Felsősök, középiskolások: Tankönyvek, szemléltetőanyagok, kötelező olvasmányok.. -

Ötödikeseknek

A matek órák kezdtek egy kicsit ellaposodni, néhány diákom csak fizikailag volt jelen, így gondoltam kicsit felrázom az osztályt, ezért találtam ki a Matekvárat.
Élvezték a mesés környezetet, nagyon jó csoportmunka alakult ki, és még a lajhárok is nagyszerűen dolgoztak.

Íme a körítés, röviden:

Egyszer volt, hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy Matekvár.
Ebben a várban lakott az összes művelet. Azonban egy gonosz varázsló elvarázsolta a várat, és a varázslatot csak úgy tudjuk feloldani,ha elvégezzük az összes műveletet a feladatlapról.

 

Vegyes

Vegyes ppt-k. Rendszertan, energiaforrások, elektromos áram szállítása.

 

Simonyi helyesírási verseny

Sziasztok!

Remélem valaki hasznát tudja venni a Simonyi Zsigmond Helyesírási verseny régebbi feladatainak. (5. osztály)

Csatolás megtekintése Simonyi Zsigmond Megyei forduló 1999. 5.o..doc

Csatolás megtekintése Simonyi Zsigmond Megyei forduló 2000. 5.o..doc

Csatolás megtekintése Simonyi Zsigmond Országos forduló 1999. 5.o..doc

Csatolás megtekintése Simonyi Zsigmond Országos forduló 2000. 5.o..doc

Csatolás megtekintése Simonyi Zsimond Területi forduló 1999. 5.o..doc

Csatolás megtekintése Simonyi Zsimond Területi forduló 2000. 5.o..doc

 

Matekból ötös oktatóprogram

Matekból ötös oktatóprogram
ingyenes gyakorlófeladatok 5.osztályosoknak


http://www.tantaki.hu/demo/gyakorlok/matek5/player.html

 

Az Aranybulla egy oldala

Aranybulla mozgalom: A királyi hatalom korlátozását és a nemesi jogok rögzítését tartalmazó alaptörvény könyv kiadását 1222. május 29.-én az aranybulla mozgalom kényszerített ki II. Andrástól. A mozgalomban részt vettek a nagybirtokosok, mert sérelmezték, hogy András a merániai lovagoknak adományoz címeket, birtokokat, amellett részt vettek benne a szerviensek is, mert a királyi földek eladományozásával magánföldesúri függésbe kerülhettek, és amellett szolgálati földjeiket örökbirtokká akarták alakíttatni. A két réteget összekötötte az is, hogy egyaránt felháborította őket András pénzügyi politikája: az adó- és vámemelések, az évente többszöri pénzrontás, illetve a regále szedés zsidóknak történő bérbeadása.

Az Aranybulla: Az arany függő pecséttel ellátott királyi oklevél 31 cikkelyének egyik része a király korábbi pénzügyi és birtokpolitikájára vonatkozott. Az ide tartozó cikkelyek tiltották az idegenek részére történő további birtokadományozásokat, és a bárki részére történő méltóság és hivatal halmozásokat. Emellett az évenkénti pénzrontást, és a regálék zsidóknak történő bérbeadását is tilalmazta. Az Aranybulla legfontosabb másik része rögzítette a bárók és főként a szerviensek jogait. A jogok közt fő helyet foglalt el, az egészen 1848-ig érvényben lévő nemesi adómentesség, és a szerviensek szolgálati birtokainak örökbirtokká nyilvánítása (Ez alapján a szerviensek szabadon rendelkeztek földjeik felett, melyet örökíthettek és az ősiség törvény megjelenéséig el is adhattak.) Ugyancsak a szervienseket védte az a cikkely, mely tiltotta, hogy a király bírói ítélet nélkül fogadhasson le egy nemest. Emellett előírta az évente megtartott fehérvári panasznapot és azt, hogy a szerviensek is közvetlenül fordulhassanak a királyhoz igazságtételek ügyében. Az Aranybulla szabályozta a nemesek hadba vonulását is, és előírta, hogy a nemes saját költségén csak a király szavára, és csak akkor köteles hadba vonulni, ha az országot külső támadás éri. A rendeletet királyi betartását az ellenállási záradék garantálta, mely kimondta, hogy a nemesek a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak, ha a király az Aranybulla rendelkezéseit megszegnék.

Az Aranybulla főbb pontjai:
1. Évi törvénynap Fehérváron;
2. Szerviensek személyének és birtokainak védelme;
3. Szerviensek és az egyház adómentessége
4. Szerviensek birtokainak öröklését szabályozta
7. Szerviensek hadkötelezettségének szabályozása (csak védekezésnél)
11. Idegenek tisztségviselése (csak az országos tanács beleegyezésével)
15. Tilos a beszállásolás a szerviensekhez
16. Tilos a tisztségek öröklése
17. Szolgálattal szerzett birtok elidegeníthetetlen
18. Várjobbágyok és idegenek szabadságának rögzítése
20. Tized fizetése csak terményben
23. Pénzről: olyan legyen, mint III. Béla alatt és csak egyszer lehet évente rontani
24. Zsidók tisztségviselése tilos
26. Tilos idegennek földet adományozni
30. Tisztségek halmozása tilos (kivéve: király, királyné, nádor, bán)

Az Aranybulla bekerült hazánk azon sarkalatos törvényei közé, amelyek betartására későbbi királyaink koronázási esküt tettek. A magyar nemesi jogok rögzítése a későbbiekben még két törvénnyel lett teljes: az 1267-es dekrétumokkal (IV. Béla idején: nemeseknek nevezet szerviensek jogainak megerősítése, fehérvári törvénylátó napokra megyénként 2-3 nemes meghívása) illetve 1351-ben az ősiség törvénnyel (Nagy Lajos idején: a köznemesség védelmében a nemesi föld bárók által történő eladásra kényszerítésének megakadályozása)




Az 1231. évi Egyházi Aranybulla: Az 1222-es Aranybulla korlátozta az egyházi sókereskedelmet, és a tizedet csak terményben rendelte el beszedni. Emellett az adómentesség körébe sem vonta be a papságot. Így az egyház 1231-ben egy újabb Aranybulla kiadására kényszerítette a királyt, melyben helyreállították az egyház sókereskedelemre és tizedszedésre vonatkozó korábbi kiváltságait (tizedet pénzben is lehet szedniük) illetve az adómentességet kiterjesztették a papságra is. Emellett az egyházi falvakat a megyei ispán, az egyházi személyeket és házassági ügyeket pedig a nádor bíráskodása alól vonták ki. Ezen dokumentum is kapott ellenállási záradékot, mely a mindenkori esztergomi érsek számára engedélyezte a király kiközösítését, ha az uralkodó megszegné a rendeletet.

Utódlás: 1224-ben kibékült Bélával, és 1226-ban neki adta Erdélyt, Szlavóniát pedig Kálmán nevű fiának biztosította. Később 1234-ben, harmadszor is megnősült, és I. Aldobrandino itáliai őrgróf leányát, Estei Beatrixot vette feleségül. Az új királyné 1235-ben András halálakor gyermeket várt, akinek apja állítólag nem a sír felé hajló király, hanem Dénes nádor volt. A gyermeket külföldön szülte meg, 1236-ban. Az ekkor született Utószülött István lett az utolsó Árpád-házi király, III. András apja. A trónon végül Béla fia követte, akinek egy sok problémával küzdő országot kellett átvennie. A királyi birtok eladományozások miatt meggyengült királyi hatalom megnehezítette dolgát. (A mértéktelen eladományozások ellen III. Honorius pápa is felemelte szavát, amikor 1225-ben figyelmeztette II. Andrást, ennek veszélyeire.)

 

Tatárjárás

Tatárjárás: A tatárok Mongólia területéről az 1220-as évek elején indultak meg Európa felé, és 1223-ban a Kalka folyónál nagy győzelmet arattak az orosz fejedelmek seregei felett. IV. Béla már 1235-ben értesült a tatárok megjelenéséről, amikor Julianus barát a volgai magyarok felderítésére szervezett expedíciójáról hazatérve beszámolt neki a furcsa és vad mongolok Volga vidéki portyáiról, ám ekkor még a mongol fenyegetés távolinak tetszett. Viszont alig két évvel később, amikor 1237-ben Julianus újra keletre indult, már Szuzdalból vissza kellet fordulnia, mert a tatárok birtokolták az egész dél orosz sztyeppét. Később 1240-re már Kijev is elesett, így IV. Béla már kénytelen volt komolyan venni a mongol fenyegetést, és körbevitette az országba a véres kardot, nemesi felkelést hirdetve.

A tatárok három támadási irányban törtek Európára: az északi szárny Orda és Bajdár vezetésével Krakkó és Boroszkó (ma Wroclaw) irányában, a fősereg Batu kán vezetésével a Vereckei hágón át, a déli szárny pedig Kadánnal és Szubatájjal az élen az Ojtozi-szoroson át, Pósa erdélyi vajda seregein áttörve, Erdélyen keresztül özönlötte el Kelet-Európát. A Vereckei-hágónál aratták első nagy győzelmüket, amikor diadalmat arattak a betörést megakadályozni próbáló Tomaj Dénes nádor csapatai felett. A második nagy csata már Pest előtt zajlott a mongolok és Csák Ugrin kalocsai érsek vezette páncélos sereg közt. A tatárok győzelme közben Pesten a népharag a tatárokkal hasonló életmódot folytató kunok ellen fordult, és mivel a tatárok kémjeinek gondolták őket, megölték királyukat, Kötönyt. Válaszul a kunok a Duna-Tisza közén és a Szerémségen át kivonultak az országból. A döntő ütközetre Muhi mezején (Felső Tisza vidék) került sor. A magyar sereg Kálmán herceg és Csák Ugrin parancsára a Sajó partján szekértábort állított fel, ám a tatárok át tudtak kelni a folyón és 1241 április 11-én bekerítették a tábort. A csatában elesett az ország két érseke, a nádora és három püspöke. Kálmán herceg ugyan ki tudott törni, de később belehalt sérüléseibe.

A muhi vereség után a tatárok 1241 áprilisa és decembere közt elfoglalták Pestet, majd Dunáig törve birtokba vették a Magyar Királyság egész keleti felét, így IV. Béla először Pozsonyban, majd onnan Ausztriába kényszerült menekülni. Az osztrák herceg azonban fogságba ejtette a királyt, és egy pár évvel azelőtti békeszerződés ürügyén kizsarolt tőle három, az osztrák határ mellett fekvő megyét. A király és a családja végül az Adriai-tenger partján fekvő Trau várában talált menedékre. Az uralkodó továbbra is próbált segítséget szerezni a pápától, a francia királytól és a német-római császártól, de nem járt sikerrel.



1241 végén a tatárok a hideg időjárás miatt átkelhettek a befagyott Dunán, erőfeszítéseket tettek hogy tatár szokás szerint kézre kerítsék az uralkodót személyesen. Kádán bele is kezdett Trau ostromába, ám 1242 tavaszán a mongol sereg váratlanul elvonult, romba döntött országot hagyva maga után. A kivonulás oka még vita tárgyát képzi a történészek körében. Lehetséges, hogy Ögödej mongol nagykán halála miatt a kánválasztásra sietett Batu, hogy részt vegyen az ilyenkor szokásos küzdelmekben.

 

A tartományi hatalom kialakulása III.András és az őt követő Károly Róbert alatt

III. András (ur.: 1290-1301)

Rokoni kapcsolat: II. András utószülött István néven született fiának gyermeke. Anyja Tomasina Morosini velencei patríciuscsalád sarja volt.

