Husvét,- és minden ami vele kapcsolatos.

A képen az általam festett hímeseket láthatjátok, viaszolással készültek, hagymahéjjal, céklalével, lila káposzta levével festettem őket. Nagyanyáink nyomdokán járva is lehet egyszerűen és hagyományos módszerekkel mutatós tojásokat készíteni. Ha érdekel valakit az íróka (gice) készítése, szívesen leírom, bár nem olvastam végig a topikot, lehet, hogy már megtették előttem. Mi holnap fogunk nekiállni a tojásírásnak, már alig várom

kilima írta:

A képen az általam festett hímeseket láthatjátok, viaszolással készültek, hagymahéjjal, céklalével, lila káposzta levével festettem őket. Nagyanyáink nyomdokán járva is lehet egyszerűen és hagyományos módszerekkel mutatós tojásokat készíteni. Ha érdekel valakit az íróka (gice) készítése, szívesen leírom, bár nem olvastam végig a topikot, lehet, hogy már megtették előttem. Mi holnap fogunk nekiállni a tojásírásnak, már alig várom

Kattints a kibontásához...

Szia, engem érdekel, de nagyon, kérlek szépen ird le!!! kiss

AndiC írta:

Szia, engem érdekel, de nagyon, kérlek szépen ird le!!! kiss

Kattints a kibontásához...

Kedves Andi!

kell hozzá hurkapálca, vagy valamilyen vékonyka ág, némi cérna vagy vékony drót, és egy üres temperás tubus, esetleg tyúktollnak a vastagabb üreges vége.

A bot végét be kell vágni kb egy cm mélyen, hosszában behasítva. Ebbe a hasítékba kerül majd a lelke az írókának, ami a következőképp készül:

Ha van tyúktoll, akkor nincs más dolgod, mint egy kb 1,5 vagy 2cm-es darabot vágni a vastagabb feléből, és a hasítékba helyezni a pálcára merőlegesen, majd vékony dróttal, vagy cérnával odarögzíteni. Ha cérnával csinálod, dolgozd el valahogy a cérna végeit, mert a viaszba mártogatáskor útban lehet.

Ha nincs tyúktoll, akkor egy üres temperás tubust szét kell hajtogatni, egy kb 1 cm széles, kb. 2 cm hosszú darab lemezkét kivágni belőle, egyenesre kell simogatni, majd egy vékony varrótűre rátekerni a hosszabb oldalát. Így egy vékony csövecskét kapsz, amit a fent leírt módszerrel ráerősítesz a pálcára vagy botra.

A dolognak az a lényege, hogy mindenképp egy üreges csövecske kell kerüljön a bot végére, mert majd ebbe kerül a viasz, ahogy mártogatod az írókádat.

Én feláldoztam egy teamécseses párologtatót, az illóolaj helyére méhviaszt teszek, alá a mécses, így folyamatosan van meleg viasz amíg írod a tojást. Ha túlságosan megfagyna a viasz a csőben, pár pillanatra a gyertyalángba szoktam tartani, csak vigyázni kell, nehogy a pálca meg a cérna lángra kapjon.

Remélem nem voltam túl bonyolult leírni körülményesebb volt, mint megcsinálni, egyszerű, csak hosszan írtam

Sikeres barkácsolást és kellemes írogatást!

Íróka képen

Találtam egy képet, így jobban értelmezhető a kisregényem

Kellemes húsvéti ünnepeket!!!

kilima írta:

Kedves Andi!

kell hozzá hurkapálca, vagy valamilyen vékonyka ág, némi cérna vagy vékony drót, és egy üres temperás tubus, esetleg tyúktollnak a vastagabb üreges vége.

A bot végét be kell vágni kb egy cm mélyen, hosszában behasítva. Ebbe a hasítékba kerül majd a lelke az írókának, ami a következőképp készül:

Ha van tyúktoll, akkor nincs más dolgod, mint egy kb 1,5 vagy 2cm-es darabot vágni a vastagabb feléből, és a hasítékba helyezni a pálcára merőlegesen, majd vékony dróttal, vagy cérnával odarögzíteni. Ha cérnával csinálod, dolgozd el valahogy a cérna végeit, mert a viaszba mártogatáskor útban lehet.

