Füzéri Vár
Forrás:utazzitthon
A Nagy Milic déli lábánál magányosan kiemelkedő, meredek sziklafalú hegykúp tetején állnak Fűzér várának romjai. Legkorábbi Árpád-kori erősségeink egyike, melyet a várat közel kétszáz évig uraló Perényiek építtettek ki. A kornak megfelelő védművekkel látták el a többszintes épületet, s ekkor emelték a gótikus kápolnát is. A kápolna alsó helyiségeiben rejtegette a Mohácsi vész után egy évig, Perényi Péter koronaőr nemzeti ereklyénket, a Szent Koronát, majd azzal együtt török fogságba esett. A vár számos tulajdonosai közül az utolsó Thököly Imre volt; felkelésének leverése után, 1683-ban a császári csapatok fölrobbantották a várat, így a Rákóczi szabadságharc idején már nem volt jelentősége.
A szabálytalan alaprajzú vár falainak jelentős része áll, legépebben kétemeletes, szép, gótikus kápolnája maradt meg, melynek tetőszerkezetét felújították és zsindelyborítással látták el a közelmúltban. 2002. április 30-án avatták fel a várkápolnát, s falára emléktáblát helyeztek a Szent Korona ittlétének emlékére. Régészeti feltárása és többi részének felújítása jelenleg is folyik. Falai közül gyönyörű kilátás nyílik a Hegyköz medencéjére és a környező hegyvidékre. A vár alatti kb. 19 hektárnyi természetvédelmi területen több ritka növényfaj él.
<iframe width="420" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/pFH6Gvu6sZI" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>