Minden pasi egyforma (?) (!)

slem

Állandó Tag
Állandó Tag
dehogynem!:)
pont arról beszélgetünk, miért vonz be az ember lánya "egyforma" pasikat....:p

Ne felejtsd el kettőn áll a vásár.
És az első aki nem működött jól valamiért és ex lett, is jól működőnek tűnt, sőt talán jó is volt egy bizonyos ideig. Tehát te talán nem is tudatosan, azért is adhattál pozitív jelzéseket a másodiknak, mert volt belőle az elsőből is.

Gyorsan dobd ki a másikat is. Ez a biztos megoldás.;)
 

mirjam77

Állandó Tag
Állandó Tag
Ne felejtsd el kettőn áll a vásár.
És az első aki nem működött jól valamiért és ex lett, is jól működőnek tűnt, sőt talán jó is volt egy bizonyos ideig. Tehát te talán nem is tudatosan, azért is adhattál pozitív jelzéseket a másodiknak, mert volt belőle az elsőből is.

Gyorsan dobd ki a másikat is. Ez a biztos megoldás.;)

:p
hát ezen nagyon jót nevettem....
ha mindent kidobnánk, aki/ami nem teljesen jó, akkor hogyan tanulnánk az élet dolgaiból?
valami oka csak van, hogy miért kapunk mindig hasonlót, erre kéne rájönni és akkor megoldódna a dolog...;)
 
E

elke

Vendég
Szia mirjam:kiss: De jó látni téged!!!!!!!!!! Mindenkinek nagy puszi, nem vesztem el csak sok a meló.....

Tanulni? Ej mi tanulunk, csak lassan :lol:
Talán azért kapunk hasonlót , mert azt válasszuk , teremtsük, vonzzuk magunkhoz.
 

mirjam77

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia mirjam:kiss: De jó látni téged!!!!!!!!!! Mindenkinek nagy puszi, nem vesztem el csak sok a meló.....

Tanulni? Ej mi tanulunk, csak lassan :lol:
Talán azért kapunk hasonlót , mert azt válasszuk , teremtsük, vonzzuk magunkhoz.

szia elke:pkiss
így-így...bevonzzuk, aztán meg panaszkodunk, hogy jajj anyám én nem ilyen lovat akartam....:D
 

Eventyr

Állandó Tag
Állandó Tag
Le a kalappal, nagyon összeszedett a hozzászólásod!

Az jutott eszembe itt a hozzászólásod végén, hogy teljesen normális, hogy a fiatalok csak élvezni akarják az élete, hiszen, legalább is a mi kulturánkban erre neveljük őket. Kényeztetjük, megadunk számukra mindent, amire csak épesek vagyunk, és ez így is van rendjén. Csak hát nem várjuk el tőlük az alkalmazkodást, nem tanítjuk meg rá őket, nem tanítjuk meg őket felelősséget vállalni, egészséges kompromisszumokat kötni. Mire ezt maguktól megtanulják, már elrontottak egy-két kapcsolatot, már elment az idő felettük.
Köszönöm, igyekeztem rendesen interpretálni a gondolataim, méltóan az előző sok mély és értelmes hozzászóláshoz, nem összehordani valami sületlenséget :)

Nos, azt nem tudom, szülőként milyen felelősség terhelheti az embert, de az igaz, hogy a szülő tanítja meg a gyerekét a többi emberhez való helyes vagy helyesnek vélt hozzáállásra. Ez révén kapcsolódhat a dolog a későbbi párkapcsolati élményekhez is.
Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy nem baj az, ha az ember magától tanulja meg a felelősségvállalást és a kompromisszumkötést, egyáltalán pozitívvá alakítani a rossz tapasztalatait a párkapcsolatai során, mert hiába mondják azt, hogy az okos más kárán tanul, de mind tudjuk, hogy istenigazán csak a saját dolgainkból tudunk tapasztalatot meríteni, ami fejleszti a személyiségünket, ezáltal befolyásolja az életünket.
Valóban könnyebb lenne, ha, ahogyan mondtad, megtanítanánk a gyerekeinket a felelősségre és a kompromisszumokra, de én úgy érzem, ezt egy szülő (aki valóban Szülő, és úgy foglalkozik a neveléssel, ahogyan minimális szinten is elvárható) az megtanítja az alapokat, utána azt már majd a gyereknek kell (remélhetőleg a szintén szülőtől tanult helyes értékítélet szerint) továbbfejlesztenie.
 

slem

Állandó Tag
Állandó Tag
itt most nem a pasikról csevegünk?

Elnézést ha félrevittem volna a témát.

A pasik egyfomák. Jellemzőik: széjjelhagyják a holmijukat; soha nem tudják, hogy mi hol van; elfelejtkezenk az évfordulókról; mind makacs, mint az öszvér; nyafogósak, biztos valami kimaradt. Ja igen, néha hisztisek is. ;) És virágot is ritkán hoznak, ha egyáltalán.
 
