Reincarnacio

Egy kérdést feltennék, Kedves Atmanandajee!

Ez a magyarázat magából a Bhagavad-gitából vezethető le, vagy másik irodalmi műből lehet tudni a szellemi tartalmát ezeknek az eseményeknek?

Kiváló kérdés Kedves Jászladány, örülök, hogy megkérdezted.
Nos a Bhagavad Gíta, a maga 701 versével, a mintegy kétszázezer verssorból álló Mahabharatának, India őseposzának része. Az ötödik Védának is tartják.
Tehát egy hőskölteményről beszélünk.
Következésképpen, csak a teljes mű, és a hindu metafizikai tradíció fényében értelmezhető.
És minthogy a hindu tradíció alapvető eleme az „ahimsza”, azaz a nem ártás - ahogyan arra a kedves Kyra is felhívja itt a figyelmet az imént -, így rögtön egyértelművé válnak a dolgok, hogy a csata a Jó és Rossz harcának szimbóluma, amit mindenkinek, elsősorban magában kell megvívnia.
Krisna a Gítában a Karma Jógáról tanít, és minden jóga 8 lépcsőből áll, alapvetően.
Ennek a 8 lépcsőnek első két foka a Jama-Nijama, ezen erkölcsi parancsolatok megtartása az előfeltétele annak, hogy a jóga konkrét gyakorlatát valaki egyáltalán elkezdhesse.
A jámák bizonyos dolgoktól való tartózkodást, míg a nijámák bizonyos dolgok követendőségét határozzák meg. Ez a Jóga tízparancsolata...<O:p</O:p

Jámák:

AHIMSZA - Tartózkodás az élőlények megölésétől, vagy bántalmazásától.

SZATJA - Tartózkodás a hazugságtól, a valótlanság állításától.

ASZTÉJA - Tartózkodás a lopástól, mások tulajdonának elvételétől. (Amit ugye előzőleg nem adtak nekünk)

BRAHMACSARÍJA - Tartózkodás az érzékiségtől.

APARÍRÁHA - A nem ragaszkodás törvénye. Tartózkodás a ragaszkodástól a dolgok elengedni-tudása.

Nijámák:

SAUTSA - Tisztaság.Külső, belső, testi, lelki tisztaság. Higiénia.

SZANTÓSA - Megelégedettség. Elégedettség önmagunkkal mikor tükörbe nézünk.

TAPASZ - Önfegyelmezés. Önmagunkkal szembeni szigorúság, kemény spártaiság, a
megpróbáltatások viselése.

SZVÁDNIJÁNA - Tanulmány. Az egész élet egy tanulás, jól meg kell tanulni minimum egy nyelvet, ha lehet egy hangszert és természettudományokat.

ISVARA PRANIDRAHAM - Önátadás Isten vagy "A Nagy Igazság" Dharma vagy valamilyen szent dolog, vallás iránt.
<O:p</O:p
Hogy Krisna, az Isten azonos az Atmannal az emberi önvalójával, a lélekkel, azt meg már egy három éves gyerek is tudja Indiában.
<O:p</O:p
Nemtom tiszta-e az, amit mondok, remélem. Magyarul maga a kultúrkör már önmagában megadja az értelmezési tartományt, ezért írtam először, hogy magát a kultúrát is tanulmányozni kell, ha meg akarjuk érteni egy adott szent könyv mondanivalóját, szimbolikáját.
 
Én tudom, hogy milyen az, mikor érzésével tudja az ember, hogy vagy Istennel, vagy magasabb pozitív lénnyel társalog, és milyen az, mikor a sötét oldal próbálkozik vele, hogy elcsábítson.

Valóban lehet tudni.

Ján. 10.4
És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.
 
Valóban lehet tudni.

Ján. 10.4
És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.

Ezzel teljesen egyetértek, mert mindenki ismeri azt az Urat, akit szolgál. Valamikor a pásztor a nyáj előtt ment, és a hangját hallva követték őt a juhai. Míg manapság a juhász a nyáj után megy, és ostort pattogtat, juhászkutya tereli előre a juhokat.
 
És mert teljesen mást tanított, mint Krisna.

Valóban. Mert Jézus a szelídséget, a szeretet, a megbocsájtást, részvétet, és segíteninyújtást tanította, meg az élet védelmét. Soha senkit sem bújtott fel arra, hogy bárkit is megöljön, mint Krisna. Mikor a keresztrefeszítés előtt a Getsemáni kertben elfogták, az egyik tanítvány kardot ragadott, hogy megvédje, levágta az egyik katona fülét, Jézus volt aki a fülét a katonának visszaforrasztotta.
 
