Könyvek

erwin27 témája a 'Irodalom' fórumban , 2006 December 25.

  1. fájósmancsú

    fájósmancsú Állandó Tag

    Szerintem ez eredeti cím, bár ez a kötet már a második kiadása ennek a kétkötetes antológiának az első az l947ben jelent meg. Ez a könyv l97O-es.

    Nagy Zoltán: Álmomban Zene



    S akkor álmomban rájöttem, miért,
    Hogy mért fájsz nékem úgy, kimondhatatlan
    És mért kereslek, hogyha fájsz nekem:
    Álmomban zene voltál, vontatott,
    Gyönyörü-fájó, fájó-gyönyörü.
    Im hallom még: hajad leomlik hosszan
    Mint fafuvókról dallam-zuhatag,
    Ajkad vonagló édes ária
    (Ó hangfogós mosoly!) s a fogsorod
    Fehéren villan, mint a klarinét
    Sikoltó hangja. És fáj, fáj nekem
    A pillanásod, mely mint bódító
    Gordonka-dal, szomoru, barna, mély...
    Ki tudja, mért fáj nékünk a zene
    S mért gyönyörü ha fáj? Hang, hang csupán:
    Holt ág a síp s üres a hegedű.
     
  2. erwin27

    erwin27 Állandó Tag

    Nagyon szép ez utobbi költemény, fájosmancsú.Mesterien érzékelteti Nagy a zene és a szavak egymáshoz való viszonyát.
    Baudelaire fejezi ki gyönyörüen a különbözö érzetek össsszecsendülését a "Correspondances" cimü költeményében. Ismered öt magyar forditásban?
     
  3. fájósmancsú

    fájósmancsú Állandó Tag

    Szia Erwin, konkrétan ezt a költeményét nem ismerem viszont ez az egyik kedvencem tőle

    Szökőkút


    Fáradt szemed, szegény szerelmem;
    hagyd hunyva hosszan: ne beszélj.
    Maradj a hanyag helyhezetben,
    amelyben meglepett a kéj.
    Künn a szökőkút, mely csevegdél,
    és nem szünik sem éj, se nap,
    táplálja, melybe merítettél
    ma: elragadtatásomat.
    <tb>Ezer virágot ont ki
    <tb>s ezer lepét,
    <tb>melyekre Phébe hinti
    <tb>ezer színét:
    <tb>nagy könnyeit úgy önti
    <tb>záporba szét.</tb></tb></tb></tb></tb></tb>
    Igy a te lelked, mellyet hően
    a gyönyörök villáma gyujt,
    kirebben gyorsan s vakmerően
    szárnyat nagy, bűvös égbe nyujt.
    De majd lehalva, szárnyelejtőn
    bús bágyadásba márt az ár,
    amely egy láthatatlan lejtőn
    lelkemnek is mélyébe száll.
    <tb>Ezer virágot ont ki
    <tb>s ezer lepét,
    <tb>melyekre Phébe hinti
    <tb>ezer szinét:
    <tb>nagy könnyeit úgy önti
    <tb>záporba szét.</tb></tb></tb></tb></tb></tb>
    Te kit oly széppé tesz az éjjel,
    de jó, ha kebleden vagyok,
    az örök panaszt színi kéjjel,
    mely a medence közt zokog.
    Hold, zengő víz s te éj, te áldott
    s ti fák magányos borzama,
    szeplőtlen melankóliátok
    szerelmem édes tükre ma.
    <tb>Ezer virágot ont ki...</tb>

    <tb></tb>
    <tb>Babits fordítás
    </tb>
     
  4. sztzs

    sztzs Állandó Tag

    Tatiosz: Kalimonasz bölcsessége

    [​IMG]

    Mikor Platón megkérdezte tanítványaitól, mi a három legfőbb dolog, amely az élethez szükséges, Kalimonasz ezt válaszolta:
    - Az életem, a fegyver és a szeretet.
    - Ha valamelyiktől meg kéne válnod, melyiket hagynád el? - kérdezte tőle Platón.
    - A fegyvereket.
    - És ha még egyről le kéne mondanod, melyiket hagynád el?
    - Az élelmet - válaszolta Kalimonasz. - Fegyver nélkül az ellenség a halálba kerget, élelem nélkül éhen pusztulunk; de ha meggondolod, a halál évezredek óta az élet velejárója. Fegyverrel megvédhetjük, és élelemmel fenntarthatjuk az életünket, de vajon mit kezdenénk egy olyan élettel, amelyből hiányzik a szeretet?

