Május 10. Madarak és fák napja

Május 10


Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10.-ét. Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt.

szinező búbos banka

Vándorló madarak napja

Tudtátok, hogy van a vándormadaraknak is napja?


A vonuló állatok világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet a vándormadarak szépségére és védelmük fontosságára. Ebben az évben május 12-13-án nyílik lehetőség az ezzel kapcsolatos megemlékezésekre.

Miert nem tudom letolteni a madarhangokat??????????



((((((((((((((((((((((((

Itt meghallgathatsz néhány madárhangot, a letölthető már nem működik. Tán irj neki priviben.

Nálunk rajzpályázatra küldik a gyerekek rajzait madarak és fák napja alkalmából!:55:

Madarak és fák napja

Egy napos tevékenység, Erdély

gödény azaz pelikán

Egykori fészkelő madaraink voltak a gödények. A hét faukból kettő a rózsás és a borzas gödény költött a Kárpát-medencében.
Ma már európai állománya a Duna-deltába és a Fekete-tenger partvidékének egyes részeire szorult vissza. Afrikában és Ázsiábanmég mindig elterjedt fajnak számít.

A rózsás gödény nevét onnan kapta, hogy költési időszakban alapvetően fehér tollazata rózsaszínes árnyalatot kap. Szárnyvégei feketék, begyén sárgás folt látható, torokzacskója sárga, szeme piros, úszóhártyás lába rózsaszín vagy pirosas. A szeme körüli csupasz arcfolt sárgás – narancssárgás árnyalatú. A fiatal egyedek 3-4 éves korukra fehérednek ki, addig barnás színezetűek.







A borzas gödény a rózsás gödénynél valamivel nagyobb, így a legnagyobb vízimadár. Alapszíne fehér, finom szürkésvörös árnyalással, a szárnytoll vége fekete. A fej és hátsó nyak tollazata borzas, üstökszerűen meghosszabbodott. A csőr szürkéssárga, a torokzacskó vérszínű, kékkel erezett.



borzas gödény

Bütykös hattyú

A bütykös hattyú (Cygnus olor) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Dánia nemzeti madara

Egykor a mocsarakban és vizekben gazdag Közép-Európában mindenütt honos lehetett, de mivel vadászattal és tojásgyűjtéssel könnyű kiirtani, az ember valószínűleg már korán visszaszorította, és feltehetőleg csak Észak-Európa járhatatlan mocsaraiban maradt fenn. Az elmúlt évszázadokban ismét telepítettek hattyúkat a parkok halastavaira, ma a tavak díszét képezik. A hattyú álló vagy lassan folyó vizeken költ, gazdag táplálékforrásokra van szüksége vízinövények vagy etetés formájában.

Gólyatöcs

Augusztus madara a Gólyatöcs


Világszerte elterjedt faj. Sekély vizű, kopár élőhelyeken, a vízből kiemelkedő föld- vagy növényhalmokon, a talajon költ. Hosszú csőrével a vízből és az iszapból szedegeti össze vízi rovar és egyéb vízben élő táplálékát.
Speciális élőhely igénye miatt erősen ingadozó a hazai költőállománya.


Magyarországon fokozottan védett eszmei értéke 250 ezer forint.

"Fa nélkül egy fillért sem ér a táj,
S üres a fa, ha nincs rajta madár.
Én azt hiszem, nem kelne föl a nap,
Ha nem lennének fák és madarak."

Madáretetés

Etessük a madarakat, készítsünk madáretetőt

A kertekben az erdőkben leféltettebb kincseink az erdők szépszavú énekesmadarai. Már az első hó leesése után kezdjétek el a hasznos madarak etetését. Verebek tolakodása ellen legegyszerűbben úgy védekezhettek, ha ügyesen helyezitek el a táplálékot. Késsel kettévágtok egy diót, a héját kifúrjátok a féldiót zsinórra kötött drótkampóra akatsztjátok ezt egy ágra, vagy kötélre felerősítitek. Lehetőleg anlak elé tegyétek, és akkor a szobából jól láthatjátok a cinegék, csúszkák falatozását.

