Lux in arcana...

Az ember hajlamos állandó érvként a tudományra hivatkozást felhozni.. pedig az elmondottakból az látszik, hogy egy egy tuti tippnek látszó tudományos elmélet eléggé kérész életűnek bizonyult... Ilyenkor a megdőlt tézis mellett kardoskodók rendszerint azzal érvelnek, hogy a szűkös, nem elégséges adatok miatt nem lehetséges az egyértelmű bizonyítás.... Pedig talán azon is el kellene gondolkozni, hogy az elmúlt évezredekben a tudósok, a tudomány szerepe, a felfedezések alkalmazása, a gyakorlatban felhasználhatóság is jelentős változáson esett át.... Amíg az ókorban a tudósok igyekeztek elméleteiket, találmányaikat a lehetőséghez képest minél nagyobb körben megosztani, ezzel is learatva a megbecsülés és a tisztelet babérjait, sőt egy egy gondolkodó köré iskolák települtek, addig a középkorra eljutottunk a magányos, laboratóriumában egyedül dolgozó tudóshoz. Bár anno Archimedes is gyakorlatban reprezentálta elméletét, hiszen a korona hamisságát, a színarany helyet az aranyozást saját tétele alapján igazolta... De ugye azt is kevesen tudják, hogy Sir Newton lovagi címét nem mint elismert tudós, hanem mint pénzügyminiszter szerezte.. a pénzhamisítás leleplezéséért, de persze ehhez is kellettek azért a megszerzett tudományos ismeretei... De akkor is kijelenthetjük, a legújabb időkig a tudós saját maga rendelkezett felfedezéseivel, találmányaival, s ezek értékesítési joga is az övé volt. Mára ez alapjaiban változott meg. A kutatás csapat munka és rendkívül költséges, ezért egy egy felfedezést kínosan óvnak nehogy mások idő előtt tudomást szerezzenek róla. Ugyanakkor az információk szinte azonnali cseréjének lehetősége miatt számos ismeret szinte bárki által hozzáférhetővé vált, vagyis megfelelő alapok, felkészültség, esetleg felszereltség birtokában egyre többen értékelhetik a rendelkezése álló lehetőségeket, esetleg juthatnak ugyanarra a következésre. Egy kutató labor felszerelése, a megfelelő team összeállítása rendkívül komoly befektetést igényel erre csak a gazdasági, pénzügyi élet tőkeerős szereplői, vagy csendben háttérben megbúvó kőgazdagjai képesek. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a befektetők rendelkeznek az így kidolgozott elméletekkel, felfedezésekkel, találmányokkal...Ugyanannak lehetünk tanúi, mint amikor a 18. században a szabadkőműves páholyok irányítását a finánc oligarchák vették át, s tagjaik többsége is a gazdag nagypolgárok közül került ki. Ez rögvest felveti az ókori elvet: kinek az érdeke, kinek vállik hasznára egy egy eredmény nyilvánosságra hozatala, vagy visszatartása, elhallgatása. S ráadásként belép a tőke által mozgatott politika is, vagy esetenként a politika diktatúrája....
Anélkül, hogy elkezdenék összeesküvés elméleteket fabrikálni, érdeme átgondolni vajon miért is nem kaptak az amerikai betelepüléssel kapcsolatos leletek, genetikai vizsgálatok jó15 éven keresztül megfelelő nyilvánosságot. Csak az internetnek köszönhető, hogy ma szinte egyszerre ömlesztve, vagy csokorba szedve zúdul ránk egy csomó azóta meghaladott elmélet, előkerülnek csontvázak, no nem a szekrényből, hanem múzeumok , intézetek mélyéről, ráadásul esetenként úgy feltüntetve, mintha forró újak lennének. Rangos tudományos folyóiratok adnak teret dilettáns írásoknak... S egyre inkább beteljesül a latin mondás a pénz kormányozza a világot...
Nos ebben a helyzetben érkezünk meg a kezdő hírhez, hogy két csecsemő maradványait találták meg Alaszkában az Upward Sun rvernél, amelyek 11.5 ezer évesek, s egy település feltárás eredménye megtalálásuk....
innen folytatom...

Azzal kezdtem az egyelőre még monológot, mely remélem előbb vagy utóbb beszélgetés lesz, hogy visszatértem. Most pedig azzal folytatom, hogy visszatérek a bevezetőben említett 11,5 ezer éves lelethez.
A két leány csecsemő maradványait az alaszkai Upward Sun folyó melletti ásatásokon fedezték fel 2014-ben. A helyiek Xach' itee aanenh T'eede Gaay - Napkelte leánykájának és Yelkaanenh T'eede Gaay- Hajnali szürkület leánykájának nevezték el Őket. A genetikai vizsgálatokat a J. Victor Moreno-Mayer vezette Koppenhágai Természettudományi Múzeumhoz tartozó Geo Genetics Centerben Eske Willerslev csapata végezte el. Az eredményeket még 2017. márciusában publikálásra átadták a Nature.nek , de csak a 2018. januári (553. 203-207.oldal) számában került közlésre 18 társszerző tollából(billentyűjéről).. Gyakorlatilag semmilyen áttörés nem történt a szenzáció hajhász beharangozások ellenére sem. Mit is állapítottak meg? Semmivel sem többet. mint ami az ideig is tudott volt, kivéve a leletek genomjait.. A következtetések ismételten a feltételezések kategóriájába tartoznak csupán... A két leletet USR1-nek és USR 2-nek nevezték el. Megállapításaik szerint az USR1 genomja leginkább az idáig már szekvenált amerikai indiánok, és a modern amerikaiak genomjához kötődik s vélhetően mintegy 17 ezer évvel ezelőtt különült el a lehetséges közös őstől.... S mint ilyen az elkülönült ősi beringiai lakosság képviselője (az USR1). Az USR2 nem kerül említésre... A továbbiakban kezdődnek a szokásos "Feltételezzük, hogy.."-ok. Az általuk felállított demográfiai modellezés szerit a beringiaiak, az ősi indiámok 36 ezer évvel ezelőtt az észak-kelet ázsiai népességről leválva , cca, 10 ezer éven át kelet felé tartva, úgy 20-25 ezer évvel ezelőtt érkeztek Amerikába, először Beringiába, ahol úgy 22 ezer éve ismét szétváltak, ott hagyva a talált USR1 őseit, s tovább mentek dél felé benépesíteni a kontinenst... Tkp. ennyi a lényeg, a többi a szakemberek számára kitalált hókuszpókusz a számokkal. Ahhoz képest,hogy a feltáráskor 2014-ben a vizsgálat céljából az Amerikai Régészeti Társasághoz továbbították az anyagokat, amely a további kutatásra. vizsgálatra megbízta a szakértőket intézeteket ez az eredmény alig több mint semmi...
Ennél valamivel többet tudhatunk meg az ásatásokat végző dr. Ben A. Pottertől aki a National Geographicban publikációjában valamivel többet elárul..

innen folytatom..