Kedves atmanandajee!

Újra átböngésztem a magyarázatodat, és felmerült bennem még néhány kérdés, ha nem baj:

A Gíta tanítást közöl, a világ és az ember kapcsolatának törvényeit tárja fel, de nem utasításszerű és nem megkérdőjelezhetetlen „szövetséget” ír le az ember és az isteni inkarnáció, megnyilvánulás között.

Itt inkább a fogalmakkal van problémám. Gondolom, ez a Bibliával való összehasonlítás akar lenni, bár a bibliai szövetség nem az ember és isteni inkarnáció között, hanem az ember és Isten között jön létre, úgyhogy lehet, hogy nem a Bibliára utaltál.
De bármiért is írtad, nem értem a jelzőket. Egy szövetség nem lehet"utasításszerű", abba vagy belép valaki, vagy nem. Ha "utasításszerű", akkor az már hódítás, leuralás, és nem szövetség.

Azt sem értem, milyen lenne szerinted a "megkérdőjelezhető" szövetség. Ez az én értelmezésemben a szövetség felülbírálatát jelenti, és az esetleges megszakítását.
A megkérdőjelezhető szövetség szerintem rossz szövetség. Azért megkérdőjelezhető.

Ez a Jó és a Rossz állandó hatásai között elfoglalt belső állapotot tükrözi, a csatamező maga az élet. A csata egyben belső küzdelmet is szimbolizál, a Rossz ellen megvívandó belső küzdelm kezdetére buzdít.

Honnan származik ebben a hitvilágban a "Jó és a Rossz" fogalma?

A történetbeli Krisna az Atmant jelképezi. Sem a helyes, sem pedig a helytelen tettek nem jöhetnek létre az Atman nélkül, az mégis semleges marad a tettek minősége iránt...
Más szóval az Atman, mint a legmagasabb tudat megjelenése, olyan szubsztrátum, melyből a jó és a rossz is egyformán táplálkozik, de önmaga megőrzi tisztaságát, kettősség-nélküliségét

Ezt én nem tudom értelmezni. A legmagasabb tudatot valamiféle kollektív tudatalattihoz tudnám hasonlítani, de hogy a jó is és rossz is belőle táplálkozik, ő azonban se nem jó se nem rossz, ilyet nem tudok elképzelni. Van ilyenre példa az általunk ismert világban?

A harci szekérnek, amelyen a Gíta versei, párbeszédei elhangzanak, szintén szimbolikus jelentése van.

Én elfogadom, hogy ezeknek a párbeszédeknek szimbolikus jelentése van, azt is elfogadom, hogy Krisna szavai is szimbolikusak a 2. fejezetben. De a megfogalmazása, miszerint a lélek örök, és nem ölhető meg, a test pedig mindenképpen elpusztul, elég konkrét kijelentésnek tűnik, inkább alapelvnek, mint szimbólumnak. Hogyan lehet ezt másképp értelmezni, mint úgy, hogy a lélek nem pusztítható el?

Ezek különféle aspektusból vizsgálják ugyanazt, azt a magasrendű transzcendens tételt, amely a védák magasztos aforizmája is:
Tat Tvam Aszi – Az, Ami Vagy. (Az Vagy Te, azaz Te Vagy Az, azaz Te Vagy Isten).

Ez azt akarja jelenteni, hogy mindnyájan istenek vagyunk?
 
32. vers
Óh, Arjuna, az összes teremtmény közül Én vagyok a kezdet, a közép és a vég. A tudományok közül az önvalóról szóló lelki tudomány, a logikában a végső igazság vagyok.

Azaz az alfa és az omega. kiss

Kedves atmanandajee!

Ezt nem mondhatod komolyan. Én elhiszem, hogy jártas vagy a Krisna-tanokban, de ha Krisnát azonossá teszed Krisztussal, akkor azt kell mondanom, hogy a Biblia tanításait nem ismered.
Már csak az a magyarázat, és többi idézet, amiket eddig beírtál, is gyökeresen ellent mondanak Jézus tanításainak.

Most nem akarom elkezdeni ideidézni Jézus tanításait, amik szemben állnak Krisna tanaival, mert akkor ide kellene idéznem az egész Újszövetséget.
 
