Idézek - de honnan, miből? Csak magyar szerzőktől!!!

Sík Sándor: Az ősz dalol

???


röhincsélések tetején
(hogy nem potyog nyakadra egy sem?)
vagy azt, hogy ez a te meg én
végsősoron mit is jelentsen."

Varró Dániel: Randi

::::

"talán csak úgy a világegyetemben általában
— a téridőben mint divatosan mondani szokás —
vagy egy szeretőm ágyában
vagy egy barátom félreértésében
vagy egy lakbérhátralékos hónapos szobában
már nem tudom már nem emlékszem
csupán azt tudom
hogy azóta is a kijáratot keresem."

Simonyi Imre: A kijáratot keresem


"A fuvolás régi ismerősöm,
láttam tavasszal s láttam súlyos őszön,
és láttam hóhullásban, hogyha gyomra
szemet keresni űzte ablakomra.
Viharos hócsapásra, szélverésre
csak néha moccant fájó zirrenésre."

Áprily Lajos: Most szólj, rigó

???

"kukisali parival
az étrendem
szoli moci tekila
az én trendem


koviubi pörivel
a kedvencem
lekipali csokival
jaj vétkeztem"

Lackfi János: Véletlen

????

Az a szabad aki a bajokat bírja
Az aki a sorsát önmaga írja
Meg az aki okos és aki bátor
Csak az aki nem fél önmagától
Az a szabad akiről nem tud az Isten
Az a szabad akinek semmilye nincsen
Szabad a művész, a költő, a vátesz
Csak az aki mást is szabaddá tesz!

56 csepp vér c. film - dalszöveg

????

"mert ahol zsarnokság van,
minden hiában,
e dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,

mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál."

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

???

"Az, aki látta egykor megalázva,
vonulni sorban, utcán birkamód.
- nem ismer rá, hogy láncait lerázta
s kiált: „Rabok legyünk, vagy szabadok?!”

- nem ismer rá az sem, ki megkötözte,
ki nem érte, hanem belőle élt,
riadtan nézi, hogy hatalmas ökle
hová zuhan? bilincsét zúzni szét."

Jobbágy Károly: Felkelt a nép

???

"Nem félek és nem rettegek már tőle,
nem zárom kulccsal napjaim előle.
Mellettem él, mint árnyam él a porban
s ha elmarad már kérdem néha: hol van?
Leül mellém és hűvös lesz az ágyam,
ölébe vesz és forróbb lesz a csend.
És szép szavak szitáló alkonyában
visz át a párás, őszi földeken."

http://www.bookmania.eu/?p=hir&id=366
Fáy Ferenc : Barátkozás az öregkorral

????


"
A szíved majdnem megszakad,
szólnál, de szavad elakad,
szólnál, de görcs és fájdalom
fuldoklik föl a torkodon,

oly mélyről, mintha lelkedet,
a recsegő idegeket
húzná magával, úgy sajog
szád felé néma sóhajod."

Szabó Lőrinc: A kimondhatatlan

????


"Én már öregszem,
Lomhán verekszem
Fáradt fejem lehajtanám;
Ragyogj helyettem,
Te sok gyerekszem,
És szebben, mint én hajdanán!"

</pre>

Tóth Árpád: Gyerekszemekkel…

???

Csokonai Vitéz Mihály: Október

????

"Tegye lábát ablakunkhoz
Ezután:
Fogadom, nem nézek által
A szitán.
Megugratni vagy anyánkat
Hívom át,
Vagy leöntöm dézsa vízzel
A nyakát!"

Petőfi Sándor: Szeget szeggel

????

"Eljutok-e egyszer a végtelen
esőáztatta fényösvényeken
szárnytalanul és röpüléstelen
puszta szívemmel hozzád Istenem?"

Gyurkovics Tibor: Táv

????

"Most újra összegyűjtöm a hajnal cseppjeit,
S ahelyett, hogy innék belőlük,
Üvegcsébe zárom bús hatalmukat,
Majd arcomra festem őket,
Hogy fehér gyöngyökként csússzanak állam szegletéig.
Így talán magam is elhiszem,
Hogy tudok még könnyeimmel küszködni
Magamra hagyott órákon,
S van, akiért e könnyek sírba szállanak."

Válóczy Szilvia: Könnyek

???


"amikor a harmatcsepp énekel,
s rá messzi-szellő felel,
akkor gyere...

amikor Isten lejön közénk,
s minden, mit hozott, a miénk,
akkor gyere..."

Őri István : Üzenő


????

"Szemünk virág,
szeretetünk világít,
mint a csillag."

Lator László: Áhitat

???

"A te zenéd a csöndnek része immár
és mint a szférák, titkon muzsikál:
Az hallja csak, aki magába száll.


<?XML:NAMESPACE PREFIX = O /><O></O>
<O></O>
Csendnek és éjszakának hegedűje,
milyen lehet tenéked a világ?
Érzed-e a csöndet s az éjszakát? "<O></O>

Babits Mihály: Az őszi tücsökhöz

????

"Ősz könnyezik az ablak üvegén.
Ketten vagyunk: a kályhatűz meg én.
Alig pislákol bennem már a dal,
de a tűz dala milyen fiatal!
Ülök s öregesen bóbiskolok -
a bükkfatűz hogy dalol és lobog!"

Áprily Lajos: Intérieur

???


" Ez a kis élet fekete volt, és jóval idegesebb az előzőknél. Beugrott az erdőbe, majd kiszaladt az útra, át a másik oldalra, s még percek múlva is hallatszott a zörgése. Attól fogva feszültebb lettem, de az egerek ellenkezőleg, mintha felbátorodtak volna. Talán megérezték, hogy nem csaptam agyon társaikat? Mikor bementem a sufniba, ott szaladgáltak a polcon vagy a krumpliskosár körül, s egy-egy mindig mozgolódott a szalonna felett, a cserép és a kátránypapír között. Pedig minden reggel szépen kivittem egyet-egyet az erdő szélére, és szélnek eresztettem. Mindegyik más színű, formájú, mozgású, nagyságú volt, de szeretetem irántuk erősen fogyatkozott. "

Farkas István :Egerek

???

"valami határtalanságnak
valami korlátnélküliségnek
amiért mégis érdemes
az értelem határát általhágni
az érzelem korlátján
által vetni magad
- kerül amibe kerül -
a LEHETETLENÉRT"