Ha nincs tyúktoll, akkor egy üres temperás tubust szét kell hajtogatni, egy kb 1 cm széles, kb. 2 cm hosszú darab lemezkét kivágni belőle, egyenesre kell simogatni, majd egy vékony varrótűre rátekerni a hosszabb oldalát. Így egy vékony csövecskét kapsz, amit a fent leírt módszerrel ráerősítesz a pálcára vagy botra.

A dolognak az a lényege, hogy mindenképp egy üreges csövecske kell kerüljön a bot végére, mert majd ebbe kerül a viasz, ahogy mártogatod az írókádat.

Én feláldoztam egy teamécseses párologtatót, az illóolaj helyére méhviaszt teszek, alá a mécses, így folyamatosan van meleg viasz amíg írod a tojást. Ha túlságosan megfagyna a viasz a csőben, pár pillanatra a gyertyalángba szoktam tartani, csak vigyázni kell, nehogy a pálca meg a cérna lángra kapjon.

Remélem nem voltam túl bonyolult leírni körülményesebb volt, mint megcsinálni, egyszerű, csak hosszan írtam

Sikeres barkácsolást és kellemes írogatást!

Kattints a kibontásához...

Köszönöm szépen!! :656::656::656:kisskisskiss

AndiC írta:

Köszönöm szépen!! :656::656::656:kisskisskiss

Kattints a kibontásához...

Szívesen, örülök, hogy segíthettem kiss

:55:

forrás: "center" border
Locsoláskor arról szól a fáma,
Hogy minden leány örüljön máma.
Az örömöt én is csak növelni jöttem,
Mint megannyian előttem, s mögöttem.
Az életről szólnak e napok,
De életvizet sajna, sehol sem kapok.
Vettem hát kristályvizet, s hoztam azt magammal,
Gondolom ezt itt sem fogadják haraggal.
Ennek tehát illata nincsen,
De tiszta szívvel adom, ez minden.
Versem végéről nem feledhetem a kérdést,
de ide az bizony nem rímel,
Így hát külön teszem fel:
Szabad-e locsolni?

[II]
Verset kéne mondani mostan,
Persze rögtön, itt, s nyomban.
Lenne benne nyúl, tojás,
Kölnivíz meg egyebek,
Hogy a hallgatók boldogak legyenek.
De ha már ezt felsoroltam,
A szót tovább minek is nyújtsam,
Feltészem inkább a kérdést,
S lezárom ezzel a kérdést.
Szabad-e locsolni?

[III]
Egy éve volt húsvét,
Így emlékszem vissza,
Sok leányzó azóta is
A kölni vizet szidja.
Gondoltam hát, nem kell kölni,
Fulladjon más a szagától,
Ez a víz majd elpárolog,
Úgy bizony, magától.
Akit ezzel meglocsolok,
Nem hervad el soha,
Mert mint tudjuk, az a növényekre jellemző.
Szabad-e locsolni?

[IV]
Zöld erdőben jártam,
hol az sok furcsa dolgot láttam.
Voltak ott illatfelhőben lebegő leányok,
No meg nyulak által hozott piros tojások
Sok legény kezében kölnivízzel szaladt,
S ki túl gyorsan,
Annak nadrágjában csak törött tojás maradt.
Én nem vagyok sietős, s furcsa bár a világ,
Előttem mégis itt van egy csodás virág.
Locsolással vetnék gátat az múlandóságnak,
Ha ez tettem megfelelne eme szép leánynak.

[V]
Zöld erdőben jártam,
S magamban emígy meditáltam:
Szabad-e locsolni?

[VI]
Minden évben eljön a nap,
Mikor nem csupán a tűzoltók locsolnak,
Mikor az elmúlás ellen harcol az ember,
Ha mással nem is, egy kis figyelemmel.
Fontos dolog ez a rohanó világban,
Hogy gyönyörködhessünk megannyi virágban.
Nem feledem, kérdésemet az illem megkívánja:
Dönthetem-é a vizemet oda, hova járja?

