Kedves Judit!
Ének-magyar szakon tanultam az Egri tanárképzö föiskolán.
Tegnap volt 32 éve, hogy Svédországba költöztünk kis családommal.
A gyerekeim 3 és 6 évesek voltak.
Otthon csak magyarul beszéltünk, hiszen svédül nem tudtunk.
Minden este magyar mesét olvastam nekik.
A gyerekeim svédül nulla idö alatt megtanultak az iskolában és csak arra kellett ügyelnem, hogy nem keverjék a svédet a magyarral, de soha nem csináltam extra müsort a magyar nyevtanulásból!!!
Késöbb a magyar helyesírás miatt késöbb egy kicsit foglalkoznom kellet velük , ezért gyakran diktáltam nekik náhány sort.
A
svédek anyanyelvi órát is addnak a bevándorlóknak és én az elején anyanyelvi tanárként dolgoztam.
Ma mindkét felnött gyermekem (35- 38 évesek) úgy beszélnek magyarul, hogy nem veszik észre az otthon élö magyarok sem, hogy nem otthon élnek.
Viszont a két testvér egymással csak svédül beszél, de ez engem nem zavar! Mindketten megtartották ingyen az anyanyelvüket és a vele járó szép magyar kultúrát, ami nyelvtudás nélkül elképzelhetetlen.
Most a 6 és 8 éves unokáimmal beszélek csak magyarul és még, ha nem is beszélnek még sokat, de mindent értenek.
A gyerekek gyorsan és könnyen tanulnak nyelveket!!!
Beszélni, beszélni kell velük..... csak
magyarul !!!
Üdvözöl Gabriella
Sziasztok !
Juditnak hivnak, s szeretnék elinditani egy olyan témát amit már többen is felvetettek : "kétnyelvűség ill. többnyelvűség ".
Fr.o-ban élek 16 éve, s gyerekeim kétnyelvűek kiskoruk ota.
Biztos vagyok benne, hogy sok szülöben feltvetödik (ill. felvetödött) a kérdés : "Tanuljon-e a gyerekem egy másik nyelven vagy nem ?".
En csak arra tudnám bátoritani a szülöket, hogy minnél hamarabb kezdjétek el az anyai ill. apai anyanyelv tanitását. Számomra annyira egyértelmü volt, hogy "csak" magyarul fogok beszélni a gyerekeimmel... tudom azt is, hogy a megvalositása ennek nem mindig olyan egyszerü.
Az elsö 6 évet, csak magyarul beszéltem ill. beszélem (mivel a legkisebbik lanyom 3 éves lesz). Miután elkezdik a gyerekek az iskolát az adott országban, kitartonak kell lenni, hogy folytatni tudjuk az anyai ill. apai nyelv oktatását/átadását. Ez egy hosszu folyamat, de mikor "látni" fogjatok az eredményt, hiddjétek el, hogy ez egy leirhatatlan és kellemes érzés a szülönek.
Kár lenne megfosztani egy kisgyereket az anyai ill. apai anyanyelvtöl. Hiddjétel el, hogy ez csak egy elöny lesz az életük során ! Nagyon jol tudnak alkalmazkodni a gyerekek, feltéve, ha egészen pici koruktol tanultnak és ha a szülök kitartoak velük (a legideálisabb lenne, ha már a születésüktöl kezdve hallanák a két ill. több nyelvet). Egy anyai ill. apai nyelv örökségét, hagyományait és kulturáját nekünk szülöknek kell átadni ami által gazdagabbak lesznek gyerekeink.
Remélem, hogy sok hasznos tanácsban lesz részünk ebben a témában is...