Belpolitika: A királyi váraknak 1290 körül alig több mint ötöde volt csupán a kezén, és a négy legerősebb tartományúri család együttesen több várat birtokolt, mint a király. Ilyen körülmények között különösen szüksége volt III. Andrásnak a klérus és a nemesség támogatására. András magyar királlyá koronázását még az egyházi vezetés és néhány tartományúr összefogásának köszönhette, a koronázás után azonban egy másfajta szövetség kezdett kialakulni, az egyház, a nemesség, és a király között.

III. András első törvénykönyve: A hatalmas országrésznyi birtokokat uraló bárók ellen a nemesség az egyház és a király összefogásában születtek meg az 1290. szeptember elején Óbudán tartott országgyűlésen, az 1290/91-es törvények. A törvénycsomagot alkotó harmincnégy cikkelyből tizenkilenc közvetve vagy közvetlenül a magánhatalmat kiépítő főurak ellen szólt és számos cikkely hívatott megerősíteni az egyház és a köznemesség jogait. Hatályon kívül helyezték azon okleveleket, melyekben a bárók a kisebb nemesektől vagy papoktól birtokaik eladását kényszerítették ki. Előírták, hogy a megyék élén álló bárói rangú ispánok csak a köznemességet képviselő szolgabírákkal közösen dönthessenek. Mindemellett a király ígéretet tett arra, hogy az országos hatáskörű vezetőket – nádort, tárnokmestert, alkancellárt és országbírót – csak a nemesség tanácsa alapján fog kinevezni.

A köznemesség támogatása mellett, III. András a szászokat, és a városokat is próbálta megnyerni, megerősíteni. (Erre példa a szász gerébek nemessé tétele, illetve a tordai és Pozsonyi kereskedők számára 1291-ben kiadott kiváltságlevél) Azonban a koronázást követő konszolidáció 1292 táján megtört, mert a valódi hatalom a bárók kezében maradt, és az országtanácsot is ők uralták.

Külföldi trónkövetelők: Kun László halála után Habsburg Rudolf német király Magyarországot megürült hűbérnek nyilvánította és 1290. augusztus 30-án kelt oklevelében fiának, Albertnek adományozta. Rudolf arra alapozta igényét, hogy a tatárjárás idején IV. Béla katonai segítség fejében hűbérül ajánlotta fel Magyarországot. Rudolf nem vette figyelembe, hogy a tatárjárás idején II. Frigyes nem küldött segítséget IV. Bélának, így a felajánlás is semmissé vált. Nagyobb csatára nem került sor, két kisebb erőkkel vívott ütközet – Nagyszombat és Bécs mellett – magyar győzelemmel végződött. 1291. augusztus 26-án Hainburgban megegyezés jött létre a béke feltételeiről, melyre augusztus 28-án a két uralkodó letette az esküt. A béke értelmében Albert kötelezte magát az elfoglalt magyar várak és területek visszaadására, III. András viszont beleegyezett, hogy a visszaadott várak többségét Ausztria biztonsága érdekében leromboltatja. A hainburgi béke voltaképpen külpolitikai siker volt, ez a siker azonban a belpolitikában a visszájára fordult. A Kőszegiek visszakapták elvesztett váraikat, azonban tartományúri hatalmuk megtartása érdekében nem szándékoztak lerombolni azokat.

Egyre veszélyesebb trónkövetelők lettek a nápolyi Anjouk is, mivel 1292-ben V. István lánya Mária, Magyarországot fiára, Martell Károly hercegre ruházta, aki birtokok odaígérésével kezdett magyar híveket toborozni. Elsőkként a Kőszegiek álltak oldalára, így III. András haddal indult ellenük, ám kellő erő hiányában mégsem mert megütközni Kőszegi Ivánnal. A békekötés után visszafelé vonuló királyon rajtaütöttek a lázadók és kíséretével együtt foglyul ejtették. Az ország koronás uralkodója ismét fogoly lett. Bár András rövid időn belül kiszabadult, az eset azt jelezte, Magyarország az anarchia szélén áll. Martell Károly váratlan halálával az Anjouk rövid időre visszavonultak követeléseiktől, annál is inkább, mert Martell Károly fia Caroberto (Károly Róbert) 1295-ben még csak 7 éves volt. III. András kis időhöz jutott, amit úgy használt ki, hogy feleségül vette Habsburg Albert lányát Ágnest és így békét kötött az osztrákokkal.

III. András második törvénykönyve: János kalocsai érsek vezetésével 1298 nyarán létrejött országos gyűlés a pesti domonkosok kolostorában ült össze és fő célja az volt, hogy cselekvő királyi hatalmat állítson az anarchiával szemben. A gyűlést ismét pontokba szedett dekrétum kiadása követte, melyek például elrendelték az elfoglalt királyi és királynéi birtokok visszaadását, és a királyi hatalom és tekintély helyreállítását. A törvények azonban nem segítettek abban a királynak, hogy az megfelelő katonai hatalommal rendelkezzen. Emiatt III. András új taktikába kezdett, és a két legveszélyesebb tartományúr – Csák Máté és Kőszegi Miklós – ellen öt másik tartományúrral fogott össze (köztük volt Aba Amádé nádor is) Az új alapokon stabilizált központi hatalomnak végül sikerült behódolásra kényszeríteni fő ellenfeleit. 1299 első felében Kőszegi Miklós és Kőszegi Henrik, majd 1300-ban Kőszegi Iván és Csák Máté is hűségét nyilvánította III. András felé.

III. András halála: 1300-ban, amikor az Anjouk királyjelöltje Károly Róbert 12 éves lett, a dinasztia a tengermelléki Subićok megnyerés után Dalmáciai Spalatoban magyar földre léptette az ifjú trónkövetelőt. (1300 augusztus elején) Az esemény után 5 hónappal azonban teljesen váratlanul meghalt a mindössze 36 éves III. András (1301 január 14-én) A rövidesen elterjedő hír szerint megmérgezték, de valószínűbb, hogy valamilyen gyorsan ölő betegség okozta halálát.



Az Árpád-ház kihalása: III. András halálával kihalt az Árpád-ház is, és az ország néhány évre a tartományurak (Csákok, Abák, Kőszegiek, Kánok, Borsák) illetve a külföldi trónkövetelők harcának színtere lett. Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó és Anjou Károly közül, ez utóbbinak sikerült megtartania a hatalmat, és 1301 május 13-án, majd 1309-ben és 1310-ben is magyar királlyá koronáztatta magát. A külföldi vetélytársak kiszorítása után a pápa támogatásával sorra leszámolt belső ellenségeivel, a tartományurakkal is. Az Abákkal a Rozgonyi csatában (1312) Borsa Kopasszal egy sikeres hadjáratban, Csák Mátéval pedig egyszerű kivárás segítségével végzett. Győzelmei után pedig 1310-től megkezdte a királyi hatalom megerősítésének politikáját, melynek eredményeként uralma végére, vagyis 1342-re, Magyarország erős és egységes európai hatalom lett.

 

Magyarország és környezete Hunyadi Mátyás korában

Magyarország és környezete Hunyadi Mátyás korában

 

Mátyás király gazdaság- és külpolitikája--Tanári mellékletek

GAZDASÁGPOLITIKA

Trónra lépésekor Mátyás üres államkincstárat örökölt, így az állam számára szükséges bevételeket elő kellett teremtenie. Ezért megváltoztatta az adózás rendszerét.
Eddig annyi kiváltság volt érvényben, hogy a királyi jövedelem nem volt elegendő az állam fenntartásához, így az új adók fizetése alól senki nem kapott mentességet.




1. ábra Mátyás aranyérme

1467-ben a kapuadó helyett bevezette a kincstári adót, a füstpénzt, melyet már nem telkenként, hanem háztartásonként kellett fi - zetni. Az összeg maradt a Károly Róbert által kivetett 20 dénár, de már családonként. Mivel a kapuadó telekre, a füstpénz családra vonatkozott, egy telken pedig több család is élhetett, így többszörösét fizethették annak, amit eddig fizettek. A telkes jobbágyok mellett beszedette az adót a zsellérektől, a jobbágytelken élő nemesektől is.

A rendkívüli hadiadót évente többször is kivetette, melyet háborúra fordított. Azért volt rendkívüli az adó, mert az országgyűlésnek évről évre meg kellett szavaznia a kivetését. Összege 1 aranyforint volt háztartásonként, azaz ötszöröse a füstpénznek (kb. egy hízott disznó ára).

A harmincadot átkeresztelte koronavámra, így az eddigi kiváltságosoknak – akik nem fizettek harmincadot – is kellett fizetniük.

Mátyás jövedelmét a kincstári adó, a rendkívüli hadiadó, a sómonopólium, a koronavám, a pénzverés és a bányakamarák haszna biztosította. Kisebb tételekkel szerepelt még a városok, illetve a szászok, a zsidók, az erdélyi románok adója.

Mátyás jövedelme tehát 700–800 ezer forint lehetett, melynek összege változhatott attól függően, hogy a rendkívüli hadiadót hányszor szedte be egy évben.
Európa többi államával összehasonlítva, a bevétel jelentősnek számított. Például Anglia uralkodói sem rendelkeztek sokkal több jövedelemmel. Az állami adók terhét Nyugat-Európában a váro-



2. ábra A királyi kincstár bevételei az 1470-es években (becslés alapján)

sok polgársága viselte, Magyarországon pedig a polgárság fejletlensége miatt a jobbágyok.

Mátyás évi jövedelme nem állandó összegű volt, mert sokszor rendszertelenül folytak be az adók.

„Életében mind az egész ország reá kiált vala Mátyás királyra, hogy… felette igen telhetetlen vala; megnyúzná és megönné az országot a sok vámokkal és nagy rovásokkal (egy portára eső adómennyiség), mert négyször rója vala minden esztendőben az országot.” (Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól, 1575)

A központosítás alapvető feltétele, hogy a királynak legyen elég jövedelme ahhoz, hogy függetlenedni tudjon a rendektől. Ehhez szükséges a városok fejlettsége, hiszen ők fizetik az adók jelentősebb részét, mely akkor nálunk elmaradt Nyugat-Európához képest. Mátyásnak korszerű zsoldosserege, államapparátusa, kiváló szakemberei voltak, de fi zetésük meghaladta az ország teherbíró képességét. Csak a fekete sereg évi zsoldja elérhette a fél millió forintot.

KÜLPOLITIKA

Az állam megnövekedett erejét Mátyás külpolitikai terveinek megvalósítására fordította.

Zsigmond császárhoz hasonlóan erős középeurópai birodalmat akart létrehozni. Mátyás terjeszkedő politikája miatt azonban állandóan összetűzésbe került a Jagellókkal (cseh, lengyel területek), a Habsburgokkal, hol pedig kettejük szövetségével. Hadi sikerei miatt diplomáciailag elszigetelődött, mert a környező államok féltek egy nagy közép-európai állam létrejöttétől.

Az őt megválasztók viszont azt várták tőle, hogy folytatja apja török politikáját, de Mátyás nem vállalkozott törökellenes támadó hadműveletre, mert az ország ereje nem volt ehhez elég, ezért védekező politikát folytatott.

Külpolitikáját tehát három nagy irány jellemezte. III. Frigyest, a Német-római Birodalom császárát visszaszorítani nyugaton. A cseh királyi címet megszerezni azért, hogy legyen esélye a német-római császári címre – ez az északnyugati irány. A törökökkel szemben pedig délen védekezni.

AZ OSZTRÁK KAPCSOLAT, HÁZASSÁG

1458-ban azért nem koronázták meg Mátyást, mert a Szent Korona III. Frigyesnél volt. A viszszaszerzése Mátyás számára hosszabb ideig tartott, hiszen a bárók egy része még 1459-ben Frigyest választotta magyar királlyá. Végül 1463-ban megkötötték a bécsújhelyi szerződést, majd 1464-ben megtörtént a koronázás. III. Frigyes a Szent Korona visszaadásáért 80 000 aranyat kért, és azt a feltételt szabta, hogy ha Mátyás törvényes fiú örökös nélkül hal meg, akkor a Habsburgoké legyen a magyar trón (a szerződés aláírásakor Mátyás felesége gyermeket várt).