    A könyvet nem ismerem, találtam az origo forumon, de megtetszett ez az idézet!
     
  5. Gabizita

    Gabizita Állandó Tag

    Don Miguel Ruiz : The Four Agreements
    Az o''si Toltec bolcsesseg tanitasai a belso harmonia megtala'la'sa'hoz.
    Tanulsagos olvasmany, mindenkienek ajanlom .
    <!-- / message -->
    <!-- controls -->[​IMG]
     
  6. Diogenes-44

    Diogenes-44 Kitiltott (BANned)

    Elnézést, hogy egy elégikus verset választottam, de erre emlékeztem Babits Mihály csodálatos fordításaiból. // Európa kiadó 1961 //

    Baudelaire: A szép cseléd

    A szép cseléd, kitől féltettél egykor engem,
    most álmát gyenge gyep alatt alussza csendben
    vihetnénk néki pár virágot, angyalom!
    A holtak, a szegény holtak búsak nagyon
    ha október szele, öreg fák tördelője,
    sírjukon zordonan lehel a néma kőre,
    az élőket bizony rosszaknak vélhetik,
    kik testüket meleg ágyban melengetik,
    míg ők, lélekmaró fekete álmodásban,
    nem szép társ oldalán, nem drága csacsogásban,
    de féregjárta bús vázak a föld alatt,
    érzik szivárgani csontjukra a havat
    s folyni századot, míg tépett, síri fátyluk,
    meg nem újítja fenn, se barát, se családjuk.

    Ha egy este, mikor kályhánkban ég a láng,
    Meglátnám őt a vén karszékből nézni ránk;
    ha egy decemberi kékhideg éjszakában,
    lelném guggolva nagy szobánknak egy zugában,
    komolyan, mint anyát, ki sírból kelt elő,
    s ki megnőtt gyermekét mégegyszer látni jő:
    mit mondhatnék néki e néma fájdalomra,
    látva, hogy nagy szeme könnyeit egyre ontja?
     
  7. erwin27

    erwin27 Állandó Tag

    Gyönyörü fordítás de azért feltünt, hogy Babits a költemény cimét La servante au grand coeur "A nagylelkü cseléd " mint a "Szép cseléd" fordította. Ez mutatja, hogy mennyire nehéz egy költemény eredeti értelmét még egy nagy költõnek is visszaadni.

    Ez azonban nem jelenti , hogy Babits e vers érzelmeit nem tudta visszaadni. Fordításában megmaradt e vers hátborzongtató és egyben elégikus hangulata.
     
  8. erwin27

    erwin27 Állandó Tag

    "Hétköznapi Élet Horthy Miklõs Korában"

    Tegnap este egy rém érdekes programot hallottam a Petöfi Rádió "Pénteki Kávéház" cimü adásában. Egy nemrégen megjelent könyv Gyáni Gábor "Hétköznapi Élet Horthy Miklós Korában" cimü történelmi tanulmányárõl volt szó. A szerzõ és a müsorszerkeztö közti párbeszéd roppant érdekes volt . Nagyon meglepett amikor a szerzö kijelentette, hogy ha mi most egy Hothy korabeli üzeltben mai nyelvünkkel próbálnánk meg értinkezni az akkori emberek azt gondolák volna, hogy örültekkel beszélgetnének, vagy legalább is valakivel ami a Marsbóll cseppent be a boltba.

    Nagyon elgondolkoztatott ez a kijelentés mert én a gyerekkoromat töltöttem el Horthy Miklös Magyarországában. Képes lennék egyáltalán ma gyerekkori nyelvemmel egy ilyen társadalomban kommunkálni? Nem érezném magam teljesen idegennek ilyen elképzelt körülmények között?

