Engedelmeddel felteszem pdf-ben is:
Dr. Frank László: Zöld ár
Történelemmel kapcsolatos könyvek II.
- Téma inditó bumbayo
- Kezdés dátuma
Dr. Frank László: Zöld ár
Polner Zoltán - A Teknyőkaparó
Az ország délkeleti csücskében egy különleges ember alakját őrzi a népi emlékezet.
Varázslatos történetei és beteljesülő jóslatai miatt táltosként tartották számon. Csongrádban a paraszti hiedelemvilág mindmáig ismert figurája a Teknőkaparó, aki megjósolta a világ sorsát.
1980
Az ország délkeleti csücskében egy különleges ember alakját őrzi a népi emlékezet.
Varázslatos történetei és beteljesülő jóslatai miatt táltosként tartották számon. Csongrádban a paraszti hiedelemvilág mindmáig ismert figurája a Teknőkaparó, aki megjósolta a világ sorsát.
1980
Utoljára módosítva a moderátor által:
A Kalergi-terv
Európa jövője – Európa halála
A kevert népességű Európa gondolatát nyilvános programként Coudenhove-Kalergi gróf fogalmazta meg az 1925-ben megjelent Gyakorlati idealizmus című kötetében. Tervei szerint Európa egyetlen államba szervezve, népeit sötét bőrű ázsiai és afrikai keveredéssel összeolvasztva, nem maradhat tovább fehér bőrű népek otthona, ekként véve elejét annak, hogy itt még egyszer nemzetállamok jöhessenek létre.
A könyvet az teszi különösen időszerűvé, hogy Európa mai vezetői szemlátomást a Kalergi által felvázolt terv szerint próbálják átrendezni a kontinens etnikai összetételét és az Európai Egyesült Államokat létrehozni, figyelmen kívül hagyva jóformán minden gazdasági, kulturális, pénzügyi és civilizatórikus fejlettségbeli különbséget. Minden gondolkodó ember láthatja, tapasztalhatja: pontosan száz évvel a tervek és a "jóslatok" megjelenése után az európai civilizáció a nagy összeomlás kapujába, a végső megsemmisülés küszöbére érkezett. Már nem az a kérdés, hogy ez bekövetkezik-e, hanem az, hogy mi marad belőle a zuhanás után.
A Kalergi-tervként emlegetett program még soha nem jelent meg magyarul. A kulcsfontosságú történelmi dokumentumot Tóth Károly Antal fordításában, Maleczki József, Szakács Árpád és Tóth Gy. László bevezető tanulmányaival adjuk közre.
Richard Nikolaus Eijiro von Coudenhove-Kalergi gróf (1894-1972). Édesapja diplomata, osztrák gróf, édesanyja egy japán nemesi szamuráj család leszármazottja. A Bécsi Egyetemen tanult filozófiát és történelmet, 1916-ban szerzett doktori címet. Fiatalon csatlakozott a bécsi Humanitas szabadkőműves páholyhoz.1922-ben jelent meg a Páneurópa – Egy indítvány című írása, majd ezt követte 1923-ban a Páneurópa című kötet, mely megalapozta a mozgalom eszmeiségét. A Páneurópai Mozgalom célja az Új Világrend létrehozása, melynek vezető állama az Egyesült Államok és a vele szövetséges föderális államok lennének. Kalergi szellemiségét tükrözte Winston Churchill – 1946-ban Zürichben – elmondott beszéde, melyben egy egyesült Európa létrehozására tett javaslatot. Ő kezdeményezte 1947-ben az Európai Parlamenti Unió létrehozását.
2022
Európa jövője – Európa halála
A kevert népességű Európa gondolatát nyilvános programként Coudenhove-Kalergi gróf fogalmazta meg az 1925-ben megjelent Gyakorlati idealizmus című kötetében. Tervei szerint Európa egyetlen államba szervezve, népeit sötét bőrű ázsiai és afrikai keveredéssel összeolvasztva, nem maradhat tovább fehér bőrű népek otthona, ekként véve elejét annak, hogy itt még egyszer nemzetállamok jöhessenek létre.
A könyvet az teszi különösen időszerűvé, hogy Európa mai vezetői szemlátomást a Kalergi által felvázolt terv szerint próbálják átrendezni a kontinens etnikai összetételét és az Európai Egyesült Államokat létrehozni, figyelmen kívül hagyva jóformán minden gazdasági, kulturális, pénzügyi és civilizatórikus fejlettségbeli különbséget. Minden gondolkodó ember láthatja, tapasztalhatja: pontosan száz évvel a tervek és a "jóslatok" megjelenése után az európai civilizáció a nagy összeomlás kapujába, a végső megsemmisülés küszöbére érkezett. Már nem az a kérdés, hogy ez bekövetkezik-e, hanem az, hogy mi marad belőle a zuhanás után.
A Kalergi-tervként emlegetett program még soha nem jelent meg magyarul. A kulcsfontosságú történelmi dokumentumot Tóth Károly Antal fordításában, Maleczki József, Szakács Árpád és Tóth Gy. László bevezető tanulmányaival adjuk közre.