Húha, kedves Jászladány, ez úgy látom nem lesz egyszerű menet, mert alapvető problémák vannak. Melegen ajánlom a figyelmedbe Hamvas Béla Scientia Sacra III. c. művét!! De azért nézzük a válaszokat:


Kedves atmanandajee!

Újra átböngésztem a magyarázatodat, és felmerült bennem még néhány kérdés, ha nem baj:



Itt inkább a fogalmakkal van problémám. Gondolom, ez a Bibliával való összehasonlítás akar lenni, bár a bibliai szövetség nem az ember és isteni inkarnáció között, hanem az ember és Isten között jön létre, úgyhogy lehet, hogy nem a Bibliára utaltál.
De bármiért is írtad, nem értem a jelzőket. Egy szövetség nem lehet"utasításszerű", abba vagy belép valaki, vagy nem. Ha "utasításszerű", akkor az már hódítás, leuralás, és nem szövetség.

Ezt nem én írtam, hanem Kozma András könyvéből idéztem, tehát ezt inkább tőle kéne megkérdezni.

Azt sem értem, milyen lenne szerinted a "megkérdőjelezhető" szövetség. Ez az én értelmezésemben a szövetség felülbírálatát jelenti, és az esetleges megszakítását.
A megkérdőjelezhető szövetség szerintem rossz szövetség. Azért megkérdőjelezhető.



Honnan származik ebben a hitvilágban a "Jó és a Rossz" fogalma?

A jó és rossz fogalma magából a Mahabharata történetéből fakad.

Ezt én nem tudom értelmezni. A legmagasabb tudatot valamiféle kollektív tudatalattihoz tudnám hasonlítani, de hogy a jó is és rossz is belőle táplálkozik, ő azonban se nem jó se nem rossz, ilyet nem tudok elképzelni. Van ilyenre példa az általunk ismert világban?


Jó meglátás, az általunk ismert világban ilyet nem tapasztalsz, mert itt a lélek fényéről van szó, konkrétan arról, hogy ha nem lenne lélek, akkor nem lenne világ se számodra, de minthogy van világ és van benne jó és rossz, ez csak a lélek fénye által lehetséges.



Én elfogadom, hogy ezeknek a párbeszédeknek szimbolikus jelentése van, azt is elfogadom, hogy Krisna szavai is szimbolikusak a 2. fejezetben. De a megfogalmazása, miszerint a lélek örök, és nem ölhető meg, a test pedig mindenképpen elpusztul, elég konkrét kijelentésnek tűnik, inkább alapelvnek, mint szimbólumnak. Hogyan lehet ezt másképp értelmezni, mint úgy, hogy a lélek nem pusztítható el?

Miért? Szerinted a lélek nem halhatatlan? Mert ha így van, akkor itt komoly gondok vannak.



Ez azt akarja jelenteni, hogy mindnyájan istenek vagyunk?

Egész pontosan ezt akarja mondani, kis helyesbítéssel, nem mindannyian istenek vagyunk, hanem hogy Te az vagy, a lények sokfélesége illúzió, mind egyek vagyunk az Atyában és Ő bennünk: az egyéni lélek = Önvaló = Atman azonos a Brahmannal, azaz a világlélekkel, azaz Istennel és az bennünk van.
Így, hogy a másik kérdésedre is válaszoljak, igen, mondhatjuk, hogy Krishna és Krisztus Egy és veled is Egy. Mert Krishna Isten, és nem csak annak hiszi magát, szerintem Isten már csak tudja, hogy Ő-e az Isten vagy sem. És mindegy, hogy milyen néven nevezed Őt, Krishnának, vagy arabul Allahnak, ugyanarról beszélünk. És Krisztus pedig a keresztény megközelítés szerint egylényegű az Atyával, mint ahogy a Szent Lélek is, ja jól tudom.
No akkor egy, vagy kettő? Vagy három? Mert ha szerinted nem Egy, akkor sürgősen át kell térned az ortodox keresztény hitre. A lélek pedig halhatatlan, és lényegét tekintve Istennel azonos, tehát Te vagy az, csak az értelem, az ego illúziója miatt hiszed azt, hogy nem.
 
Húha, kedves Jászladány, ez úgy látom nem lesz egyszerű menet, mert alapvető problémák vannak.

Kedves atmanandajee!
A problémák abból adódnak, hogy ha két alapvetően különböző hitvallást akarunk egybemosni.

A jó és rossz fogalma magából a Mahabharata történetéből fakad.

Sajnálom, de én nem ismerem a történetet, így még mindig nem tudom, hogy a Te hitvallásod szerint honnan származik a rossz és a jó.