    Habár ez csak egy Gedankenexperiment (ahogy a németek mondják) ez a kijelentés mégis érdekes problémát vet fel: Milyen fokig lehetséges egy bizonyos idöszak mindennapi életét igazán érzékeltetni? Ugy látom, hogy ez a könny a Horty korszak mentalitását próbálja sok forrásmunka és fénykép segitségével rekonstruálni.

    Mivel ez a korszak még mindig nagyon foglalkoztat ezt a könyvet mindenképen elszeretném olvasni. Lehetséges, hogy ez a tanulmány sok mindent megvilágosit számomra amit gyerek és korai kamaszkoromban csak nagyon homályosan éreztem.
     
    Serman Péter kedveli ezt.
  9. fájósmancsú

    fájósmancsú Állandó Tag

    Meséltem neked Erwin egy nagyon kedves kis könyvről melyben olasz költők versei kapnak otthont.
    Francesco D'Assisi Naphimnuszával indul a könyv, mely azt gondolom egy igazi kincse a költészetnek.A könyvben szerepelő írók:Alighieri,Petrarca, Buonarroti, Leopardi,Carducci,Pascoli,Saba,Ugaretti,Montale és nem utolsó sorban /csak betűrendben :)/ Quasimodo .

    Szívből ajánlom minden verskedvelő olvasónak.
    Krisz
     
  10. erwin27

    erwin27 Állandó Tag

    Kriszti, antologiákra gondolva eszembe jutott egy "Penguin"Baudelaire kiadás amiben a költö versei az eredeti francia alatt nyers forditásban angolban jelennek meg. Ezt a módszert különösen hasznosnak találom ha a müfordítok szövegeit az eredetivel akarom összehasonlitani. Ezt tettem a legutóbbi két Baudelaire költeménnyel isami nagyon segitett Babits fordításainak méltánylásában.
     
  11. Mrs. Julius

    Mrs. Julius Állandó Tag

    Szervusz Erwin

    Ez nem csak egy film, hanem egy könyv:

    "Daniel Keyes: Flowers For Algernon" az original cim.
    A magyar forditas pedig : Viragot Algernonnak

    A könyv egy kicsit tudomanyos-fantasztikus törtenet, amiben egy szellemileg visszamaradott ferfit megoperalnak es ezaltal egy zseni lesz belöle. Algernon az a feher eger, akivel a laborban mindig összemeri a tudasat es csak zseni allapotaban tudja elöször öt legyözni. Az egesz azonban nem tart tul sokaig, a szellemi leepüles beindul, megallithatatlan es a föhös a vegen megint visszamaradott lesz, de emberi tartasa megmarad.
    (A könyv mondanivaloja: embersegesseg es tolerancia!)

    Egyebkent azert mertem irni, hogy ez a könyv ma aktualisabb mint valaha, mert a mai kutatasok -az emberrel kapcsolatban-, hasonlo hatarokat lepnek at.

    Üdv.
    Julius
     
    raszta6921 kedveli ezt.
  12. sztzs

    sztzs Állandó Tag

    CSOKONAI Vitéz Mihály



    A magyar felvilágosodás világirodalmi rangú, Robert Burnshöz fogható költője Csokonai Vitéz Mihály Somogyban vendégeskedve 1799 telén vetette papírra "furcsa vitézi versezetét".
    A Lilla iránti tisztelet egy idő után valamiféle nő-megvetésbe csapott át a költőnél, részben ennek, részben egykori szatírikus kedve újáéledésének eredményeként született meg a komikus eposz, melyben az idegenmajmolást, a nemesség üres életmódját kitűnő, realisztikus figurák történetében bírálja. Legnagyobb értéke a burleszk történeten és rokokó mitológián minduntalan átütő, diákos és népi ihletésű lírai realizmus: a kis magyar kánaán, a somogyi úri-nemesi társaság parlagi "édes életének", lelki ürességének szatirizálása. A szerző nemcsak az idegen divatszokások másolásán gúnyolódik, hanem magát a léha és pazarló nemesi életformát is célba veszi. Kiváló alkalmat ad erre a farsangoló nemesi társaság viselkedésének, életmódjának aprólékos ismertetése, amihez a hősök hiteles beszédstílusa, az eposz sokszor és méltán dicsért képei adnak szemléletes hátteret. A vígeposz előbeszédében Csokonai a művészi ábrázolás törvényszerűségeit, a költészet céljait elemzi, a tartalom fontosságát hangsúlyozva a formával szemben. (Legeza Ilona)