Richard Nikolaus Eijiro von Coudenhove-Kalergi gróf (1894-1972). Édesapja diplomata, osztrák gróf, édesanyja egy japán nemesi szamuráj család leszármazottja. A Bécsi Egyetemen tanult filozófiát és történelmet, 1916-ban szerzett doktori címet. Fiatalon csatlakozott a bécsi Humanitas szabadkőműves páholyhoz.1922-ben jelent meg a Páneurópa – Egy indítvány című írása, majd ezt követte 1923-ban a Páneurópa című kötet, mely megalapozta a mozgalom eszmeiségét. A Páneurópai Mozgalom célja az Új Világrend létrehozása, melynek vezető állama az Egyesült Államok és a vele szövetséges föderális államok lennének. Kalergi szellemiségét tükrözte Winston Churchill – 1946-ban Zürichben – elmondott beszéde, melyben egy egyesült Európa létrehozására tett javaslatot. Ő kezdeményezte 1947-ben az Európai Parlamenti Unió létrehozását.
2022
F.William Engdahl - NGO-Titkos akták
Miként szítanak forradalmakat, puccsokat és háborúkat a CIA fedőszervei
„Az NGO-k békét, emberi jogokat és demokráciát ígérnek. Miközben az, amit magukkal hoznak, nem más, mint háború, erőszak és terror.”
A látszatdemokráciák hogyan és milyen brutalitással hajtják végre a rendszerváltoztatásokat az emberi jogok nevében?
Melyek a valódi okai ezen rendszerváltoztatásoknak?
A német politikusok miért támogatják az amerikai elit ezen stratégiáját?
Milyen stratégia rejtőzik Merkel „nyílt határok” terve mögött és kik a valódi titkos mozgatók?
Milyen hihetetlenül óriási összegekkel támogatja George Soros az NGO-kat (nem kormányzati szervezeteket) és miért?
Vajon miért van az EU, sőt Németország társadalmi és politikai destabilizálása nagyon előkelő helyen az USA programjában?
Hogyan irányítja és támogatja az USA a dzsihad háborút és a nemzetközi terrorizmust?
Milyen titkos tervei vannak Donald Trumpnak a Közel-Keletre nézve és miként fest stratégiája egy jövőbeni amerikai nyersanyagháborút illetően?
Engdahl bemutatja, hogy az NGO-k működésének okai milyen emberbarátiaknak és nemeseknek tűnnek. Csakhogy a valóság egészen más. Könyve azon pusztító és szuperhatékony hadműveleteknek a krónikája, amelyeket egy titkosszolgálat valaha is megvalósított.
2017
mega.nz
Miként szítanak forradalmakat, puccsokat és háborúkat a CIA fedőszervei
„Az NGO-k békét, emberi jogokat és demokráciát ígérnek. Miközben az, amit magukkal hoznak, nem más, mint háború, erőszak és terror.”
A látszatdemokráciák hogyan és milyen brutalitással hajtják végre a rendszerváltoztatásokat az emberi jogok nevében?
Melyek a valódi okai ezen rendszerváltoztatásoknak?
A német politikusok miért támogatják az amerikai elit ezen stratégiáját?
Milyen stratégia rejtőzik Merkel „nyílt határok” terve mögött és kik a valódi titkos mozgatók?
Milyen hihetetlenül óriási összegekkel támogatja George Soros az NGO-kat (nem kormányzati szervezeteket) és miért?
Vajon miért van az EU, sőt Németország társadalmi és politikai destabilizálása nagyon előkelő helyen az USA programjában?
Hogyan irányítja és támogatja az USA a dzsihad háborút és a nemzetközi terrorizmust?
Milyen titkos tervei vannak Donald Trumpnak a Közel-Keletre nézve és miként fest stratégiája egy jövőbeni amerikai nyersanyagháborút illetően?
Engdahl bemutatja, hogy az NGO-k működésének okai milyen emberbarátiaknak és nemeseknek tűnnek. Csakhogy a valóság egészen más. Könyve azon pusztító és szuperhatékony hadműveleteknek a krónikája, amelyeket egy titkosszolgálat valaha is megvalósított.
2017
31.37 MB file on MEGA
Vécsey Aurél - A huszárok
A huszár nemcsak egy magyar szó, hanem magyar fogalom, amely mindenki számára ugyanazt jelenti itthon és a nagyvilágban mindenütt.
A huszár szót a magyarsággal valaha érintkezett szinte minden más mai nép nyelve átvette. Hogy miért? Mert a huszárság egy magyar jelenség, amely ugyanazt a képet idézi elő minden más anyanyelvű népben is. A magyar huszár a világtörténelem egyik legismertebb lovas katonája. Születése a messzi XV. századba nyúlik, amikor a török hódítás fenyegető árnyéka vetült Európára, s elsőként a magyar huszárok kardjai állították meg a Nyugat határán. A huszárság az örökösödési, majd a napóleoni háborúban érte el dicsősége zenitjét, fölényes hadművészete, szelleme beragyogta egész Európát, sőt a tengereken túl is vettek róla példát. De a huszárok ugyanígy nagy szabadságharcaink kiemelkedő hősei is voltak, ám a két világháború után, azokat végigharcolva, a haditechnika fejlődése, a tömegpusztító fegyverek megjelenése következtében küldetésük véget ért.
A huszár évszázadok óta a magyar katona fogalmát testesítette meg, ő a legvitézebb s nem utolsósorban a legnyalkább katona a világon a magyarság szemében. A huszár nekünk, magyaroknak az a nemzeti jelkép, akiben az ősi magyar lovasharcosnak a tűzfegyverek korában való újjászületését látjuk.
2015
mega.nz
A huszár nemcsak egy magyar szó, hanem magyar fogalom, amely mindenki számára ugyanazt jelenti itthon és a nagyvilágban mindenütt.