[VII]
Jó napot minden kedves hallgatónak!
Ismét itt a húsvéti nyereményjáték!
A kérdésünk egyszerű, s nem titok,
Ha jól válaszol, itt s most,
Helyben hozzájuthat nyereményéhez:
Egy locsoláshoz.
A kérdés tehát: Szabad-e locsolni?
(A válasz helyes!)

[VIII]
Locsolni jöttem, nem titkolom!
Szép szokás ez, úgy gondolom.
Múljon vizemtől a téli álom,
Bizony most én ezt kívánom!
Ha a hatása múlik is esztendőre,
Ígérem, itt leszek jövőre,
S nem adok az illendőre.
Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, főre

[IX]
Nem tagadom, lusta ember vagyok,
De a virágot kedvelem akár a nagyok.
De virágok közül csak egy fajtát ismerek,
Mely ezt mondja:
Évi egy locsolást igényelek!
Itt van már az idő, nem késlekedhetem,
S ha szabad, máris intézkedem


[X]
Ha tél végére kifáradnak
Mind a szép leányok,
Hova lesznek akkor
Az sok tavaszi álmok?
Néprajzból már megtanultam
Van ide megoldás:
Kútból húzott hideg vízzel
Nyakba való oltás.
A tudomány persze fejlődött
Azóta
Elixírünk a harmatvíz most
Már évek óta.
Ezt használom én is
Hajra, keszkenőre,
S kérdezem, tehetem-e,
Vagy maradjak dőre?

[XI]
Bemutatom termékemet:
Harmatvíz a neve,
S köztudottan húsvét
A védjegye.
Takarékos használatát mi
Sem bizonyítja jobban:
Esztendőre a leányzó
Tőle tűzre lobban.
Friss, üde lesz tőle,
ezt most garantálom,
S próbaadagját rögvest
Felajánlom:
Szabad-e locsolni?

forrás: cellSpacing

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. Pénteken feszítették keresztre őt a római katonák. Azzal vádolták, hogy zavargást szított tanításaival, és hogy ő akart lenni a király.

Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére. Kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Jesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya.
Szegény, meg is halt néhány órán belül. A családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és ilyenkor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott? Üres volt! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"

Gondolom észrevették már, hogy Húsvét napjának dátuma évről évre változik. Akkor vajon hogyan tudjuk, mikor kell ünnepelni? Ezt magunk is kiszámolhatjuk úgy, hogy megfigyeljük, mikor van az első telihold március 21 után, és akkor az utána következő első vasárnap lesz a Húsvét.
Abból tudjuk, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust.
Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort.
Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha (görög, orosz), Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Pĺsk (svéd), Pĺske (norvég), Paste (román).
Több európai nyelvben a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster (német), Easter (angol).
Az istennőt a tojás és a nyuszi szimbolizálta , ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években, és onnan terjedt el ma már a világon mindenhová.

A világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet, a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, az új, a keletkező életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás. Már az ősi Babilonban is készítették. Később tavasszal az egyiptomi templomokat is tojásokkal díszítették.
Ma a legmesteribben díszített hímestojásokat az ukránok készítik.

forrás: contentpaneopen

húsvéti képeslap

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!

Nekem anyam meselt arrol hogy husvetkor locsolni is szoktak...

Igen kedves Pierre, bár ez a szokás is sokat változott az idő múlásával, régen az eladó lányokhoz mentek a legények locsolkodni, s az volt a legnagyobb megtiszteltetés egy lánynak, ha minél több legény megöntözte, ma már inkább a családon és ismerősök körében a fiúk, legények elmennek a lányokhoz, anyukákhoz és mamákhoz és meglocsolják őket, hogy el ne hervadjanak. Szép szokás, de már veszített az igazi fényéből, amikor kerekes kútból felhúzott jó hideg vödörnyi vízzel locsolták meg a lányokat, ezt ma már kölnivel teszik.