    Keresd a minden, ami HANGOS PRÓZA ‎topicban! Az előszó itt: #1313
     
    iszaly istván kedveli ezt.
  13. erwin27

    erwin27 Állandó Tag

    Flowers for Algernon

    Nagyon köszönöm, hogy ismertetted a regény tartalmát, Mrs. Julius. Ugy látom, hogy ez a könyv nem csupán science fiction hanem érdekes szocialis problémákat is hoz a felszinre. Elolvastam egy kis tanulmányt l ami szerint a "Flowers for Algernon"ban az intelligencia és a boldogság viszonyárol is szõ van szó--egy viszony amit a szerzõ sötét szinekben lát. Az is érdekes, hogy e mü eléggé nyilt szexuális tartalma a hatvanas években jó pár szülöt megbotránkoztatott akik a könyv betiltását követelék mint tanagyagot. Ezt eleinte el is érték, de manapság alig veszi valaki komolyan ezt az "erkölcsi" kritikát.
     
  14. tokeiihto

    tokeiihto Állandó Tag

    Mennyire tud atjonni egy ilyen regi filozofia gondolatisaga a mai eletbe anelkul, hogy az azota eltelt ido deformalna az eredeti texturat?
    Sokszor gondolkoztam mar ezen.
    Es valahogy nem hiszem, hogy nyomok nelkul el tud mulni annyi ido ...
    A fordito - sot, neha tobbszoros attetelnel: forditok! - legjobb szandeka ellenere is torzul az eredeti mu, az eredeti gondolat. Mert valtozik a nyelv, valtoznak a szavak es kifejezesek, valtozik a kornyezetunk, ami alapjan ertelmezunk, stb.
    Talan ezert van az, hogy jobban tudok azonosulni a max 100 eves irasokkal.
    Ti hogy latjatok ezt?
     
  15. erwin27

    erwin27 Állandó Tag

    Ismeritek Dai Siije elbüvölö regényét és filmjét "Bazac és a kis kinai varrónõt?? A téma fényt vet az ugynevezett kuilturális forradalomra egy szerelmi történet keretében. Az Isten háta mögött számüzött két burzsóá származású fiu törekvésérõl szó akik titokban a nyugati klasszikus regényeket olvassák fel a kis vidéki varrölánynak akik ezeket a maga módján igen élvezi. Agyafurta manöverekkel sikerül a fiuknak a párttitkárt megnyerni hogy az ilyen titott kulturtermékeket engedélyezze Amikor például az egyik fiu Mozartot játszik a hegedüjén azt mondjam hogy a darab cime "Mao Mozartra emlékezik" ezután persze Mozart kósernek van nyilvánitva.

    A regény és a belõle készült francia film tele van ilyen huncutságokkal és más örült groteszk jelentekkel ami nevetésre készteti az olvasót ugymint as mozi látogatókat.De ez a story végeredményben nem tiszta bohozat mert elég szomoruan végzõdik



    Csatolás megtekintése 56094
     
  16. sztzs

    sztzs Állandó Tag

    DAN BROWN:<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD class=magazinszoveg vAlign=top>
    ANGYALOK ÉS DÉMONOK

    </TD><TD width=7>[​IMG]</TD><TD vAlign=top align=right width=70></TD></TR></TBODY></TABLE><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=magazinszoveg vAlign=top>

    A sodró erejű, mozgalmas thrillerek kedvelői nem fognak unatkozni: az első oldalakon megfosztanak valakit a szemétől egy retinakódú beléptető-rendszer miatt, de ez csak a bevezetés...


    Az Angyalok és démonok időben megelőzte a szerző másik híressé vált munkáját, a Da Vinci kódot, mégis az lett híres. De azért ez is a bestsellerlisták élén poroszkál.

    Ebben a szerzői ún. téli előadásmódjának van szerepe, azaz bármi korrelációba állítható egymással. Így vizsgálhatjuk a lakótelepünkön a péntek délután kiürített postaládák számának összefüggését Bush elnök népszerűségi mutatóival - biztos találunk összefüggést, s annak aztán vagy lesz jelentése, vagy nem.