A huszár szót a magyarsággal valaha érintkezett szinte minden más mai nép nyelve átvette. Hogy miért? Mert a huszárság egy magyar jelenség, amely ugyanazt a képet idézi elő minden más anyanyelvű népben is. A magyar huszár a világtörténelem egyik legismertebb lovas katonája. Születése a messzi XV. századba nyúlik, amikor a török hódítás fenyegető árnyéka vetült Európára, s elsőként a magyar huszárok kardjai állították meg a Nyugat határán. A huszárság az örökösödési, majd a napóleoni háborúban érte el dicsősége zenitjét, fölényes hadművészete, szelleme beragyogta egész Európát, sőt a tengereken túl is vettek róla példát. De a huszárok ugyanígy nagy szabadságharcaink kiemelkedő hősei is voltak, ám a két világháború után, azokat végigharcolva, a haditechnika fejlődése, a tömegpusztító fegyverek megjelenése következtében küldetésük véget ért.
A huszár évszázadok óta a magyar katona fogalmát testesítette meg, ő a legvitézebb s nem utolsósorban a legnyalkább katona a világon a magyarság szemében. A huszár nekünk, magyaroknak az a nemzeti jelkép, akiben az ősi magyar lovasharcosnak a tűzfegyverek korában való újjászületését látjuk.
2015
144.25 MB file on MEGA
Nikolits Árpád - ...Üres házak mind városra mentek…
"Összeroppant háztetők,bedőlt falak, néptelen osztálytermek, üres templompadok, ödémás kézfejek, dagadt bokák, légszomjas pihegések, alkonyon túli vallomások életutakról, édes és keserű pillanatokról, hol félénken, hangtompítottan, hol őszintén, szárnyalón, belemelegedve a szókimondás gyönyörébe: „az ember mindig reménykedett az értelmes dolgokban”.
Megindító, szívszorító olvasmány e könyv az elnéptelenedés és az enyészet vakvágányára gördült /gördített/ határszéli faluról, Antról. Bárha e könyvnek jövője lennék, bárha sokakhoz eljuthatna, okulásul, mulandóság cáfolatául, mit tudom én miért…"
Gittai István
1989
"Összeroppant háztetők,bedőlt falak, néptelen osztálytermek, üres templompadok, ödémás kézfejek, dagadt bokák, légszomjas pihegések, alkonyon túli vallomások életutakról, édes és keserű pillanatokról, hol félénken, hangtompítottan, hol őszintén, szárnyalón, belemelegedve a szókimondás gyönyörébe: „az ember mindig reménykedett az értelmes dolgokban”.
Megindító, szívszorító olvasmány e könyv az elnéptelenedés és az enyészet vakvágányára gördült /gördített/ határszéli faluról, Antról. Bárha e könyvnek jövője lennék, bárha sokakhoz eljuthatna, okulásul, mulandóság cáfolatául, mit tudom én miért…"
Gittai István
1989
Chris Wallace, Mitch Weiss - Visszaszámlálás 1945
Az atombomba és a világot megváltoztató 116 nap rendkívüli története
1945. április 12. Az európai és a csendes-óceáni térségben éveken át elhúzódó véres, háborús konfliktusok idején Amerikát mélyen megdöbbenti Franklin D. Roosevelt elnök halálhíre. Harry Truman alelnöknek, akit eddig távol tartottak a háborús tervek folyamataitól, és semmit sem tudott a világ első atombombáját kidolgozó, szigorúan titkos Manhattan-tervről, egy pillanat alatt kellett átvennie a több kontinensen háborúzó nemzet irányítását, és fel kellett vállalnia a világtörténelem egyik legnagyobb horderejű döntését. A Visszaszámlálás 1945 az ezt követő viharos napok, hetek és hónapok lebilincselő, igaz történetét meséli el, egészen 1945. augusztus 6-ig, amikor ledobják az atombombát Hirosimára.
A szerző hírneves és kevésbé ismert alakok gondolatait tárja elénk. Közéjük tartozik például a legendás Albert Einstein, aki végül az atombomba melletti kiállását élete „legnagyobb hibájaként” értékelte, a kutatások igazgatója, J. Robert Oppenheimer, a szovjet kém, aki titokban beépült a kutatócsapatba, vagy a bomba ledobására kiválasztott gép pilótái.
Felejthetetlen betekintést nyújt az akkor élő, hétköznapi amerikai és japán civilek életébe is. És látjuk a csendes-óceáni hadszíntéren harcoló amerikai katonákat is, akik aggódva várják a parancsot egy esetleges japán elleni invázió megindítására.
Ám legfontosabb alakja a még kipróbálatlan, gyakorlatlan, új elnök, Harry Truman. Az ő története ez, azé az emberé, aki egy olyan döntéssel szembesül, amelyről tudja, hogy örökre megváltoztatja a világot.
2023. augusztus 09.
Az atombomba és a világot megváltoztató 116 nap rendkívüli története
1945. április 12. Az európai és a csendes-óceáni térségben éveken át elhúzódó véres, háborús konfliktusok idején Amerikát mélyen megdöbbenti Franklin D. Roosevelt elnök halálhíre. Harry Truman alelnöknek, akit eddig távol tartottak a háborús tervek folyamataitól, és semmit sem tudott a világ első atombombáját kidolgozó, szigorúan titkos Manhattan-tervről, egy pillanat alatt kellett átvennie a több kontinensen háborúzó nemzet irányítását, és fel kellett vállalnia a világtörténelem egyik legnagyobb horderejű döntését. A Visszaszámlálás 1945 az ezt követő viharos napok, hetek és hónapok lebilincselő, igaz történetét meséli el, egészen 1945. augusztus 6-ig, amikor ledobják az atombombát Hirosimára.
