Idézek - de honnan, miből? Csak magyar szerzőktől!!!

elfow · 2010 Szeptember 29

Ile feladványának megfejtése...

Horváth Sándor - Az élet szép

Az élet szép
Mondta a körte
S majd’ a nyakát törte,
Az élet szép
Mondta az alma
S elmúlott tartalma.

De nem volt még
Olyan sem talán, hogy
Magát magasztalta a banán,
Amennyire nem tudjuk
Pontosan azt sem: ki mi
Épp így van ezzel a kivi.

Az élet szép
Bármit kezdünk vele
Legyen tartalmas a leve,
Az élet szép
Ha nem mondanák mások
Megtöltik az alkotások.
---------------------------------

Megfejtendő!

„Volt vidámabb nyarunk s merészebb azelőtt,
de emlékszel? ez volt a legszebb.
Némán kertünkbe hajoltak a szomszéd temetők,
Mikor a rózsák nyílni kezdtek”

kekerecsesedike · 2010 Szeptember 30

Vas István - Mikor a rózsák nyílni kezdtek

A kérdés:

Látom, mindenki párját vitte, csúszott
s nyugodott parázna képzeletem, én már
maradok. Nem lelem másban teljesült
nyugalmam; ha ott keresem, nincsen meg.

Látom, látom, csúszik a hegymenet, éles.
A kődarab törmelékes, sáros, eszményi
szürke. Fáradt a csődörös, pénztelen
éhes. Menedékes a part és omlik az oldal.

Ile57 · 2010 Október 1

kokojumbo írta:
Idézetek forrását kell megtalálni.
Aki hamarabb kitalálja a mű címét, az tehet fel új kérdést. CSAK ISMERT, MAGYAR SZERZŐK, ismert műveiből lehet idézni, műfaji megkötés nélkül. Ha a kérdés feltevője 24 órán belül nem jelentkezik, bárki új kérdést indíthat!!

KEKERECSESEDIKE!
Azért csak szeretném tudni, honnan való az idézeted, mielőtt továbblépnénk!!!!

kekerecsesedike · 2010 Október 5

Kondor Béla

Látom, mindenki párját vitte...

---

Rondo

Boldog szerelem, hányszor megálmodtalak!
Fehérruhás szőke hajjal, babaarccal,
porcelánnal és friss ágyterítékkel. Bajjal
s fáradtsággal koszorúzott hant maradt
mindabból, s magam maradtam, mások
vesztét is okozva jajommal. A sírások
társat keresnek, a sokszorozott szenvedés
nem adja lejjebb: puffad, terjed és
áradása bemocskol minden friss, fehér
ágyterítéket, mindörökké, vörös iszappal.

kekerecsesedike · 2010 Október 9

Kondor Béla - Rondo

?

Ágnes, drága szivem, ha szemembe tekintsz, a szemedből
csillagpárt látok sütni felém ragyogón.
Mégpedig egyik legfénylőbbet az égen, amelyben
Vénuszt tartja a Főisten a karjai közt.
Vagy pedig azt, melyben fönt, messze, az égi tüzek közt
Arcturushoz forr Sirius, őt öleli.

göröngy · 2010 Október 10

Janus Pannonius - Pajzán epigrammák

" De Agnete

Agnes, vita, tuos, quoties contemplor, ocellos,
Sidera me toties bina videre puto;
Sidera sed toto, longe pulcherrima, coelo,
Qualia sunt nitido cum Iove nostra Venus,
Aut inter fixos stellarum Sirius ignes,
Sirius Arcturo si coëunte micet."

-----

A nő: mindennel pajtás, eleven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.[FONT=&quot]

[/FONT]

Ile57 · 2010 Október 10

Weöres Sándor: A nő

::::::::::

"Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem."

göröngy · 2010 Október 10

Kosztolányi Dezső : Őszi reggeli

-----
"Csak rá kell figyelni, a mozdulataira: karjával most olyan ívet ír le, amilyet csak az tud, aki egész lényével mozdul vagy szól, semmi más nem válasz neki, csak az, ha te is egész valóddal felé fordulsz. "

Evila · 2010 Október 10

A megfejtés:

Hervay Gizella: Levél helyett

A feladványom:

"A fekete szobában Csontvázember ül.
Sötéten. Egyedül.
Néha a palota zsivajába,
s a tavaszodba belehegedül.