„Továbbá … a Szent Koronát, amit a néhai igen fenséges Erzsébet királynő a néhai jó emlékezetű László királlyal együtt császárunknak, az említett Frigyesnek, megbízható kezébe átadott és az eddig hűségesen megtartotta és megőrizte, nehogy idegen kézbe kerüljön, … a mondott Mátyás királynak, fiunknak és az ő magyar királyságának kegyesen viszszaadtunk…

Továbbá … elhatározott és végeztetett, hogy ha a magyar királyság megüresedik, mert az előbb mondott Mátyás király ágyékából nem származnak törvényes fiak vagy unokák, mi … vagy fiunk…, vagy, ha többeket hagytunk hátra, közülük az egyik, akit az a királyság királyának választott, Magyarország ama királyságának élére állíttatnak vagy állíttatik.” (1463. évi bécsújhelyi szerződés)

Az 1470-es években újra kiéleződtek az osztrák–magyar ellentétek, a határviták a cseh harcok kapcsán. Mátyás azt szerette volna elérni, hogy Frigyes ismerje el őt cseh uralkodónak. Amikor a császár 1477-ben Ulászlót ismerte el választófejedelemnek, Mátyás hadat üzent a császárnak. Ezután sikerült elérni a békekötést és az elismerést. A szerződés szerint Frigyes még 100000 Ft hadisarcot is fizet Mátyásnak. Mivel a pénz 1482-ig nem érkezett meg, így újabb támadás indult az osztrák tartományok ellen. 1485-ben elfoglalta Bécset, áthelyezte székhelyét Budáról Bécsbe, és felvette az „Ausztria hercege” címet. Hiába hódította meg Alsó-Ausztriát, hiába volt választófejedelem, mégis Frigyes fia, Miksa lett a német király. 1487-ben Bécsújhely elfoglalásával pedig véget értek a harcok. A költséges háborúk nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az osztrák hódításokat nem sikerült elismertetni, a területről befolyó jövedelmet pedig az itt állomásozó hadsereg emésztette fel.

CSEH POLITIKA

A cseh kapcsolatok 1457-ben kezdődtek, mikor Mátyás Podjebrád György cseh kormányzó, később király segítségével szabadult a fogságból, és eljegyezte annak lányát, Katalint, majd feleségül vette.




3. ábra Magyarország Mátyás korában

1461-ban a felvidéki cseh huszita uralom felszámolása kezdődik meg, mely a következő évben befejeződik. A vezér, Giskra birtokot kap Arad megyében, hadseregének egy részét pedig Mátyás szolgálatba fogadta.

A pápa kiátkozta a huszita Podjebrádot (1466), keresztes hadjáratot hirdetett ellene, melyben Mátyás részt vett. Ezzel 1468-ban kezdetét vette a csehek ellen 10 évig tartó háború. A cseh királyi cím megszerzése lett a cél, mert ez vezethetett a német-római császári cím elnyeréséhez, hiszen a hét választófejedelem egyike volt a cseh király. A cseh rendek királlyá választják Mátyást Olmützben (1469), de egy másik király is van, a lengyel Jagello Ulászló, akivel osztoznia kell. Végül több hadjárat és tárgyalás után 1479-ben aláírták a békét Olmützben, melyben kölcsönösen elismerték egymást cseh uralkodónak, Mátyás Szilézia, Morvaország és Lausitz királya lett, Ulászló Csehországé. Mátyás cseh politikája voltaképpen sikeres volt, az már az ausztriai politika következménye, hogy nem választották meg német-római császárnak.

TÖRÖKELLENES POLITIKA

A törökkel szembeni politikát az aktív védelem jellemezte. A déli határt biztosítani kellett, a török betörésnek pedig Mátyás igyekezett elejét venni. Nagyobb hadjáratot nem indított a király a török ellen, hiszen egyedül esélye sem lett volna visszaszorítani őket a Balkánon, az európai segítség pedig legtöbbször csak szóban érkezett. A széles európai összefogás nem valósult meg.

„Gondoskodjanak mások a saját ügyeikről, mi is gondoskodunk a magunkéról: gondoskodunk pedig úgy, hogy ha már senki nem gondol a fenyegető veszedelemmel, ne mi legyünk az elsők, akik belepusztulunk… Mert senki vádja nem érhet bennünket, amiért ekkora teher alatt megállni nem tudunk, még ha akarnánk is!”

(Mátyás levele a pápához)

A szultán, II. Mehmed sorra bekebelezte Szerbiát majd Boszniát, így az a két ország lett az Oszmán Birodalom része, mely eddig (1463) felfogta a törökök csapásait. Mátyás ezután támadó hadjáratot indított, visszaszerezte 1463-ban Jajcát, mely a magyar védelem egyik pillére lett, 1464-ben Szreberniket, Bosznián pedig megosztozott a törökkel. Újabb határkiigazítás történt 1476-ban Szabács elfoglalásával. A király kettős végvárrendszert épített ki a déli határ mentén, melyet karban kellett tartani, mert a várak kivédték a portyákat, innen indítottak délre betöréseket (bár ezek nem rengették meg az Oszmán Birodalmat), a nagyobb támadásokat felfogták addig, míg a felmentő sereg megérkezik. A török erősségekkel közvetlenül állt szembe Szörényvár, Orsova, Nándorfehérvár, Szabács, Szrebernik, Jajca, Klissza. A második vonalba tartozott Karánsebes, Lugos, Temesvár, Pétervárad, Bihács, Zengg. Persze ez nem jelentette azt, hogy a török ne tudott volna akár Karintiáig vagy Erdélybe behatolni. Ilyen betörés történt 1479-ben Erdélybe, ahol Kenyérmezőnél győzelmet aratott Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda.

1481-ben Mátyás mélyen behatolt a törökök által megszállt területre, de félt attól, hogy két tűz közé kerül (III. Frigyes, török), ezért a pápától kért biztosítékot, hogy Frigyes ne támadja hátba. Mivel nem kapta meg az ígéretet, ezért nem folytatta a törökellenes harcot. 1483-ban békét kötött 5 évre a szultánnal – II. Bajaziddal, aki békésebb természetű volt, mint elődje – mely nem jelentett igazi békét, de a nagyobb hadjáratok szüneteltek.

ÖSSZEGZÉS

Mátyás uralkodása alatt jutott el a középkori magyar állam a csúcsára, vált európai nagyhatalommá. Az ország gazdaságilag erősödött, de még nem érte el a nyugat-európai színvonalat. Az eredmények átmeneti jellegűek voltak, mert nem a társadalom fejlettségének voltak köszönhetőek, hanem a király személyének, többek között ezért halála után az ország összeomlott.

„De mihelyt meghala, minden ember ottan dicsírni kezdé őtet. Mert mindjárt meg kezde bomlani a békesség az országban. Ottan megelevenülének a törökek is, és az ország egyik nyavalyából a másikba esék. Akkoron kezdé minden ember megismerni, micsoda jeles fejedelem volt volna az Mátyás király. És akkoron kezdének mind az emberek mondani: de csak élne Mátyás király, bár minden esztendőben hétszer róná meg az országot.”

(Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól, 1575)



1. SZ. MUNKALAP

I. Magyarázza meg a szavak jelentését!

koronavám: a harmincad helyett bevezetett regálé, az áru értékének 3,33 %-át kellett fizetni

szász: erdélyi német

államapparátus: államhatalmat gyakorló szervek összessége

1. Tegye megfelelő sorrendbe az alábbi mondatokat!

4. Ha egy telken több család lakott, akkor az adó összege eloszlott a családok között.

1. Mátyás a bevételek növelése érdekében új adófajtát vezetett be.

7. Így Mátyás Károly Róbert kapuadójának többszörösét szedte be füstpénzként.

3. A kapuadót telkenként kellett fi zetni, összege 20 dénár volt.

5. Ezzel szemben a füstpénz nem telkenként volt 20 dénár, hanem kéményenként.

2. Károly Róbert kapuadója helyett a füstpénzt kellett fi zetni a jobbágyoknak.

6. Tehát, ha egy telken több család lakott, akkor annyiszor 20 dénár volt a bevétel.

2. A tankönyvi táblázat segítségével (2. sz. ábra) töltse ki az ábrát! Írja be, milyen jövedelmekből származott Mátyásnak bevétele, ezeket miben kellett fi zetni, és mennyi volt az éves összegük!


2. SZ. MUNKALAP

1. Igazak vagy hamisak az állítások? A megfelelő helyre tegyen x-et!


2. Az előző feladat hamis állításaiból készítsen igaz állításokat a megfelelő elemek kicserélésével!

Mátyás Zsigmondhoz hasonlóan erős közép-európai birodalmat akart létrehozni.

Mátyás állandóan összetűzésbe került a Jagellókkal és a Habsburgokkal.

Mátyás nem folytatta apja török politikáját, mert a török ellen ritkán/nem vezetett támadó hadjáratokat.

Mátyás külpolitikájának három iránya volt: nyugaton a német-római császárságot visszaszorítani, északnyugaton megszerezni a cseh királyi címet, délen védekezni a török ellen.

3. SZ. MUNKALAP

1. A szövegbeli jelentés

A) Keressen szinonimát (hasonló jelentésű) az alábbi szavakhoz! A szövegbeli jelentésüket vegye figyelembe!


B) Keresse meg az alábbi szavak ellentétes jelentésű megfelelőit! A szövegbeli jelentésüket vegye figyelembe!


2. Az osztrák kapcsolatokról és háborúkról szóló bekezdés lényegét fogalmazza meg öt mondatban!

pl:

Mátyásnak vissza kellett szerezni III. Frigyestől a koronát, erről a bécsújhelyi szerződésben megegyeztek.

Az ellentétek az 1470-es években újra kiéleződtek Mátyás cseh hadműveletei miatt.

III. Frigyes nem ismerte el Mátyást választófejedelemnek, ezért újabb hadjárat indult.

Mátyás jelentős területek foglalt el, pl. Alsó-Ausztriát.

Mátyás hiába foglalta el Bécset is, a hadjáratok nem hozták a várt eredményt, Mátyásból nem lett német-római császár.

4. SZ. MUNKALAP (4)

1. Kösse össze az összetartozó évszámokat, eseményeket, személyeket stb! (Egy adathoz több állítás is tartozhat.)


2. Fogalmazzon meg minél több kérdést a következő két mondathoz!

A cseh királyi cím megszerzése lett a cél, mert ez vezethetett a német-római császári cím elnyeréséhez, hiszen a hét választófejedelem egyike a cseh király. A cseh rendek királlyá választják Mátyást Olmützben (1469), de egy másik király is van, a lengyel Jagello Ulászló, akivel osztoznia kell.

pl:

Mi volt Mátyás király célja?

Miért akarta Mátyás megszerezni a cseh királyi címet?

Mikor választották Mátyást a csehek királlyá?

Ki a másik cseh király?

Melyik uralkodócsaládból származik Ulászló? stb.

5. SZ. MUNKALAP

1. A Történelmi atlasz és a tankönyvszöveg segítségével nevezze meg az alábbi vaktérképen a számokkal jelölt várakat!

2. A törökellenes politikára vonatkozó tankönyvszöveg segítségével írja be a hiányzó kifejezéseket!

Mátyás török politikáját apjával ellentétben az aktív védekezés jellemezte. Azért nem vezetett támadó hadjáratokat, mert segítség nélkül nem lett volna esélye a győzelemre. Európa államai viszont nem nyújtottak elegendő segítséget. Miután a török egyre északabbra hatolt a Balkánon, Mátyás kénytelen volt támadást indítani. Ekkor megszerezte Jajcát és Szreberniket. Jelentős győzelmet aratott 1476-ban Szabácsnál, majd 1479-ben Kenyérmezőnél. A védelem megerősítésére építette ki délen a kettős végvárrendszert. Végül 1483-ban békét kötött a törökkel, mely a nagy hadjáratok szünetelését jelentette.

