Folytasd a történetet...2. rész

A játék neve azonban esélykiegyenlítő sakk volt, ahol minden egyes bábu leütése után az ütő játékos iszik egy felest. Nem kellett sok idő és a társaság elméje bemattult, és szesz gőzös álmukat járták.

Kivéve a szanatóriumból szabadult házigazdát, akinek megtiltották az alkohol fogyasztását örökre, ezért a vendégek a nappaliban a kinyitott kanapén aludtak, míg a házigazda a saját ágyában durmolt édesdeden reggelig.

Reggel telve volt a ház másnapos "sakk bajnokokkal", akik zúgó fejjel próbáltak észhez térni. Jó két óra alatt összekapták magukat, hála a méreg erős kávénak, és ki-ki ment a maga útjára.

Azaz csak ment volna, mert sajnos egyikük balesetet szenvedett: számára is megmagyarázhatatlan módon olyan hirtelen előbukkant előtte egy autó, hogy már nem kerülhette el az ütközést.

A szerencséjére a házigazda józan maradt, így azonnal tudott segítséget hívni, mert a csattanásra azonnal kiszaladt. Felhívta a mentőket, és a rendőröket, akik azonnal kiszálltak a helyszínre, és gyorsan elszállították a sebesültet a közeli kórházba.

A barátok is oda siettek, és elrémülve hallották, hogy a szerencsétlent Dr. Darabonc Trancsír János vette kezelésbe. Gyorsan pár keresztet vetettek a biztonság kedvéért, azután még mindig kicsit tompultan leültek a váróban.

Nem sokára kijött a váróba a sebészfőorvos, aki a specialista főnöke volt, és megnyugtatta a másnapos barátokat, hogy figyleni fog a betegre, nyugodtan hazamehetnek. A józan baráttal még egy kicsit elbeszélgetett. Megtudta tőle, hogy a kedves haverok mit is műveltek. Elmondta néki, hogy a sérültnek a fején a hajas fejbőr felszakadt, most azt varrják. A lába kificamodott térdben, azt már rendbe rakták, és begipszelték. Komolyabb baja szerencsére nem történt.

A barátok közül valamennyien nyugodtan tértek haza, nem sejtve a rájuk váró további izgalmakat.

Hősünk is haza ért, és a bejárati ajtó előtt egy címzettlen kis csomagot talált. Felemelte meg rázogatta. Szóval ismerkedett vele. Majd bevitte a lakásba.

De mikor megallotta, hogy ketyegés hallatszik a dobozból, őrült módon kiszaladt, és az utca felé dobta. A csomag azonnal felrobbant, és a legnagyobb bánatára a kutyáját megölte.

SÍrva borult a földre, kutyáját siratta.

Édesanyja kiment a nagy durranásra, és döbbenten látta, hogy a fia siratja a döglött kutyáját. Mikor megtudta, hogy mi is történt, most ő borult sírva de nem a döglött kutyára, hanem a szerelmes fiára, és hálát rebegett az Istennek, hogy a kutya, és nem a fia halt meg. Mikor jól kisírták magukat, megkönnyebbülve mentek be a házba, és nekifogtak a finom ebédnek.

De az ebéd túl forró volt, ezért...

Míg meghűlt az ebédjük, még egyszer megbeszélték a megrázó élményüket. Az ebéd elfogyasztása után pedig felkerekedtek, és a házuk fölött lévő hegyre mentek piknikezni. A ház ura vitte a terjedelmes hátizsákot, míg az édesanyja a plédet, és a napernyőt, ami alatt fognak pihenni. A kedvenc tisztásukra érve leterítették a plédet, kinyitották a napernyőt, és boldogan terültek el a hűs árnyékában.

Vagyis csak terültek volna, mert egy hatalmas barna medve rontott ki a bokrok közül, fülét farkát behúzva. Elvágtatott a piknikezők mellett, majd elnyelte a rengeteg.
- Mi elől menekülhetett? - kérdezte a fiú. Ám ekkor, mintha az erdő ébredt volna fel, állatok sereglettek át a tisztáson, arcukon a vakrémülettel.

Sam és az édesanyja döbbenten nézték az állatok felvonulását, mikor egy tűzoltós férfi bukkant fel lélekszakadva az állatok nyomán. Meneküljenek, ordította, erdőtűz van. Ött tűzoltó autó nem tud vele megbírkózni, ég a fenyves. Megyek erősítésért. Sam és az édesanyja szomorúan szedelőzködtek, és hazaballagtag. Az udvaron lévő kertiasztal napernyője alatt fogyasztották el a piknikre szánt elemózsiájukat, de akkorra már esteledett, így bementek a házba, és elaludtak.

Samet egy fura és egyben ismerős szag próbálta kicsalogatni az álomvilágból.
Még aludni szeretett volna. Résnyire nyitott szemével körbe kémlelt a szobában. Meleg fényű derengés lengte be a szobát. Az éjjeli szekrényre pillantva azonban látta, hogy még csak alig múlt éjfél. Majd lassan leesett neki, mi is ez a szag.
- Füst van!- ugrott ki az ágyból.

Kiszaladt a házból, és akkor látta, hogy a házától kb. 300 m-re lángokban áll az erdő. Szerencséjére, hogy az egyik tűzoltó barátja ott hagyta nála a tűzoltó autóját, mert sürgősen el kellett menni, mert a felesége szül. Így Sam beugrott a tűzoltó autóba, amit a barátja teletankkal és tele víztartállyal hagyott ott, és hajrá! Ment tüzet oltani. Mikor oda ért, látta, hogy a falusiak már hatalmas árkot ástak a falu, és az erdő közé, éppen rá volt szükség. Míg oda értek a városi tűzoltók, bátran, buzgó oltotta a tüzet, de addigra kifogyott a vízkészlete is a tűzoltó autóból. Átadta egy tűzoltónak, és hulla fáradtan ment haza. Lezuhanyzott, majd azonnal elaludt amint az ágyába belezuhant.

Álmában csodálatos, békés helyen járt.

Majd épített neki egy kis emlékhelyet.