Mielőtt még Ben A. Potter hivatalos eredmények előtti megállapításaira visszatérnék, még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, jobban mondva kettőre.
A Nature tanulmány szerzői szerint az Alaszkában belépettekről leszakadt a beringiai ág, a többiek pedig délnek vették az irányt, s mentek csak mentek.. tehát nincs külön déli és északi indián, az egy közös őst osszák be maguknak .. leegyszerűsítve..
De Ők valószínűleg nem olvasták a 2003-ban Mexikóban talált koponya vizsgálatának jegyzőkönyveit.. Ugyanis egyértelműen bizonyítást nyert , hogy sem az észak-kelet ázsiaiakkal nem mutat azonosságokat, sem az ainukkal, hanem leginkább a polinéziaiakkal Óceániában élőkkel lehet közös jegyeket találni.. Felvetődhet ez esetben az Újvilág Csendes óceán felőli betelepülése is, sőt mint az előzőekben említettem, hogy a denisovai ember génjei leginkább Melanéziában,Óceánia egyes szigetein mutathatók ki más megközelítésnek is teret adhat... Aztán nemégiben Chillében tártak fel 15-17 ezer éves leleteket amelyek szintén nem illeszkednek ebbe a koncepcióba, sőt az életmódjuk is a nyomok alapján eltérő volt, pl. nagyvadra egyáltalán nem vadásztak, eszközeik szerszámaik inkább szintén az ausztráliai, óceániai ősöket valószínűsítették... A hetvenes években egy szovjet-orosz tudós feltárta Uski Lakét ezzel bizonyítottnak látva, mivel a talált leleteket 17 ezerévesre datálta, hogy ez lehetett az Amerikába igyekvők ázsiai bázis állomása, egyik kiinduló pontja.. Ezt sokáig sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, nem tudhatta senki, mert a Szovjetunióban külföldi nem igen áshatott, különösen Szibériában nem. Majd a tudós halála után, s politika enyhülésével, amerikai régészek újra áshatták a területet, smegállapították, hogy a legkorábbi lelet sem több 12-13 ezer évesnél.. Ezzel ez a tétel ki is esett a lehetséges elméletek sorából..
A másik amire utalnék az alábbi:

Vagyis egyszerűsítve a kutatás egyik célját nem tudták bizonyítani, hogy esetleg 30-40 ezer éve már emberek élnek emberek Amerikában megcáfolható legyen, csak azt állíthatják, hogy amennyiben mégis éltek akkor azok nem lehetnek a mai indiánok közös ősei.. A kutatás egyik vezetője Eske Willerslev szerint...

S akkor térjünk vissza Ben A. Potterhez és a Denali komplexumhoz, az Upward Sun river ugyanis itt van. S itt 2010-től több lépcsőben folyó ásatások 13,5-6 ezer évvel ezelőtti időből származó leleteket tártak fel..
innen folytatom...

Miközben az Alaszkai Egyetem honlapján újra olvastam Dr. Potter beszámolóját a feltárásokról, eszembe jutott, a chillei Monte Verde feltárásokat végző
régész Tom Dillehay válasza, amit az egyik legismertebb tudományos szakújságíró azon kérdésére adott, hogy vajon a mainstream régészetben marganizálják -e az eltérő szakmai nézeteket.. S ha igen, ez milyen hatással van az amerikai régészetre? A válasz egyértelmű- mondta Dillehay,- a tudományos légkör mérgező, s ez nyilvánvalóan akadályozta, akadályozza a tudományt... Miért is jutott ez eszembe? Mi van akkor ha egy régész, ha egy lelet kihívást jelent a tudományos gondolkodásra? Ugye az előzőekben bár szóltam a chillei pre Clovis leletekről, amit 14,5 ezer évesre datáltak a vizsgálatok. De az eredményeket egy évtizedes vita, elhallgatás után Dillehay csak úgy tudta hitelesként elfogadtatni, hogy 12 neves, vezető régészt meghívott a Monte Verde helyszínre és újra ásatta velük lépésről, lépésre, minden zavaró lehetőséget kizárva. De még ezután sem azonnal ismerték el annak ellenére, hogy egyöntetűen hitelesnek fogadták el a korábbi leleteket is. Vagy az igazán klasszikus példák a Cerutti mastodon és a Bluefish barlang a Yukonnál..
1992. novemberében a LA Times hozta a szenzációt először hogy a California 54 építési helyén a Reodrive közelében 10-120 ezer éves emlős csontokat emelt ki egy munkagép. Mivel az ideig csak tengeri fossziliákat találtak a régészek tovább kutatták a területet, ezt találták..

S a vita megindult ami még ma sem zárult le, ez egy szikla vagy esetleg hajító kő.. Ugyanis ezzel a kővel ölték meg a mastodont,.
A legmegengedőbb válasz arra a feltevésre, hogy e szerint 130 ezer évvel ezelőtt megjelent az ember Kaliforniában, hogy Amerika szerte számos 13 ezer évesnél régebbi lelet van amiről a szakmai elit nem vesz tudomást akkor egy tízszeres különbség túl nagy ugrás lenne a szakma számára.. mondta Bonie Pitbladó az Oklahomai Egyetem professzora. Zeray Alemseged Chicagoi Egyetem régésze szerint, ha ez valós feltevés, akkor ez csak egy homo erectus, vagy a denisova, a Flores hobitjai közül lehet valamelyik...

Ezek egyébként az ismert, bizonyított Clovis előtti helyek Amerikában...
A Bluefish barlang viszont egy kiemelkedő esete annak, mikor egy régész hite, felkészültsége áll 40 évig szemben az ellehetetlenítéssel, lejáratással, a teljes figyelmen kívül hagyással.. Megalkuvás nélküli küzdelem, a siker reménye nélkül, vagy mégsem ? A tanítvány 35 évvel későbbi bizonyítékai...
Jacques Cinq Mars 1979 és 2001 között számos tanulmányt publikál a Yukon menti Bluefish barlang feltárásáról .. Lauriane Bourgeon pedig 2017 januárjában publikálta vizsgálati eredményeit ...