A szerző hírneves és kevésbé ismert alakok gondolatait tárja elénk. Közéjük tartozik például a legendás Albert Einstein, aki végül az atombomba melletti kiállását élete „legnagyobb hibájaként” értékelte, a kutatások igazgatója, J. Robert Oppenheimer, a szovjet kém, aki titokban beépült a kutatócsapatba, vagy a bomba ledobására kiválasztott gép pilótái.
Felejthetetlen betekintést nyújt az akkor élő, hétköznapi amerikai és japán civilek életébe is. És látjuk a csendes-óceáni hadszíntéren harcoló amerikai katonákat is, akik aggódva várják a parancsot egy esetleges japán elleni invázió megindítására.
Ám legfontosabb alakja a még kipróbálatlan, gyakorlatlan, új elnök, Harry Truman. Az ő története ez, azé az emberé, aki egy olyan döntéssel szembesül, amelyről tudja, hogy örökre megváltoztatja a világot.
2023. augusztus 09.
Hacsaturján
Új tag
Sziasztok!
Fel tudná valaki tölteni "A magyar királyi fegyveres erők képes krónikája 1919-1945" c. kiadványt?
Előre is köszönöm.
Fel tudná valaki tölteni "A magyar királyi fegyveres erők képes krónikája 1919-1945" c. kiadványt?
Előre is köszönöm.
Mező Gábor - A kultúra megszállása
Mező Gábor (1980) történész kutató, újságíró. Fő kutatási területe a posztkommunista hatalomátmentés, a rendszerváltás, illetve Magyarország 1945 utáni története. Eddig megjelent művei: A média lenyúlásának titkos története (2021) és Ellopni a lelket, megtörni a testet (2021).
Ez a könyv egy hosszabb kutatás első terméke, amely részben a tömegkultúra kommunista megszállását célozza bemutatni, részben e rezsim végrehajtóinak tovább élését a tömegkultúra területén. A politikai és gazdasági rendszerváltást Magyarországon nem kísérte a kulturális.
A kötet három területről mutat meg szereplőket; a könyvkiadás, a politikai humor és a popzene világából. E szereplők egy részét kevésbé ismeri a közönség, mert a háttérben maradtak, de voltak közöttük jól ismertek is, mint Hofi, Komlós, Bródy, Koncz Zsuzsa.
A szerző a tőle megszokott olvasmányos stílusban, részletgazdagon mutat be arcokat, mesél el történeteket. Gyakran megrázó, máskor meghökkentő történeteket. Azt látjuk, hogy az „emberarcú kádárizmus” vagy a „legvidámabb barakk” képének kialakítói sok esetben kötődtek valamiképpen az erőszakszervezetekhez.
Ezt a könyvet a közeljövőben újabb kötetek követik majd a Századvég gondozásában, amelyek a tömegkultúra egy-egy területét mutatják be részletesebben.
2023. augusztus 23.
Mező Gábor (1980) történész kutató, újságíró. Fő kutatási területe a posztkommunista hatalomátmentés, a rendszerváltás, illetve Magyarország 1945 utáni története. Eddig megjelent művei: A média lenyúlásának titkos története (2021) és Ellopni a lelket, megtörni a testet (2021).
Ez a könyv egy hosszabb kutatás első terméke, amely részben a tömegkultúra kommunista megszállását célozza bemutatni, részben e rezsim végrehajtóinak tovább élését a tömegkultúra területén. A politikai és gazdasági rendszerváltást Magyarországon nem kísérte a kulturális.
A kötet három területről mutat meg szereplőket; a könyvkiadás, a politikai humor és a popzene világából. E szereplők egy részét kevésbé ismeri a közönség, mert a háttérben maradtak, de voltak közöttük jól ismertek is, mint Hofi, Komlós, Bródy, Koncz Zsuzsa.
A szerző a tőle megszokott olvasmányos stílusban, részletgazdagon mutat be arcokat, mesél el történeteket. Gyakran megrázó, máskor meghökkentő történeteket. Azt látjuk, hogy az „emberarcú kádárizmus” vagy a „legvidámabb barakk” képének kialakítói sok esetben kötődtek valamiképpen az erőszakszervezetekhez.
Ezt a könyvet a közeljövőben újabb kötetek követik majd a Századvég gondozásában, amelyek a tömegkultúra egy-egy területét mutatják be részletesebben.
2023. augusztus 23.