    Jelentő és jelentett összefüggésének szép példája a jelentés, azaz a szuahéli törzs londoni megfigyelése. Ők a következő összefüggést figyelték meg londoni futball-stadionokban. "Kijön huszonkét ember a gyepre, a bíró a sípjába fúj, s azonnal elkezd esni az eső"

    A legfrissebb amerikai hírek szerint a szerző még ugyan nem tud a vízen járni, de már gyakorol. Előtanulmányként itt a pápagyilkos papa-gyilkos-ról szóló dolgozata (Angyalok és démonok) - hiszen ez a mű rövid rezüméje.

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=1 align=right border=0><TBODY><TR><TD width=10>[​IMG]</TD><TD class=magimgbox><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=2 border=0><TBODY><TR><TD align=middle>[​IMG]</TD></TR><TR><TD class=magimgtext>Dan Brown: Angyalok és démonok
    Gabo Kiadó, Budapest, 2004
    </TD></TR><TR><TD class=magimgtext>[​IMG]</TD></TR></TBODY></TABLE></TD><TD width=0>[​IMG]</TD></TR><TR><TD colSpan=3 height=10>[​IMG]</TD></TR></TBODY></TABLE>S a mű megnyugtató befejezésében szerepe van a 660. oldal körül Vanek úr felbukkanásának (dr. Joseph Vanek Vatikán-kutatóról van szó), és annak a felismerésnek, hogy az igazi, mondhatni autentikus vallási élmény elérésének útja nem a genezis mesterséges megismétlése, nem az antianyag feltalálása, nem a Szentszék megmentése, hanem az, ha lefekszünk egy jógaoktatóval. (Lásd: elrévülés, misztikus elragadtatatás, Bernini Szent Teréz c. szobrának allegorikus értelmezése)

    A műben szereplő számtalan kultikus, vallási, szemiotikai, vallástörténeti homály és kétértelműség közt azonban van egy biztos fogódzónk: az interneten megtalálható Robert Langdon - immár nem fiktív weboldalán - valóban nem szerepel telefonszám.

    A főhős: "Noha a szó klasszikus értelmében nem volt jóképű, a kolléganői úgy emlegették a negyvenéves Langdont, mint akinek "eruditív" vonzereje van - deresedő sávok a sűrű, barna hajában, átható kék szem, lefegyverzően mély hang és egy egyetemi sportember határozott, gondtalan mosolya. Langdon a vízilabda-válogatott tagja volt az előkészítőben, és a főiskolán, és máig megőrizte úszótestalkatát, azt a feszes 183 centi magas fizikumot, amelyet szorgosan karbantartott az egyetemi uszodában mindennap teljesített ötven hosszal.

    Langdont a barátai egy kissé rejtélyesnek tartották, egy ember, aki megragadt a letűnt évszázadok között. A hétvégéken ott láthatták őt farmerban a campuson, amint a számítógépes grafikáról vagy a vallástörténetről társalog a diákokkal, máskor Harris tweednadrágban és kézzel festett mellényben állt az előkelő művészeti folyóiratok fotóin azokon a kiállításokon, ahová előadónak kérték fel."

    Noha mikiegeres órát hordott, egy oklahomai sztriptízgörl élete legnagyobb szexuális élményét ígérte neki, ha odarepül és igazolja, egy kereszt autenticitását, amely csodás módon a nő lepedőjén mutatkozott meg. Egyszóval egy hatlövetű kazánkovács és nőgyógyász.

    A hősnő zsáknak foltja: létformák kutatója, nemrégiben cáfolta meg Einsteint. Hatha jóga guru. Vegetariánus, akinek eddig még nem volt elég.

    "Magas, hajlékony és kecses nő volt, kreol bőrrel, és hosszú fekete hajjal, ami repkedett a rotorok hátszelében. Arcvonásai eltéveszthetetlenül olaszosak voltak, nem külső szépségük, hanem érett földi jellegük tette, hogy még húsz méterről is nyers érzékiséget árasztottak. Ahogy a légáramlat belekapott a ruhájába, hangsúlyosan láthatóvá vált karcsú dereka és apró melle. (…) A nő mozgása tüzes és parancsoló volt. A teste erős és feszes, a hosszú napsütéses órákat élvező mediterrán táj egészséges ragyogása sugárzott belőle."