Jó meglátás, az általunk ismert világban ilyet nem tapasztalsz, mert itt a lélek fényéről van szó, konkrétan arról, hogy ha nem lenne lélek, akkor nem lenne világ se számodra, de minthogy van világ és van benne jó és rossz, ez csak a lélek fénye által lehetséges.

Sajnos még ez sem magyarázza meg számomra, hogyan származhat jó és rossz ugyanabból a forrásból. Bocsánat a hasonlatért, de ez engem egy kicsit Mary Poppins orvosságos üvegére emlékeztet: ugyanabból az üvegből töltött málnaízű meg narancsízű orvosságot is. Igaz, hogy ez legalább mindkettő jó íz, de ha az egyik keserű lett volna, az se lett volna meglepőbb.

Miért? Szerinted a lélek nem halhatatlan? Mert ha így van, akkor itt komoly gondok vannak.

Ezek nem gondok, hanem más hitvallások. De nekem Krisnának nem azzal a kijelentésével volt a problémám, hogy a lélek halhatatlan, hanem azzal, hogy nyugodtan meg lehet ölni valakit, a lelke úgysem hal meg. Szóval ezzel így együtt:

"A megszületett számára biztos a halál, s halála után újra megszületik kétségtelenül. Ezért hát nem szabad keseregned kötelességed elkerülhetetlen végrehajtása közben!...
Óh, Bharata leszármazottja, egy élőlényért sem kell bánkódnod, hiszen a testben lakozót sohasem lehet elpusztítani!"

Ezeket a kijelentéseket elég nehéz elszimbolizálni. Ezek nekem konkrét kijelentéseknek tűnnek a lélekről és a testről, amivel Krisna ölésre biztat.

Egész pontosan ezt akarja mondani, kis helyesbítéssel, nem mindannyian istenek vagyunk, hanem hogy Te az vagy, a lények sokfélesége illúzió, mind egyek vagyunk az Atyában és Ő bennünk: az egyéni lélek = Önvaló = Atman azonos a Brahmannal, azaz a világlélekkel, azaz Istennel és az bennünk van.

Hát ez egy elmélet vagy hit, amit vagy elfogad valaki, vagy nem. Én pl. nem.

Így, hogy a másik kérdésedre is válaszoljak, igen, mondhatjuk, hogy Krishna és Krisztus Egy és veled is Egy. Mert Krishna Isten, és nem csak annak hiszi magát, szerintem Isten már csak tudja, hogy Ő-e az Isten vagy sem. És mindegy, hogy milyen néven nevezed Őt, Krishnának, vagy arabul Allahnak, ugyanarról beszélünk. És Krisztus pedig a keresztény megközelítés szerint egylényegű az Atyával, mint ahogy a Szent Lélek is, ja jól tudom.
No akkor egy, vagy kettő? Vagy három? Mert ha szerinted nem Egy, akkor sürgősen át kell térned az ortodox keresztény hitre. A lélek pedig halhatatlan, és lényegét tekintve Istennel azonos, tehát Te vagy az, csak az értelem, az ego illúziója miatt hiszed azt, hogy nem.

Azért álljunk meg egy szóra: Az Atya, Fiú és a Szent Lélek ugyanahhoz a hitvalláshoz tartozó fogalmak, és azonos hitvalláshoz tartozó Istent írnak le.
Allah és Krisna viszont teljesen más hitvallásokhoz tartoznak. Szóval ne keverjük ilyen durván a dolgokat.
Itt most három egymástól teljesen különböző vallást kevertél egybe két mondatban.

A három vallás totál eltérő dolgot tanít, még csak nem is hasonlítanak egymáshoz. Igencsak skizofrén Isten lenne az, amelyik egyik pillanatban ezt mondja, másik pillanatban meg az ellenkezőjét. Márpedig a Biblia szerint "Istennél nincs változás vagy változásnak árnyéka" (Jak. 1,17.)

