A kormányfő szerint a radikális hozzáállás a magyar külpolitika soft powere, ami nem rontja, hanem emeli Magyarország megbecsültségét.
„Mit keresek én itt a Külügyi Intézet 50. születésnapi konferenciáján?” Ezt a kérdést tette fel Orbán Viktor a Vigadó Dísztermében a Magyar Külügyi Intézet (MKI) megalakulásának 50. évfordulója alkalmából tartott konferencia záróbeszédében. Mint a Telex idézte, a kormányfőtől elhangzott az is: „Mostantól az a felállás, hogy önök közvetlenül mindannyian a miniszterelnöknek dolgoznak.” Orbán szerint ezzel csak a hagyományokhoz tért vissza Magyarország, amelyeket nem „a szél fújt össze”. A Magyar Külügyi Intézet felettesi körének átrendezésével „visszatérünk a megelőző hagyományhoz” – fogalmazott a miniszterelnök.
„Magyarországot a történelem arra ítéli, de magától is hajlamos arra, hogy maga elé ambiciózusabb célt tűzzön, mint ami méretéből, gazdasági eredményből következne” – fogalmazott a kormányfő. „Az ilyen országokban a külpolitika gyeplőjét szorosan kell fogni, vagyis jó, ha a miniszterelnök fogja” – tette hozzá.
Beszédében Orbán Viktor meglepő módon odaszúrt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is, aki néhány perccel korábbi beszédében azt hangsúlyozta, hogy „legyünk mindenkivel jóban”. A miniszterelnök szerint „ha mindenkivel jóban vagyunk, akkor a nagyok nagyvonalúságából nekünk is hullik le egy ki morzsa az asztalról. Ha így járunk el, akkor valóban nekünk is csurran-cseppen valami, de a számunkra húsbavágó kérdésekben majd mások döntenek a fejünk felett”.
Orbán Viktor azt mondta: a nagyhatalmi státuszú országok, amelyeknek megvan a kellő katonai, gazdasági erejük, anélkül is ki tudják vívni a tiszteletet, hogy arra külön figyelmeztetni kellene partnereiket. „Mi magyarok nem vagyunk nagyhatalom, mégis igényt tartunk az önálló külpolitikára, és elvárjuk, hogy mások, nálunk nagyobbak is, ezt az igényünket fogadják el” – közölte.
A miniszterelnök visszautasította, hogy elszigetelődött volna Magyarország. „Szívesen hallgatnak minket a nyugatiak”, ha a nyilvános térben nem is, de a tárgyalóasztalok mellett egyre több kombinációs, koalíciós lehetőség tárul fel a nemzetközi téren Magyarország előtt. „A radikális hozzáállás védjegyévé vált a magyar diplomáciának, ez a hozzáállás Magyarország soft powere” – vette elő ismét a jelzőt a kormányfő.
„Mit keresek én itt a Külügyi Intézet 50. születésnapi konferenciáján?” Ezt a kérdést tette fel Orbán Viktor a Vigadó Dísztermében a Magyar Külügyi Intézet (MKI) megalakulásának 50. évfordulója alkalmából tartott konferencia záróbeszédében. Mint a Telex idézte, a kormányfőtől elhangzott az is: „Mostantól az a felállás, hogy önök közvetlenül mindannyian a miniszterelnöknek dolgoznak.” Orbán szerint ezzel csak a hagyományokhoz tért vissza Magyarország, amelyeket nem „a szél fújt össze”. A Magyar Külügyi Intézet felettesi körének átrendezésével „visszatérünk a megelőző hagyományhoz” – fogalmazott a miniszterelnök.
„Magyarországot a történelem arra ítéli, de magától is hajlamos arra, hogy maga elé ambiciózusabb célt tűzzön, mint ami méretéből, gazdasági eredményből következne” – fogalmazott a kormányfő. „Az ilyen országokban a külpolitika gyeplőjét szorosan kell fogni, vagyis jó, ha a miniszterelnök fogja” – tette hozzá.
Beszédében Orbán Viktor meglepő módon odaszúrt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is, aki néhány perccel korábbi beszédében azt hangsúlyozta, hogy „legyünk mindenkivel jóban”. A miniszterelnök szerint „ha mindenkivel jóban vagyunk, akkor a nagyok nagyvonalúságából nekünk is hullik le egy ki morzsa az asztalról. Ha így járunk el, akkor valóban nekünk is csurran-cseppen valami, de a számunkra húsbavágó kérdésekben majd mások döntenek a fejünk felett”.
Néha le kell lépni a protokoll ösvényéről
„Nem most csöppentem a külpolitikába, pontosan tudom, hogy a külkapcsolatok területe a legkifinomultabb, külsőségekre, formaságokra leginkább adó tere a politikának” – nem véletlenül találták ki a diplomáciai protokollt. Orbán szerint ettől még lehet egy ország vezetésének „meghökkentő állítása, kényes kérdései, újszerű javaslatai” – ezzel nem sért normát, „még akkor sem, ha ezzel a diplomáciai protokoll ösvényéről ki kell lépnie.”Orbán Viktor azt mondta: a nagyhatalmi státuszú országok, amelyeknek megvan a kellő katonai, gazdasági erejük, anélkül is ki tudják vívni a tiszteletet, hogy arra külön figyelmeztetni kellene partnereiket. „Mi magyarok nem vagyunk nagyhatalom, mégis igényt tartunk az önálló külpolitikára, és elvárjuk, hogy mások, nálunk nagyobbak is, ezt az igényünket fogadják el” – közölte.
A legjobb út a radikalizmus a miniszterelnök szerint
A kormányfő úgy véli, a lényeget kell megragadni a célok megfogalmazásánál. Mint mondta, „ha nem vagyunk elég radikálisak, akkor nem lesz miből engedni a vita során.” Emellett stratégiai célja is van a radikalizmusnak: a kérdések lényegre törő módon való feltevése Orbán szerint „nem rontja, hanem emeli Magyarország presztízsét és megbecsültségét”.A miniszterelnök visszautasította, hogy elszigetelődött volna Magyarország. „Szívesen hallgatnak minket a nyugatiak”, ha a nyilvános térben nem is, de a tárgyalóasztalok mellett egyre több kombinációs, koalíciós lehetőség tárul fel a nemzetközi téren Magyarország előtt. „A radikális hozzáállás védjegyévé vált a magyar diplomáciának, ez a hozzáállás Magyarország soft powere” – vette elő ismét a jelzőt a kormányfő.