6. SZ. MUNKALAP

I. Tanulmányozza a Mátyás külpolitikájával kapcsolatos kronológiát! Ezzel párhuzamosan kísérje végig a tankönyv térképén az eseményeket!

a) Keresse vissza a kronológia adatait a tankönyvszövegben, és amelyek csak a kronológiában találhatók meg, azokat duplán húzza alá az első oszlopban!

b) Húzza alá azokat az eseményeket a táblázat második oszlopában, melyekre nem talál utalást a térképen!


II/A Gyűjtse ki a kronológiából, hogy Mátyás kivel és mikor volt jó viszonyban!

pl. 1461 Mátyás feleségül veszi Podjebrád György cseh király lányát.

II/B Gyűjtse ki a kronológiából, hogy Mátyás kivel és mikor került összetűzésbe!

pl.

1463 A törökök feladják Jajca várát.

1464 Mátyás a boszniai Zvornikot ostromolja, de felhagy vele.

1467 Mátyás támadást indít III. István moldvai vajda ellen, mert támogatta az erdélyi lázadást.

1474 A szendrői bég kirabolja és felgyújtja Váradot.

1474 Boroszlónál Mátyás vezetésével meghátrálásra kényszerítik az egyesült cseh-lengyel seregeket úgy, hogy a magyar sereg szorult a várba, mégis a támadók kértek békét.

1479 Kenyérmezőnél Kinizsi és Báthory által vezetett sereg megveri a törököt.

1480 Mátyás elfoglalja a stájerországi Radkersburgot.

1480 Mátyás fegyverszüneti tárgyalásokat folytat II. Mehmed szultánnal.

1481 Mátyás szeretne egy III. Frigyes ellenes szövetséget Svájccal, Franciaországgal.

1482 A magyar seregek visszafoglalják Kőszeget (1445 óta osztrák kézen).

1484 A magyar sereg elfoglalja az alsó-ausztriai Korneuburgot.

1487 Bécsújhely elfoglalásával lezárul Alsó-Ausztria meghódítása.

1. Írja át Heltai Gáspár szövegét mai köznyelvre!

„De mihelyt meghala, minden ember ottan dicsírni kezdé őtet. Mert mindjárt meg kezde bomlani a békesség az országban. Ottan megelevenülének a törökek is, és az ország egyik nyavalyából a másikba esék. Akkoron kezdé minden ember megismerni, micsoda jeles fejedelem volt volna az Mátyás király. És akkoron kezdének mind az emberek mondani: de csak élne Mátyás király, bár minden esztendőben hétszer róná meg az országot.”

pl:

Amint meghalt, azonnal minden ember dicsérni kezdte, mert a békesség azonnal megszűnt. Megélénkültek a törökök is, és az ország egyik bajból a másikba esett. Ekkor kezdték az emberek megismerni, hogy milyen nagy fejedelem volt Mátyás. És ekkor kezdték mondogatni, hogy jobb lenne, ha élne Mátyás király, és évente hétszer vetne ki adót.

2. A tankönyvszövegben található térkép segítségével válaszoljon egész mondatban a következő kérdésekre!

a) Mely területeket csatolta Mátyás Magyarországhoz?

Mátyás a Stájer hercegséget, az Osztrák főhercegséget, a Morva őrgrófságot, Lausitzot, Sziléziát csatolta Magyarországhoz.

b) Mely birodalmakkal volt határos Magyarország?

Magyarország a Német-római császársággal, Lengyelországgal, Moldvai fejedelemséggel, Havasalföldi fejedelemséggel, Oszmán Birodalommal volt határos.

c) Hol és mikor kötött békéket Mátyás?

Mátyás 1463-ban Bécsújhelyen, 1477-ben Korneuburgban, 1479-ben Olmützben kötött békét.

d) Mikor törtek be a törökök az országba, milyen irányból és merre haladtak?

A törökök kétszer törtek be délről Erdélybe, először 1474-ben Várad felé, majd 1479-ben Kenyérmező felé. Egyszer pedig az ország délnyugati részénél 1470-ben a Német-római Császárság irányába.

e) Mikor és hol került sor csatára III. Frigyes seregeivel osztrák területen?

Mátyás 1480-ban Radkersburgnál, 1485-ben Bécsnél, 1487-ben Bécsújhelynél ütközött meg III. Frigyes csapataival.

f) Mely cseh területeknek lett uralkodója Mátyás?

Mátyás Sziléziának, Lausitznak és a Morva őrgrófságnak lett az uralkodója.

3. Események, szereplők

A) Tegye időrendbe a felsorolt eseményeket úgy, hogy a táblázat oszlopába beírja a sorszámokat! Segítségül használja a tankönyvi szöveget és térképet!


B) Egészítse ki a táblázatot a tankönyv szövege és térképe segítségével!


4. Írjon egy diákparlamentre 8–10 mondatos hozzászólást arról, hogy miért fontos az idegen nyelvek ismerete! Építse bele a Mátyás királyról írottakat (nem szó szerint)!

„… minden levelet, amelyet különfelé küld, … vagy a neki szóló leveleket, bárhonnan érkeztek, azonnal átfutja szemeivel. Mert hát igen sok nyelvet tud: bírja a latint… kitűnően érti és jól beszéli a bolgár nyelvet… ez nagyon kevéssé különbözik a tót nyelvtől, amely igen széles területen használatos, és igen sok változata van. Mátyás király is jól tudja ezt, s így van aztán, hogy a cseh, lengyel, rutén, dalmata, bolgár, krétai, szerb, rác és sok másféle származású emberekkel tolmács nélkül tud beszélni. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy mindezeknek a nyelveknek a tót a törzse. A német nyelvet még mint gyermek a börtönében tanulta, s idősebb korára még jobban begyakorolta magát, a német fejedelmekkel való folytonos érintkezése révén…”

(Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs…)

5. A következő forrásrészletek segítségével kb. 15 mondatban mutassa be Mátyást mint hadvezért! Figyeljen arra, milyen taktikákat alkalmaz a király, és vajon miért?

„Ezután erős hadi sereggel bejárta Szerbia nagyobb részét, s e földet tűzzel-vassal felette megdúlva, szerencsésen visszatért. E hadjáratok után még meg sem száradt lovainak verejtéke, megtámadta a bosnyák királyságot… Jajca természeténél fogva és magas falai révén is igen erős várát megvette erővel, a föld más várait pedig feladás által.”

(Thuróczi: Magyar krónika – 1463–64-es boszniai hadjárat)

„Éjjel-nappal vívja hadigépekkel, ágyúval, azonkívül támadásokkal, ajánlatokkal, csellel zaklatja. Végre a vár kapitánya, Haram bég találkozót kért a királytól… A király tisztességgel fogadta… Hogy haszontalan henyéléssel ne teljék a téli táborozás, ugyanakkor még huszonhét szomszédos helységet is elfoglalt.”

(Bonfini: Mátyás király – 1463–64-es boszniai hadjárat)

„Tudta, hogy Pannóniát gyakori becsapásokkal teljesen elpusztítják (ti. a törökök), hacsak le nem rontja vagy hatalmába nem keríti azt a várat (Szabácsot). Ezért… nagy sereggel indult s oly elhatározással, hogy vagy életét veszti, vagy megszerzi a várat… Tábort ver…, minden reményét a gyorsaságba és a kemény télbe veti. Reméli ugyanis, e kettő megakadályozza, hogy a török segítséget kapjon… az új vár köré ostromtornyokat meg ércágyúkat vonat, deszkapalánkkal és árokkal veszi körül, hogy se bevinni, se kihozni ne lehessen semmit. Majd éjszakai ostromba kezd. Nem mulaszt el semmi cselt, semmi fáradságot. Nem hagy pihenést a várbelieknek… hosszú ostromlással kifárasztotta ugyan az ellenséget… elvonulást színlelt… túlsó oldalról támadtak… gyors csapatot küldött vissza… az ellenséges várat elfoglalták… A király parancsára másnap nem gyújtják fel, hanem mindent újjáépítenek.”

(Bonfini: Mátyás király – Szabács bevétele)

„A csillagok megkérdezése és jóslata után ez év elejétől kezdte tehát ostromolni a király Bécset, mert tudta, hogy a csillagok most Frigyesnek kedvezőtlenek. Minden igyekezetét ennélfogva arra irányította, hogy… a dúsgazdag város erővel vagy kiéheztetéssel meghódoltassa. Tudta ugyanis, ha birtokába keríti e gőgös várost, ez mindenképpen győzelmének örök emléke lesz. A felső részen egészen a város közelében emeltetett erősséget… Azután megostromolja és kirabolja a külvárosokat. A katonák körös-körül feldúlják és felgyújtják a kies fekvésű falvakat… a kegyetlen éhség már gyötörni kezdte a lakosságot… Ezalatt a király hol a külvárosokat, hol meg a Duna szigetéből a falakat támadta: naponként harcot kezdeményezett; olykor egyedül, egy szolga kíséretében körüljárta a falakat, s néhány polgárt meg is szólított… Védőtetőket, tornyokat, ágyúkat s más hadigépeket vitetett a falakhoz. Éjnek idején az egyik külvárost elfoglalják, nagy részét felgyújtják.”

(Bonfini: Mátyás király – Mátyás elfoglalja Bécs városát)

 

Mátyás király hadserege--1. fejezet - B Tanári útmutató Szövegértés-szövegalkotás 6.

Mátyás király hadserege

A 15. században az urak seregei gyakran korszerűtleneknek, megbízhatatlanoknak számítottak.
Mátyás is tapasztalhatta, hogy uralma mindaddig ingatag, amíg saját rendelkezésű fegyveres ereje kicsi.
1464-ben a 2500 királyi zsoldossal szemben a főuraknak 12 000 katonájuk volt.
Ezért Mátyás egy tőle függő, jól fi zetett sereg felállítására törekedett. (A „fekete sereg” jelzőt csak a király halála után kezdték használni a sereg megnevezésére. A feltételezések szerint a király temetésén viselt fekete szalag miatt.)
A sereg magvát cseh, lengyel és német zsoldosok alkották, de voltak közöttük rácok, svájciak és természetesen magyarok.
Mátyás négy fegyvernemet alakított ki: nehéz- és könnyűlovasság, gyalogság, tüzérség és a dunai hajóhad.
A haderő magva körülbelül 6 000 fő volt, amely háborúban 15–20 000 főre növekedett.
Mátyás bevételei jelentősek voltak, kb. 700 000 aranyforint évente (egy forint egy szarvasmarha ára). Ez a had azonban óriási kiadást jelentett a kincstárnak.
Egy páncélos havi 3, egy gyalogos pedig 2 aranyat kapott zsoldként.
A korszak legfontosabb fegyverneme a lovasság volt. Mátyás csatáit elsősorban ők nyerték meg.
Szerepe alapján kettős felépítésű: nehéz- és könnyűlovasság.
A nehézlovasok fő fegyvere a lándzsa és a kard volt. Kiegészítette a buzogány, a bárd, a tőr és védőfegyverként a pajzs.
A hadsereg egyik legérdekesebb és legnagyobb létszámú fegyverneme a könnyűlovasság lett, akiket Mátyás huszároknak nevezett. Hadászati elképzeléseiben fontos szerepet kaptak. Felismerte, hogy nehézlovasságát nem kockáztathatja minden ütközet során, gyalogsága pedig eleinte nem volt elég erős.
Az egyetlen lehetséges megoldást választotta: a török hadszíntér barbár, kegyetlen harcmodorát, a portyázást honosította meg a nyugati hadszíntereken is.
A könnyűlovasság fő fegyverei a szablya, a kopja és az íj. Ezek kiegészültek buzogánnyal, csákánnyal. Védőfegyverként pajzsot, sisakot és láncinget használtak.
A fekete sereg volt az első magyar hadsereg, ahol lényeges szerep jutott a gyalogságnak, melynek védelmét a harci szekerek biztosították.
A husziták kétlovas, oldalt deszkapalánkkal védett, fegyverekkel felszerelt harci szekerekkel törték meg a lovagi seregek erejét. Mátyás átvette és továbbfejlesztette ezt a harcmodort. Seregében körülbelül 10 000 szekér volt.
Gyalogságában négy féle fegyverzetű katona küzdött.
Elsőként a puskások vették fel a harcot az ellenséggel, majd a
pajzsos és páncélos gyalogosok következtek. Az ellenség támadásának megállítása után a könnyű szálfegyverrel harcoló, ún. drabantok támadtak az ellenségre.
Ezek között voltak a király híres számszeríjász és parittyás katonái.
A tüzérség tudatos fejlesztését már Hunyadi János elvégezte.
Mátyás megőrizte ezeket az eredményeket, de várostromnál a könnyebb fa ostromgépeket, vagyis a faltörő kosokat és a hajítógépeket fontosabbnak tartotta az ágyúknál.

