Makk Márton születése
Kopp! Hű ez fájt! De még fel sem ocsúdott, már egy kéz nyúlt érte. - Apa, ez éppen jó lesz bábnak - mondta a kéz másik oldala. A kis makkocska, aki még szinte szédült a nagy zuhanástól, felnézett: nagy kék szemeket, piros arcocskát és mosolygós szájat látott. - Ne félj, makkocska - mondta a mosolygós száj - hazaviszlek a jó meleg szobámba, csinálok neked kezet, lábat, szemet. Te leszel a legjobb barátom. Azzal becsúsztatta a makkot a zsebébe.
A makkocska óvatosan felcsúszott a zseb szélére és kikandikált. - De csoda a világ! - gondolta. Köröskörül a magas fák piros, sárga, barna és néhol még zöld színben pompáznak. A lombok közül egy-egy rigó, vagy veréb reppen fel. Aztán színes házak, az erkélyeken még ott piroslik a muskátli.
Egyszer csak megálltak. A hirtelen mozdulattól a makkocska visszaesett a zseb sötét belsejébe, de hamarosan sikerült újra felkapaszkodnia és kikukucskálnia. Egy gyönyörű kert haladt el mellette. Telis tele őszirózsákkal. Egy kis szőlőlugason mentek keresztül és már oda is értek az ajtóhoz. A kisfiú vidáman beszaladt.
Nézd anyu mi mindent gyűjtöttünk! - kiáltotta lelkendezve. A makkocskát a többivel együtt kipakolta a konyhaasztalra.
- Majd csend lett. Makkocska már éppen azt hitte, hogy megfeledkeztek róla és a többiekről, mikor ismét közeledni hallotta a kisfiút és az anyukáját. Félelmetes, nagy valamik kerültek az asztalra.
- Először Makk Mártont szeretném megcsinálni - mondta a kisfiú. Azzal a kezébe vette a makkocskát.
Hű ez fáj! - kiáltotta a makkocska, mikor valami szúrást érzett. De aztán arra lett figyelmes, hogy lett két keze, majd két lába. - Ó ez jó! - gondolta. Aztán lett feje, szeme, orra. Most már mindent látott és mindent hallott.
Látta például ahogy a kisfiú csinált egy lovat, egy medvét, egy zsiráfot és egy egeret.- A lovat Zsuzsi néninek adom, a medvét Klári néninek, a zsiráfot Pistinek, az egeret pedig Esztinek.
- Makk Mártont megtartom. Csináljunk neki egy ágyat, ahová le tudom fektetni. Makk Márton kíváncsian figyelte ahogy egy nagy gyufás skatulyát kibélelnek szép piros levelekkel. Egy piros-sárga levél lett a párnácskája, egy sárga pedig a takarója.
A kisfiú betette az ágyba. - Jó éjszakát, Makk Márton! Aludj jól, holnap nehéz napunk lesz, óvodába kell mennünk. Makk Márton hálásan húzta magára a takarót és rögtön el is aludt.
Kopp! Hű ez fájt! De még fel sem ocsúdott, már egy kéz nyúlt érte. - Apa, ez éppen jó lesz bábnak - mondta a kéz másik oldala. A kis makkocska, aki még szinte szédült a nagy zuhanástól, felnézett: nagy kék szemeket, piros arcocskát és mosolygós szájat látott. - Ne félj, makkocska - mondta a mosolygós száj - hazaviszlek a jó meleg szobámba, csinálok neked kezet, lábat, szemet. Te leszel a legjobb barátom. Azzal becsúsztatta a makkot a zsebébe.
A makkocska óvatosan felcsúszott a zseb szélére és kikandikált. - De csoda a világ! - gondolta. Köröskörül a magas fák piros, sárga, barna és néhol még zöld színben pompáznak. A lombok közül egy-egy rigó, vagy veréb reppen fel. Aztán színes házak, az erkélyeken még ott piroslik a muskátli.
Egyszer csak megálltak. A hirtelen mozdulattól a makkocska visszaesett a zseb sötét belsejébe, de hamarosan sikerült újra felkapaszkodnia és kikukucskálnia. Egy gyönyörű kert haladt el mellette. Telis tele őszirózsákkal. Egy kis szőlőlugason mentek keresztül és már oda is értek az ajtóhoz. A kisfiú vidáman beszaladt.
Nézd anyu mi mindent gyűjtöttünk! - kiáltotta lelkendezve. A makkocskát a többivel együtt kipakolta a konyhaasztalra.
- Majd csend lett. Makkocska már éppen azt hitte, hogy megfeledkeztek róla és a többiekről, mikor ismét közeledni hallotta a kisfiút és az anyukáját. Félelmetes, nagy valamik kerültek az asztalra.
- Először Makk Mártont szeretném megcsinálni - mondta a kisfiú. Azzal a kezébe vette a makkocskát.
Hű ez fáj! - kiáltotta a makkocska, mikor valami szúrást érzett. De aztán arra lett figyelmes, hogy lett két keze, majd két lába. - Ó ez jó! - gondolta. Aztán lett feje, szeme, orra. Most már mindent látott és mindent hallott.
Látta például ahogy a kisfiú csinált egy lovat, egy medvét, egy zsiráfot és egy egeret.- A lovat Zsuzsi néninek adom, a medvét Klári néninek, a zsiráfot Pistinek, az egeret pedig Esztinek.
- Makk Mártont megtartom. Csináljunk neki egy ágyat, ahová le tudom fektetni. Makk Márton kíváncsian figyelte ahogy egy nagy gyufás skatulyát kibélelnek szép piros levelekkel. Egy piros-sárga levél lett a párnácskája, egy sárga pedig a takarója.
A kisfiú betette az ágyba. - Jó éjszakát, Makk Márton! Aludj jól, holnap nehéz napunk lesz, óvodába kell mennünk. Makk Márton hálásan húzta magára a takarót és rögtön el is aludt.
ffice
></o
