Pránanadi

Azért köszönöm, részben válaszoltál a kérdésemre, amikor azt írtad, hogy az ő tudatszintjük hatására megemelkedik a mi energiánk. .
Gondold végig, hogy ez lehetséges e, ill. milyen jelentősége van Rád nézve. .
Ez kérdés akart lenni?

A "többek között" arra vonatkozott, hogy az energia szétrezegtetésén kívül még milyen nagyszerű és fennséges dolgokat művelnek a szerzetesek, ami Neked hasznodra válik..
Jó lenne,ha erről irnál,szivesen olvasnám.

Én egyébként egyáltalán nem szeretnélek Téged tanítani, és bevallom, megérteni sem mindig.
Egymást tanitjuk..akaratlanul is,
-és a megértés(?),az bizony más kérdés,és sokkal nehezebb!
 
A "Gondold végig..." kezdetű nem akart kérdés lenni, csak egy ötlet volt...

A "többek között"-et nem nekem kéne kifejtenem, hanem Neked, mert Te írtad azt, hogy mindenféle nagyszerűségekkel segítenek bennünket a szerzetesek.Ezek közül egyről beszéltél, kíváncsi lettem volna többre is.
Semmi másért nem elegyedtem Veled szóba, minthogy megtudjam, hogy miért tartod (Te mint modern európai nő - feltételezem) nagyszerűnek és fennségesnek azt, ha egy ágról szakadt szerzetes egy mocskos barlangban egész nap a saját zavart tudatának poklait járja.

Nem szeretnék jobban eltérni a nadi témájától, visszakanyarodni pedig nem tudok, úgyhogy itt abba is hagyom.
 
Nincs több,és jobb alternativa,
mert ahová haladunk,az lesz a valódi otthonunk,
..ahonnan valójában elindultunk,és érkezünk!
 
azt bírom az ilyen new ages pránanádis "szentekben", hogy fingjuk nincs miről beszélnek, anélkül dumálnak, hogy elérték volna a megszabadulást, de képmutató módon megjátsszák az okostojást, aki ismeri az utat, mert végigment rajta. valami blabla-t kiragadtak megvalósult emberek tanításaiból, és mint a papagáj ismételgetik azokat, diadalittas vigyorral a fejükön, hiszen a nagy szentek is azt mondták, amit ők. Csak épp a tanítások egyéb részleteit, finomságait nem sikerült beépíteniük, ami pedig kellett volna ahhoz, hogy ne mint a dedós a porban magukban motyogva ismételgessék a nagy igazságokat (amik az egész tanítás nélkül csak féligazságok). Aztán ha belekérdezel a részletekbe, akkor enyhe zavar fut át az arcukon, és másról kezdenek beszélni, majd hogy nehogy gondolkodni kelljen, vagy szembesülni tudatlanságukkal, visszatérnek a "megrengethetetlen" idézetek papagájszerű ismételgetéséhez, vélvén azzal nem éghetnek le, hiszen a szentek is azt mondták.
 
azt bírom az ilyen new ages pránanádis "szentekben", hogy fingjuk nincs miről beszélnek, anélkül dumálnak, hogy elérték volna a megszabadulást, de képmutató módon megjátsszák az okostojást, aki ismeri az utat, mert végigment rajta. valami blabla-t kiragadtak megvalósult emberek tanításaiból, és mint a papagáj ismételgetik azokat, diadalittas vigyorral a fejükön, hiszen a nagy szentek is azt mondták, amit ők. Csak épp a tanítások egyéb részleteit, finomságait nem sikerült beépíteniük, ami pedig kellett volna ahhoz, hogy ne mint a dedós a porban magukban motyogva ismételgessék a nagy igazságokat (amik az egész tanítás nélkül csak féligazságok). Aztán ha belekérdezel a részletekbe, akkor enyhe zavar fut át az arcukon, és másról kezdenek beszélni, majd hogy nehogy gondolkodni kelljen, vagy szembesülni tudatlanságukkal, visszatérnek a "megrengethetetlen" idézetek papagájszerű ismételgetéséhez, vélvén azzal nem éghetnek le, hiszen a szentek is azt mondták.

Bocsánat, nem vagyok se pránanadis,se buddhista,se szent,a nirvánába sem vagyok.
Még azt sem tagadom (meg is lehet szólni!),
hogy szenvedések árán kerestem (vagy majdnem nem kerestem) az utam.
Nem mások szólamait követem,hanem az érzéseimet.

Én nem tanulmányoztam behatóbban /bár olvastam,és hallottam róluk/a buddhista szerzetesek életét,technikájukat sem ismerem,nekem elég tudni,hogy a szebb, élhetőbb jövőn munkálkodnak,
ahol félelem nélkül,az egymás iránti megbecsülésben,és őszinte szeretetben élhetünk tovább.
 
azt bírom az ilyen new ages pránanádis "szentekben", hogy fingjuk nincs miről beszélnek, anélkül dumálnak, hogy elérték volna a megszabadulást, de képmutató módon megjátsszák az okostojást, aki ismeri az utat, mert végigment rajta. valami blabla-t kiragadtak megvalósult emberek tanításaiból, és mint a papagáj ismételgetik azokat, diadalittas vigyorral a fejükön, hiszen a nagy szentek is azt mondták, amit ők. Csak épp a tanítások egyéb részleteit, finomságait nem sikerült beépíteniük, ami pedig kellett volna ahhoz, hogy ne mint a dedós a porban magukban motyogva ismételgessék a nagy igazságokat (amik az egész tanítás nélkül csak féligazságok). Aztán ha belekérdezel a részletekbe, akkor enyhe zavar fut át az arcukon, és másról kezdenek beszélni, majd hogy nehogy gondolkodni kelljen, vagy szembesülni tudatlanságukkal, visszatérnek a "megrengethetetlen" idézetek papagájszerű ismételgetéséhez, vélvén azzal nem éghetnek le, hiszen a szentek is azt mondták.

Ha megengeded, én is magamra veszem.
Ha nem írnám le a hülyeségeket, amiket gondolok, vagy éppenséggel, amit mások gondolnak nem tudnék konfrontálódni a hazugságaimmal.
Persze másképpen is tudok, de elég nehéz manapság az emberekből a tiédhez hasonló értékes szavakat kicsikarni, egy műmosoly tárgyánál általában nem vagyok többre jó.
 
Én nem tanulmányoztam behatóbban /bár olvastam,és hallottam róluk/a buddhista szerzetesek életét,technikájukat sem ismerem,nekem elég tudni,hogy a szebb, élhetőbb jövőn munkálkodnak,
ahol félelem nélkül,az egymás iránti megbecsülésben,és őszinte szeretetben élhetünk tovább.

Ha nem tanulmányoztad, akkor nem tudhatod, hogy min munkálkodnak. Akkor pedig fennségesnek és nagyszerűnek tartasz valamit, amiről fogalmad sincs (és még hirdeted is).Nem látod ennek az abszurditását?

És hogy rávilágítsak egy mélyebb szinten is a dolog abszurditására, azzal, hogy a nárcisztikus ömlengéseidet (amibe beletartozik az egész píszendláv fíling, a boldogan ugrándozó mókuskáktól a csillámporos angyalkákon át a színváltós unikornisig) rávetíted a szerencsétlen szerzetesekre, akik éppen azon dolgoznak kőkeményen, hogy ez ne történhessen többé meg, éppenhogy belesz@rsz az ő vérrel-verejtékkel végzett munkájukba.
És ez természetesen nem csak Rád vonatkozik, dehogy...
 
Ha nem tanulmányoztad, akkor nem tudhatod, hogy min munkálkodnak. Akkor pedig fennségesnek és nagyszerűnek tartasz valamit, amiről fogalmad sincs (és még hirdeted is).Nem látod ennek az abszurditását?

Nem hirdetek tanokat,hanem olvasmányaim ébresztettek rá,és érezhettem át általuk,hogy van "megoldás",egy sokkal nagyszerűbb életre.

-Egyébként Buddha honnan szerezte tudományát?
vagy Usui-mester?
Tudom a kettő nem keverendő össze,de az "esszencia "egy,és ugyanaz..
 
Nem hirdetek tanokat,hanem olvasmányaim ébresztettek rá,és érezhettem át általuk,hogy van "megoldás",egy sokkal nagyszerűbb életre.

-Egyébként Buddha honnan szerezte tudományát?
vagy Usui-mester?
Tudom a kettő nem keverendő össze,de az "esszencia "egy,és ugyanaz..

Talán helyesebb, ha azt gondolod, hogy nincs megoldás egy nagyszerűbb életre.Az élet éppen elég nagyszerű így is, hiszen az esszenciája az üresség.Miért jobb egy fennséges üresség egy vacak ürességnél?

Nem vagyok Buddha, honnan tudjam, honnan vette a tudományát.Olvass utána!
 
És hogy rávilágítsak egy mélyebb szinten is a dolog abszurditására, azzal, hogy a nárcisztikus ömlengéseidet (amibe beletartozik az egész píszendláv fíling, a boldogan ugrándozó mókuskáktól a csillámporos angyalkákon át a színváltós unikornisig) rávetíted a szerencsétlen szerzetesekre, akik éppen azon dolgoznak kőkeményen, hogy ez ne történhessen többé meg, éppenhogy belesz@rsz az ő vérrel-verejtékkel végzett munkájukba.
És ez természetesen nem csak Rád vonatkozik, dehogy...
Ezt utólagosan irtad,ezért most kérdezek rá.

Nálad hogy van az,hogy egyszer
-"szerencsétlen szerzetesek"(már-már sajnálod is őket ?;)),máskor
-"koszos szerzetesek"?
A minősitésed,és álláspontod mellett érvelj,
mert mondataid ellentmondást tükröznek.
 
Ezt utólagosan irtad,ezért most kérdezek rá.

Nálad hogy van az,hogy egyszer
-"szerencsétlen szerzetesek"(már-már sajnálod is őket ?;)),máskor
-"koszos szerzetesek"?
A minősitésed,és álláspontod mellett érvelj,
mert mondataid ellentmondást tükröznek.

Miért ne lehetne valaki egyszerre szerencsétlen és koszos is?Ha elesek és összekoszolom magam, akkor pl. kapásból mindkettő igaz rám.

Inkább a saját minősítgetéseidet vizsgálgasd, és ne az én szavaim mögé pakolgasd oda a képzelgéseidet.

(Egyébként a világ(unk) tele van ellentmondásokkal, amit csak ellentmondásosan lehet viszonylag korrektül leírni.)
 
Miért ne lehetne valaki egyszerre szerencsétlen és koszos is?Ha elesek és összekoszolom magam, akkor pl. kapásból mindkettő igaz rám..)
Jó duma,mellébeszélsz.

Inkább a saját minősítgetéseidet vizsgálgasd, és ne az én szavaim mögé pakolgasd oda a képzelgéseidet..)
Én kérdést tettem föl,
a képzelgés benned van..

(Egyébként a világ(unk) tele van ellentmondásokkal, amit csak ellentmondásosan lehet viszonylag korrektül leírni.)
Ebben van némi igazság.
 
Ha nem azt mondom, amit hallani szeretnél, az már mellébeszélés.

Nem is tudom,talán fizess meg valakit, hogy folyton azt mondja, amit elvársz, és akkor egy darabig talán elkerülheted az önmagaddal való szembesülést.

(Ha hajlandó volnál sokat fizetni érte, akkor írj privit.)
 
(Ha hajlandó volnál sokat fizetni érte, akkor írj privit.)

-Tudod én kemény munkával keresem a kenyerem,mert ápolónőként a mai éjszakai műszakban volt módom tapasztalni az elmúlást,aminek létrejötte, persze természetes állapot,mégis azt mondom,hogy minden ilyen eset embertbróbáló (megszokhatatlan).
Ismét rádöbbentett az élet rövidségére,és arra,hogy figyeljünk egymásra,toleráljuk a "másságot".