Huszárok




Mátyás hadvezére:

Mátyás állandóan fejlesztette flottáját. 1476-ban a teljes dunai
flottának 364 hajója volt, közöttük 16 nagyméretű, 44 evezős gálya és 34 naszád.
Egy-egy gályáról 4 db ágyú és 300 kézi lőfegyver okádta a tüzet.
A naszádot 18 evezős mozgatta, egy ágyút helyeztek el rajta.
A tűzerőt 18 kézifegyver növelte. Az egész hajóhad személyi állománya 7300 főből állott, közülük 2600 hajós volt.

FELADATLAP

1.
Mátyás király híres hadsereget hozott létre. Mit olvastál, hallottál már róla? Írd le két-három mondatban, majd mondd el társaidnak!
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

2. Olvasd el a címet, a kiemelt szavakat, mondatokat, nézd meg a képeket! Miről fog szólni a szöveg?
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

3. Dolgozzatok csoportokban! Olvassátok el a kijelölt szövegrészt, és minden mondat mögé írjátok oda a következő jelek egyikét!
√ már ismerted, tanultad
+ új ismeret, de érted, amit olvasol
- nem így tudod, nem így emlékszel
? nem érted, amit olvasol, kérdéseid vannak
* ki szeretnéd egészíteni az olvasottakat

4. Beszéljétek meg a csoportban, hogy kinek mely ismeretek voltak újak!

5. A szöveg segítségével magyarázd meg a következő szavak jelentését!
a) harci szekér
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
b) drabant
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
c) faltörő kos
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
d) naszád
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

6. Foglald össze minden bekezdés tartalmát egy-egy mondatban!
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

7. Beszéljétek meg a csoportban, ki hogyan fogalmazta meg a bekezdések tartalmát!

8. Az előbb megfogalmazott mondatok segítségével írjátok le a szöveg vázlatát!
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

9. A képekhez készíts 2–3 mondatos magyarázatokat, vagy írj rövid kémjelentést Mátyás seregéről! (A két feladat közül csak az egyiket oldd meg!)
1.,
2.,

..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

10. I vagy H betűvel jelöld, hogy az alábbi megállapítások igazak vagy hamisak!

 

Fekete sereg zászlaja

Fekete Sereg

A fekete sereg Mátyás király állandó zsoldoshadseregének magja. Először csak Mátyás király halála idején (1490) nevezték így, nevét talán az egyik vezetőjéről, Lehoczky János vitézről kapta, aki 1459-ben állt Mátyás szolgálatába, ekkortól számítjuk a fekete sereg fennállását. Más elméletek szerint a „fekete” nevüket onnan kapták, hogy Mátyás halálakor a katonák vállukon fekete szalagot viseltek. Mások szerint, azért lett fekete sereg a fekete sereg, mert fekete páncélt viseltek. Bizonyos emberek szerint meg azért fekete a fekete sereg, mert a holló ami Mátyás címerállata volt, az is fekete.



A fecskefarkú zászló a Corvinák egyikében, a Philostratus krónikában fennmaradt miniatúra alapján készült, amely Mátyás fiának Corvin Jánosnak 1485-ös bécsi bevonulását ábrázolja. A zászlón a fekete szín valójában fehér (ezüst), de a képen az ezüst festék oxidálódott. A rekonstrukció a hagyományos színezést őrzi.

Szervezete
Az első zsoldoshadsereg felállítása Franciaországban történt 1445-ben. Ezt követte Mátyás király híres fekete serege, amely 1459-60-ban jött létre, így a korabeli Európában a maga nemében páratlan hadseregnek bizonyult.

Állományának nagy részét szétszóródott husziták és Giskra morva zsoldosvezér felvidéki seregének maradványai tették ki.
Szolgáltak még a seregben lengyelek, németek és az 1480-as évektől kezdve egyre több magyar is.
Rendkívül jól szervezett, korszerű hadászati elveken alapuló hadsereg volt, megfelelt Mátyás király központosító politikájának és hódító szándékainak.
Állandó létszáma 8-10 ezer fő volt, de hadjáratok idején ennek kétszeresére duzzadt fel.
Főbb alakulatai a támadásra is alkalmas gyalogság, a tüzérség, a nehéz páncélzatú lovasság és a könnyűlovasság voltak.
A mozgékony könnyűlovasság balkáni eredetű, nagy részük szerb származású. Hírneves vezérek voltak például Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthory István, a szerb Jaksics és Brankovics, a török trónkövetelő Bajezid Callixtus Ottomanus, vagy a román Vlad Tepes – Dracula is.

Mátyás királynak az idegen zsoldosokon kívül hatalmas magyar hadserege is volt, melynek száma megközelítette a 90.000 főt, csak a székelyekből 16.000 könnyű lovasa és 16.000 gyalogos katonája volt.

„ Minden hadoszlopnak megvoltak a maga zászlai, amelyek leginkább a keresztény vallás, aztán a Corvinus-ház, továbbá a győzhetetlen magyar nemzet, valamint Dalmácia, Csehország és az ausztriaiak jelképeit ábrázolták; de a lovas- és gyalogoskapitányok zászlai sem hiányoztak, sőt minden egyes lovas is lobogót vitt a kopjájára tűzve, ami a katonai parádét nagyon megemelte.”

(Antonio Bonfini: Magyar történet, részlet)

Hadi taktika
Mátyás király 1480-ban – a római követnek – írt leveléből megismerhetjük a fekete sereg harcmodorát. Ez év tavaszán ugyanis erős török csapatok szálltak partra Itáliában. A király segítséget ígért és küldött a pápának és apósának, a nápolyi uralkodónak. Mátyás így ír a levelében:

„ …a vérteseket mi falnak tekintjük, kik soha a helyüket föl nem adják, még ha egy szálig lemészárolják is őket azon a helyen, ahol állnak. A könnyűfegyverzetűek az alkalomtól függően kitöréseket intéznek, s ha már elfáradtak vagy súlyosabb veszélyt szimatolnak, a vértesek mögé vonulnak vissza, s soraikat rendezvén és erőt gyűjtvén, mindaddig ott maradnak, míg adandó alkalommal ismét előtörhetnek. Végül a gyalogság egészét, meg a puskásokat vértesek és pajzsosok veszik körül, éppen úgy mintha azok bástya mögött állnának. Mert az egymásnak vetett nagyobb pajzsok kör alakban erődítmény képét mutatják, és falhoz hasonlítanak, melynek védelmében a gyalogosok és az összes középütt állók szinte bástyafalak vagy sáncok mögül harcolnak, és adott alkalommal törnek elő on.”

„ Sehol a világon nem lehet látni meleget, hideget, fáradságot, nélkülözést jobban tűrő katonát, aki a parancsot pontosabban teljesíti, aki a jelre szívesebben indul csatába, aki a halált készségesebben vállalja, aki jobban viszolyog a katonai zendüléstől, a táborban békésebben és tisztességesebben viselkedik, aki vallásosabb, aki távolabb tartja magát a zavargástól és ramazúritól, akiben több az önmérséklet és a szemérem, akitől messzebb áll az istentelenség, a szószegés, a tisztátalan szerelmeskedés.(…) Télen is, nyáron is a táborban élnek. És amit a saját szememmel láttam többször is, hogy a megkezdett ostromot föl ne adják, teljes nyugalommal telelnek a hó alatt a földön.(…) És ha legtöbbjük tagjai elgémberednek is a kegyetlen fagyban, rendíthetetlenül tűrnek mindent; a gyermekeket a táborban nevelik, és ott oktatják a katonamesterségre. Ezért van az, hogy a hadban edzett magyar nemzet Corvinus intézkedései, vezérlete és irányítása segítségével úgy megerősödött, hogy míg azelőtt csak a hazai rögöt birtokolta Pannóniában, sőt ellenséges zónák között vér nélkül magát is alig tartotta fenn, most akkora előmenetelt tett, hogy a szarmatáktól az Adriai-tengerig, a mysusoktól és a macedónoktól a noricusokig és a germánokig terjesztette ki a hatalma alá eső birodalmat. (Antonio Bonfini: Magyar történet, részlet)”

Mátyás halála után
Mátyás király halála után a fekete sereg nem Corvin János, Mátyás törvényen kívüli gyereke, hanem a bárók oldalára állt, így nagy szerepet játszott Corvin János trónra kerülésének megakadályozásában. Az új király, II. Ulászló igyekezett megtartani a sereget, ám zsoldot nem tudott biztosítani, így egy részük abbahagyta a katonáskodást, más részük Habsburg Miksa német-római király zsoldjába szegődött. A maradékot a török fenyegetés elhárítására a délvidékre küldték, de mivel továbbra sem fizettek zsoldot, a katonák rabolni, fosztogatni kezdtek. A vidéket fosztogató sereg maradékait Kinizsi Pál alsó-magyarországi főkapitány verte szét királyi beleegyezéssel. 1492 augusztusában a Száva-folyó melletti Szegednic városánál teljesült be Mátyás seregének végzete. A megmaradtak kis része Nándorfehérvárra került, ahol a törökökkel összejátszva Nándorfehérvár átadását a törökök javára szerették volna elérni. Velük Kinizsi Pál alsó-magyarországi főkapitány véresen és kegyetlenül leszámolt. A fekete sereg 1494 tavaszára végleg megszűnt létezni.

 

Magyarország Mátyás korában

Magyarország Mátyás korában






Buda vára Mátyás korában. Schedel világkrónikája metszete után rajzolta

 

A végvárrendszer kialakulása, élet a végvárakban --Tanulói munkafüzet

A végvárrendszer kialakulása, élet a végvárakban


A végvárrendszer kialakítása Zsigmond király nevéhez kapcsolódik. A törököktől elszenvedett nikápolyi vereség után rendelte el a déli védelmi rendszer kiépítését.
A végvárak láncszerűen, sorban húzódtak Nándorfehérvártól keleti irányba. A pénzforrást ehhez a rendkívüli adók és az elzálogosított királyi birtokok szolgáltatták.
Mátyás király uralkodásának idején fejeződött be a kettős végvárvonal kiépítése.
1541 után a törökök egymás után foglalták el a végvárakat, ezért új végvári rendszert kellett létrehozni az ország belsejében.
Ennek védhetősége azon is múlott, hogy mennyire tud alkalmazkodni a természeti környezethez.
A várak nagyjából a síkság és a hegyvidék találkozásánál alakultak ki, és a várépítők felhasználták a folyók, tavak, mocsarak adta lehetőségeket is.