Én elhiszem, hogy szimpatikus gondolat, hogy minden vallásban ugyanaz az Isten nyilvánul meg, de ha megnézzük, hogy az egyes vallások miket hirdetnek, akkor hamar kizárhatjuk az azonos Isten feltételezését.
Nem taníthatja az Isten az egyik vallásban azt, hogy Jézusban megtestesülve meghalt a bűnökért, majd feltámadt, hogy ez által az emberek üdvösségre juthassanak, a másik vallásban meg azt, hogy nem is, hanem úgy szabadulsz meg a bűntől és jutsz üdvösségre, ha naponta ötször megmosakszol, imádkozol Mekka felé, odazarándokolsz, böjtölsz a Ramadán alatt, ja és nem is testesült meg Isten Jézusban, ő csak egy próféta volt, de nem rá kell hallgatni, hanem Mohamedre, mert ő az igazi próféta. A harmadik vallásban meg azt, hogy nincs is se üdvösség, se bűn, hanem megszületsz újra és újra kismilliószor, és majd útközben lekopnak rólad a rosszaságok.
És akkor még nem számoltuk ide a többi akárhány ezer vallást, amik mind mást hirdetnek üdvösségre vezető útnak.

Isten pedig bizonyára tudja Magáról, hogy Isten-e vagy sem, de korántsem hiszem, hogy azt is gondolja Magáról, hogy ő Krisna. Abban a hitvallásban ugyanis, amit én fogadok el, sok néven kijelentette Magát, de ilyen néven egyszer sem.

Krisztus és Krisna közé pedig már csak azért sem tennék egyenlőségjelent mert a Krisztus nem név, hanem egy cím. Felkentet, vagy héberül Messiást jelent. Ennek a Messiásnak az eljövetelét, megszületését, életét, szolgálatát, halálát és feltámadását jövendölték meg részletesen az Ószövetségi próféciák, és ezek a próféciák Jézusban teljesedtek be, senki másban, így Krisnában sem.
Jézus pedig egyértelműen kijelentette:

"Ján. 14.6
Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam."

Ő pedig Jézusnak nevezte Magát és nem Krisnának. Tehát nem hagyott lehetőséget sem Krisnának, sem Mohamednek, sem másnak. És Jézus nevéről azt írja Biblia:

Fil. 2.9
"Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való;
Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.
És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére."

Tehát nem Krisna nevére hajlik meg minden térd, hanem Jézus nevére. Nem Krisnát fogják Úrnak vallani, hanem Jézust.

"ApCsel. 4.12
és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.”

Ennek alapján pedig mantrázhatod Te Krisna nevét ahányszor akarod, vagy emlegetheted Mohamedet, mindegy kit, a Biblia szerint csak egyetlen név által kerülhetsz Istenhez: Jézus neve által.

Ha pedig Isten ezt a kijelentést adta a Bibliában, nem adhatott egy teljesen más kijelentést vagy nevet a Bhagavad-gitában, vagy a Koránban. A három hitvallásnak nem lehet ugyanaz az istene.
És ezzel most eltekintettem attól, hogy a tanításbeli óriási különbségeket taglaljam.

Eddig a kedves fórumtársaim csak a reinkarnációt akarták belepaszírozni a Bibliába, most Te bele akarod gyömöszölni az egész Krisna-tudatú tanokat reinkarnációstul, Bhagavad-gitástul, mindenestül. Én nem akarom a Bhagavad-gitába belekapálni a Bibliát, nem értem, miért akarja mindenki a maga hitét a Bibliába belepréselni.
FagyisSzent megjegyzésével értek egyet: maradjon már meg a maga kultúrkörében minden annak, ami.
 
Kedves atmanandajee!
A problémák abból adódnak, hogy ha két alapvetően különböző hitvallást akarunk egybemosni.

A jó és rossz fogalma magából a Mahabharata történetéből fakad.

Sajnálom, de én nem ismerem a történetet, így még mindig nem tudom, hogy a Te hitvallásod szerint honnan származik a rossz és a jó.

Jó meglátás, az általunk ismert világban ilyet nem tapasztalsz, mert itt a lélek fényéről van szó, konkrétan arról, hogy ha nem lenne lélek, akkor nem lenne világ se számodra, de minthogy van világ és van benne jó és rossz, ez csak a lélek fénye által lehetséges.

Sajnos még ez sem magyarázza meg számomra, hogyan származhat jó és rossz ugyanabból a forrásból. Bocsánat a hasonlatért, de ez engem egy kicsit Mary Poppins orvosságos üvegére emlékeztet: ugyanabból az üvegből töltött málnaízű meg narancsízű orvosságot is. Igaz, hogy ez legalább mindkettő jó íz, de ha az egyik keserű lett volna, az se lett volna meglepőbb.

Miért? Szerinted a lélek nem halhatatlan? Mert ha így van, akkor itt komoly gondok vannak.