Ismeritek??

Szürke zsezse a neve és verébalakúak rendjébe tartözó, hazánkban is előforduló madár.

Magyarországon nem költ, télen változó számban megjelenő vendég.
Hűvös hegy- és északi síkvidékei erdőkben, többnyire az ágak magasába, de olykor a talajon építi vékony növényi szálakból álló fészkét.
Legfontosabb tápláléka a nyírfélék termése, a nálunk telelő madarakt is ezeknek a fáknak közelében lehet keresni.

Védett eszmei értéke 10.000.-Ft

Készítsünk madárkalácsot a kerti madaraknak!


Hozzávalók:

üres dióhéjak
faggyú vagy zsír
napraforgómag, köles, sajt, mazsola, aszalt gyümölcs apróra vágva.

Melagítsük meg a zsírt, de ne olvadjon fel, majd keverjük bele a magokat gyümölcs darabokat.. Töltsük meg a dióhéjakat. Tegyük hűtőbe
míg megdermed, majd ki lehet tenni az etetőbe, a földre. (vigyázz a cicára!!)

Fára is készíthetsz etetőt .

Teszteljétek le tudásotokat. Jó szórakozást

köszönöm

Varjúfélék

Ismerkedjónk meg a varjúfélékkel

A varjú szó többes száma varjak vagy varjúk, nyelvjárási változatai: varnyú, vargyú, vartyú.
A magyarban a madár hangját a „kár”, „károg”, „káricsál” szavak jelölik.
Sok történetben keveredik a varjú és a holló. Mindkettőt az istenek hírnökének tartják, és mindkét madárnak köze volt az időjáráshoz, a hosszú élethez, balszerencséhez és a halálhoz. A varjút mindezeken kívül az ómenek, előjelek madarának tartották. Ravasz intelligenciája miatt összekapcsolódott a varjúformát öltött tündérek képével, akik ilyen formában követnek el csínyeket.
A görög (és római) mitológiában a fehér varjak a hírhozó szerepében voltak, egy ízben azonban, amikor rossz híreket közvetítettek, Athéné istennő féktelen haragjában feketére festette a tollaikat. Apolló isten máshogy büntette meg a varjút, miután elküldte vízért, de a madár elfeledte feladatát és fügét csemegézett vízhordás helyett. Apollóhoz késve érkezett egy kígyóval a csőrében, majd azt hazudta, hogy a kígyó késleltette útja során, de az isten nem hitt neki. A kígyót felhajította a levegőbe, a hátára tette a varjat és a vizes kupát, majd megparancsolta Hidrának, hogy ne engedje a varjat inni, majd megtiltotta a varjúnak, hogy énekeljen. Így csak károgni tudott.
Az ír kelta mondakörben Morrigan háborúistennő nevéhez kötődnek a varjak. Két nővérével együtt képesek voltak felvenni a varjak alakját és feltűnésükkel jelezték a háború kezdetét.


Hosszú, zöldes fényű farka és fekete-fehér mintázata van. Hangja a jellegzetes csörgés, melyet leginkább télen és kora tavasszal hallat. Télen kóborol, majd március elején már fészket épít. Sokak szerint a fényes tárgyak iránti vonzódása csak mendemonda. Falvak, tanyák körül és a városokban is gyakori madár, összeszedi az etetőről leesett magvakat.


Szajkó, közismert népies neve: mátyásmadár vagy mátyásszajkó, egyes vidékeken mátyás, illetve matyimadár
Lombos, elegyes és tűlevelű erdőkben, parkokban él. Kimondottan erdei madár. A hegység, dombvidék és síkság erdős részein országszerte megtalálható, ahol kisebb és közepes nagyságú lombos- vagy fenyves erdők vannak. Megtalálható a nagy kiterjedésű erdőkben is, ezeket azonban kevésbé szereti, mint a ligetes, mezőgazdaságilag művelt területekkel és tisztásokkal megszakított kisebb erdőket. Fátlan területeken nem él meg, lételeme a tölgy vagy bükk jelenléte.