Erről....


innen folytatom

Jaques Cinq Mars kanadai régész számára a harc itt kezdődött 1978.-ban a Yukon mentén fekvő Bluefish barlang ásatásakor....



A feltárás során, gyapjas mamutok, kihalt lovak csontjait találták amelyet nyilvánvalóan ember ejtett el, a csontokon megtalálhatók az eszköz használat nyomai.. A leleteket 24 ezer évesre datálták a vizsgálatok... Ekkoriban az uralkodó nézet a Clovis emberek voltak, akik a Bering földnyelven át a jég mentén érkeztek Ázsiából az előzőekben már mutatott módon megmunkált fegyvereket, eszközöket használó nagyvad vadászok... max. 13 ezer évvel ezelőtt...
Szó szerint az uralkodó nézet volt, mert az ettől eltérőeket a szőnyeg alá söpörte, mint tudománytalant, fantazmagóriát...
Cinq Mars 1979 és 2001 között több száz tanulmányt publikált, de a szakma először, csak csendesen megmosolyogta, majd a hozzáértését kérdőjelezték meg, írásait nem hogy vitára, de közlésre is alkalmatlannak nevezték. Közben , s talán emiatt az ásatások finanszírozása megszűnt.. Aztán a genetika sietett a segítségére, egyre másra kerültek elő Clovis előtti leletek, amit már nem lehetett elhallgatni. Az első döntő, Dillehay Chillében a Monte Verdén végzett ásatása. Ahogy az előző hozzászólásban írtam 1997-ben csak úgy tudta részben is meggyőzni a szakmát hogy a helyszínre vitte őket...De Cinq Marstól továbbra is újabb bizonyítékot követeltek, mert az a ló állkapocs csont amit mutattam is,, számukra még bizonyítékként sem volt figyelembe vehető. A rajta található, nyilvánvalóan eszközhasználatra utaló nyomok szerintük valamely húsevő nagyragadozótól származnak, meg egyébként is a 24800 év téves mérés eredménye... A csontokat kőomlás is összetörhette, hogy most emberi beavatkozásnak tűnik, pedig dehogy.. Nem sorolom az ellen véleményeket hangoztatók neveit, mert akkor sosem érek a végére, a támogatókat pedig nem kell felsorolnom, mert azok nem voltak.. Cinq Mars lassan kiszorult a tudományos konferenciákról. egyre kevesebb publikációját tudta leközöltetni... Míg aztán 2012-ben Lauriane Bourgeon a Montreáli Egyetem doktorandusza a Blufish csontok vizsgálatát választotta témájának. A 36 ezer csont értékeléséhez kidolgozott egy szempontrendszert, amely hat elemből állt, s a vizsgálat során csak azokat a jeleket fogadta el emberi beavatkozásként, amelyek mind a hat kritériumot teljesítették... Két év intenzív munkájának eredményeként a csontok közül 15 egészen biztos emberi beavatkozás nyomait viseli... A rádiokarbon vizsgálatok a kort is igazolták.. Bár a régészek egy része még most is további bizonyítékot követel növekszik azok tábora akik elfogadják, hogy a betelepülés több mint 25 ezer éve már elkezdődött.. Bourgeon cikkét 2016- ban nyújtotta be közlésre és 2017 januárjában jelent meg...
Az előbbiek figyelmeztető jelek a régészet számára, hogy nem halasztható a paradigmaváltás, bár látható a bizonyítékok ellenére a megkövült régi modellek nem fognak megszűnni, azok képviselői hosszú ideig lesznek még a továbblépés megakadályozói..
A másik amiért a Blufish és a pre Clovis eseteire visszakanyarodtam, hogy sajnálatosan ezek tudatában született Ben Potter és munkatársainak állásfoglalása a kiindulási alaszkai leletek értékelése után..
innen folytatom

Akkor kezdem, jobban mondva folytatom azzal, ami a Sun folyó környéki feltárásoknál egyértelműen elfogadható következtetés...
" Az amerikaiak már 12 ezer évvel ezelőtt is fogyasztottak lazacot...."
Ehhez az igen fontos megállapításhoz sikerült némi pénzt elkölteni és számos kutatónak pár évre munkát adni...
A Tanana folyó közelében élők, itt található a Sun folyó is , igen kevés nyomot hagytak maguk után több ezer évvel ezelőtti létezésükről. Nincs kerámia, nincs építészet, nincs semmi, ha a két csecsemő sírját leszámítjuk... De most a helyzet javult, ugyanis 13 ősi tűzhelyet tártak fel különböző helyszíneken, ráadásul meglehetősen jó állapotban lévőeket. Ezek alapján a régészek megpróbálták rekonstruálni a valamikor itt élők étrendjét. A szén és a nitrogén egyes izotópjainak az arányából, amelyet a tűzhelyekben és mellett talált csontok, egyéb nyomok tartalmaztak próbálták meghatározni, hogy állati, növényi eredetű volt-e a menü, illetve vízi, vagy szárazföldi állatokból állt... A legrégebbi tűzhelyek csak a vízimadarak, emlősök fogyasztására utaltak, ám a 11800 évre datáltak már az arra utaló magas nitrogén értékek miatt a hal fogyasztásra is szolgáltak bizonyítékul. A további kutatások megállapították, hogy mind a tengeri és mind az édesvízi halak szerepeltek az étrenden. Mivel pedig az Upward Sun folyó messze van a tengertől, csak a lazac jöhet tengeri halként szóba, hiszen a lazacok íváskor messze felúsznak a folyókon..ráadásul minden évben a medvék és ezek szerint az ősök legnagyobb gyönyörűségére...
innen (már befejezem)...

Talán kezdeném, vagy folytatnám a földrajzzal..



A piros pöttyek a Denali komplexunot jelölik ahol a Tanana folyó völgye is található ennek része a Sun folyó is. s ennek is a felső szakaszán került elő a két csecsemő lelet.. De nem csak ez hanem az előbbiekben említett 'tűzhelyek' és az eddigi leletek alapján az erre a területre jellemző microblade technológiával készült eszközök..


