T
TH6777
Vendég
igen valahol igy is van ez...ha szeretek valakit és változások történnek amit a korunk előre haladása hoz magával...azok külsők csak...és az a fontos amit lelkünkben érzünk a másik iránt...nem a külső a szeretet legfontosabb meghatározója...
sztem azért a szeretetben nincs helye undóritónak...szégyennek...semmi féle aljasságnak...,mert az nem szeretet....azt gondolom...,hogy két ember között...az igazi szeretet abszolút mértékben....kizárólagos és teljesen egyedi....,
de ahol egy emberben legyen az nő-ffi ilyen gondolatok élnek...,hogy undor...az régen rossz....
véleményem szerint az az egyik baj...,hogy sokan figyelmen kivűl hagyják...,hogy a változások senkit nem kerülnek el...igy magukat sem amikor is...nem tudatosítják önmagukban...,hogy milyen nyomorúságos helyzetbe kerülhetnek ők maguk is...és akkor most őket se szeresse tovább a párjuk?...
azért el kellene gondolkodni azon...,hogy egy változás mit hozhat némelyek kapcsolatában....hiszen ha csak azt látja meg a másikba valaki amiket itt is olvashatunk a felsorolásba...no akkor ez tuti messze van már a másik szeretetétől....és ez akkor ugye már a másik ember iránti szeretetlenség egyik formája....amikor is iránta a változásai miatt....,mint valamilyen tárgyhoz viszonyulunk...., és igy voltaképpen a kapcsolat....meg van fosztva minden szellemi és lelki összetevőtől.....a két ember között....
a magam részéről azt vallom és az az elvem...,hogy végül is a normális házaspároknál-kapcsolatokban....soha nem alakulhat ki törekvés arra egyik fél részéről sem....,hogy különváljanak..., még akkor sem....,ha a kapcsolatuk fizikai összetevője eltűnik....változások állnak be....ippeg ideiglenesen is....,amikor egy gyermek születik....,vagy teljesen...,ha egyikük megbetegszik, vagy amikor megöregednek és már nem azok a külsők jellemzik kinézetüket...amik anno x évvel előtte....a szerelem-szeretet kezdetén....
sztem egy kapcsolatban és azon bellül a szerelemben-szeretetben...nics és nem lehet középút.... ha valójában szeretem...akkor vagy mindent...vagy semmit!
sztem csak azok az emberek közelitik e formában a változások el-nem fogadását...akik végül is valamilyen szinten félnek önmaguk elfogadásától....és pont e félelmük miatt biza elvesztik a saját belső szabadságukat...