David Armitage - Polgárháborúk
David Armitage, a Cambridge-i, a Columbia, majd a Harvard Egyetem professzora e kötetében a polgárháborúk több mint két évezredes történetét elemzi. A szervezett emberi erőszaknak ez a közismert formája a legjobban elterjedt és a legrombolóbb hatású valamennyi közül – mégis viszonylag kevés figyelemben részesült mindmáig a történészek részéről. „A polgárháború olyan örökség, amitől az emberiség talán soha nem fog tudni megszabadulni” – írja a szerző, aki azt is bemutatja, honnan származnak a polgárháborúról alkotott koncepcióink, milyen módon fogalmazták meg ezeket az évszázadok során, és merőben új szempontból mutat be olyan történelmi jelenségeket is, mint az oly sokat emlegetett és vitatott forradalmak.2022
Steven McCoy - Megölni Amerikát
Az Universum Urai, a földkerekség legbefolyásosabb emberei építették azt a hatalmas épületet. Sokan közülük ott is dolgoztak, és még nálunk is kevésbé tudták elképzelni, hogy a tornyot – a WORLD TRADE CENTER-t – valaki lerombolhatja. Ez csak magának a Sátánnak juthatott eszébe, hogy megalázza és figyelmeztesse az Universum Urait és a Föld nevű bolygó valamennyi lakóját. 2001. szeptember 11-e szörnyűséges, vérrel írt történelem. Az emberiség többé nem élhet úgy, mint eddig. Amire elcsitul az áldozatok halálsikolya és elnémul a gyászdal, már arra kell gondolnunk, hogyan juthattunk idáig és hogyan lesz ezután…
2001
mega.nz
Az Universum Urai, a földkerekség legbefolyásosabb emberei építették azt a hatalmas épületet. Sokan közülük ott is dolgoztak, és még nálunk is kevésbé tudták elképzelni, hogy a tornyot – a WORLD TRADE CENTER-t – valaki lerombolhatja. Ez csak magának a Sátánnak juthatott eszébe, hogy megalázza és figyelmeztesse az Universum Urait és a Föld nevű bolygó valamennyi lakóját. 2001. szeptember 11-e szörnyűséges, vérrel írt történelem. Az emberiség többé nem élhet úgy, mint eddig. Amire elcsitul az áldozatok halálsikolya és elnémul a gyászdal, már arra kell gondolnunk, hogyan juthattunk idáig és hogyan lesz ezután…
2001
119.46 MB file on MEGA
Roger Liebi - Jeruzsálem - a világbéke akadálya?
A zsidó templom drámája
Jeruzsálem – magyarul „a béke városa” – valószínűleg a világ legvitatottabb helye. Milyen történelmi háttérrel rendelkezik a városnak ez a kerülete? Felépül-e itt a harmadik zsidó templom? Világháborúhoz fog-e ez vezetni? Milyen jelentőséggel bír Jeruzsálem az egész emberiségre nézve? Mit mondtak erről a Biblia prófétái? Ez a könyv választ ad ezekre és az ehhez hasonló kérdésekre.
1999
mega.nz
A zsidó templom drámája
Jeruzsálem – magyarul „a béke városa” – valószínűleg a világ legvitatottabb helye. Milyen történelmi háttérrel rendelkezik a városnak ez a kerülete? Felépül-e itt a harmadik zsidó templom? Világháborúhoz fog-e ez vezetni? Milyen jelentőséggel bír Jeruzsálem az egész emberiségre nézve? Mit mondtak erről a Biblia prófétái? Ez a könyv választ ad ezekre és az ehhez hasonló kérdésekre.
1999
34.4 MB file on MEGA
Larry Collins, Dominique Lapierre - Ó, Jeruzsálem
A harmincéves palesztinai brit uralom épphogy véget ért… 1948 boldogtalan tavaszán, az Izrael állam kikiáltását követő heves harcok után lángokban állt a jeruzsálemi Óváros zsidónegyede…
A zsidó terroristák pokolgépeinek robbantásaitól széttépett arabok és a betlehemi úton megtámadott konvoj lemészárolt és megcsonkított zsidó telepesei egyaránt Jeruzsálem lakói voltak, és egyaránt szörnyű árat fizettek a város birtoklása kiváltotta vad szenvedélyekért….
A júdeai hegyek között felrobbantott zsidó teherautók rozsdás roncsai máig ott láthatók a jeruzsálemi országút mentén, néma tanúiként az áldozatnak, melyet a Hagana fiai és leányai hoztak Dávid király városáért…
1999
A harmincéves palesztinai brit uralom épphogy véget ért… 1948 boldogtalan tavaszán, az Izrael állam kikiáltását követő heves harcok után lángokban állt a jeruzsálemi Óváros zsidónegyede…
A zsidó terroristák pokolgépeinek robbantásaitól széttépett arabok és a betlehemi úton megtámadott konvoj lemészárolt és megcsonkított zsidó telepesei egyaránt Jeruzsálem lakói voltak, és egyaránt szörnyű árat fizettek a város birtoklása kiváltotta vad szenvedélyekért….
A júdeai hegyek között felrobbantott zsidó teherautók rozsdás roncsai máig ott láthatók a jeruzsálemi országút mentén, néma tanúiként az áldozatnak, melyet a Hagana fiai és leányai hoztak Dávid király városáért…
1999
Simon Goldhill - A Jeruzsálemi Templom
A Templom az ókori zsidók vallási központja volt, az ókori világ egyik csodája. K. u. 70-ben Titus római császár a júdeai lázadás leverése során leromboltatta. Azóta a templom csak a képzeletünkben élt – a zsidók sóvárogtak utána, a keresztények egyik központi metaforájukként őrizték, a muszlimok ikonként tisztelték. A szerző feltárja a Templom egyedülálló történetét, s ennek a történetnek a különböző felhasználási módjait a vallási, politikai és kulturális kontextusokban. Olyan történetet beszél el, mely a keresztes hadjáratoktól kezdődően szerepet játszott a modern politikai világ alakításában.
2004
mega.nz
A Templom az ókori zsidók vallási központja volt, az ókori világ egyik csodája. K. u. 70-ben Titus római császár a júdeai lázadás leverése során leromboltatta. Azóta a templom csak a képzeletünkben élt – a zsidók sóvárogtak utána, a keresztények egyik központi metaforájukként őrizték, a muszlimok ikonként tisztelték. A szerző feltárja a Templom egyedülálló történetét, s ennek a történetnek a különböző felhasználási módjait a vallási, politikai és kulturális kontextusokban. Olyan történetet beszél el, mely a keresztes hadjáratoktól kezdődően szerepet játszott a modern politikai világ alakításában.
2004
74.09 MB file on MEGA
Győrffy György - Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV.
Györffy György, a 20. századi magyar középkortörténet-írás kimagasló jelentőségű tudósa 1950-ben egy olyan korai történeti-földrajz ötletével állt elő, amely megyék szerint, alfabetikus rendben haladva a történeti Magyarország minden egyes Árpád-kori településének összes fennmaradt történeti adatát feldolgozva monumentális kézikönyv-sorozatot ad a múltja iránt érdeklődő ember kezébe. A grandiózus vállalkozás első kötete (A–Cs) 1963-ban jelent meg, és átütő sikert aratott: történeti munkától szokatlan módon, alig két évtized alatt három kiadást ért meg és ma már, négy elkészült kötet (II–III. kötet 1987., IV. kötet 1998.) tükrében bízvást állítható, hogy Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza a magyar medievisztika határokon innen és túl mindmáig legnagyobb érdeklődéssel kísért vállalkozása lett. Györffy György nagy művét nem tudta befejezni, ezért a Történettudományi Intézet vezetése Nógrády Árpádot bízta meg a munka folytatásával. A sorozat következő darabja, Sáros vármegye előreláthatólag ez év végén jelenik meg. Sáros vármegye feldolgozása és az anyag publikálása lényegében Györffy bevált módszerét követi. Az adatgyűjtés ennek megfelelően teljességre törekedve készült, a munka pedig változatlanul megyetörténeti bevezetésből és adattári részekből áll. A feldolgozás a nyelvészeti igényeknek továbbra is igyekszik messzemenően eleget tenni, ezért a hely- és személyneveket mindig betűhíven hozza. Sáros vármegye természetföldrajzi vonatkozású adatait (vízrajz, domborzat, növénytakaró), valamint a megye úthálózatát a munka az eddigi megyékhez képest részletesebben tárgyalja, az eredményeket, a modern technika lehetőségeit kamatoztatva, több térképpel teszi szemléletesebbé.
1987
mega.nz
Györffy György, a 20. századi magyar középkortörténet-írás kimagasló jelentőségű tudósa 1950-ben egy olyan korai történeti-földrajz ötletével állt elő, amely megyék szerint, alfabetikus rendben haladva a történeti Magyarország minden egyes Árpád-kori településének összes fennmaradt történeti adatát feldolgozva monumentális kézikönyv-sorozatot ad a múltja iránt érdeklődő ember kezébe. A grandiózus vállalkozás első kötete (A–Cs) 1963-ban jelent meg, és átütő sikert aratott: történeti munkától szokatlan módon, alig két évtized alatt három kiadást ért meg és ma már, négy elkészült kötet (II–III. kötet 1987., IV. kötet 1998.) tükrében bízvást állítható, hogy Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza a magyar medievisztika határokon innen és túl mindmáig legnagyobb érdeklődéssel kísért vállalkozása lett. Györffy György nagy művét nem tudta befejezni, ezért a Történettudományi Intézet vezetése Nógrády Árpádot bízta meg a munka folytatásával. A sorozat következő darabja, Sáros vármegye előreláthatólag ez év végén jelenik meg. Sáros vármegye feldolgozása és az anyag publikálása lényegében Györffy bevált módszerét követi. Az adatgyűjtés ennek megfelelően teljességre törekedve készült, a munka pedig változatlanul megyetörténeti bevezetésből és adattári részekből áll. A feldolgozás a nyelvészeti igényeknek továbbra is igyekszik messzemenően eleget tenni, ezért a hely- és személyneveket mindig betűhíven hozza. Sáros vármegye természetföldrajzi vonatkozású adatait (vízrajz, domborzat, növénytakaró), valamint a megye úthálózatát a munka az eddigi megyékhez képest részletesebben tárgyalja, az eredményeket, a modern technika lehetőségeit kamatoztatva, több térképpel teszi szemléletesebbé.
1987
290.35 MB file on MEGA
Tamás Gáspár Miklós - A korszellem dúdol
Világvége 1.
"Bár a polgári társadalom „szabad”, amennyiben nem kaszt-társadalom és nem teokrácia, de nem a szabadság civilizációja, mert civilizáció csak olyan eszközök túlsúlyára épülhet, amelyek nem tetszenek a kényszer szférájához tartozóknak. Semmi közünk ahhoz, hogy nincs kasztos-rendies hierarchia. Történetesen nincs. De ez nem civilizáció, ez az erő ténye, amelyet az erő ugyanúgy megdönthet – csak akkor nem dönthetné meg, ha sokan hinnének benne, hogy az erőviszonyoktól függetlenül jó és igaz.
Ám ezt az első világháború lehetetlenné tette, mert mindenki annak mutatkozott benne, ami valójában volt.
Azaz másnak."
