Nem totálisan csak többé kevésbé.
Ami nem biztos, hogy baj, hisz ma már nem űgy műtenek mint 20 éve (most nem az egészségügy helyzetére gondolok, hanem a tudományos fejlettségre) és pláne nem úgy, mint 50-100-200 éve.
Csak ott a gond, hogy az eltérét senki sem tudja objektíven megítélni, hogy kobb lett-e, több lett-e, vagy csupán másabb lett.
Ázt még ezt sem tartanám égbekiáltó bűnnek, hisz még az olyan alaposan körbehatárolt tudományokban, mint a fizika vagy a matematika - is születhetnek az új szemlélet kapcsán új eredmények, de megismétlem: ki tudja azt objektív módon megítélni?
(Gondolok itt Newton, Einstein elméleteire vagy akár Bolyai nem euklideszi geometriájára.)
Igen van némi.
hogy még két pránást is meg tudott különböztetni. Persze nem becsukott szemmel, hanem ahogy kezelték más volt a két kezelőtől kisugárzott érzés és utólag derült ki, hogy két fokozatnyi különbség volt közöttük. Én nem éreztem közöttük eltérést, de más volt mint a reikis.
Anno amikor még Veszprémben laktunk, abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy vegyesen játunk össze és nem volt holmi rivalizálás az eltérő alapok között.
Nos , van olyan ismerősöm, aki a háromnegyed háromra tette le a nagyesküt
Komolyra fordítva te magad írod, hogy a rutin nyújtotta magabiztosság egyeseknek a szabáyoktól (pontosabban a tanuktaktól) való eltéréshez táptalajt adnak, de kérdés, hogy azzal nem árt-e magának a közlekedésnek, de legfőképp másoknak.
Pont ez a bibi.
Miért is kellene elmisztifikálni?
A Reiki (Prána...) nem egy bűvészelőadás, igaz nem is egy egzakt tudomány, de a gyógyászat sem az (igaz azt is gyakorta igyekszenek misztikussá renni a földi halandók, azaz a betegek szemében).)
Mivel a kommunizmust sehol sem tudták felépíteni és az őskori viszonyok közé sem akarunk visszatérni, a megélhetéshez többnyire pénz kell.
Csak sajnos sokan azt vallják, hogy a pénz az egyetlen jó, amiből nem árt meg a sok és ha egyszer ezen kaszálni tudnak....