A Magyarországon élő varjúfélék között a legkisebb. Tollazata rózsaszínes világosbarna. Farka fekete, míg farkcsíkja és alsó farkfedői fehérek. Feketés szárnyán a széles fehér folton kívül szembetűnő bélyeg a fekete vonalas égszínkék szárnytükör. A szép fedőtollak gyakran díszítik a vadászok kalapját is.



Fenyőszajkó Skandinávia déli részén, az Alpokban, a Kárpátokban és a Dinári-hegység fenyőerdejeiben és nyíreseiben található, Ázsiában a cirbolyafenyők között él. Középhegységek erdejeiben található, állandó, de ősszel alacsonyabbra költözik és egyes példányai kóborolnak.

Magyarországon ritka kóborló, időjárástól és tápláléktól függően.

varjúfélék 2.



Vetési varjú

Koromfekete madár. Tanyák falvak közelében telepesen fészkel a fákon, azaz a párok fészküket egymáshoz közel épitik. Téle csakran láthatju az utak mentén keresgélni, károgni. Nagyon élelmes, párjához ragaszkodó madár. Számuk mára a folytonos üldözés miatt drasztikusan csökkent, amely azért is szomorú, mert ez súlyosan veszélyezteti a fokozottan védett kék vécse állományát is. A kék vércse ugyanis szintén telesen fészkelő madár, és kiókáit főleg a vetési varjak elhagyott fészkeiben költi ki.
kék vércse

Dolmányos varjú




Hasonló méretű és formájú, mint a vetési varjú, de teste piszkoszürke színű. Párban fészkel. Elővigyázatos madár. Rekedten károg.

varjúfélék 3.



CSÓKA

Fekete, csillogó hátú madár, frisze világoskék. Városokban épületek tetőterében, illetve öreg parkokban, lombhullató erdőkben faodvakban fészkel.
Télen vetési varjak csapataival együtt kóborol, az ekkor látott csókák egy része téli vendég.
Párjához élete végéig húséges. Csapatokban jár.



HOLLÓ

Koromfekete tollazata, fémes csillogású."Ritka mint a fehér holló." - tartja a mondás, valóban időnként születnek albínó hollók.
A legtermetesebb varjúféle és egyben a legnagyobb énekesmadár.
Félénk és óvatos. Párját egy életre választja.
Előfordul, hogy röptében játékosan a hátára fordul. Elsősorban sziklapárkányokon költ.


Az északi félteke történelmében a holló mindig is a mítoszok, legendák tárgyát képezte. Mint dögevők, a kivégzések, csaták, háborúk után az emberi tetemeket is csapatostul lepték el, így nem csoda, hogy jelenlétét sokáig baljós jelnek vélték, a halál madarának tartották. A régi kor emberei kapcsolatot láttak a hollók és a szellemek között. Svédországban és Németországban sokáig úgy tartották, hogy a hollók nem mások, mint meggyilkolt emberek szellemei, illetve elkárhozott lelkek.

Ahogyan a mitológiában, úgy a holló a modern irodalomban is gyakran szerepel: megtalálhatjuk többek között William Shakespeare, Charles Dickens, John Ronald Reuel Tolkien, Stephen King vagy akár Joan Aiken műveiben is. A legismertebb azonban minden bizonnyal Edgar Allan Poe: A holló című verse. A vers legismertebb magyar fordítását Tóth Árpád készítette. A filmművészetben a leghíresebb megjelenése A holló című filmben van, ahol a túlvilági révész.

Magyarországon a holló, mint királyi jelkép, Mátyás király udvarában is megjelent. Kódexeit corvináknak, könyvtárát Bibliothec Corvinianának hívták. Mátyást latinul és németül Matthias Corvinusként ismerik. A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint Mátyás király a kezéről egy vadászat alatt levette gyűrűjét, és azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, és ezen esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt, és ez is kapcsolatba hozható a névvel. A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, akkor édesanyja egy holló segítségével küldött neki levelet. (A történetet Arany János is feldolgozta a „Mátyás anyja” című balladájában, eredeti szövegemlékek alapján.) Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt.



fehér holló

Egy nagyon szép képsor a FECSKE gyászról.