Gróf Cebrian Istvánné: Gloria victis, 1921.
[A szerző] "1916 áprilisában eldöntötte, hogy csatlakozik ahhoz a hölgymisszióhoz, amely a Vöröskereszt szervezésében az oroszországi fogolytáborok meglátogatását kapta feladatul. Április közepén indultak volna Bécsből, hogy Berlin–Koppenhága–Svédország–Pétervár útvonalon jussanak el Szibériába. Húsvét hetét német fogolytáborok tanulmányozására fordították, az utazás elrendelése ugyanis késett. Oroszország csak júniusban adta meg az engedélyt a hölgymisszió beutazásához, így az expedíció mégis elindult. Július elején Koppenhágából írt utoljára, s közel egy hónapig a család nem tudott róla semmit. Augusztus 10-én kelt leveléből kiderült, hogy Huszár Andorine vöröskeresztes hölggyel újabb utazásra vállalkoztak. A tervek szerint október végére Pétervárra érve kellett volna megkezdeniük a hazautazást, de november elején újabb szibériai fogolytáborok meglátogatását határozták el, így a hazaérkezés bizonytalanná vált."
(
https://epa.oszk.hu/00800/00861/00067/pdf/EPA00861_aetas_2015_1_116-142.pdf)
A hölgymisszió útja: