúlt 10 évben elsősorban étkezési célokra használták, mivel sok
fehérjét, valamint vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz.
Néhány sportoló kipróbálta a kék-zöld algát, hogy növelje az
energiaszintet, az állóképességet, javítsa a fehérjeszintézist és a
regenerálódást. Mindazonáltal a jelek szerint ez a kiegészítő azok
számára lehet inkább hasznos, akik bizonyos tápanyagok hiányának
esetén, pl. vitaminokból és ásványi anyagokból nagyobb mennyiséget
igényelnek, nem pedig azok számára, akik teljesítmény növekedést
várnak, pl. egy kis pörgető hatást edzés vagy valamilyen verseny előtt.
A kék-zöld alga étrendkiegészítőként is beszerezhető világszerte a
bioboltokban, mint energiaszintet és állóképességet javító anyag. Ez igaz
is lehet, ha amúgy alultáplált vagy. Tápanyagtartalmát tekintve
végeredményben egyfajta multivitaminnak tekinthető. Azonban egy
átlagos embernek nem fog olyan plusz energiát biztosítani, mint pl. egy
gyermeknek a harmadik világból.
Angosztúra latin neve: Angostura trifoliata. syn. Cusparia febrifuga, Galipea officinalis
Dél-Amerikában (Brazíliában, Kolumbiában) honos cserje, vagy fa.
Barnásszürke kérge (angosztura cortex, angosztúra kéreg) a fűszer.
Gyengén fűszeres illata, sokáig tartó keserű, zamatos íze miatt a
likőrgyártás (a nevezetes Angosztúra-keserű) egyik speciális alapanyaga.
(Ma már helyettesítik a Gentiana lutea – Sárga tárnics gyökérkivonatával)
Felhasználása
Illóolaj, angoszturin, keserű anyag, gyanta, növényi savak és alkaloidok
(kuszparin, galipin).
* a gyógyszeriparban, emésztést elősegítő, görcsoldó, hasmenés elleni elixír, tinktúra
* az élelmiszeriparban keserű likőrök, gyógyborok, a háztartásokban
bólék készítéséhez használják
*Az indiánok a kéreg porát a vízbe szórva a halak elkábítására is használják.
A madárberkenye (Sorbus aucuparia) a rózsafélék családjába tartozó növényfaj.
A dombvidékektől a havasokig megtalálható, egész Európában elterjedt,
a nyirkos, savanyú erdőket kedveli, de városokban díszfaként is ültetik.
A 15 m magas fának karcsú koronája, és felfelé törő ágrendszere van.
Kérge szürkés, sima, levelei sötétzöldek, páratlanul szárnyaltak, a
levélkék ferde vállúak, erősen fogazottak. Virágai lapos bogernyőben
nyílnak, melyből kerek termései, élénkvörös színre érnek be. A nagy
termésekkel bíró var. edulis termése ehető, ezt termesztik is.
Felhasználása
A dércsípte érett bogyókat gyűjtik, száraz, napos helyen aszalják.
Lekvár, zselé készítésre, süteményekbe, húsételek, vadhúsok mellé
mártás, és borkészítésre. Gyógyhatása
Gyenge vizelet- és hashajtó, vesekőképződés és húgyúti betegségek
ellen. Friss gyümölcsét vitamin pótlására fogyasztják. A berkenyevirágból
enyhe hashajtó, és vizelethajtó hatású tea készíthető. Cukorpótszerként
is használják
Őshazája Peru, Argentína és Chile, a spanyolok hozták be Európába a
17. században. 1-3 méteresre nő, erősen citromillatú, kedveli a napot,
a sok vizet, a hidegre érzékeny. Leveleivel halat, szárnyast fűszereznek,
zöldséges páclevek, saláta öntetek része. De lekvárhoz, pudinghoz,
italokhoz szintén használják.
A CEDRON TEA a dél-amerikai népek egyik legkedveltebb itala. A tea
készítéséhez használt növény hazájában vadon terem, de termesztik
Dél-Európában és Észak-Afrikában is. A citromra emlékeztető zamatú,
természetes frissítő hatású ital. Étkezések után egy-egy csésze tea
elfogyasztása segíti az emésztést, enyhe görcsoldó hatású.
A CEDRON TEA a dél-amerikai népek egyik legkedveltebb itala. A tea
készítéséhez használt növény - Aloysia triphylla, Lippia citridora-,
hazájában vadon terem, de termesztik Dél-Európában és Észak-
Afrikában is. A citromra emlékeztető zamatú, természetes frissítő hatású
ital. Jó hírnévnek örvend Európában és Afrikában. Étkezések után egy-egy
csésze tea elfogyasztása segíti az emésztést, enyhe görcsoldó hatású.
Ördögszekér
(növ., ördogkeringő, ördögnadrág, ördögrakolya, macskatövis, iringófű,
szamártövis, szamárkóró, Csapónál szunyogtövis, Eryngium
Tourn.), ernyős, tövises kóró, ritkán kis cserje v. fa. Levele töviskésen
fogas, karéjos v. sallangos, ritkán ép. Virágzata fehér v. kékellő,
gömbölyű v. füzérforma, sűrü ernyő, hosszu tövises hegyelevelek fogják
körül, termését pelyvanemü pikkelyek takarják. 100-nál több faja,
Dél-Afrika kivételével, a melegebb s a mérsékelt földövön honos,
leginkább Észak-Amerikában és Európa déli részén; hazánkban 4 faja
terem. Az E. campestre L. 15-50 cm. magas, tövises, fehérlő kóró,
széltében csaknem akkorát terjed, mint hosszaságában s ha a tövön
kivágják vagy elszakad, a vihar magával kergeti, a mezőn kering-
bolyong, innen ered sokféle, részint ördöngős elnevezése (Steppenhexe).
Levele szárnyas sallangu, tövisesen fogas, virága fehér v. zöldes.
Gyökere gyenge szagu, édes-nyálkás ízü, majd olyan mint a sárgarépa,
később gyengén fűszeres, orvosságnak használták. Főzeléknek, gyenge
hajtása pedig salátának vagy spárgának készthető. Európa É-i partjain
errea célra az E. maritimum L. fajjal élnek. Az E. amethystinum L.
hazánkban a tengermelléken gyakori, másutt kertbe ültetik, mert
szúróssága ellenére is csinos, szép ametisztkék szinü. Szép az E. planum
L. (kék tövisk, temondád-góré, temondád-fű) is, kiváló magyar babonás
fű, az anyókák a gyermek hideglelését gyógyítják s boszorkányt űznek
vele (boszorkányűző fű Barnánál). Az E. Graecum Link és E. viride Link
tövi levele Görögországban saláta és orvosság.
Tájékoztatunk, hogy oldalunk a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket használ.
A CanadaHun.com további használatával ezt elfogadod. Az adatvédelmi (GDPR) törvény értelmében, valamit kötelező megjelenítenünk. Valószínű, hogy már 100+ másik ilyet elfogadtál...rajta hát.