A kisebb erősségek nem kővárak, hanem pallók közé vert agyagból készített palánkvárak voltak.
A végvárrendszer kiépítése, fenntartása óriási pénzösszegeket emésztett fel. Ehhez rendszeres pénzügyi segítséget nyújtottak a német fejedelmek és a pápa.
A végvári katonák megjelenésével új társadalmi réteg alakult ki. Életük nemcsak a harcok miatt volt nehéz, hanem amiatt is, hogy
fizetségük gyakran elmaradt.
A végvári vitézek életéhez hozzátartoztak a párviadalok, valamint a portyázás a törökök által elfoglalt területeken.
A párviadalokat ugyan tiltották mind a török, mind a habsburg feljebbvalók, mégis rendszeresek voltak.
Kölcsönösen cselt vetettek egymásnak a magyarok és a törökök, így kényszerítve ki a párviadalt. A bajvívásnak kialakult szabályai voltak. Megegyeztek a viadal helyében, idejében, a kísérő csapat létszámában.
Kihívásként fegyvert, süvegre való tollat küldtek, de gyakran durva hangú levelekben sértegették egymást. A magyarok kihívásként rókát vagy a törökök által tisztátalannak tartott disznó fülét, farkát küldték az ellenfélnek. Elképzelhetetlen gyávaság lett volna a kihívásra nem elmenni vagy nem felelni.
Szinte bevett szokás volt az ellenséges falvakat, városokat megsarcolni, vagy „megütni” egy-egy vásárt.
A gyakran elmaradó zsold miatt a zsákmányszerzés rendszeres jövedelemforrássá vált.
Ezekhez a sok mozgást, gyorsaságot igénylő harci feladatokhoz alkalmazkodott a kialakuló magyar végvári könnyűlovasság. Fegyverzetét (kopja, szablya, íj, pajzs), sőt még az öltözékét is részben török ellenfelétől, a szpáhiktól vette el.
A könnyűlovasság minden tisztje és altisztje nemesember volt, de a gyalogság tagjai között sem volt ritka a nemes, aki elmenekült török kézre került birtokáról.
Minden katona tisztté lehetett, mert vitézségével bárki nemességet szerezhetett. A férfi as élet, a próbatételek, a kaland sokakat vonzott a végvárakba.
A végvárak katonaságának többféle feladata volt. A vár közvetlen védelme a gyalogosokra és a pattantyúsokra hárult, míg a vár körzetének ellenőrzése, az átmenő utak biztosítása és a lakosság védelme a lovasság kötelessége volt.
Számos irodalmi alkotásban olvashatunk a végvári katonák hősiességéről, helytállásáról.
Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg Eger várának 1552-es ostromát, a magyar vitézek bátorságát az Egri históriának summája című versében
.„Summáját írom Eger várának, Megszállásának, viadaljának, Szégyenvallását császár hadának, Nagy vigasságát Ferdinánd királynak. A tömlöcbástyánál Dobó vala, Ott ő apródját ellőtték vala, Ő keze, lába sebesült vala, Ott asszonynépek vitézkednek vala.”


Magyar Királyság bevételei és hadikiadásai

A végvári élet, vitézség megéneklője Balassi Bálint, aki életének jelentős részét végvári katonaként élte le. Egyik legismertebb versében, az Egy katonaének címűben így ír a végvári katonák életéről:„Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?... Veres zászlók alatt lobogós kópiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik, Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, Forgókkal szép mindenik…. Az jó hírért névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn mint jó sólymok mezőn széllyel járnak, vagdalkoznak, futtatnak.”

FELADATLAP

1. Fekete István egyik regényének a címét rejti a szórejtvény. A mű a végvári vitézek életéről szól. Mi a regény címe?
Amutnematsetagaiynáppoka
..................................................................................................................................................................................................

2. Olvasd el a szöveg címét, a kiemelt szavakat, mondatokat, fi gyeld meg a táblázatot!
Ezeknek az információknak a birtokában fogalmazz meg három-négy kérdést a szöveggel kapcsolatban!
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

3. Olvasd végig a szöveget, és keresd meg az Értelmező kéziszótárban, mit jelentenek a következő szavak! Írd le a szócikkek rövid tartalmát!
a) palánkvár
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
b) portya
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
c) bajvívás
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
d) megsarcolni
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

4. Nézd meg egy szakkönyvben, lexikonban vagy a Ki kicsoda a magyar irodalomban című könyvben, ki volt Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint. Írd le néhány művük címét is!
Tinódi Lantos Sebestyén
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
Balassi Bálint
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

5. Párosítsd az összetartozó elemeket!




6. Figyeld meg a táblázat adatait! Fogalmazd meg, miért volt szükség a német fejedelmek és a pápa pénzügyi segítségére?
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

7. Milyen hadikiadások lehettek még a végvári katonák zsoldján kívül?
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

8. Írd be az egyenlőségjelet a megfelelő helyekre!




11. Ha olvastad az Egri csillagok című Gárdonyi-regényt, akkor válaszolj a kérdésekre!
 A Tinódi által megénekelt Dobó milyen szerepet játszik a regényben?
..................................................................................................................................................................................................
 Hogyan „vitézkedtek” az asszonyok?
..................................................................................................................................................................................................

12. Balassi verse szerint miért jó végvári vitéznek lenni?
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

13. Egészítsd ki az alábbi hiányos vázlatot!
1. A végvárrendszer kialakulása Zsigmond uralkodásának idején kezdődött.
2.
..................................................................................................................................................................................................
3. 1541 után
..................................................................................................................................................................................................
4. A végvárrendszer kiépítése, fenntartása óriási összegeket emésztett fel.
5. A végvári katonák megjelenésével
..................................................................................................................................................................................................
6. A végvári könnyűlovasság alkalmazkodott a sok mozgást, gyorsaságot igénylő feladatokhoz.
7. A katonák az elmaradt zsoldjukat a következő módokon pótolták:
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
8. A katonák feladatai voltak:
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
9. Több irodalmi alkotás is megörökítette a végváriak életét.

14.A XVI. században élsz. Írj rövid buzdító beszédet vagy levelet, amellyel szerinted meg tudod győzni gyerekkori pajtásodat, hogy álljon be végvári vitéznek. Választhatod az ellenkezőjét is.
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
15. Gyűjtsd össze azokat a tulajdonságokat, amelyek szerinted fontosak a végvári katonák számára!
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

Jó munkát!

 

Budapest fejlődése:Tanári mellékletek

Budapest területi fejlődése

A 13. században Magyarországon kialakultak az árutermelés és a városiasodás feltételei.
A tatárjárás (1241) után Pest és Buda megmenekült lakóit és az új betelepülőket IV. Béla a budai Várhegyre telepítette. Ott magának
palotát, a polgároknak templomot emelt – a mai Mátyás-templomot –, és az új várost fallal kerítette be.
A Várhegy déli harmadán Zsigmond és Mátyás uralkodása alatt épült ki a
királyi palota.


2–3. ábra: Buda és Pest a középkorban







A 15. századra vált a 15 ezer lakosú Buda az ország igazi fővárosává. Itt éltek az ország gazdag polgárai 1-2 emeletes gótikus, majd reneszánsz városi polgárházaikban. A török előrenyomulás 1541-ben vetett véget a fénykornak.
A törökök csak az erődítményeket tartották karban és fürdőket építettek, a város többi épülete folyamatosan pusztult.
Buda visszafoglalása (1686) után jórészt német anyanyelvű telepesek tüntették el a romokat.
A 18. század végén Pest és Buda lélekszáma együttesen megközelítette az 50 ezret.





Jó munkát!

 

Arany János - Toldi (olvasónapló)

ARANY JÁNOS - TOLDI (OLVASÓNAPLÓ)
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK:

Szerző: Arany János
A mű címe: Toldi
Műfaj: elbeszélő költemény
A mű keletkezése: Arany János 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára írta „Készíttessék költői beszély, melynek hőse a nép ajkán élő történeti személy, például Toldi Miklós,Kádár vitéz…Forma és tartalom népies legyen.”



RÖVID TARTALOM:

Toldi Miklós özvegy anyjával él Nagyszalontán. Miklós a béresekkel együtt dolgozik, nem érezteti velük, hogy ő nemesi származású, ám rejtett álma és vágya a seregben való harcolás. Testvére, György Budán él a király udvarában, számára a külcsíny fontosabb mindennél. Magát családjától magasabbra tartja. Ezt érzékelteti akkor is, amikor hazalátogat Nagyszalontára, s mind anyjával, mint testvérével lekezelően bánik. A cselédség sürgését-forgását pedig természetesnek veszi. Szócsatába keveredik György Miklóssal, s a tettlegességet az anya előzi meg. AZ összezavart Miklóst György vitézei tovább piszkálják, s amikor sikerült kihozni a fiút a béketűréséből, akkor egy malomkővel véletlenül agyonütött egy vitézt. Önként menekült Miklós a nádasba, ahová Bence, a család hű szolgája követte. Ám Miklós nem tért haza az anyai hívó szóra. A nádasban két farkassal verekszik meg, majd az éj leple alatt mégis hazamegy elköszönni az anyjától. Buda felé indul, de nem tudja, hogy valósítsa meg álmát. Egy temetőben találkozik egy özveggyel, akitől megtudja, hogy Duna szigetében egy erős cseh minden bátor magyar legény életét kiontja. Szeretne kiállni ellene, de se pénze, se ruhája. Ráadásul a pesti emberek nem híresek az idegenekkel való bánásmódjukról, még akkor sem, ha az a fiú az életüket mentette meg a dühöngő bikától.

Bence ismét megtalálja hű gazdáját, s az anyai gondoskodásnak köszönhetően a cipóból száz arany kerül elő. Így minden adott egy bajvívásra. Eközben György ármánykodása sem ér célt a királynál, sőt a királyban felmerül a gyanú is. A bajvívás győztese az ismeretlen vitéz lett, aki nem más volt, mint Miklós. Végül György elnyeri büntetését a királytól, Miklós vágyát pedig teljesíti a király.




OLVASÓNAPLÓ:


Első ének

Az elbeszélő költemény a nyári pusztán henyélő béreslegények képével nyit. Egyedül Toldi nem lustálkodik: a látóhatárt kémleli, ahonnan egy sereg közeledik. Megtudjuk, hogy Toldi nemesi családból származik, de csak bátyja, György részesült ennek megfelelő neveltetésben, hiszen a királyi várban, a királyfi mellett tölti napjait. Toldi Miklósban ezért sok keserűség és düh van bátyja iránt. Szeretne ő is inkább katona lenni. A sereg Laczfi nádor vezetésével a közelbe ér, és a nádor Miklóstól kér útbaigazítást Buda felé. Miklós zokon veszi, hogy a nádor parasztnak szólította, ezért az utat egy hatalmas farúddal mutatja meg. A katonák elképednek rajta, mekkora ereje van. Sajnálkoznak felette, hogy Miklós csak egy paraszt, hiszen, ha nemes lenne, kitűnő katona válna belőle.


Második ének

Eközben nagy a sürgés-forgás Nagyfaluban a Toldi-házban, mert hazaérkezett György, s vele negyven cimborája. Miklós, mikor megérkezik, meg akarja ölelni bátyját, de az durván elutasítja a köszöntését, és semmirekellőnek nevezi. Majdhogynem kenyértörésre kerül a dolog: Miklós felajánlja, hogy távozik a háztól, ha megkapja a vagyon neki kijáró részét. Erre György jól pofon csapja, mondván, hogy ez a neki kijáró rész. A fiúk erre majdnem egymásnak esnek, édesanyjuk azonban közéjük áll. Miklós borúsan félrevonul.