A vélemény nyilvánitás fontos,a maga eltérőségével egyetemben,és persze a kritika is.
De ha lehet, ezt ne gyerek módjára,durcásan,dacosan,és sértetten tegyük,hanem épitőjelleggel,és korrektül -ha lehet..

-Tehát kérdésedre visszatérve,nem hogy sokat,de még keveset sem tudok fizetni a közalkalmazotti fizetésemből,
de ha tudnék sem tenném,mert a kihivás sokkal fontosabb,mint gondolnád.

Privátban meg egyébként sem irnák neked,
mert ebben az esetben jobb a nyilvánosság,tisztább,átláthatóbb!

-DE ha már a pránanadi-topick-ban vagyunk,irhatnál róla,hanyadik szinten vagy,mit jelent számodra,és mit adott neked.
Bizonyosan mindenkit érdekelne a téma!
 
-Tudod én kemény munkával keresem a kenyerem,mert ápolónőként a mai éjszakai műszakban volt módom tapasztalni az elmúlást,aminek létrejötte, persze természetes állapot,mégis azt mondom,hogy minden ilyen eset embertbróbáló (megszokhatatlan).
Ismét rádöbbentett az élet rövidségére,és arra,hogy figyeljünk egymásra,toleráljuk a "másságot".

A vélemény nyilvánitás fontos,a maga eltérőségével egyetemben,és persze a kritika is.
De ha lehet, ezt ne gyerek módjára,durcásan,dacosan,és sértetten tegyük,hanem épitőjelleggel,és korrektül -ha lehet..

-Tehát kérdésedre visszatérve,nem hogy sokat,de még keveset sem tudok fizetni a közalkalmazotti fizetésemből,
de ha tudnék sem tenném,mert a kihivás sokkal fontosabb,mint gondolnád.

Privátban meg egyébként sem irnák neked,
mert ebben az esetben jobb a nyilvánosság,tisztább,átláthatóbb!

-DE ha már a pránanadi-topick-ban vagyunk,irhatnál róla,hanyadik szinten vagy,mit jelent számodra,és mit adott neked.
Bizonyosan mindenkit érdekelne a téma!


Tudod az a baj Éva, hogy abszolút nem érted amit a másik ír. Olyan, mintha meg sem próbálnál arra válaszolni, amit kérdeztek vagy mondtak neked. Mintha belső monológot folytatnál. Nem érted a konnotációkat, és nem csak az apróbb utalásokon, hanem gyakorlatilag a másik mondanivalóján úgy ahogy van teljes egészében átugrasz,és valami abszurd, ki tudja honnan szedett dolgokról beszélsz, mintegy önmagadban.
Ha erre a belső monológodra valaki hajlandó válaszolni, és eltekint attól, hogy lesz@rtad amit ő írt, oda se figyeltél, és emellett még őt jellemzed "gyerekesnek, durcásnak, dacosnak, sértettnek, és mint aki nem beszél építő jelleggel", akkor még te játszod az agyadat, hogy márpedig te nem vagy hajlandó priviben levelezni vele. :D igaz, hogy nem is akart, mert poénból mondta az egészet, beleértve, hogy ha azt akarod, hogy valaki folyamatosan nyaljon és azt mondogassa mennyire szent vagy, akkor jó pénzért akár ő is megteszi. Érted? POÉN volt :D
Szálljál már le a földre, és arra figyelj, amit a másik ember ténylegesen mond és szándékol. Ha segíteni akarsz magadon és másokon, akkor próbálj meg koncentrálni a külvilágra, és felismerni az emberek VALÓS szándékát. Hogy akarsz olyanra építőleg hatni, amit nem is értesz? Oda kéne figyelni, és abbahagyni az önáltató észosztást.
Előbb meg kéne tanulni koncentrálni, és abbahagyni ezt a szenteskedést, és komolyan venni az objektív megismerést. Nem hiszem el, hogy nem szenvedsz ettől az érzelmi tehertől, amit szándékosan magadon cipelsz. Senki nem kíváncsi a szenteskedésedre, és teljességgel hatékonytalan, mert a szenteskedésed miatt nem jutsz el érzelmileg az emberekig, nem találnak a szavaid, nincs erejük, nem hatnak. Emiatt nem érted őket, mert annyira arra koncentrálsz, hogy te jó legyél, hogy közben nem tudsz rájuk figyelni.
És az embereknek a legfőbb lelki baja abból származik, hogy senki nem érti meg őket, nincs akivel szívből kommunikálhatnak, és ha valaki nem érti meg a problémájukat, akkor nem is tud tanácsot adni. Ezért olyan magányos mindenki. Ahhoz meg általában nincs energiájuk, vagy egyszerűen nem jönnek rá, hogy egyedül is kézbe tudnák venni a dolgokat.

Szóval ha segíteni akarsz másokon, akkor hagyd abba a szenteskedést, és figyelj oda pontosan, hogy mi történik, és kicsit gyakrabban kételkedjél a megállapításaid helyességében, mert egyelőre helyes megállapítással nemigen találkoztunk. (Még a leállt óra is helyes naponta kétszer)
Ott elkezdhetnéd, hogy odafigyelsz arra, amit a másik mond, és megpróbálsz arra válaszolni. Ha valamit nem értesz, akkor meg rákérdezel, hogy mire gondolt. Nincs ebben semmi megalázó.
Valójában ez a tudományos megközelítés. Alaposan körbejárni mindent, mire pontosan megértjük, hogy milyen jelenséggel állunk szemben. És a lehető legkevesebb szubjektív feltételezés és elhamarkodott ítélkezés. Senki nem sürget. Az egónak vissza kell vonulni, és csendben kell figyelni, elemezgetni, ha valami nem tiszta, akkor meg megpiszkálni egy "bottal", hogy lássuk hogyan reagál, aztán ebből következtetni valamire, ami következtetés viszont továbbra is képlékeny, rugalmas, módosítható marad, hiszen nem tudhatjuk, hogy helyes következtetés volt-e.

Mindig arról beszélsz, hogy te tanulsz másoktól. Ha valóban tanulsz, akkor vedd komolyan a fentieket, mert ez módszer lehet számodra (is).
 
Kedves Mahismardini!

Hidd el a poént értettem,és a privát levél dolgot is.
Vajon ez utóbbi miért aggaszt téged ennyire?

-A kérdésekre én minden esetben válaszolok,ha kihagyok valamit (?),hát én sem vagyok tévedhetetlen.
Amit nem tudtam,kérdeztem,és kiderült,hogy tőlem várják a választ,pedig a "többek között" sem azt jelentheti,hogy ismerem a szerzetesek technikájukat,ami egyébként is "belső" dolog.
Nem beszélve arról,hogy miért kell durva módon,és hangnemben irni,holott a magyar nyelv finom,és választékos.
Miért kell a modortalanság?

Minden embernek más a véleménye,más szemszögből vizsgálja a dolgokat,és máshogyan hat rá.

Szerintem azért vagyunk itt a fórumon,hogy véleményt cseréljünk,és ha kell ütköztessük őket,és még az sem kell,hogy mindent tudjunk az adott témáról a-tól z-ig,majd egymást kijavitjuk,és segitjük (persze,aki akarja,vagy szeretné).

Persze időnként be-be szólsz,hogy "fingunk sincs róla",de nem világositol fel bennünket az adott dologról,pedig egyszer már irtad,hogy buddhista vagy.
Sőt már kértek is,hogy fejtsd ki saját véleményedet egy adott dologról,erre bemásoltad azt.
Ha te tanultad,ne tán gyakoroltad is az adott témát,vagy mást-e dologban,akkor sokkal személyesebb a saját élményed.

Utóljára pedig a szenteskedést hagytam.
Amit Te annak látsz,az a te érzeted,hogy miért nem tudom.
Nekem ez a természetes állapotom,valószinüleg tanultam tiszteletet,és a munkámban sem engedhetem meg magambak a durva szóhasználatot,és bánásmódot,azonkivül a neveltetésemből is adódhat.Ki tudja melyik..

-Ha úgy érzem,hogy "több kettőnél",inkább nem reagálok,nehogy megsértsem,mert azt nem szeretném,
de ezt már te tudod.

Remélem,hogy kimeritő választ adtam kérdéseidre!

u.i:bocs,most látom,hogy nem akarsz választ,akkor pedig miért nem törölted ki,mert én nem kértem a véleményedet.
 
Kedves Mahismardini!

Hidd el a poént értettem,és a privát levél dolgot is.
Vajon ez utóbbi miért aggaszt téged ennyire?

-A kérdésekre én minden esetben válaszolok,ha kihagyok valamit (?),hát én sem vagyok tévedhetetlen.
Amit nem tudtam,kérdeztem,és kiderült,hogy tőlem várják a választ,pedig a "többek között" sem azt jelentheti,hogy ismerem a szerzetesek technikájukat,ami egyébként is "belső" dolog.
Nem beszélve arról,hogy miért kell durva módon,és hangnemben irni,holott a magyar nyelv finom,és választékos.
Miért kell a modortalanság?

Minden embernek más a véleménye,más szemszögből vizsgálja a dolgokat,és máshogyan hat rá.

Szerintem azért vagyunk itt a fórumon,hogy véleményt cseréljünk,és ha kell ütköztessük őket,és még az sem kell,hogy mindent tudjunk az adott témáról a-tól z-ig,majd egymást kijavitjuk,és segitjük (persze,aki akarja,vagy szeretné).

Persze időnként be-be szólsz,hogy "fingunk sincs róla",de nem világositol fel bennünket az adott dologról,pedig egyszer már irtad,hogy buddhista vagy.
Sőt már kértek is,hogy fejtsd ki saját véleményedet egy adott dologról,erre bemásoltad azt.
Ha te tanultad,ne tán gyakoroltad is az adott témát,vagy mást-e dologban,akkor sokkal személyesebb a saját élményed.

Utóljára pedig a szenteskedést hagytam.
Amit Te annak látsz,az a te érzeted,hogy miért nem tudom.
Nekem ez a természetes állapotom,valószinüleg tanultam tiszteletet,és a munkámban sem engedhetem meg magambak a durva szóhasználatot,és bánásmódot,azonkivül a neveltetésemből is adódhat.Ki tudja melyik..

-Ha úgy érzem,hogy "több kettőnél",inkább nem reagálok,nehogy megsértsem,mert azt nem szeretném,
de ezt már te tudod.

Remélem,hogy kimeritő választ adtam kérdéseidre!

u.i:bocs,most látom,hogy nem akarsz választ,akkor pedig miért nem törölted ki,mert én nem kértem a véleményedet.


ilyen inkoherens válaszra számítottam.
nem magyarázkodni kéne, hanem elgondolkodni.
annyira abszurd amit írsz, tele félreértésekkel és hibás következtetésekkel, hogy gyakorlatilag teljesen felesleges veled bármilyen további diskurzusba bonyolódni. a saját bőrödön tapasztalod úgyis minden apró kis önbecsapásodat. beleértve, hogy azon élvezkedsz, hogy tavasszal írtál, és megadtam az emilcímem, hogy ne a rendszeren keresztül levelezzünk. érdekes módon mindenki más, aki kezdeményezett, egyből felfogta a szándékomat (nevezetesen, hogy a rendszer túl bonyolult, ki-be jelentkezni, azonkívül én nem is találom amiket elküldtem, bár lehet hogy béna vagyok) , csak te vagy annyira öntelt p..a, hogy még az ilyen elemi dolgokat is az egód építésére, és más kiforgatására használod. :D aztán a magánlevelek kipakolását akarod (nem mintha bánnám, igazából nem tudom mit írtam, mert talán 1 vagy 2 rövid jelentéktelen levélváltás volt), de hadd kérdezzem már meg milyen ember az ilyen? a többibe meg már tényleg ne menjünk bele. csókolom :D
 
Oldal tetejére