A microblade egy olyan megmunkálási technikát jelöl amelynél az 5 cm nél rövidebb pengék, szilicium dioxidban gazdag kövekből, (kovakő, kvarc, obszidián) készültek. Az első leletek , a legalábbis manapság még legrégebbiek 30 ezer évvel ezelőttiek, s Kínából kerültek elő. Mint ezen a másik ábrán látható , a pengéket egy magra erősítették, s azt pedig botra szerelték ...
Amerikában legalább hat olyan egymástól független terület van ahol microblade leleteket tártak fel s kétséges a kormeghatározásuk, vagy egyszerűen a Clovis, az utána következő kultúrába besorolták.. pl. Poverty Point, a Missisipin Illinoisban, Tikal Maya, Észak-Kalifornia (ahol a kagylókat később ezzel fúrták mintegy pénzként használva) Peru, Chile... Na és itt találták ugye amiért elindítottam...


a hathetes csecsemőt a tudomány számára USR1 - ként jelölve, s ezt a feltárást, s az előzetes feltételezéseket 2014-ben küldték meg a PNAS-nak..
Mi is a PNAS ? Proceeding of the National Academy of Sciences of the United States of Amerika rövidítése, az Amerikai Tudományos Akadémia folyóírata.
1915 ben alapították, ma létezik az online gyors változata is. De a hagyományosban szigorú szabályok szablyák meg a publikálás rendjét. Még az Akadémia rendes tagjai is csak évente két alkalommal adhatnak át anyagot közlésre, amelyet még bizottsági értékelés követ, s nem is biztos, hogy közölhetőnek találtatik. Egyszerű földi halandó gyakorlatilag a szerkesztőig sem jut el, jobb nevű kutató rendkívüli dolgozata esetleg a Bizottságig.. A PNAS nyomtatott változata hetente, az online, az úgynevezett Early Edition naponta jelenik meg... A kutatási cikkek hat hónapos késleltetéssel bárki számára ingyenesen hozzáférhetők. Ingyenesek a napi összefoglalók, tartalom jegyzékek, egyes támogatott kutatások hírei, de néhány fejlődő ország számára szintén biztosítanak részleges hozzáférést.
Nos mint említettem már 2015- ben megjelentek a PNAS-ban az eőzetes eredmények feltételezések amik szinte csak általánosságot tartalmaztak, s a következtetéseknél teljesen figyelmen kívül hagyták azokat a régészeti leleteket amelyek kizárják az általános egyetemes tétel felállításának lehetőségét..


Pedig az elöljáróban mutatott térképen sárgával jelölt pontok azok a helyek, ahol már találtak 6- 11 ezer év közötti leleteket. A fekete pontok is az adott területhez valamely módon kapcsolódó leletek miatt kerültek a térképre. Az látható, hogy itt a távolságok nem európai léptékűek, ellenben a levont következtetések ehhez képest elégé földhöz ragadtak.. Hiszen ha két legtávolabbi pontot összekötünk, s ezt a távolságot a Upward Sun folyótól körbe rajzoljuk, akkor erősen Ázsiában vagyunk, s lenne min gondolkodni...
A végére mivel nem volt célom meg is válaszolni a felvetődő gondolatokat maradtak a kérdések... Ki voltak az első amerikaiak? Hová tüntek a Denisovaiak? Hogy vadászhatott ember Amerikában ha még át sem kelt a nagy vízen? Indián-e a native american, vagy csak 'fehér' őslakos?(mint a leletek mutatják)...

Talán 12 éves lehettem, amikor a nyári szünetben Rafi atya elvitt Bécsbe és egy barátjával közösen, aki ott szolgált, részletesen megmutatták a Stephandomot..
Akkor láttam először a Sas kapu bejárójában az asylringet, menedékgyűrűt..



A világi hatóságok által üldözött, vagy egyszerűen bármiért üldözött, ha megfogta, akkor a templom, az Egyház védelme alá került, kivonva magát a világi ítélkezés alól... Érdekes bennem csak az atyák azon magyarázata maradt meg erről, hogy az ansylum csak a legenda, amely csak a 30-as években lett valóságos, mert ez eredetileg az építkezéskor az anyagok mozgatásához mint kötélvezető volt használatban.. Az elmúlt évtizedekben ugyan számtalanszor elmentem mellette, de ahogy sok dologgal lenni szokott ez is a tudatom mélyére került. Aztán ebben a témában már régebben említettem a malmok menedékjogát, egy másikban István törvényei kapcsán az egyházi menedéket is. A napokban olvastam egy cikket "Az elfelejtett jogintézmény: az egyházi menedékjog" címmel a németországi migránsokkal kapcsolatban, s ezek után 18. századi városi rendeleteket keresgélve az alábbiakat olvastam:




Az asylum-ot beütve a keresőbe teljesen megdöbbentem mennyi mai aktuális találatot kaptam....
Eredetileg a guetamálai légi régészetről, lézeres légi fényképezésről, egy ősi város megtalálásáról akartam egy beszélgetést indítani, de úgy látom az előzőek alapján talán nagyobb valószínűséggel akadnak beszélgető társak egy mai témához... Amíg esetleg az előző téma kapcsán esetleg akad olyan akinek kérdése, véleménye van , addig én megpróbálok egy kis történelmi áttekintést adni a menedékjog kialakulásáról, történetéről.. Az ókortól napjainkig...

Azzal, hogy egy kicsit leporoltam az ismereteim az asylumról, na meg frissítettem is, elcsodálkoztam mennyi minden kapcsolódik hozzá, és milyen sok úton el lehet indulni, hogy a menedékjog alkalmazásának mai gyakorlatához eljussak.. S sajnálatosan, de nincs rövid út...Ha a lexikon segítségét akarnám igénybe venni, bizony csalódnom kellene, mert a katolikus lexikon és a néprajzi lexikon is igen röviden elintézi a kérdést...