Harmadik ének


György arra buzdítja vitéz barátait, hogy Miklóssal incselkedjenek. Miklós tűri egy ideig, de mikor egy dárda a vállát éri, kitör belőle a düh, megragadja a malomkövet, amin ült, és a vitézek közé hajítja. A súlyos kő az egyik vitéz halálát okozza. Miklósnak ezért menekülnie kell a háztól, György kiadja a parancsot katonáinak, hogy kerítsék kézre.


Negyedik ének


Miklós három napig bujdosik, nehezen talál élelmet magának. Három nap múlva talál rá hű cselédje, Bence, ennivalót és bort hoz neki. Megpróbálja rávenni Miklóst, hogy térjen haza, mikor bátyja visszamegy Budára, Miklós azonban hajthatatlan. Egyedül anyja iránti szeretete tartaná vissza, ám csak egy üzenetet küld neki: hallani fog még róla, és büszke lesz rá.


Ötödik ének


Miklós a nádasban bujkálva véletlenül két kisfarkasra bukkan. Megsimogatja őket, ám rosszul teszi, mert az anyafarkas kölykei védelmében rátámad. Óriási dulakodás kezdődik az anyafarkas és Miklós között, ráadásul a hím is hamarosan megérkezik. Végül mégis Miklós kerül ki győztesen. A nagy küzdelem után elgondolkodik, vajon nem kéne bátyját is éppen így megölnie. Ettől azonban visszatartja a lelkiismerete. Tovább folytatja útját, a két kimúlt farkast azonban magával viszi.


Hatodik ének


Miklós az éj leple alatt hazalopakodik, hogy anyjával beszélni tudjon. A házban mindenki alszik. Alvó bátyját meglátva Miklósnak megint eszébe jut, hogy most megölhetné, de nem teszi: csak az ágya mellé fekteti a két kimúlt farkast, hogy ezzel adja tudtára, hogy itt járt. Majd felkelti édesanyját, hogy elbúcsúzzon tőle: közli vele, hogy felmegy Budára, hogy vitéz legyen belőle. A búcsúzkodásnak az vet véget, hogy a kutyák a háznál felriadnak a farkasok szagára, és felverik a házat. Miklósnak így azonnal távoznia kell.


Hetedik ének


Négy napos út után Miklós a Rákos mezejére érkezik, egy temető mellé. Látja, hogy a temetőben keservesen sír egy asszony, aki az édesanyjára emlékeztette őt. Megkérdezi tőle gyászának okát, az asszony pedig elmondja, hogy két vitéz fiát siratja, akiket egy cseh vitéz ölt meg. A Duna szigetén ugyanis egy cseh vitéz állandóan becsmérli a magyarok vitézségét, ezért sok magyar megverekszik vele, ám eddig mindenkit megölt.


Nyolcadik ének


Eközben György azon mesterkedik, hogy kiforgassa öccsét a családi vagyonból. Felmegy Budára Lajos királyhoz, és előadja neki, hogy az öccse világ életében egy nagy korhely volt, nemrégiben pedig megölte egyik szolgáját. A király felajánlja Györgynek, hogy hozza fel öccsét Budára, s ha Miklós legyőzi a cseh vitézt, megkegyelmez neki. György azonban közli a királlyal, hogy Miklós a gyilkosság után világgá ment. S minthogy eltűnt, a törvény előtt halottnak számít. Alakoskodva felajánlja Miklós vagyonát a királynak, hogy rendelkezzék vele (persze arra számít, hogy a király úgyis neki adja). Azonban meglepetés éri: a király úgy rendelkezik, hogy annak adja csak oda a vagyont, aki megverekszik a csehvel és győztesen kerül ki.


Kilencedik ének


Miklós eközben felér Pestre. Egy utcai padon üldögélve nagy lármára lesz figyelmes: a vágóhídról elszabadult egy bika, s a vágóhídi legények kutyákkal próbálják megfogni, ám a bika mindegyik kutyát megöli. Az egész utcában nagy a rémület, senki nem mer közelíteni az állathoz. Miklós azonban az utca közepén elébe áll az állatnak, egy nagy dobbantással és kurjantással lecsillapítja, majd szarvánál fogva visszavezeti a vágóhídra. Nagy csodálatot kelt az emberekben, de nem hálásak érte: egy darab májat vetnek oda neki, és nem hagyják, hogy a vágóhídnál aludjon. Miklós ezért a temetőbe megy, hogy felkeresse az özvegyasszonyt és elkérje tőle halott fiai fegyverzetét. Az asszonyt azonban nem találja sehol, s végül a temetőben hajtja álomra a fejét.


Tizedik ének


Miklós lódobogásra ébred, s a közeledő lovasban öreg szolgáját, Bencét ismeri fel. Bence elmondja, hogy édesanyja küldte utána, hogy találja meg, s maradjon vele, segítve és szolgálva őt. Egy cipót is küldött Miklósnak, amelybe egy szelence volt belesütve, a szelencében pedig arany volt. Nagyon megörült ennek Miklós, mert ebből a pénzből tud magának fegyvereket vásárolni. Bencével felkeresnek egy fogadót, ahol Miklós jókedvében egy kanna bort megiszik, s táncol is.


Tizenegyedik ének

Ahogy megvirradt, Miklós egy csónakkal átkelt Budára, és megvett mindent, amire szüksége volt a viadalra. Az édesanyjától kapott pénzből jutott szép aranyos fegyverre, ruhára és cifra, új, ezüstös-aranyos, sallangos szerszámra Rigó lovának. Ahogy visszatért a csárdába, rögtön magára öltötte ékes lovagi viseletét, így indult a küzdelembe. Budán már minden készen állt a viadalra, a cseh lovag elbizakodottan várta új ellenfelét.

"Egyszer jön a nagy cseh Buda vára felől,

Táncol nagy lovával a korláton belől;

Káromkodik csúnyán, a magyart böcsmérli:

Hogy nincs, aki merje magát vele mérni."

Ám a pesti oldalon feltűnt egy ismeretlen lovag, akit a tömeg örömujjongások közepette köszöntött. Az ismeretlen lovag a szokásoknak megfelelően leveszi fehér sisaktollát, amelyet a király vitézei azonnal átvisznek a bajnoknak, így megtörtént párbajra hívás. A hírnökök azonnal tudatják a királlyal, hogy egy magyar vitáz párbajra hívta a cseh lovagot, aki kíséretével rögtön a párbaj helyszínére siet. Közben a két lovag egyszerre indul a párviadalra, Miklós Pestről, a cseh bajnok Budáról. Egyszerre érnek a párviadal helyszínére, Miklós ahogy partra ér, rögvest elrúgja a csónakot. Hiszen a párviadalból csak egyikük távozhat élve.

A bajvívás előtt Miklós kezét nyújtja a lovagnak, és úgy megszorítja a vitéz vaskesztyűs kezét, hogy a vér serken ki belőle. Igazi bajvívásra nem is került sor.

"Elszörnyedt a bajnok Toldi erősségén.

Aztán megragadta Toldi csak úgy kézzel,

Rángatá a csehet szörnyű erejével."

A cseh lovag életéért könyörgött Miklósnak, aki megkegyelmezett neki. A felajánlott vagyont azért fogadta el tőle, mert azt a két fiát gyászoló özvegynek szánta. A cseh azonban nem viselkedett lovaghoz méltón.

"Mindent felfogadott a bajnok ijedten,

S békével mentek a csónak felé ketten:

Hát egyszer a nagy cseh, nekihúzakodva,

Toldihoz hátulról nekivág orozva.

Szerencse, hogy Toldi a Duna tükrében

Meglátta s megkapá a kardot kezében.

Leborult a nagy cseh: "Kegyelem! irgalom!"

"Eredj, kérd Istentől: utad megmutatom.""

Miklós már nem kegyelmezett ellenfelének, levágta az alattomos vitéz fejét. Mikor Miklós felmutatta a cseh bajnok levágott fejét, nagy üdvrivalgás fogadta mind a két parton.



Tizenkettedik ének


A király teljesen elképed az ismeretlen vitéz erején, s parancsot ad ki, hogy hozassák elé, hadd adja neki Toldi György öccsének vagyonát. A király előtt Miklós felfedi kilétét, s fény derül György mesterkedéseire. A király igazságot akar szolgáltatni, s György részét is Miklósnak akarja adni, ő azonban lebeszéli róla, mondván, hogy nem vagyonra szeretne szert tenni, hanem katona szeretne lenni a király hadseregében. A király örömmel katonái közé veszi, s kardot ajándékoz neki. Nemsokára megérkezik Toldi édesanyja is, és nagy boldogan borulnak egymás nyakába. Minthogy a király Györgyöt kitagadta udvarából, György megy Nagyfalura lakni, Miklós és az édesanyja pedig a király mellé kerül. Toldiból az idők során pedig rettenthetetlen és híres vitéz lett.





A SZEREPLŐK FELSOROLÁSA ÉS RÖVID JELLEMZÉSE:

Toldi Mikós: erős, a munkát nem szégyellő férfi, akit a nemesi erényei mellett nyes ereje is jellemez. Önzetlen, empatikus, törvénytisztelő, lelkiismeretes, akit mindig az igazságosság vezérel.

Toldi György: ellentéte testvérének, nagyon anyagias, a családi kötelékeket rég elfelejtette. Nagyon hiú és önző, csak magára gondol, s közben mindent és mindenkit letipor. Furfangos, ám nem bátor.


Toldi Györgyné: az özvegyasszony anyaként mindkét fiát szereti, jószívű. Ő is a jót támogatja, de anyai szíve Györgyöt is védelmezi

Bence: a család hű szolgája, aki elég idős ahhoz, hogy tapasztalt legyen. Tiszteli gazdáit, nagyon érzékeny lelkű.

A király: olyan uralkodó, akit érdekel az igazság, tehát erénye az igazságosság.





A MŰ JELENTŐSÉGE:

A mű 12 énekből és egy előhangból álló egységes világképű nagyobb terjedelmű elbeszélő költemény. Miklósban azt a „pórsuhancot” ábrázolja, aki lerázza magáról élete gondjait és felfelé tör: rosszindulatú ármánykodáson, különböző akadályokon át eléri célját: a paraszti-jobbágyi sorból értékes tulajdonságai révén felküzdi magát a királyi vitézek közé. Nemcsak eszményi hős, a nemzeti jellem példája (rendkívüli testi erő, becsületesség, érzelmi melegség, öntudat és erkölcsi tisztaság a főbb vonásai), hanem a nemzeti egység megtestesítője is: nemes is, jobbágy is, olyan földbirtokos arisztokrata, aki a királyi udvarban lebzselő bátyja elnyomása következtében parasztként él és dolgozik.

A Kisfaludy Társaság Arany János pályázatát olyannyira értékelte, hogy a kitűzött pályaművet 15-ről 20 aranyra emelte. Ezzel a művével tört be annak idején az irodalmi életbe Arany János és nyerte el Petőfi barátságát. Toldi története, melyet korábban csak a néphagyomány őrzött, végérvényesen a szépirodalom része lett. Köszönhető ez népies témájának és főleg nyelvezetének, valamint mondanivalójának

A mű meghallgatható itt
http://vmek.oszk.hu/03300/03309/mp3/index.html

A művet összefoglaló powerpoint diasorozat
A szerző életéről szóló powerpoint diasorozat
Zip file

 

Matek szakkör

Újra itt vagyok.

 

Matek szakkör

Még egyet!