Kötetünk, Tamás Gáspár Miklós életműkiadásának első darabja, a szerző 2000–2010 között írt, főként magyarországi politikai, kulturális, gazdasági jelenségeket vizsgáló szövegeiből válogat. A jelen krónikájaként olvasható írások a Kádár-korszak és a rendszerváltás örökségét, a 2001. szeptember 11-i terrortámadást és az iraki háborút, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok ígéreteit és botrányos kudarcát, a magyar szocializmus neoliberális fordulatát és a jóléti állam leépítését, a 2008-as gazdasági világválságot és kezelését, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapozását tárgyalják, megmutatva, miként terjed a posztfasizmus a későkapitalizmus páncélozott burkában, de fel-felvillantva a valódi demokrácia és kommunizmus gondolatát is – a távoli horizonton.
2023
Világvége 1.
"Bár a polgári társadalom „szabad”, amennyiben nem kaszt-társadalom és nem teokrácia, de nem a szabadság civilizációja, mert civilizáció csak olyan eszközök túlsúlyára épülhet, amelyek nem tetszenek a kényszer szférájához tartozóknak. Semmi közünk ahhoz, hogy nincs kasztos-rendies hierarchia. Történetesen nincs. De ez nem civilizáció, ez az erő ténye, amelyet az erő ugyanúgy megdönthet – csak akkor nem dönthetné meg, ha sokan hinnének benne, hogy az erőviszonyoktól függetlenül jó és igaz.
Ám ezt az első világháború lehetetlenné tette, mert mindenki annak mutatkozott benne, ami valójában volt.
Azaz másnak."
Kötetünk, Tamás Gáspár Miklós életműkiadásának első darabja, a szerző 2000–2010 között írt, főként magyarországi politikai, kulturális, gazdasági jelenségeket vizsgáló szövegeiből válogat. A jelen krónikájaként olvasható írások a Kádár-korszak és a rendszerváltás örökségét, a 2001. szeptember 11-i terrortámadást és az iraki háborút, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok ígéreteit és botrányos kudarcát, a magyar szocializmus neoliberális fordulatát és a jóléti állam leépítését, a 2008-as gazdasági világválságot és kezelését, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapozását tárgyalják, megmutatva, miként terjed a posztfasizmus a későkapitalizmus páncélozott burkában, de fel-felvillantva a valódi demokrácia és kommunizmus gondolatát is – a távoli horizonton.
2023
Tamás Gáspár Miklós - Csonkamagyar patológiák
Világvége 2.
Kötetünk, Tamás Gáspár Miklós életműkiadásának második darabja, a szerző 2010–2019 között írt, főként magyarországi politikai, kulturális, gazdasági jelenségeket vizsgáló szövegeiből válogat. A jelen krónikájaként olvasható írások a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hatalomra jutását és megszilárdítását, kisebbségellenes alkotmánymódosításait, ortodox és unortodox jegyeket egyaránt hordozó gazdaságpolitikáját, az általa foganatosított perverz újraelosztást, a propagandisztikus médiaapparátus kiépítését tárgyalják, részletesen bemutatva az illiberalizmus sajátosan magyar hagyományát, egyben kortárs jelentését a posztfasizmus globális állapotában. Amellett, hogy a a szerző fokozatosan kidolgozza a NER nem liberális, azaz nem kizárólag a jogvédelemre koncentráló (de azt sem elhanyagoló), kritikai értelmezését, számos konkrét javaslatot tesz arra, hogyan lehetne a jelenlegi termelési rendszer fenntartása mellett is valódi(bb) demokratikus intézményrendszert teremteni Magyarországon – olyat, amelyben mindenki szava és közreműködése egyformán számítana a politikai közösségalkotásban –, ugyanakkor megmutatják az eredeti kommunista eszme (a magántulajdon, a bérmunka és az osztálytársadalom eltörlése) aktuális relevanciáját is.
„A hanyatlás és az átéléséből fakadó nihilizmus nem tesz lehetővé egyebet, mint – ellenállás helyett – a tehetetlen gyűlölködést. Az undor a dekadenciában mazochista élvezetté változik. A magyarországi kormányrendszer pedig újabb és újabb indokot szolgáltat az undorra, újabb és újabb bizonyítékot minden erkölcsi indítékú társadalmi küzdelem hiábavalóságára, az általa elrendezett élet pedig a maga igazságtalanságával és példátlan ízléstelenségével elkeserít minden érzékenyebb lelket s jóravaló kedélyt. Evvel örökíti át önmagát.
Nehéz elgondolni, hogy ez meg tovább romolhat, pedig tovább fog romlani.
Egész Európa – a többit most hagyjuk – rettentő állapotban van, de Magyarország végromlása összeszorítja patrióta szívünket. (Patriotizmuson nem sovinizmust értve, hanem a hazánk sorsa iránti szenvedelmes és bensőséges érdeklődést.) Az Orbán-rezsim kialakulása és megszilárdulása történelmi tragédia. Nagyon sokan támogatják, de hiszen enélkül ez a sorsforduló nem is lenne tragikus.
Társadalmunk kedvetlenül és passzívan (egy jelentős kisebbség meg lelkes egyetértéssel) rendeli alá magát ennek az undok és kaotikus uralomnak (…), amely a középosztálynak létbizonytalanságot és keserűséget, a magyar szegényeknek pusztulást hoz. Minél tovább tart, annál rosszabb mindenkinek. S ha fölbomlik mégis, újabb zűrzavarok és nagy bajok elébe nézünk.”
2023
Világvége 2.