    Ahhoz, hogy ők ketten megmentsék a Vatikánt, lehetővé tegyék a pápaválasztást, elsimítsák az emberiséget fenyegető legfontosabb problémákat, számos fejtegetést kell végigolvasnunk Galilei kéziratairól, a haszasszinokról, a természet nyelvéről, Caravaggio-ról, A Nagy Bummról, titkos társaságokról stb. Mint egy szemiotikai nyári egyetem utolsó dekádja, amikor mindent le akarnak darálni, ami a tervben benne volt. (könyvklub)

    A könyvért fáradj az Elektronikus Írások topicba
    klikk ide #21


    </TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  17. erwin27

    erwin27 Állandó Tag

    Érdekelne, hogy Magyarországon is olyan sikeresek mint máshol a svéd író Henning Mankell regényei. Én a müveit amik legtöbbnyire nagyon feszitö detektiv regények, nemrég fedeztem fel.

    Most a legutóbb megjelent regényét "Depths" ("Mélységek") olvasom angolul.
    Ez a könyv teljesen eltér elöbbi müveitöl. Ez nem "crime fiction" hanem egy kitünö pszichologiai regény tele északi i szimbólumokkal.

    Nagyon ajánlom ezt a könyvet mindenkinek.

    [​IMG]

    Henning Mankell
     
    napsugár7127 kedveli ezt.
  18. erwin27

    erwin27 Állandó Tag

    Kivonat egy kritikábõl ami Henning Mankell müveivel és karierjével foglalkozik:

    Érdekes körülmény, hogy a vérbeli regényírónak látszó, most ötvenhat éves Mankell egyúttal professzionális színházi ember is. Tizenhét éves korában szülovárosából Stockholmba költözött és a Riks Színházban rendezoasszisztensként helyezkedett el. Mankell, aki szenvedélyes Afrika-rajongó, 1972-ben járt eloször a kontinensen, és Afrika iránti érdeklodése mély nyomot hagyott színházi és írói pályafutásán is. 1986-tól a Mozambikban muködo Teatro Avenida forendezoje, ettol kezdve az év felét Afrikában, másik felét Svédországban - Mankell szavajárásával "fél lábbal a forró homokban, fél lábbal a hóban" - tölti. Az 1990 és 1998 közötti években keletkeznek a hatalmas sikert hozó Kurt Wallander-történetek, a szériát 1999-ben kilencedikként a Wallander elso esete kötet zárja le. Mankell Svédországban, illetve Nyugat-Európában (különösen Németországban) igazi sztárnak számít, és az elismerés az o esetében valóban egyszerre üzleti és szakmai. Regényeit fontos díjak sorával tüntették ki, a Wallander-történetekbol több film és tévésorozat is készült, világszerte fordítják, rajongói internetes fórumokon tárgyalják a felügyelo kalandjait. A Mankell muveit német nyelven megjelenteto Zsolnay Verlag honlapján pedig a svédországi Ystad rendororsérol készült fotóriport található - ugyanis minden Wallander-történet ebben a valóban létezo, sárral borított földutakkal, szegényes tanyákkal szegélyezett tengerparti városkában játszódik.




    (Fordította Deréky Géza. Mérték Kiadó, Budapest, 2004. 478 oldal, 2999 Ft)
     
    egabrielle kedveli ezt.
  19. emodzsensz

    emodzsensz Állandó Tag

    Sziasztok, Kedves Ezoterikus Mindenevők!