Ezek nem gondok, hanem más hitvallások. De nekem Krisnának nem azzal a kijelentésével volt a problémám, hogy a lélek halhatatlan, hanem azzal, hogy nyugodtan meg lehet ölni valakit, a lelke úgysem hal meg. Szóval ezzel így együtt:

"A megszületett számára biztos a halál, s halála után újra megszületik kétségtelenül. Ezért hát nem szabad keseregned kötelességed elkerülhetetlen végrehajtása közben!...
Óh, Bharata leszármazottja, egy élőlényért sem kell bánkódnod, hiszen a testben lakozót sohasem lehet elpusztítani!"

Ezeket a kijelentéseket elég nehéz elszimbolizálni. Ezek nekem konkrét kijelentéseknek tűnnek a lélekről és a testről, amivel Krisna ölésre biztat.



Hát ez egy elmélet vagy hit, amit vagy elfogad valaki, vagy nem. Én pl. nem.



Azért álljunk meg egy szóra: Az Atya, Fiú és a Szent Lélek ugyanahhoz a hitvalláshoz tartozó fogalmak, és azonos hitvalláshoz tartozó Istent írnak le.
Allah és Krisna viszont teljesen más hitvallásokhoz tartoznak. Szóval ne keverjük ilyen durván a dolgokat.
Itt most három egymástól teljesen különböző vallást kevertél egybe két mondatban.

A három vallás totál eltérő dolgot tanít, még csak nem is hasonlítanak egymáshoz. Igencsak skizofrén Isten lenne az, amelyik egyik pillanatban ezt mondja, másik pillanatban meg az ellenkezőjét. Márpedig a Biblia szerint "Istennél nincs változás vagy változásnak árnyéka" (Jak. 1,17.)

Én elhiszem, hogy szimpatikus gondolat, hogy minden vallásban ugyanaz az Isten nyilvánul meg, de ha megnézzük, hogy az egyes vallások miket hirdetnek, akkor hamar kizárhatjuk az azonos Isten feltételezését.
Nem taníthatja az Isten az egyik vallásban azt, hogy Jézusban megtestesülve meghalt a bűnökért, majd feltámadt, hogy ez által az emberek üdvösségre juthassanak, a másik vallásban meg azt, hogy nem is, hanem úgy szabadulsz meg a bűntől és jutsz üdvösségre, ha naponta ötször megmosakszol, imádkozol Mekka felé, odazarándokolsz, böjtölsz a Ramadán alatt, ja és nem is testesült meg Isten Jézusban, ő csak egy próféta volt, de nem rá kell hallgatni, hanem Mohamedre, mert ő az igazi próféta. A harmadik vallásban meg azt, hogy nincs is se üdvösség, se bűn, hanem megszületsz újra és újra kismilliószor, és majd útközben lekopnak rólad a rosszaságok.
És akkor még nem számoltuk ide a többi akárhány ezer vallást, amik mind mást hirdetnek üdvösségre vezető útnak.

Isten pedig bizonyára tudja Magáról, hogy Isten-e vagy sem, de korántsem hiszem, hogy azt is gondolja Magáról, hogy ő Krisna. Abban a hitvallásban ugyanis, amit én fogadok el, sok néven kijelentette Magát, de ilyen néven egyszer sem.

Krisztus és Krisna közé pedig már csak azért sem tennék egyenlőségjelent mert a Krisztus nem név, hanem egy cím. Felkentet, vagy héberül Messiást jelent. Ennek a Messiásnak az eljövetelét, megszületését, életét, szolgálatát, halálát és feltámadását jövendölték meg részletesen az Ószövetségi próféciák, és ezek a próféciák Jézusban teljesedtek be, senki másban, így Krisnában sem.
Jézus pedig egyértelműen kijelentette:

"Ján. 14.6
Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam."

Ő pedig Jézusnak nevezte Magát és nem Krisnának. Tehát nem hagyott lehetőséget sem Krisnának, sem Mohamednek, sem másnak. És Jézus nevéről azt írja Biblia:

Fil. 2.9
"Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való;
Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.
És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére."

Tehát nem Krisna nevére hajlik meg minden térd, hanem Jézus nevére. Nem Krisnát fogják Úrnak vallani, hanem Jézust.

"ApCsel. 4.12
és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.”

Ennek alapján pedig mantrázhatod Te Krisna nevét ahányszor akarod, vagy emlegetheted Mohamedet, mindegy kit, a Biblia szerint csak egyetlen név által kerülhetsz Istenhez: Jézus neve által.