Látható azért a két lexikon szócikk vázlatnak kiváló, bár azokat amikről a legvégén beszélnék, nem is említi egyik sem. Nincs mit tennem elindulok a kályhától. Bár képletesen, de azért meleg helyről... mégpedig az ókori Egyiptomból.....
Ugye sokan nem is gondolnák, hogy a történelemben Egyiptom volt feltehetően az első ország, amelyik háborús menekülteket fogadott be, az időszámítás előtti 13. században... A mai Szíria területén zajló kádesi csatát lezáró egyiptomi-hettita békeszerződés rögzíti, hogy a menekülteket amnesztia, védelem illeti meg.
Akik lelkiismeretesen elolvasták mit ír a lexikon a menedékjog -asylum- név eredetéről, azok tudják, ez görög eredetű. Sőt a ma a menekültekre, vagy általánosan a "migránsokra " használt francia asili, a német das Asyl, az angol asylum is a görög aszilonból eredeztethető. Jelentése pedig a rablás 'a' fosztóképzős változata, vagyis a hely, ahol nem rabolnak ki , biztonságos menedék. De van egy másik értelmezése kifejezésként, bár ez is közel álló. Az ógörög nyelvben az aszülia, aszülétosz, aszülosz, aszülaiosz mind a menedékjoggal összefüggésben használatosak, főnévi, melléknévi formájuk valamely hely, személy sérthetetlenségét fejezik ki. Etimológiai gyökerük a szülein ige, amely Athén jogilag fejlett időszakában a megengedett önhatalmat jelentette. A hitelező a nem fizető adóst megragadhatta, elhurcolhatta(rabszolgaságba), erőszakot alkalmazhatott rajta. Ezzel szemben az aszülia az erőszak alkalmazásának a tilalma, a szülein tagadása, tilalma. A menedéknyújtás joga az aszülosz, amivel számos görög szent hely rendelkezett. A görög társadalomnak egy nagyon fontos intézménye volt, ami a bűnöst és az áldozatot egyaránt védte, a menedékjog megsértését minden esetben megtorolták. A menedékjog fontos erkölcsi, etikai kérdéseket is felvetett. A színház az ókori görög társadalomban fontos szerepet töltött be. Ie. 460 körül írta Aiszkhüllosz híres drámáját az "Oltalomkérők"-et. A középpontban a menedékjog megadása, vagy megtagadása áll. Danaiosz király 50 lányával menekül az őket üldözők elől oltalmat kérve a várostól. Ha a város megadja a menedéket kiteszi magát az üldözők támadásának. Hogyan egyeztethető össze a közösség érdeke és az erkölcsi értékek.. De ez az aszilum egy fontos sajátosságára is rávilágít, ezt az intézményt csak az azonos kultúrkörhöz tartozók vehették igénybe, nekik is hinniük kellett annak az istennek a hatalmát, akinek szentélyében oltalmat kerestek. S még valami, innen ered a fehér zászló, mint a megadás, a menedék kérés szimboluma. Danalosz lányai fehér gyapjú fonalat kötöttek a Zeusznak szentelt ágra, s azt tartották a magasba. De hasonló kérdéseket feszeget Euripidész Ion című darabja, melynek Delpho a színhelye...
Na és a rómaiak, a latin nyelv, ezt a görög terminológiát vette át, asylumnak nevezve minden oltalmat, menedéket nyújtó helyet. Bár a rómaiaknál is a görög hagyományok miatt megvolt a szent helyek menedékjoga, de korántsem vették olyan komolyan, szigorúan, mint a görögök. Általában ha felmerül a kérdés, hogy melyik császár tett a legtöbbet a katolikus egyházért Nagy Konstantin után, a válasz legtöbbször Theodosius, hiszen Ő tette állam vallássá 380.ban. Pedig Nagy Leo lényegesen többet tett az egyházért. Ő iktatta 466-ban törvénybe, Iustitianust megelőzve, az ius asylit, megerősítve az egyház menedékjogát, megtiltva, hogy az oda menekült személyeket bárki kiragadja, kivesse. Előírta a templomokba menekültek részére szükség szerint biztosítsanak élelmet, takarót, fekhelyet, ruházatot. Rendelkezett arról, hogy a templomokba menekült bűnelkövetőket az egyházi törvények szerinti büntetésben kell részesíteni, majd csak abban az esetben lehet gazdájuknak, patrónusuknak kiadni, ha azok esküt tesznek, hogy megbocsátanak és további büntetést nem alkalmaznak..

innen folytatom

Térjünk vissza egy pillanatra Euripidészhez.. Először az Ő drámáiban jelenik meg a feszültség a ius humana és a ius divine az emberi és az isteni jog között, megkérdőjelezve az alanyi jogon járó menedékjog intézményét a hoi nomoi a világi törvények nevében..
" Jaj
Szörnyű, hogy az Isten nem helyes
törvényeket adott az elmúlóknak: ez nem bölcs szabály:
a gaztevőknek oltár mellett nincs helye,
kergessük el őket, mert hisz Istent nem való
illetni ádáz, bősz kézzel: csak a jogtalan
megűzötteknek volna oltárnál helyük,
s nem helyes, hogy az Istentől egy védelem
fogadja itt a jólelkűt és a gonosztevőt."
Mondja Ion ki a drámában számos görög véleményét, de a jogintézmény mint fentebb is írtam a rómaiaknál is csak annyiban változott, hogy a menedék kérőknek el kellett szenvedniük az egyházi büntetést, ami kimerül néhány imádságban, maximum a szenthelyek látogatásától való eltiltásban, sőt ezután a világi ítélkezés sem szabhatott ki szabadság, végtagtag vesztéssel járó büntetést, a legsúlyosabb is a száműzés lehetett.
Valószínűleg közre játszott a magyar menedékjogi szabályozás kialakításában a viszonylag késői államiság kialakulása. A magyar 'menedék' szó a kevesebb finnugor eredetű szavak egyike. A zürjén 'minni' elmenekül és a mordvin 'menemsz' megmenekül, szabadul lehet az alapja. Eredeti nyelvújítás előtti formája a menekedik, melynek jelentése elrejtőzik, biztonságot keres a veszély elöl.. A menedék jog szabályozása I. István törvényeiben már megjelenik, s nem véletlen Euripédeszre való hivatkozásom, hisz ezekben a törvényekben a menedékjog már nem korlátlan. István törvényei a talion (viszonzás), a sarcon(bírság) és a mulctan(vérpénz) alapultak. E szerint a honárulók, a király és főrendek közt meghasonlást ellentéte szítókat és a harmadízben lopáson érteket halállal, a felségsértők jószágvesztéssel, száműzéssel, a tagcsonkítók tagcsonkítással büntettettek, a gyilkosok viszont a legtöbb estben rangjukhoz mért vérpénzt fizettek csupán ... A többi bűn bírsággal és különböző egyházi büntetésekkel , böjtölés imádkozás járt.. Az egyházi menedék a honárulók kivételével mindenkinek járt.
László törvényei újabb korlátozást vezettek be, de Kálmán törvényei az egyházi bíráskodást egyrészt növelték a menedékjog kapcsán, másrészt bizonyos esetekben szűkítették, kizárva , hogy boszorkányság vádjával bárkit elítélhessenek. (de strigis vero, quae non sunt...). Bár már az 1723. évi CXIII tc. és az 1765. évi XXVII. tv. elrendelte a menedékjog szabályozását erre mégsem került sor, csak az 1776 évi 6204. számú Helytartó Tanácsi rendelet korlátozza a templomokra a jogintézményt, s 23 estet nevesítve, kizár a menedékjog hatálya alól. Az első külföldieket is érintő szabályozás 1886-ban született meg.
Európában a középkorra csak a katolikus templomok asyluma maradt meg, a protenstánsoknál ugyanis ezt sohasem alkalmazták. Az egyház ezt kihasználva próbálta kiterjeszteni a menedéket különböző más épületekre is de a visszaélések miatt egyre nagyobb teret nyert a világi szabályozás, bár a templomok asylum joga változatlan maradt. De a visszaélések miatt Franciaországban 1539-ben, Angliában 1624-ben, Németországban 1800-ban ezt is betiltották. De Németország egyes területén már jóval korábban is korlátozták ezt a jogot hiszen Luther egyik követelése az asylum visszaállítása volt. Ellenben az egyház jog továbbra is tartalmazza ezt a jogintézményt is a világ nagyrészén ezt az államok a törvényi szabályozás ellenére hallgatólagosan tudomásul veszik.. Napjainkban is...
innen folytatom

A világi jogban Magyarországon bár I. István óta, az állam alapítás óta fenn áll a menedékjog intézménye, mégis az 1980-as években történt meg a korszerű törvényi szabályozása. Még István idején került sor a böszörmények, majd a besenyők, a tatárjárás előtt a kunok, a jászok befogadására. De a korabeli iratokban már megjelenek az örmények, a tatárjárás után a románok, akik meghatározó népességgé válnak Erdélyben. Zsigmond alatt érkeznek a törökök elől az első szerbek, majd Hunyadi birtokcseréje révén még többen. A habánok a 16. századi vallásüldözés elől keresnek menedéket. A legjelentősebb bevándorlás a németekhez köthető ami több hullámban történt, István, Géza alatt már érkeztek, majd IV. Béla hívta be őket a tatárjárás után, majd a svábok betelepítésével folytatva az 1770-es években (akik közül sokukat a II. világháború után visszatelepítettek). De ne felejtkezzünk meg a szepességi és erdélyi szászokról sem. Az első világháború után tömegesen érkeztek az elcsatolt területekről. A 39 szeptemberétől érkező több mint 100 ezer lengyel is a szabályozás leporolását tette szükségessé. A jogalapot az 1929. évi Genfi Egyezmény elfogadása adta. 1945 után a szocialista országok többségével együtt Magyarország menekült kibocsátó ország volt egy két est kivételével.. pl. a görögök, chilleiek befogadása... szigorúan politikai alapon.. 88-tól a délszláv válság, a romániai történések, a kelet-németek helyzete mind emelte a menedék kérőket, de ezek többsége kanadai amerikai segélyprogramok alapján tovább is ment Amerikába, Kanadába vagy Európa más országaiba, vagy hazatért, mint a németek. Csak egy kisebbség maradt Magyarországon. A 90-es évekre a területi korlátok feloldásával egyre több felől érkeztek, jobban mondva érkezhettek menedék kérők, hiszen ezek kivétel nélkül tovább mentek Nyugat-Európa irányába...Európában a mai értelemben vett menekültjog először az 1793. évi francia alkotmány 120.§ -ában jelenik meg, így azok a külföldiek akiket a szabadságért vívott harc miatt üldöznek a franciáknál menedékre lelnek, mint Thomas Pain, Giuseppe Garibaldi. Sőt választókká és választhatókká válnak.. De a németeknél új települések is létre jönnek az üldözött protenstánsoknak, pl. Neuwid, hisz ők már akkor kijelentik, hogy az üldözöttekben nem fenyegetést hanem lehetőséget látnak.. mert a tolerancia és a gazdasági siker egymással összefügg...Ma egyre gyakrabban idézik II. Frigyes porosz uralkodót:
"Minden vallás egyenlő és jó, ha azok az emberek akik gyakorolják tisztességes emberek, és ha törökök, vagy pogányok jönnének és meg akarnának telepedni, akkor mecseteket és templomokat fogunk nekik építeni.."
A 20. században emberek tömegei menekültek el hazájukból, szülőföldjükről.
A sort az örmények indították, majd a Szovjet-Oroszországból, a bolsevikok elől, 1922-ben Mussolini miatt Olaszországból, 1933-tól Németországból, 1936-ban Spanyolországból távoztak tömegesen..
'945 után több mint 40 millió ember menekült és kényszerrel kitelepített sorsa kiáltott rendezésért . Ennek is következmény e az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának létre hozása. Ennek is köszönhetően az 1956-ban Magyarországról menekülő 184 ezer emberből több mint 80 ezret a Menekültügyi Főbiztosság segített tovább jutni Ausztriából...
innen folytatom

Talán egy nagy levegővel el jutok oda amiről az elmondottak alapján azt gondolom beszélgetni lehet kellene eloszlatva azt a ködöt ami a politika telepített rá ezekre a kérdésekre..
Az UNHCR az Egyesült Nemzetek bevándorlási Főbiztosságának az 1940 es években csak mintegy 400 ezer ember elhelyezéséről kellett gondoskodni (ebbe beleértve az ENSZ megalakulása előtt a Genfi Konvencióhoz tartozását is) addigra mára ez 26 millió emberre szaporodott......A menekültjogot nemzetközi szinten az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948), Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya(1966), valamint az Európa Tanács égisze alatt megszületett Egyezmény az emberi jogok és az alapvető szabadság jogok védelméről(1950), Schengeni egyezmény(1985) alapján 199. junius 19-én aláírt Végrehajtási Egyezmény, ami az aláírókra egységes menekültpolitikai kötelezettséget ró és a Dublini Egyezmény(1990) /DublinI./ és a Dublin Végrehajtási Rendelet(2003) /Dublin II, melyek felváltják a Schengeni Egyezmény menekültekkel menedékjogot kérőkkel kapcsolatos rendelkezéseit, szabályozzák...
Fontos megemlíteni, hogy Magyarország 1989-ben csatlakozott csak a Genfi Egyezményhez, s annak is a szűkített területi hatályos változatához, s csak 1997-ben tette magáévá a területi hatály eltörlését. A menekültügyről pedig a 2007. évi LXXX. tv rendelkezik.
A hatályos Alkotmány szerint pedig:

S akkor eljutottam végre oda ami a kérdésem: Mi van akkor, ha az előbbiekben említett szabályok alapján az állam, az államok nem megfelelően kezelik, vagy egyáltalán nem tudják kezelni a menekült joggal kapcsolatos problémákat? Működik -e egyáltalán ma az egyházi menedékjog?
A puding próbája a kóstolás ezt gondolták azok is akik a bécsi Votivkirchében kvártélyozták be magukat 2012-ben..



De Ferenc pápa is azt gondolhatta, hogy működik amikor arra szólította fel a plébániákat, hogy fogadjanak be menekülteket.. S Németországban működöt és működik is,bár manapság a viták kereszttüzében áll...
innen folytatom....

A fenti, több hozzászólásodban folytatódó összefoglaló szép kerek, gratulálok hozzá!
Egy kis kiegészítés az alábbi részhez:

prominor írta:

88-tól a délszláv válság, a romániai történések, a kelet-németek helyzete mind emelte a menedék kérőket, de ezek többsége kanadai amerikai segélyprogramok alapján tovább is ment Amerikába, Kanadába vagy Európa más országaiba, vagy hazatért, mint a németek. Csak egy kisebbség maradt Magyarországon. A 90-es évekre a területi korlátok feloldásával egyre több felől érkeztek, jobban mondva érkezhettek menedék kérők, hiszen ezek kivétel nélkül tovább mentek Nyugat-Európa irányába.

Kattints a kibontásához...

A romániai történések kapcsán az egyik osztálytársam jegyezte meg nemrég, és szerintem nem jár messze a valóságtól, h egy nemzedéknyi tömeg távozott a '88-as évtől az utána következő 5-8 évben kb.
Nemcsak romániai magyarok, hanem romániai svábok is zömében...
Azóta újra 'benépesült', de akkoriban elég jelentős volt az elvándorlás...
A másik vetületét még nem említetted: azt a részt, amely nem a jogi/társadalmi ismert események, hanem a mindennapi életből merített:
Aki mégsem vándorolt tovább, menedéket keresvén Nyugat-Európában, netán az Egyesült Államokban, sőt, Ausztráliában, az állítólag a '88-as évben részesült lakához jutás támogatásában, ruhanemű- és bútor osztásban, és ez köztudottá és irigyeltté vált...
Oly annyira, h amikor a hivatalosan bevándorlást kérelemező, az összes jogi procedúra végén elérkezhetett az országba való beutazásra, bizony az a környezet fogadta, h megítélés alá került: akik a juttatásról akárcsak hírből tudtak, azok megvetették mindazokat (is), akik törvényesen bevándorlóként érkeztek Magyarországra...
A munkájukat is féltették tőlük, albérletet semmiképp se adtak ki olyannak...
És semmiképp sem volt hihető az a tény, h aki nem menekültként érkezett, hanem hivatalosan, bevándorlóként, az nem kapott semmilyen, fent említett jutattást!!!
Nagyon komoly társadalmi előítélet uralkodott akkoriban (is)....

De maradva összefoglalódnál: köszönjük!

Igen a mostani menedéket keresők esetében is sokan elfelejtkeznek egy nagyon fontos dologról, az egy teljesen természetes dolog, hogy az emberek nagyobb csoportjában akad "minden fajta" ember, s itt csak az anyagi, társadalmi helyzetére, joghoz, erkölcsi normákhoz viszonyulására gondolok ezeknek az embereknek, de egy dologban mindannyian közösek, hisz vannak akik hihetetlen megpróbáltatásokon keresztül érkeznek el a célba, a cél kapujába, tehát mindenképpen rendelkeznek egy jókora vállalkozó kedvvel, az újra, a megmérettetésre való nyitottsággal, ami azért a beilleszkedés biztosítéka lehet. Sajnálatos, hogy ezeket az embereket az aktual politika stratégiai, sőt sok estben csak taktikai játékszereinek tekinti, elfelejtkezve azokról az alapvető normákról, ami már az ókori társadalmaknak is fontos építőkövei voltak.. Ezért is próbálom politika függetlenül, kizárólag a jog és a gyakorlat oldaláról megközelíteni ezt a kérdést. Bízom benne a történelmi háttér segít megérteni, miért is nem tudja a mai társadalom megfelelően kezelni, miért felejtik el, hogy a ma élő emberek nagy részének ősei szintén menedék keresők voltak, s nem is biztos, hogy túl magasra kell felmászni azon a családfán..

Bár anno zokon vették tőlem, hogy nem elég, hogy nehezen emészthető dologgal bombázom az olvasóim, még "házi feladatot" is adok a kevés számú érdeklődőnek, ahelyett.hogy full kiszolgálásban részesíteném Őket a megbecsülés jeleként. Hát kérem ennek semmi köze ahhoz, hogy menyire tisztelem azokat a halálmegvető bátorságúakat, akik képesek végigolvasni az általam írtakat.. Egyszerűen arról van szó, hogy első kézből is elolvasható az amit én esetleg tévesen interpretálnék....Íme...

/jogaszvilag.hu/rovatok/vilagjogasz/egyhazi-menedekjog-egy-elfeledett-jogintezmeny-uj-eletre-kel

Az idézett cikkben szó esik az amerikai Szenthely Mozgalomról (Sanctuary Movement). Ennek gyökerei visszanyúlnak a vietnámi háború idejéig amikor a lelkiismereti okokból a katonai szolgálatot megtagadóknak nyújtottak asylumot templomok. '979 és 1991 között több mint 1.5 millió közép-amerikai lépte át az USA határát menedéket keresve, a térségben tomboló vérengzések elöl menekülve.. Nicaraguában forradalmi terror szedte áldozatait, Guatamalában a kormány által pénzelt paramilitáris erők több tíz ezer embert öltek meg, s tízezreket tettek földönfutóvá, El Salvadorban a hadsereg 100 ezer embert gyilkolt le, 626 falut a lakóival együtt semmisített meg az eltűntek számát megbecsülni sem tudták. Ezekből az országokból érkezők politikai menedéket kértek, amely megkapására esélyük sem volt. Két okból sem. Az egyik, hogy az amerikai törvény hozás a politikai menekült fogalmát, kizárólag a kommunizmus által üldözöttekre terjesztette ki csak, emiatt gazdasági menekülteknek minősítette a menedékkérőket. a másik, hogy ezeket a kormányokat Amerika pénzelte, tkp. az amerikai kormány hathatós segítségének köszönhetően váltak menedék kérőkké a kérelmezők.. Nem ismerős ez ma valahonnan esetleg Afganisztánból, a Közel-Keletről, s sajnos tudnám folytatni. Mivel a törvény alapján a kormányzatnak lehetősége volt kivételt is tenni, sőt mérlegelési joga is volt csak az utóbbiak miatt is visszatetsző volt ez a hozzáállás, amikor a szovjet invázió elöl menekülő afgánok 37%-a menekült státuszt kapott, vagy az irániak 60 %-a.. Sokukat visszatoloncolták, s számosukról később kiderült, hogy hazatérve meggyilkolták.. Ezen a helyzeten, na meg a később érkező mexikóiakon próbált seíteni a Szentély mozgalom, a menekültek befogadásával, élelemmel, ruházattal, jogi segítséggel. A mozgalomban Amerika szerte, több mint 500 egyházi intézmény vett részt. De térjünk vissza Európába. Németországban, de különösen Bajorországban mindig működöt az egyházi menedék, a Kirchenasyl. Mai védelmezői az Uniós menekült törvényre a Dublin III- ra hivatkoznak. A rendelet szerint az a tagállam felel a menekült ellátásáért, amelyben a menekült az Unió területére lépett. Ha a menekült innen egy másik tagállamba utazik az visszatoloncolhatja a belépő országba hat hónap elteltével, a határidő lejárta után viszont az az ország köteles a menekültügyi eljárás lefolytatására, ahol a menekült tartózkodik. Az asylum ezt az időszakot hívatott áthidalni azért, hogy Németország legyen az illetékes, ezzel a kérelmező számára a korrekt eljárás és az emberhez méltó körülmények biztosított legyen. Németországban 2014-ben 790, 2015-ben 1100 személy részesült egyházi menedékben. Ezek több mint harmada kedvezőelbírálásban részesült. Egy másik harmaduk tovább ment harmadik országba..
A Katolikus Egyház legutóbbi , 1983 évi egységes szerkezetű Egyházjog-a nem tartalmazza az asylum intézményét...
De évtizedek óta működik valami az emberi és az isteni jog határán, hallgatólagos hatalmi rábólintással, amelyet úgy tűnik mégis kezdenek lebontani..
Ki dönti el mi a társadalmi érdek, mitől lesz erkölcsös az emberi értékekkel szembemenő törvénykezés, vagy mindent a demokrácia hiányosságainak számlájára írhatunk? Tényleg ennyire közömbössé és érzéketlenné váltunk?

Míg a világ egy részén a tőke érdeke határozza meg a menedékjog megítélését, kezelésének szabályait, jobb esetben a geopolitikai érdekek addig, mint ez az előzőekből kiderült mely országokra gondolok a változatoknál, Európa egy részén még működnek a klasszikus demokrácia értékei, sajnos Magyarország a felvázolt történelmi előzmények ellenére, a világban azzal szerzett "hírnevet" , hogy nem lebontani igyekszik az előítélek által emelt falakat, hanem a fal elé még a kerítést is felépítette. A kormány szándékai szerint még a választások előtt, de lehetséges már február végén elfogadtatnak törvényeket a menekült joggal kapcsolatban. S úgy tűnik a jó szándékú segítőket a jövőben kriminalizálni fogják..Pedig mint a januári statisztika is mutatja az ország lakosai sokkal fontosabb aggályokat preferálnak...



Látható a menedék kérőkkel kapcsolatos aggályok csak "tized rangúak" , vannak komolyabb félelmek ennél.
Az Ipsos készített egy felmérést a menedék kérőkkel kapcsolatosan a magyar nyelvű az 2016 nyarán készült, az angol nyelvű 2016 novemberében.
Csatolom mind a kettőt. Annyit fűznek csak az adatokhoz, hiszen a számok önmagukért beszélnek, a válaszadók többsége úgy vélte folyamatosan emelkedik évről évre a bevándorlók száma. Ezt a magyarok 85%-a is így vélte. Csak 6%-uk gondolja azt, hogy ennek pozitív hatása lenne. A magyarok 57% -a szerint a bevándorlás komoly terhet ró a közszolgáltatásokra, 41 % szerint a migránsok jelenléte negatív hatással van a munkaerő piacra, s csak 33% vélte, hogy esélyt kell adni a képzett bevándorlóknak.. Máshol tízből négyen zárnák le a határokat, Magyarországon, tízből hatan, máshol tízből hatan gondolják, hogy akár álcázott terrorista is lehet a menedék kérők között, a magyaroknál tízből nyolcan... Ehhez képest a fenti ábra elgondolkoztató..
Elgondolkoztatóak Bobby Duffy, az IPSOS Társadalomkutatási Intézete ügyvezetőjének a felmérést összegző szavai is:
" A migráció globális ügy. Kevesen nyugodtak a tömeges bevándorlás hatásai miatt. A 22 vizsgált állam egyikében sincsenek többségben azok, akik szerint hazájukra nézve pozitív lenne a következmény, megoszlanak a vélemények. Erőteljes ellenállás rajzolódik ki Törökországban, Olaszországban, Magyarországon és Oroszországban. Korántsem mondható egyértelműen elutasítónak a nemzetközi megítélés, de kisebbségben vannak, akik szerint a migrációval gazdagabb lett országuk. Bár a menekült válság sok európai és környező országot érintett az elmúlt években, de nincs ezzel kapcsolatban túlzott negatívizmus..."


Ipsos Brexit consequences poll.pdf perils_of_perception_2016-hu.pdf

Érdekes a grafikon. Az utolsó előtti három oszlop közé szinte ki lehetne tenni az egyenlőségjelet.
Hatásos volt a média által súlykolt szöveg...itt világosan látszik mi mivel társult az emberek gondolatvilágában.

Van egy másik oldala a dolognak.. Szerintem nem nagyon van olyan ember aki nyilvánosan bevallja, hogy szociálisan érzéketlen, a menedékkérőket a pokolba kívánja, maradjanak csak otthon, miért nem döntik meg a saját kormányukat ők, ha ilyen sokan vannak, s akkor nem kéne menekülni.. s így tovább... Tessen megnézni az anonym felméréseket, meg a nemzeti konzultációnak visszaküldött leveleket, amiről ugye nagy hanggal harsogják, hogy szemvényvesztés, de a magyar felnőtt lakosság jelentős része úgy gondolta. S aki vissza sem küldte, az biztos, hogy holnaptól a kis szobájába szíriai menedék kérőnek akar ágyazni?..
Ugye a fenti statisztikára nem lehet ráfogni, hogy politikai megrendelésre készült... Azt tudjuk csak esetleg kideríteni miért vagyunk ilyenek, mert azzal bizony szembe kell nézni, hogy többségében a magyarok nem olyanok, mint amilyennek láttatni szeretnék magukat.. meg amit állítanak..

...talán a genetikai kódunkba is beleívódott már,hogy a magyar ember sem jött ki valami jól abból, ha túl sok idegen érkezett az országba...