    Egy néhány éve kiadott könyvsorozatra szeretném a figyelmeteket felhívni!
    Egy szibériai vállalkozó, Vlagyimir Megre írta a sorozatot.
    Magyarországon eddig a sorozat 9 kötetéből csak az első kettő jelent meg igen gyér példányszámmal, de talán, ha megadom a linket és a kapcsolatfelvétel lehetőségét a terjesztővel, még tudtok belőle magatoknak szerezni.
    Röviden az íróról: Vlagyimir Megre "tekintélynek örvendő vállalkozóként tevékenykedett és a Szibériai Vállalkozók Régiók Közötti Egyesületének elnöke lett. 1994-ben és 1995-ben az Ob folyón (Novoszibirszk - Szalehard - Novoszibirszk útvonalon) saját költségére két nagy kereskedelmi expedíciót indított. ... Barátai és hozzátartozói számára is sokáig rejtély maradt, hogy mi késztethette a köztiszteletnek örvendő, többéves gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező vállalkozót arra, hogy a "kívülálló szemszögéből nézve" felhalmozott tőkéjét, teljes vagyonát elherdálja és csupán egy olyan expedíció érdekében jelzálogosítsa, melynek nemhogy nem volt semmilyen haszna, hanem még a ráfordított költségeket sem tudta visszatéríteni."
    Anasztázia c. könyve fellebbenti a fátylat a titokról - a belső hangot, a "Szellem Hangját" követő keresésről.
    Vlagyimir Megre az expedícióról olyan értékeket hozott magával, melyeket pénzben nem lehet kifejezni. Több központi lapban és folyóiratban szenzációs cikkeket jelentetett meg, melyek nagy visszhangot váltottak ki.
    És most néhány szó Anasztáziáról, akiről e könyvsorozat szól:
    "Anasztázia egy ősrégi civilizáció leszármazottja, mely időtlen időktől fogva egészen napjainkig a szibériai tajgában él. Korok, uralkodók, rendszerek jöttek-mentek, ám e nép mind a mai napig megóvta ősrégi életvitelét. Teljes harmóniában él a természettel, a világegyetemmel, ismeri és tudatosan alkalmazza annak kisugárzását és törvényeit.
    Ám olykor-olykor akadtak közöttük olyanok, akik a számukra külvilággal, vagyis velünk, tudatosan építettek ki kapcsolatot, hogy mérhetetlen bölcsességükből átadjanak olyan általános, néha csupán elfeledett, elhagyott eszméket, melyek újonnani használata segíthet nekünk kijutni abból az ingoványos útvesztőből, amelybe a Természet és a Világegyetem Törvényeinek semmibevétele miatt jutottunk.
    A közvetítő szerep a két világ - a tajga és jelenünk között - Anasztáziára hárult, aki 1994-ben találkozott Vlagyimir Megre-vel, az akkoriban sikeres üzletemberrel. Vlagyimir Megre - megihletve Anasztázia szépsége, lelki tisztasága, rendkívüli tudása és képességei által - elindult, hogy tudatosan vállalva az előre sejtett gondokat, valóra váltsa Anasztázia "szeretetből szőtt álmát".
    És a kapcsolatfelvételi lehetőség a könyv megszerzésével kapcsolatban: [email protected] A weboldal címe pedig: www.anasztazia.hu
     
  20. milkacsoki

    milkacsoki Állandó Tag

    Régebben olvastam az Alkimistát,most kezembe került a Zahír,alig bírom letenni,ajánlom mindenkinek!!!!!ha sikerül az összes könyvét kiolvasom!


    Paulo Coelho: A Zahir

    Esther tízévi házasság után, búcsú nélkül hagyja el férjét, a fényűző életet élő sikeres írót. A szakmájában elismert, háborús tudósítóként dolgozó nőnek látszólag semmi oka nem volt, hogy kilépjen a nyitott házasságból. Lehet hogy kényszerítették, elrabolták, megölték, vagy egyszerűen megunta kiüresedett kapcsolatát gazdag és befolyásos férjével?
    Aztán egy napon feltűnik egy különös fiatalember, Mikhail, aki ígéretet tesz a szerzőnek, hogy elvezeti feleségéhez. Az utazás Párizs csillogó termeiből Mikhail háború sújtotta szülőföldjére, Kazahsztán sztyeppéire vezet, ahol az író, egy élő spirituális hagyomány segítségével különös felfedezést tesz…
    Coelho önéletrajzi ihletésű új műve azon túl, hogy a tőle megszokott bölcsességről és emberismeretről tesz tanúbizonyságot, de bepillantást enged a brazil szerző életébe, tükröt tart vágyainak és kétségeinek, feltárja féltve őrzött titkait.
     
    bohmjo és tsziluka kedveli ezt.

Megosztás