Kötetünk, Tamás Gáspár Miklós életműkiadásának második darabja, a szerző 2010–2019 között írt, főként magyarországi politikai, kulturális, gazdasági jelenségeket vizsgáló szövegeiből válogat. A jelen krónikájaként olvasható írások a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hatalomra jutását és megszilárdítását, kisebbségellenes alkotmánymódosításait, ortodox és unortodox jegyeket egyaránt hordozó gazdaságpolitikáját, az általa foganatosított perverz újraelosztást, a propagandisztikus médiaapparátus kiépítését tárgyalják, részletesen bemutatva az illiberalizmus sajátosan magyar hagyományát, egyben kortárs jelentését a posztfasizmus globális állapotában. Amellett, hogy a a szerző fokozatosan kidolgozza a NER nem liberális, azaz nem kizárólag a jogvédelemre koncentráló (de azt sem elhanyagoló), kritikai értelmezését, számos konkrét javaslatot tesz arra, hogyan lehetne a jelenlegi termelési rendszer fenntartása mellett is valódi(bb) demokratikus intézményrendszert teremteni Magyarországon – olyat, amelyben mindenki szava és közreműködése egyformán számítana a politikai közösségalkotásban –, ugyanakkor megmutatják az eredeti kommunista eszme (a magántulajdon, a bérmunka és az osztálytársadalom eltörlése) aktuális relevanciáját is.
„A hanyatlás és az átéléséből fakadó nihilizmus nem tesz lehetővé egyebet, mint – ellenállás helyett – a tehetetlen gyűlölködést. Az undor a dekadenciában mazochista élvezetté változik. A magyarországi kormányrendszer pedig újabb és újabb indokot szolgáltat az undorra, újabb és újabb bizonyítékot minden erkölcsi indítékú társadalmi küzdelem hiábavalóságára, az általa elrendezett élet pedig a maga igazságtalanságával és példátlan ízléstelenségével elkeserít minden érzékenyebb lelket s jóravaló kedélyt. Evvel örökíti át önmagát.
Nehéz elgondolni, hogy ez meg tovább romolhat, pedig tovább fog romlani.
Egész Európa – a többit most hagyjuk – rettentő állapotban van, de Magyarország végromlása összeszorítja patrióta szívünket. (Patriotizmuson nem sovinizmust értve, hanem a hazánk sorsa iránti szenvedelmes és bensőséges érdeklődést.) Az Orbán-rezsim kialakulása és megszilárdulása történelmi tragédia. Nagyon sokan támogatják, de hiszen enélkül ez a sorsforduló nem is lenne tragikus.
Társadalmunk kedvetlenül és passzívan (egy jelentős kisebbség meg lelkes egyetértéssel) rendeli alá magát ennek az undok és kaotikus uralomnak (…), amely a középosztálynak létbizonytalanságot és keserűséget, a magyar szegényeknek pusztulást hoz. Minél tovább tart, annál rosszabb mindenkinek. S ha fölbomlik mégis, újabb zűrzavarok és nagy bajok elébe nézünk.”
2023
F. William Engdahl - A gondolatgyárak
Miként manipulálja egy láthatatlan hatalom a politikát és a fősodratú médiát
A közvélemény manipulációjánál igen fontos szerepet játszanak az úgynevezett gondolatgyárak (nálunk inkább az értéksemleges "agytröszt" a használatos kifejezés, de Engdahlé jobban érzékelteti a megrendelésre dolgozást). Eme kötet megvilágítja a NATO, az Európai Bizottság, az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap senki által meg nem választott szervezeteit, akik jelentős befolyást fejtenek ki a globalisták, a multinacionális konszernek kívánsága szerint, amelyeknek az érdekei messze erősebbek a nemzeti törvényeknél és bíróságoknál. Engdahl azokra a kérdésekre ad teljesen egyértelmű és konkrét válaszokat, hogy milyen módon funkcionál e gondolatgyárakból, titkosszolgálatokból, lobbicsoportokból és médiakonszernekből álló "láthatatlan hálózat", és kik állnak a háttérben?
2017
Miként manipulálja egy láthatatlan hatalom a politikát és a fősodratú médiát
A közvélemény manipulációjánál igen fontos szerepet játszanak az úgynevezett gondolatgyárak (nálunk inkább az értéksemleges "agytröszt" a használatos kifejezés, de Engdahlé jobban érzékelteti a megrendelésre dolgozást). Eme kötet megvilágítja a NATO, az Európai Bizottság, az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap senki által meg nem választott szervezeteit, akik jelentős befolyást fejtenek ki a globalisták, a multinacionális konszernek kívánsága szerint, amelyeknek az érdekei messze erősebbek a nemzeti törvényeknél és bíróságoknál. Engdahl azokra a kérdésekre ad teljesen egyértelmű és konkrét válaszokat, hogy milyen módon funkcionál e gondolatgyárakból, titkosszolgálatokból, lobbicsoportokból és médiakonszernekből álló "láthatatlan hálózat", és kik állnak a háttérben?
2017
Bak József - Repülőgép-hordozók
A repülőgépek hadihajón történő alkalmazása 1912-ben kezdődött. A kötet ezeket a tengeri hadiflottaeszközöket veszi sorra olyan részletességgel, melyre ez idáig a hazai haditechnikai szakirodalomban nem volt példa. Képekkel és szerkezeti rajzokkal illusztrálva.
1987
mega.nz
A repülőgépek hadihajón történő alkalmazása 1912-ben kezdődött. A kötet ezeket a tengeri hadiflottaeszközöket veszi sorra olyan részletességgel, melyre ez idáig a hazai haditechnikai szakirodalomban nem volt példa. Képekkel és szerkezeti rajzokkal illusztrálva.
1987