Ha pedig Isten ezt a kijelentést adta a Bibliában, nem adhatott egy teljesen más kijelentést vagy nevet a Bhagavad-gitában, vagy a Koránban. A három hitvallásnak nem lehet ugyanaz az istene.
És ezzel most eltekintettem attól, hogy a tanításbeli óriási különbségeket taglaljam.

Eddig a kedves fórumtársaim csak a reinkarnációt akarták belepaszírozni a Bibliába, most Te bele akarod gyömöszölni az egész Krisna-tudatú tanokat reinkarnációstul, Bhagavad-gitástul, mindenestül. Én nem akarom a Bhagavad-gitába belekapálni a Bibliát, nem értem, miért akarja mindenki a maga hitét a Bibliába belepréselni.
FagyisSzent megjegyzésével értek egyet: maradjon már meg a maga kultúrkörében minden annak, ami.

Ha nem haragszol,én úgy gondolom,hogy a Teremtő EGY. Mindegy,milyen nevet adunk neki,és milyen kultúrközhöz tartozó irománnyal magyarázzuk.
A róla emberek által írt "szent könyveket" meg lehet beszélni,vitatni,de attól Ő még nem fog " sokasodni".

(Most eltekintettem attól a számomra érthetetlen dologtól,hogy a teremtés kezdetén miért használt többes számot,ha csak egyedül volt.)
 
Én tudom, hogy milyen az, mikor érzésével tudja az ember, hogy vagy Istennel, vagy magasabb pozitív lénnyel társalog, és milyen az, mikor a sötét oldal próbálkozik vele, hogy elcsábítson.
Az eszmefuttatás ott csap át ezer szálon problémába hogy honnan tudod hogy beszél valaki hozzád? Felteszem ezek megint ilyen látnoki dolgok amiket vagy álmodban vagy valamilyen módosult tudatállapotban láttál és amiknek senki más nem volt részese.

Mert ugye ezen a ponton adja magát a kérdés hogy miből is gondolja az ember hogy társalog valakivel, ha egyszer nincs ott senki, mert ez az ötlet nem az érzékszerveitől származik. Nem a tapintás, látás, ízlelés, szaglás, hallás és nem is a sub-ketegóriában található fájdalom, hőmérséklet vagy egyensúly változás.
Mivel eredendően egyetlen egy érzékszervedet sem veszed igénybe az efféle "látáshoz" az eredet és a cél is egy és ugyan azon hely, mégpedig az agyad.

Innentől pedig a történet ami egy szálon futott milliófelé elágazik. Te azt hiszed beszélgetsz valakivel, mások azt hiszik megőrültél vagy beteg vagy és helyből vagy 60 betegséget/rendellenességet/kényszerképzetet lehet mondani aminek ez (hogy úgy beszélgetsz valakivel aki egyetlen egy fizikai érzékszervünk által sem érzékelhető) tünete.

Ez a történet az amiben úgy beszélsz a beszélgetéseidről hogy azt feltétezed hogy a hallgatóság nem néz majd hülyének érte, jobban mondva elhiszi neked azt a tapasztalatot amit ők soha nem fognak megtapasztalni, na és ez a lényeg. Hinni valamiben ami számodra nem létezik, mert nincs ott.
Mindenki aki meghallgatja ezeket a nézeteidet arról hogy milyen láthatatlan barátokkal beszélgetsz, nem benned vagy a beszélgetéseidben érdekeltek, mert azokat ők soha nem fogják megtapasztalni, hanem csak egy dologban: ön megerősítésben.
Ha én hiszem hogy láthatatlan lényekkel beszélgetek akkor fogékonnyá válok mindenki másra aki szintén ezt mondja el magáról.

A hallgatóság részéről nem a történet vagy te számítasz. Nem a csomag, hanem a csomagolása. A tény hogy "ha ő is hallja a hangokat akkor én sem vagyok őrült. Az meg hogy mit hallott csak addig érdekel amíg hasonló ahhoz amit én hallok".

Egyébként nekem is voltak ilyen élményeim, csak úgy tűnik bennem valamilyen szinten tudatosult hogy ha az agyam a kezdő és a egyben a végpontja is a történetnek mindenféle közben eső megálló nélkül, akkor azt még csak felhozni sem érdemes mások előtt mert nincs értelme. Mások számára az nem létezik és még számomra is valami körülírhatatlan és megfoghatatlan.

