Szia!
A legjobb szerintem, ha bemásolok ide 1-2 definíciót/leírást.
Szia!
Személyes véleményre lettem volna kíváncsi, azért kérdeztelek téged (mivel olvastam, hogy buddhista vagy).
kiss
azt írtad, hogy : "Szeretnék kérdezni tőled a nirvana felől, hogy te hogyan látod, illetve hogyan tanítják ennek lényegét?"
Azt is kérdezted, hogy hogyan tanítják ennek a lényegét.
Mellesleg leírtam, hogy hogyan látom, csak nem jutott el a tudatodig, ahogy nyilván a saját kérdésedre sem emlékeztél. (az ellobbanással kapcsolatban írtam.)
nem értek egyet azzal, hogy a mókusok a személyes félremagyarázásaikat adják el buddhista tanításnak. A buddhák elmagyarázták, le van írva, tanulj abból.
Ugyanakkor fel nem foghatom, mi értelme az ilyen kérdésnek, hiszen az interneten megtalálod. Talán felvilágosíthatnál :shock:
ja, és kiss![]()
Mit jelent az, hogy (elvi és) psychés kérdés?
Egyébként miért nem írod le magyarul, hogy hipnózis és pszichés?
Minden embernek vannak elvei,hogy mit tenne meg,vagy sem (elme).
-A másik,hogy lelkileg(psychésen) mire képes.
Más
Ha a nick-névre rákattintassz láthatod az üzenőfalat mindenkinél,oda lehet irni,vagy képet küldeni.
Sajnos ez utóbbit én nem tudok (majd megkédezek valakit hogyan kell csinálni),ezért küldök mindenkinek idézetet,leginkább aki megtisztel vele,vagy én teszem ezt forditva. \\m/
-A szentirást(beleértve Tamás evangéliumát) sem illik más alternativába "csomagolni",és értelmezni,
mert nem a szőke nők viccek kategóriába sorolható!
Igy rendben van?
És mi van, ha valaki nem érzi szenvedésnek az életét?
Szia!
Ööööö, igazad lehetA kérdésfeltevésem nem egyértelmű, ugyanis az történt ahogyan olvastalak, hogy láttam egy alakot egy buddhista iskolában, akit akkor veled azonosítottam, és mintegy folytatásaként, már írtam is a kérdést.
Az érdekelt volna -amennyiben tényleg jársz vagy jártál abba az iskolába, vagy a nirvanaban- hogy egy nirvanat megélt személy hogyan mondja el az ott tartózkodását.
A kérdésem értelme bennem van, ezért szeretnék beszélni egy nirvanaba lépett valakivel.
hát, az biztos, hogy az élet célja az öröm. kérdés, hogy lehet ezt elérni.
aranyos vagyde milyen iskoláról beszélsz?
lényeg, hogy a Buddha saját tapasztalatból írta le a Nirvánát, és hogy hogy jutott oda. Szóval ha kiváncsi vagy rá, alaposan olvasgasd a Szív szútrát és a többi kapcsolódó szöveget, és törpölj a jelentésén. Minden buddhista gyakorló azt teszi, aztán lassan meg is érti idővel, hogy mit jelent.
(vagy keress meg a kérdéseiddel hiteles Rinpocsét vagy Lámát (ne pranagagyist, ha kérhetlek. saját érdekedben)
Úgy érted, a Buddha mondta, hogy az élet célja az öröm?
Én azt hittem eddig, hogy az életnek nincs önmagában célja (sem értelme).
Fejlődési iránya ettől függetlenül lehet az élő szervezeteknek, de akkor ezek szerint az evolúció is a "legfőbb öröm" elérésére irányul?
Köszönöm
Mostmár olvasok is, eddig "törpöltem", tapasztaltam, átéltem dolgokat, és azért érdeklődöm. Sem nadis nem vagyok, se semmi másnak nem vagyok elkötelezettje és tanítványa ... csak amolyan magányosan útonjáró. Sok választ kaptam már, de van egy, ami foglalkoztat és amit nem tudok hová tenni.
Igazad van, újabban sűrűn gondoltam rá, hogy felkeresek valakit. Ha már más is mondja, akkor főleg!
nem. úgy értem, hogy a módszer a lemondás stb. (helyes beszéd, gondolkodás, viselkedés), aminek mellékhatása az öröm, végsősoron az elnyugvás. (de mivel senki nem akar szenvedni, ezért a cél az öröm vagy a nyugalom. kérdés, hogy milyen módszerekkel érhető el olyan öröm, amit nem követ szenvedés (vagy nem szenvedés követ).
Persze, senki sem akar szenvedni,de nem gondolod, hogy képessé válhatunk az elfogadására?
Mert mondjuk egy buddhista gyakorló sem akar hajnali 5kor kelni, azért hogy meditáljon, de mégis megteszi, mert el tudja fogadni,mivel értelmet tulajdonít neki.
Van, aki úgy értelmezi a szenvedést,mint ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy aztán meg örömöt éljen át, azaz megéri, van értelme.
Aki élvezi az életet, annak mit mondana egy buddhista?Volna számára mondanivalója?
Talán olyan módszerrel, hogy az ember a pillanatnak él és élvezi az életet és elfogadja olyannak, amilyen.
Aki úgy élvezi az életet, hogy közben megfeledkezik a korlátairól és a tökéletlenségéről, az végtelenül ostoba, mert a tudatlanság mindig veszélyt rejt magában. ha nem most, akkor hamarosan baja származik belőle. Szerintem az élet kihívásait kell élvezni. Nyilván kicsit őrültnek kell lenni hozzá.
Értem. Arra gondolok, hogy aki úgy igazából elfogadja az életet, olyannak, amilyen, az a korlátait is elfogadja. És a tudatlanságát is, meg mások "végtelen ostobaságát" is. Így talán az elfogadás is lehet egy út. Nem tudom, hogy ez ugyanaz az út, vagy más, mint a buddhizmus.