 

Az emberi test (The Human Body)-BBC-Discovery

Az emberi test (The Human Body)

Leírás:

Az emberi test a valaha készült legnagyszerűbb,legigényesebb természettudományos film:az emberi szervezetet az abszolút kezdetektől,megtermékenyített petesejt-korától kezdve mutatja be egészen odáig, mikor már tízmilliárd,tökéletes harmóniában együttműködő sejtből áll.

Kiderül, hogy hol vannak az emberi test lehetséges határai erőnlét és külső felépítés tekintetében,de a leépülés és a halál - általában szemérmesen elhallgatott - természetébe is bepillantást nyerhetünk.A sorozat művészi és különleges orvosi-anatómia felvételek segítségével illusztrálja,hogyan is működik valójában az emberi test,és az élet hét korszakán vezeti át a nézőt.A két éven keresztül készített sorozat műsorvezetője Nagy-Britannia vezető termékenységi szakértője,Robert Winston professzor. A fejlődés minden egyes lépcsőfokát egy-egy valódi történet teszi életszerűvé.A kamera rögzítette,ahogy a kicsi Zach első lépéseit és első szavait próbálgatta;láthatják,ahogy a 12 éves Beatrice serdülőkorba ér;részesei lehetnek Phillippa és Jeff életének Philippa terhességének hírétől a gyermekük megszületéséig;a hetvenes éveiket taposó Bud és Viola arról mesélnek,milyen volt együtt megöregedni;az operálhatatlan gyomorrákban szenvedő Herbie életének utolsó hónapjait nyomon követve pedig a fokozatos leépüléstől a halálig tartó időszakról kaphatunk valós képet. Az újszerű,kifejezetten ehhez a sorozathoz kifejlesztett technikáknak köszönhetően a néző közvetlenül a test belsejében tehet utazást -a kamera a koponya belsejébe kerülve láthatóvá tette az agyat és az arcot felépítő temérdek izmot;soha nem látott felvételeket készített a peteérés pillanatáról,és sikerült elkapnia azt a momentumot is,mikor egyetlen agysejt elektromos impulzust bocsátott ki.

Epizódok:49 perc/Epizód

01. Az élet története
02. Egy hétköznapi csoda
03. Az első lépések
04. Tomboló tizenévesek
05. Agyunk csodája
06. Szállnak az évek
07. Az életút vége

Ide gondoltam ami érdekes lehet
04. Tomboló tizenévesek
05. Agyunk csodája



Az élet története

A Földön élő emberek közös jellemzője,hogy mindnyájan emberi testben élünk,lélegzünk és táplálkozunk.Ha velünk tartanak, egy különös utazás során láthatják majd az emberi testet mindenféle formában,a születéstől életünk befejezéséig.A sorozat az emberi test története,azoknak a fantasztikus változásoknak és meghökkentő képességeknek a meséje,amely a törzsfejlődés évmilliói alatt íródott,és amelyet szervezetünk újból elregél egyéni életünk folyamán.A következő hetekben úgy láthatják majd testüket,ahogyan még sohasem láthatták ezelőtt...

Egy hétköznapi csoda

Az abszolút csoda maga a terhesség.Kövessük figyelemmel a fejlődés előtti fogantatástól a születés végkifejletéig.Hihetetlen milyen keveset is tudunk, hogy mi történik,és valójában milyen kockázatos az egész folyamat.Csak hat petesejt képes ténylegesen túlélni a tíz centiméteres utazást a fogantatástól a külvilág felé.Feltárja elénk a születés csodáját és a kockázatott amit szülő gyermek együttesen élnek át.


Az első lépések

A születéssel megtettük életünk legveszélyesebb utazását.A gyermekkor első négy éve a bravúros teljesítések időszaka.Az újszülött megtanul mászni,aztán totyog,sétál, gügyög és beszél, egyszóval személyiséggé válik.Soha többé nem változunk annyit és olyan gyorsan,mint életünk első éveiben.Ez a rész ezt a bámulatos időszakot mutatja be.


Tomboló tizenévesek

Nem tudjuk,mikor kezdődik és azt sem,hogy meddig tart. Izgalmas és veszélyes,hol fenn,hol lenn vagyunk.Mi kényszeríti állandó változásra testünket?Aztán mire az ember azt hinné,úrrá lett szervezetének szeszélyein, ismét történik valami...A sorozatnak ez a része a serdülőkor során végbemenő döbbenetes változásokról mesél,és azt is megmutatják a kamasz fiúk és lányok,milyen érzés tizenévesnek lenni...


Agyunk csodája

A serdülőkor zűrzavara és az öregkori hanyatlás között az emberi test csúcsformában működik.Biológiai szempontból már beléptünk a felnőtt korba,és most itt az idő,hogy ne csak készülődjünk,hanem éljük a valódi életet.Van valami a testünkben,aminek a működése egyedülálló és egész életünket,sőt személyiségünket is meghatározza.Az agy működéséről szól ez a rész...


Szállnak az évek

Mi a közös bennünk egy űrszondával?Miért halljuk másképpen az ismerős hangokat az idő múlásával?Életünk első szakaszain átjutva,szervezetünk egyre újabb kihívásokra válaszol.Miközben állandóan változunk,megöregszünk.Igazából nem sokat értünk az öregedés folyamatából,de amit tudunk,az igen érdekes.A sorozat hatodik filmjéből sok minden kiderül,többek között például az,hogyan befolyásolják nemi hormonjaink az öregedést...

Az életút vége

A hétköznapok forgatagában úgy telik életünk,hogy alig jut eszünkbe sorsunk végállomása.Pedig szinte minden pillanatban körülvesz bennünket a halál.Vonakodva nézünk szembe saját halandóságunkkal,azzal az igazsággal, hogy az élettel együtt a halál is elkerülhetetlen.Sorozatunknak ebben a részében megmutatjuk,mi történik akkor,amikor testünk sokféle biológiai tevékenysége megszűnik.

 

Kedves Fórumozók!

A kéréseket áthelyeztem ide: http://canadahun.com/forum/showthread.php?t=18141

Bővebb információ ugyanitt, a nyitó üzenetben!​

 

A sejtmagvas egysejtűek országa

A sejtmagvas egysejtűek országa


A sejtmagvas egysejtűek országába növényi, azaz fotoszintézisre képes, és állati, azaz más élőlényekkel táplálkozó, fogyasztó szervezetek is tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy testüket mindig egyetlen sejt építi fel, amelyben a sejtplazmától hártyával elhatárolt, valódi sejtmag található. A sejtmag tartalmazza a sejt örökítő anyagát, irányítja a sejt életműködéseit. A sejtmagvas egysejtűek vízben vagy nedves környezetben (pl. talajban ) élnek. A vízi szervezetek a plankton tagjai.

Az állati egysejtűek sejtjét csak sejthártya határolja, sejtfaluk nincs. Sejtplazmájukban sohasem láthatók színtestek. Kisebb növényi és állati egysejtűekkel, baktériumokkal, szerves törmelékekkel táplálkoznak.

A növényi egysejtűek sejtjét a sejthártya mellett szilárd sejtfal is határolja. Sejtplazmájukban zöld színtestek találhatók. Ezekben a sejtalkotókban játszódik le a fotoszintézis. A növényi egysejtűek általában ostorral mozognak.

Az állati egysejtűek ismert képviselői, az amőbák édesvizek aljzatán, növényeken élnek. Állábakkal mozognak. Az állábak a sejtplazma áramlásával jönnek létre, ezért az amőbák alakja állandóan változik. A táplálékfelvétel sejtjük bármely pontján megtörténhet. Az amőbák osztódással szaporodnak. Az óriás amőba sejtje akár 1 mm-es is lehet.

A papucsállatkák állati egysejtűek. Testüket sűrűn beborító csillóikkal mozognak. Táplálékukat sejtjük csillómentes részén, a sejtszájon keresztül veszik fel. Osztódással szaporodnak. A tápanyagokban gazdag vizek lakói. Sejtjük 0,1-0,3 mm hosszú.

Az ostorosmoszatok édesvízi egysejtűek, amelyek fényben fotoszintézist folytatnak, fény hiányában szerves anyagokkal táplálkoznak. Sejtjeiket nem határolja sejtfal, sejtplazmájukban zöld színtestek láthatók. A szerves tápanyagokat sejtszájukon keresztül veszik fel. Ostoruk segítségével változtatják helyüket. Sejtfaluk nincs. Egyik legismertebb képviselőjük hazai vizekben is gyakori zöld szemes ostoros.

A rendszerezés alapelvei, az élővilág országai
A rendszertan a biológia egyik tudományága. Feladata az élőlények csoportosítása, tudományos rendszerbe foglalása. Az élőlények csoportosításakor a tudósok olyan rendszert próbálnak felállítani, amely a lehető legjobban tükrözi az élővilág kialakulásának menetét, az egyes csoportok rokonsági és származási kapcsolatait.

A rendszerezés alapegysége a faj. Azokat az egyedeket soroljuk egy fajba, amelyek külső és belső felépítésükben lényegében megegyeznek, és egymás között szaporodva önmagukhoz hasonló, termékeny utódokat hoznak létre. Az egy fajba tartozás legfontosabb feltétele a termékeny utódok létrehozása. Ennek megfelelően egy fajba soroljuk például a rendkívül változatos alakú, testméretű és színű kutyafajtákat. A hasonló megjelenésű ló és szamár egyedei viszont külön fajba tartoznak, mivel utóduk, az öszvér terméketlen.

A fajokat testfelépítésük, rokonsági és származási kapcsolataik alapján egyre nagyobb rendszertani csoportokba sorolják a kutatók. Az egymással közeli rokonságban álló fajok egy nemzetségbe, a rokon nemzetségek egy családba, a közös származású családok egy rendbe, a hasonló fejlődési vonalba tartozó rendek egy osztályba, az egymással származási kapcsolatban álló osztályok egy törzsbe, a közös származású törzsek egy országba tartoznak. Az országok együttese jelenti az élővilágot. A rendszertani csoport rangjának növekedésével értelemszerűen egyre kevesebb az odatartozó fajok megegyező tulajdonsága, de azok a tulajdonságok alapvetők. A gerincesek törzsébe tartozó állatok közös sajátsága például a belső váz, amelynek tengelye a gerincoszlop. Ugyanakkor a vízi életmódú halak és a szárazföldi emlősök nagyon sok tekintetben eltérnek egymástól.

Az élővilág különböző törzseit sejtjeik felépítése és jellemző anyagcseréjük alapján országokba soroljuk. A legegyszerűbb élőlényeket, a baktériumokat a sejtmagnélküliek országába soroljuk. A baktériumok sejtjeiben ugyanis nincs valódi, a sejtplazmától hártyával elhatárolt sejtmag. Valószínűleg a mai baktériumokhoz hasonló, egyszerű felépítésű élőlények lehettek az első élő szervezetek a Földön. Az összes többi élőlény sejtjeiben megtalálható a sejtmag, ezért ezeket sejtmagvasoknak nevezzük. A sejtmagvas élőlényeket két nagy csoportra osztjuk: egysejtűekre és többsejtűekre. Az egysejtűeket a sejtmagvas egysejtűek országába, a többsejtűeket pedig a növények, az állatok és a gombák országaiba soroljuk. A növények fotoszintetizáló, vagyis a napfény energiáját hasznosító termelő szervezetek. Az állatok más élőlényekkel táplálkozó fogyasztók. A legtöbb gomba pedig szerves hulladékok, elhalt élőlények szerves maradványainak lebontásából nyer energiát, azaz lebontó szervezet. A három élőlénycsoport eltérően, de ugyanakkor egymást kölcsönösen kiegészítve hasznosítja a rendelkezésre álló életteret és táplálékforrásokat.

A sejtmagnélküli élőlényeket szakkifejezéssel prokariótáknak nevezik, a sejtmagvas élőlényeket pedig eukariótáknak. (Pro- = elő-; eu- = valódi; karyon = sejtmag ).