T

TH6777

Vendég
Elnézést ha félrevittem volna a témát.

A pasik egyfomák. Jellemzőik: széjjelhagyják a holmijukat; soha nem tudják, hogy mi hol van; elfelejtkezenk az évfordulókról; mind makacs, mint az öszvér; nyafogósak, biztos valami kimaradt. Ja igen, néha hisztisek is. ;) És virágot is ritkán hoznak, ha egyáltalán.

Szia!
Ez igy egyoldalu a pasikra nézve...
Néhány kérdés a másik oldal hibáiról....akkor a nők "nem egyformák"?

A mai nők tipikus hibái:

"1. Miért aggódnak a nők folyamatosan, miért kell óránként bebizonyítani, hogy reggel óta még mindig Ő a nagy Ő, bár még csak 11 óra van (és éppen a főnököd adott ultimátumot egy elvégezhetetlen feladathoz)?

2. Miért van az, hogy ha egy férfi őszinte, akkor a nő megsértődik?
3. Miért van az, hogy ha egy férfi nem őszinte, akkor a nő ezért is megsértődik?
4. Miért kell a férfinak kiválasztania azt a tangát ami jól áll a nőnek, és miért nem jó, ha egyszer meglepetésként éri egy-egy szexi darab az esti találkán?
5. Miért gondolják a nők, hogy a férfiak mindig a sexről ábrándoznak?
6. Miért vannak a nőknek idegesítő és undorító szokásaik?
7. Miért szólnak be a nők olyan durva dolgokat veszekedés közben, amit egy férfi soha nem mondana és miért bánják meg utána még gyorsabban?
8. Miért mondják a nők, hogy már régóta érzik, hogy valami nincs rendben és akkor tudatosult bennük, mikor előző nap még áradoznak a kapcsolatukról?"

No azt mondom ismételten...,hogy minden általánosítás egyfajta ostobaság... A nők jelleme meghatározó..., de hogy ez a "FEMININ ÉN" milyen formában tükröződik a viselkedésen az egyéntől függ....és ez a pasikra is vonatkoztatható... Vannak gyakori...és elterjedtebb kvázi "népszerűbb" női hisztik...., de minden nő más!...oszt ezért hülyeség is ezen ezért agyalni...és a pasik azért nem igen álltalánositanak.... A nőt nem megfejteni kell, hanem "kezelni", illetve bánni vele....,de azért hiba kihagyni...,hogy igen is a pasikkal is tudni kell bánni....mert nem egyformák!
A pasik gondoljunk csak bele öszintén....kifejezetten utálják ha pl egy cimborájuk a nőjével hasonlitgatja az ő nőjét össze...
Sajnos a nők változtak és változnak rosszabb irányba manapság...no biztos a társadalom...., az elvásárok ( + férfiak) miatt lehetez...de nincs egyformázás a ffi oldalról ez miatt sem....
Kedves Hölgyek!
Ugye ismerős?....egy kapcsolatban mindkét fél csiszolódik...., de a nők többsége úgy kezdi a pasi csiszolását...., hogy átalakítja a ruhatárát...., kritizálja a korábbi életét és a legjobb barátait....,oszt korlátokat és szabályokat állít fel a saját igényeinek.elvárásainak kielégitése miatt.....dirigál és utasít....mitöbb követel is még ha kell könnyekkel is kisérve....no és ugye innen már csak egy aprócska lépés...., (amihez általában elég fél év...),... és a nő elkezd panaszkodni a férfira....oszt az addigi álompasi hamarosan a leghitványabb férfi szerepében találja magát....ő a leghitványabb....stb...oszt egy kis hab a "tortára"....a nő nemcsak rossz színben tünteti fel a pasit....,hanem még meg is alázza....
Sztem ebbe a minden pasi egyformában hiba,hogy a nők akik már tulvannak 1-vagy több kapcsolaton...sajnos számtalan kiábrándító tapasztalat marad bennük... és igy azonnal jön az álltalánositás a pasikkal kapcsolatben....,

Szép napot!
 

cathy222

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszönöm, igyekeztem rendesen interpretálni a gondolataim, méltóan az előző sok mély és értelmes hozzászóláshoz, nem összehordani valami sületlenséget :)

Nos, azt nem tudom, szülőként milyen felelősség terhelheti az embert, de az igaz, hogy a szülő tanítja meg a gyerekét a többi emberhez való helyes vagy helyesnek vélt hozzáállásra. Ez révén kapcsolódhat a dolog a későbbi párkapcsolati élményekhez is.
Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy nem baj az, ha az ember magától tanulja meg a felelősségvállalást és a kompromisszumkötést, egyáltalán pozitívvá alakítani a rossz tapasztalatait a párkapcsolatai során, mert hiába mondják azt, hogy az okos más kárán tanul, de mind tudjuk, hogy istenigazán csak a saját dolgainkból tudunk tapasztalatot meríteni, ami fejleszti a személyiségünket, ezáltal befolyásolja az életünket.
Valóban könnyebb lenne, ha, ahogyan mondtad, megtanítanánk a gyerekeinket a felelősségre és a kompromisszumokra, de én úgy érzem, ezt egy szülő (aki valóban Szülő, és úgy foglalkozik a neveléssel, ahogyan minimális szinten is elvárható) az megtanítja az alapokat, utána azt már majd a gyereknek kell (remélhetőleg a szintén szülőtől tanult helyes értékítélet szerint) továbbfejlesztenie.

Ez a japánoknál valahogy annyira jól működik. Vajon ők ezt hogy csinálják?
 

cathy222

Állandó Tag
Állandó Tag
Elnézést ha félrevittem volna a témát.

A pasik egyfomák. Jellemzőik: széjjelhagyják a holmijukat; soha nem tudják, hogy mi hol van; elfelejtkezenk az évfordulókról; mind makacs, mint az öszvér; nyafogósak, biztos valami kimaradt. Ja igen, néha hisztisek is. ;) És virágot is ritkán hoznak, ha egyáltalán.

És nem tudnak bocsánatot kérni sem. Ja.
 
T

TH6777

Vendég
Szia Mirjam!!!!! kiss A művészet abban áll, hogy meg tudjuk-e látni a maszk mögött a játékost.

Igaz ez jó játék....nem is inkább művészet... Azért ugye a nőkre jobban érvényesithető ez az álcázás dolog:confused:....hol ott bizony a férfiak szeretik a természetes nőket..., akik nem játsszák meg magukat..., nem mutatják többnek magukat annál amik és akik-amilyenek valójában..., oszt azér tudnak főzni..., és a szépségük is természetes.....,sőt tuti...,hogy a pasik szeretik..., ha a nő stílusa megfelel a korának..., testalkatának...., egyéniségének és társadalmi helyzetének....,és ehez nem kell álca sem....,mert egy durva smink...elvadult műköröm stb is álca... és mint olyan...valahol még természetellenes is....nem beszélve az egyéb női "álcákról"...hiszen sztem nincs annál kiábrándítóbb és nevetségesebb....,már bocs és Tiszt.a kivételeknek..., amikor a nő nem tud járni..., mert túl vastag a cipő talpa..., mert túl magas a cipő sarka...., vagy éppen csoszog mert a vietnami papucsot csak a "Szentlélek" tartja a lábán....
Véleményem szerint mindenki akár nő...akár pasi....eljátszhatja magát a konfliktus tárgyát..., egy jelenséget...., érzést....festetheti magát....sminkelhet....akkor is az marad aki és ahogy...amilyen....
Ha már álca...elkell tudni dönteni miért is kell az az álca és milyen álca....
Oszt azért bizonyos körülményekben egy kapcsolaton bellül is pl:esetleges szorongatásban lehet ugyan színlelni és álcázni magunkat...doldokat...,de sosem az önföladásig.., a lélekroppantó jellemtorzulásig....és csak álcával az arcunkon....

No most ennyit...

Lenne egy kérdésem:
szerintetek mi okoz súlyosabb lelkiismereti válságot: a hosszas kényszerű színlelés-álca.... vagy a lelepleződés?:confused:

Szép napot!

" Az élet egy nagy szerepjáték. Mindannyian játsszuk az általunk választott karaktert, és csak egy dolog van ami kizökkenthet minket a szerepünkből, s az nem más, mint a szerelem. Mikor jön valaki, aki az első perctől kezdve átlát rajtunk, az ő szemében az álarcunk lehull és megsemmisül. Csupán az igazi énünk érvényesül, ha akarjuk, ha nem, és ez az, ami néha annyira megrémít minket, hogy legszívesebben hanyatt-homlok menekülnénk, de hamarosan rájövünk, hogy e nélkül nincs értelme az életünknek. "
 
T

TH6777

Vendég
És nem tudnak bocsánatot kérni sem. Ja.

Oh Cathy....ez azért nem egészen igy van...ez egy általánositás csak és tuti Tudsz ellen példát is erre...
Az a véleményem és gondolom ezzel nem vagyok egyedül...,hogy igen is tudnak bocsánatot kérni a pasik....viszont kevesebb nő az aki beismerné a hibáit...avagy amit netán elbaltáz....és megbánt éppen egy pasit...
Való igaz....hogy a pasik nagyobb hányada nem szeret gyengének látszani...., így nem hajlandóakmindig és mindenkinek.mindenki előtt beismerni a hibájukat....és igy voltaképpen a bocsánatkérésben.... egyfajta nyilvános megaláztatást látnak..., és ezért úgy gondolják..., hogy ez a gesztus még sebezhetőbbé teszi őket a párjukkal avagy a nőjükkel szemben...no és ráadásul értelmét sem látják a bocsánat kérésnek...,mert ha jó belegondolunk.... a férfiak többsége számára a tettek sokkal többet jelentenek a szavaknál....mindenben!... Oszt meg ha valami rosszat tettek...., inkább úgy nyilvánítják ki a megbánásukat..., hogy többet nem csinálnak olyat amiért bocsánatot kellene ismét kérni...(jó...jó...vannak kivételek)...

Kedves Cathy!
Tudod azt mondom...,hogy ha csinál olyat a pasi.... Te ne akard, hogy elnézést kérjen...sztem inkább tedd számára világossá..., hogy megbántott...., és tartsd nyitva a szemed..., hátha meglátod a megbánás jeleit....és hidd el megtudnak bánni dolgokat a pasik is...mégha ez nem is látszik....

Szép napot!
 
T

TH6777

Vendég
:p
hát ezen nagyon jót nevettem....
ha mindent kidobnánk, aki/ami nem teljesen jó, akkor hogyan tanulnánk az élet dolgaiból?

Szia!
Hááát a kidobottak összeadásából kapott egyvelegből....:D
Azért TE már sok mindent tudhatsz az "élet dolgairól"...ha csak az irásaidat veszem alapul...
Tanulás...mindig csak a tanulás....:D...de a mi korunkban már:confused::rolleyes:
Mit tanuljunk....? de leginkább minek?... Mert ugyebár az ember mindig tudja hogy miért tanul valamit...no jó kivételek vannak... oszt ego gondolok itt arra, hogy...azért járunk gimnáziumba, vagy középiskolába, hogy legyen érettségink...,oszt azért tanulunk főiskolán, vagy egyetemen, hogy legyen diplománk...., de "ebben" az életben miért tanulnánk:confused:
És mondjátok má meg ugyan mi lesz, ha lesz egy kisdiák aki kijárja az élet összes iskoláját:confused:...anélkül,hogy a "kidobált" kupachoz elballagna nézelődni....;)

Szép napot!

 

mirjam77

Állandó Tag
Állandó Tag
Oszt azért bizonyos körülményekben egy kapcsolaton bellül is pl:esetleges szorongatásban lehet ugyan színlelni és álcázni magunkat...doldokat...,de sosem az önföladásig.., a lélekroppantó jellemtorzulásig....és csak álcával az arcunkon....

No most ennyit...

Lenne egy kérdésem:
szerintetek mi okoz súlyosabb lelkiismereti válságot: a hosszas kényszerű színlelés-álca.... vagy a lelepleződés?:confused:

Szép napot!

" Az élet egy nagy szerepjáték. Mindannyian játsszuk az általunk választott karaktert, és csak egy dolog van ami kizökkenthet minket a szerepünkből, s az nem más, mint a szerelem. Mikor jön valaki, aki az első perctől kezdve átlát rajtunk, az ő szemében az álarcunk lehull és megsemmisül. Csupán az igazi énünk érvényesül, ha akarjuk, ha nem, és ez az, ami néha annyira megrémít minket, hogy legszívesebben hanyatt-homlok menekülnénk, de hamarosan rájövünk, hogy e nélkül nincs értelme az életünknek. "

elgondolkodtató a kérdésed....
szerintem minden szinlelés, szerepjáték önfeladás, az ön-valónk feladása, az egyéniségünk feladása....nem azt mutatjuk, ami a valóság, hanem szinlelünk...oka ezerféle lehet, hogy miért...vajon miért nem egyszerűbb önmagunk lenni egy kapcsolatban és inkább megjátszani az odaadót, a szeretettelit, a megértőt, a megbocsájtót....van ennek egyáltalán értelme egy szerelmi kapcsolatban?
a hosszas kényszerű szinlelés - amit én elképzelni sem tudok, hogy miért lehet rá szükség - aki megteszi, nem gondolnám, hogy különösképpen lelkiismereti kérdést csinálna belőle....mert ha igen, akkor nem tenné, sohasem muszáj önmagunkat feladni egy kapcsolaton belül, hiszen akkor mi értelme van az egésznek és egyáltalán....hol van a szerelem????
a lelepleződés már komolyabb problémákat jelenthet, bár vannak emberek, akik olyan mesteri szinten űzik a szerepjátékukat, hogy egy lelepleződés elő sem fordulhat...erről jut eszembe, szokták mondani, hogy akinek nem jó a memóriája, az ne hazudjon....:p
itt is igaz, aki nem jó szinész, az ne szinleljen, amugy is egyenesebb dolog ha önmagunkat éljük minden pillanatban és nem valami ócska szerep mögé bújva hazudjuk át az életet....
 
Oldal tetejére