Én mindig lenyűgözve hallgattam ezeket az isten történeteket és valamilyen szinten a hívőket is, de amikor odáig fajul a dolog hogy kinek mennyire pozitív vagy negatív a láthatatlan barátja és darabszámra hány van belőle... na hát azért az egy picit túlzás.

A csillagbörtön egyik rabja mondta azt hogy nincs baj azzal ha az ember beszél a falnak. A baj akkor kezdődik amikor a fal már válaszol is.
Felesleges ezt azzal tetőzni hogy vallást alapítunk a falnak.

Egy pl. erre, és nem álmomban.
20 évvel ezelőtt elmentem egy a városomban lévő kicsi boltba, ahol kötőfonalat is árult a boltosnő. Nem is tudtam, hogy Jehova tanuihoz tartozik. Megpróbált megtéríteni, én meg őt az én hitemre, ami evangélikus. Bibliai idézetekkel csatáztunk, mikor egy fiatal lány, úgy 18-19 éve lehetett, bejött egy hónaljáig érő púpos férfival. A lány vakítóan fehér bőrű volt, és fekete festékkel volt befestve a szemhélya, a szemöldöke, a szája, és fekete ruha, cipő volt rajta. Hallgatta, hogy min folyik a szócsata. Olyan hideget éreztem ezektől az emberektől hozzám áramlani, mint mikor a fagyasztóláda tetejét felnyitom. A boltos nő is megérezte, mert nagyon félt. Én azonnal kértem Jézus segítségét: "Drága Jézusosm segíts, mert ha egy perc múlva segítesz, késő lesz." Akkor csodával határos módon, mintha a szél söpörte volna ki, mind a ketten elhagyták a boltot. A boltos nő azonnal bezárta az ajtót, nem is törődve vele, hogy én még mindig bent vagyok. Zaklatottan beszélt egy darabig, míg egy kicsit megnyugodott, és kiengedett engem. Soha többé nem láttam a boltban, azonnal nyugdíjba ment. A Jehova tanui között sem láttam őt soha többé, pedig a házuk az utcánk elején van a sorompó túloldalán.
A két goth meg mosolyogva tova sétált hogy ismét sikerült két emberből kiváltaniuk valami reakciót a puszta megjelenésükkel, majd önelégülten hazamentek lecsót enni.

Minden éremnek két oldala van, azonban dramatizálni csak úgy lehet ha az egyiket lehagyjuk. Éppen ezért az ilyen drámai történések soha nem szólnak többről mint féligazságokról.
Ki tudja mi lett volna a történet vége ha esetleg nem egy kis bibliai előadásra jönnek be a kedves vásárlók, vagy ha valamelyikőtök rászánja magát hogy esetleg szót váltson velük.
Feltételezem olyan történet lett volna belőle amit meg már nem érdemes elmesélni.
 
Ha nem haragszol,én úgy gondolom,hogy a Teremtő EGY. Mindegy,milyen nevet adunk neki,és milyen kultúrközhöz tartozó irománnyal magyarázzuk.
A róla emberek által írt "szent könyveket" meg lehet beszélni,vitatni,de attól Ő még nem fog " sokasodni".

(Most eltekintettem attól a számomra érthetetlen dologtól,hogy a teremtés kezdetén miért használt többes számot,ha csak egyedül volt.)

Így van, a teremtő szerintem is egy.

Én csak azt mondtam, nem származhat az összes vallási felfogás ugyanattól az egyetlen teremtőtől, mivel mások a tanításaik. Úgy értem: a vallások egymásnak ellentmondó kijelentéseket tulajdonítanak a teremtőnek. Tehát nem lehet azonos a forrásuk.
Hogy melyik származik a teremtőtől, melyik nem, azt nem az én tisztem eldönteni, szerintem ez hit kérdése.
De ne tegyünk egyenlőségjelet a vallások közé, már csak azért se, mert mind az iszlám, mind a Biblia kizárólagosságot hirdet. Ez utóbbit próbáltam érzékeltetni az idézetekkel.

A keleti vallások ennél jóval toleránsabbak, bizonyára azért, mert ott sok istenben hisznek, és eggyel több vagy kevesebb, már nem oszt nem szoroz.

A többes számmal kapcsolatban: egyes magyarázatok szerint Isten az angyalokhoz beszélt. Mások szerint egyszerűen csak igazítva van a többes számú ige a többes számú Elohim főnévhez. (Ami, szintén magyarázatok szerint, azért van többes számban, hogy Isten legfelsőbb voltát kifejezze.)
 
Oldal tetejére