A kínaiak, a belgák, a kanadaiak fényesen teljesítettek a teszten, a közép-európai régió diákjait viszont szó szerint el lehet adni.
A PISA-felmérés nem csak olyasmiket vizsgál, mint a problémamegoldó képesség, szövegértés vagy például a matematikai ismeretek. A 2015-ös felmérés, amelynek az egyik fókusza a természettudományos ismeretek voltak, például felmérték az is, mennyit tudnak a diákok a pénzről. Míg az alap felméréstben a magyar diákok is részt vettek, és aggasztóan rossz eredményeket értek el, a pénzügyi résztről nincsenek magyar adatok.
Az Abcúg azonban megvizsgálta a kutatók által kiválasztott néhány országot, és ez alapján vont le következtetéseket. Szerencsénkre két Szlovákia és Lengyelország is benne van a térségből a kutatók által kiválasztott országok között. A szerencse egyébként itt véget is ér, innentől kizárólag rossz hírek vannak.
Az OECD-országok diákjainak 12 százaléka felkészült pénzügyileg: képesek komplex feladatokat megoldani, meg tudnak nevezni befektetési eszközöket. Durván negyede (22 százalék) a diákoknak viszont az alapszintet sem éri el. Ez azt jelenti, hogy tudják, hogy mi az a számla, de a bonyolultabb kérdésekre már nem képesek válaszolni. Lengyelország és Szlovákia pedig a skála végén helyezkedik el, semmi okunk nincs azt feltételezni, hogy a magyar diákok jobban teljesítettek volna.
Mit mértek fel?
A 48 ezer 15 éves által kitöltött feladatlap a személyes pénzügyeket és a pénzügyi fogalmakat járta körbe. A diákoknak tudniuk kellett, hogyan működik egy bankszámla, egy betéti kártya, mit jelent a hitelkamat, ha részletre vesznek mobiltelefont.
Az OECD országokban a diákok 64 százaléka keres valamilyen módon pénzt. Emellett 59 százalékuk kap zsebpénzt is. A diákok többsége (56 százalék) rendelkezik bankszámlával annak ellenére, hogy kétharmaduk a felmérés szerint nem rendelkezik elég tudással egy számla kezeléséhez. Még egy számlakivonatot sem értenek meg.
A felmérésen legjobban a kínai diákok teljesítettek, őket követték Belgium flamand diákjai, a harmadik dobogós helyet pedig a kanadaiak szerezték meg. A kutatók szerint a pénzügyi teszten rosszul teljesítők az olvasási és matematikai teszten is rosszul szerepeltek, és ugyanez fordítva is igaz.
Mi ebben a fintech?
Magunknak dobjuk fel a magas labdát a kérdéssel. Természetesen minden fintech ezen a területen. Várhatunk eredményeket attól is, hogy az iskolában megjelenik az amúgy sem unatkozó diákok tanrendjében a pénzügyi alapismeretek tárgy. De emellett az érthető banki felületek, a mostani számlakivonatnál könnyebben értelmezhető képernyőket nyújtó vagyonmenedzsment appok is tehetnek azért, hogy jobban eligazodjanak a magyarok a pénzügyek világában. Az pedig még soha nem volt hátrány, ha egy üzlet beszélt a vásárlói nyelvén.
fintechradar
A PISA-felmérés nem csak olyasmiket vizsgál, mint a problémamegoldó képesség, szövegértés vagy például a matematikai ismeretek. A 2015-ös felmérés, amelynek az egyik fókusza a természettudományos ismeretek voltak, például felmérték az is, mennyit tudnak a diákok a pénzről. Míg az alap felméréstben a magyar diákok is részt vettek, és aggasztóan rossz eredményeket értek el, a pénzügyi résztről nincsenek magyar adatok.
Az Abcúg azonban megvizsgálta a kutatók által kiválasztott néhány országot, és ez alapján vont le következtetéseket. Szerencsénkre két Szlovákia és Lengyelország is benne van a térségből a kutatók által kiválasztott országok között. A szerencse egyébként itt véget is ér, innentől kizárólag rossz hírek vannak.
Az OECD-országok diákjainak 12 százaléka felkészült pénzügyileg: képesek komplex feladatokat megoldani, meg tudnak nevezni befektetési eszközöket. Durván negyede (22 százalék) a diákoknak viszont az alapszintet sem éri el. Ez azt jelenti, hogy tudják, hogy mi az a számla, de a bonyolultabb kérdésekre már nem képesek válaszolni. Lengyelország és Szlovákia pedig a skála végén helyezkedik el, semmi okunk nincs azt feltételezni, hogy a magyar diákok jobban teljesítettek volna.
Mit mértek fel?
A 48 ezer 15 éves által kitöltött feladatlap a személyes pénzügyeket és a pénzügyi fogalmakat járta körbe. A diákoknak tudniuk kellett, hogyan működik egy bankszámla, egy betéti kártya, mit jelent a hitelkamat, ha részletre vesznek mobiltelefont.
Az OECD országokban a diákok 64 százaléka keres valamilyen módon pénzt. Emellett 59 százalékuk kap zsebpénzt is. A diákok többsége (56 százalék) rendelkezik bankszámlával annak ellenére, hogy kétharmaduk a felmérés szerint nem rendelkezik elég tudással egy számla kezeléséhez. Még egy számlakivonatot sem értenek meg.
A felmérésen legjobban a kínai diákok teljesítettek, őket követték Belgium flamand diákjai, a harmadik dobogós helyet pedig a kanadaiak szerezték meg. A kutatók szerint a pénzügyi teszten rosszul teljesítők az olvasási és matematikai teszten is rosszul szerepeltek, és ugyanez fordítva is igaz.
Mi ebben a fintech?
Magunknak dobjuk fel a magas labdát a kérdéssel. Természetesen minden fintech ezen a területen. Várhatunk eredményeket attól is, hogy az iskolában megjelenik az amúgy sem unatkozó diákok tanrendjében a pénzügyi alapismeretek tárgy. De emellett az érthető banki felületek, a mostani számlakivonatnál könnyebben értelmezhető képernyőket nyújtó vagyonmenedzsment appok is tehetnek azért, hogy jobban eligazodjanak a magyarok a pénzügyek világában. Az pedig még soha nem volt hátrány, ha egy üzlet beszélt a vásárlói nyelvén.
fintechradar