Olyankor ősz lesz: vágyak, álmok ősze.
Halkan peregnek, mint a levelek.
(Szívedbe mintha ezer kés hasítna:
zokog, zokog a csontvázembered. )
Idegen szemektől kacagással véded,
jaj csak meg ne lássák: drágább mint a kincs!
Mások palotáit irigykedve nézed:
neki nincs! neki nincs!"

elfow · 2010 Október 10

<TABLE class=forummessage><TBODY><TR><TD class=text colSpan=2>Wass Albert - Szívpalota titka
-----------------------------

"Sötétül lassan a piros
s ami soká maradt fehér,
az is már látod, feketéll,
mint e verstől a papiros."

</TD></TR><TR class=footer><TD class=actions></TD></TR></TBODY></TABLE>

göröngy · 2010 Október 10

Radnóti Miklós : Vénasszonyok nyara

------

"s mint a bonyolult óramű, ha elvész
egy alkatrésze, s tiktakja kihagy,
olyan lennék nélküled; és csak akkor,
csak akkor tudnám igazán: ki vagy."

Ile57 · 2010 Október 12

Szilágyi Domokos: Ha nem vagy itt

"Amíg a teremtő munka csak sejtelem,
visszavágyik a lélek
a naprobbanás, kő-lét,
állatösztön korokba,
de egyszer csak megérzi erejét a kar,
s önfeledten ível
tudatos teremtő-mozdulatba."

göröngy · 2010 Október 12

Hervay Gizella : A mozdulat csak úgy szép

-------

"Az eltűnt, szertehullt időn átszólnak ők,
megcsap lehük,
nem is szavuk, csak illatuk van vélem,
s én is velük
csak úgy vagyok: hogy látom régi énem
soruk felett,"

elfow · 2010 Október 13

Devecseri Gábor : VANNAK OLY RÉGI VERSEK
---------------------------------------------

Ha csak egy szőlőlevelet
sikerül megörökítened,

ha egyetlen sorod is odaérez
a feszes fürtszemek fényköréhez,

vagy ha csak vágyad támad a délutáni
tóra tekintve, hozzá szót is találni,

vagy ha a szépre nézve, hozzátenni
semmit sem áhítsz, csak belemerülni

mint lelked otthonába:
már nem éltél hiába.

göröngy · 2010 Október 13

Devecseri Gábor : Csak

-----

Édes Öröm! oh, tündérek
Mosolygó szűz leánya!
Kacsingatsz, s ha hozzád érek,
Eltünsz, lelkem bálványa!

Mint egy kacér leánykának,
Nyitva int bájos kebled,
Szerelmem kívánságának
Lángjait úgy ingerled:

Ile57 · 2010 Október 13

Berzsenyi Dániel: Az örömhez

? ? ? ?

"Hol édes jó anyád, hol mostohád,
Dolgárul senkinek számot nem ád.
Megböcsül, megaláz, Magasztal, legyaláz,
Magasztal, legyaláz, bút hoz reád,
Hol édes jó anyád, hol mostohád,
Hol édes jó anyád, hol mostohád!"

göröngy · 2010 Október 14

Faludy Ferenc : Forgandó szerencse

-----

"Biztass, hitess vagy áltass engem,
hogy jól csináltam, amit tettem.
Emeld fejem magasra itt
a kétségek hada felett,"

elfow · 2010 Október 14

Váci Mihály - Kényszerű gőg
---------------

- "Négyen vagyunk nővérek, én, a fehér, aztán a kék, aztán a rózsaszín, aztán a sárga. Ruhánkat egy varrónő varrta. Édesanyánk gondos nevelésben részesített bennünket. Háziasak vagyunk, kedvesek, szelídek. Ki vesz el bennünket, uraim? Bármely agglegény rideg otthonát földerítenők. Mosolygunk jobbra-balra, kacérkodunk is, az illem keretén belül, ahogy efféle úrilányokhoz illik. Azonnal odaugrunk ahhoz, aki táncra kér. Ekkor nevünket egy kis betűugratással franciásan ejtjük ki, ilyenformán: voilà!" -

göröngy · 2010 Október 14

Kosztolányi Dezső : Virágok beszéde - Viola

......

"Elhullt a madár,
a teste új mezbe öltözött,
száz új alakba szétívódott -
de a röpte nem maradt meg
és el se veszett."

dragonlance · 2010 Október 14

Weöres Sándor: Ha kérdik ki vagy

......................

Vitorlaszárnyakon
A sajka elröpült;
A sajkán gazdagon
Ékes menyasszony ült.

Menyasszony, ifjú s szép,
De vőlegénytelen,
Orozva vitte őt
Rabló vad tengeren.

Idézek - de honnan, miből? Csak magyar szerzőktől!!!

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Őstag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák