Szerintem ez nagyon nem egyszerű dolog! Még elmagyarázni sem vagyok képes igazán, hogy mire gondolok. Nem a felsorolás okoz nehézséget, hanem az emberi természet...
A párom évekig a legjobb barátom volt, maj regymásba szerettünk, összeházasodtunk. Nagyo szép arca volt, kisfiús, bájos mosolya. És nagyon szeretett! Bizonyos értelemben nagyon különböztünk, de ez tényleg olyan volt, hogy a két különböző fél összetéve egy teljes, kerek egészet alkot. Szépnek találtam a kezét, az alakját, imádtam a ragaszkodását. Két hónap házasság után elvitték katonának másfél évre. Én anyósomékkal maradtam- gondolom: ez már sejtet valamit- majd 1 év után átköltöztem az anyukámhoz, akinél szintén nem volt rózsás a helyzetem, úgyhogy inkább eljárogattam a barátnőimhez. Rengeteget beszélgettünk, csavarogtunk a városban munka után és lassanként elszoktam a házasságtól (igazából bele sem szokhattam). Amikor a párom leszerelt, én szinte kétségbeestem. Nem tudtam elképzelni, hogy a szabadság helyett hirtelen hogy is tudnék úgy élni, hogy valaki éjjel-nappal megszabja. hogy éljek! Hogy örökké az anyósomékhoz kelljen eljárkálni, minden nap, munka után, minden hét végén ott csücsülni, amikor pedig megbocsáthatatlan módon bánt velem. a párom pedig hihetetlen erős kötelékkel kötődött a szüleihez.És akkor, hirtelen a szép kezeit durvának láttam, a ragaszkodása terhes volt; haragudtam, amikor mosolygott, mert én úgy éreztem: megtévesztő. kb. 15 évig nagyon rosszul éltünk. Nap, mint nap kínlódás volt, de együtt maradtunk és nem csak a gyerekünk miatt! Tudtuk mindeketten végig, hogy a rengeteg probléma ellenére van valami olyan tulajdonság a másikban, amit ezer között sem találnánk meg. Anyósom meghalt, pár év múlva én elkerültem dolgozni egy másik megyébe egy időre és lassan-lassan elkezdtük szeretni, majd imádni egymást! És az az eres keze újra szép lett, ahogy a mosolya és az arca is, és amire régen azt mondtam: seggfej vagy, most ugyanez úgy hangzik el, szeretettel, hogy tökfej vagy- egy teljesen ugyanolyan szituációban.
Elnézést, ha kissé hosszúra sikeredett és remélem, hogy a lényeg érthető volt!