Vadászgépekkel reagál Kanada az ukrán válságra

FLAMINGO

Ne kérj hozzáférést! Ha jár, a rendszer ADJA.
Fórumvezető
Kormányos
Egyáltalán, kik azok a "szabadon ébredők"?
Megjegyzem 3/4-d százzal kell egyetértenem, mert forrásként a facebookra hivatkozni... Még a wikipediát sem szokták elfogadni, pedig azt azért rendszeresen ellenőrzik a lelkes karbantartóik.
Ha legalább egy tudományos könyvtári hivatkozás lenne...
Ilyen alapon, ha fecsérelni akarnám az időmet, én is létrehozhatnék 2-3 honlapot, ahol keresztbe hivatkozva hirdethetném az igazamat, mondván, hogy itt-ott az elméletem alátámasztása.
Megnézve a lordról talált angol nyelvű anyagokat, még csak említést sem találtam a "magyar problémájáról", annál többet a királysírok feltárásáról.
 

attimenyfreemail.com

Állandó Tag
Állandó Tag
Mármint hogy a sumér nyelv miért ragoz? Bocs de ezt komolyan kérded?! Mittudomén miért ragoz, azért ragoz mert olyanná alakult ki! Szerinted ez picit is komoly érv a nyelvrokonság mellett?!

Megsúgom neked a nagy titkot: A német nyelv is ragoz! Akkor az is a magyar nyelv rokona vagy őse?!

És az orosz is ragoz. Azokkal is rokonok vagyunk?!

A szanszkrit is ragoz. Aha igen, az is a rokonunk, egész India, s persze a cigányok is mert a cigány nyelv is mint tudjuk a szanszkrit egyik hajtása.

Vagy ezek mégse rokonok mert „kevésbé” ragoznak mint a magyar?! Oké, menjünk messzebb, ott vannak az eszkimó nyelvek. Azok még SOKKAL JOBBAN ragoznak mint a magyar, mert például egy eszkimó azt hogy

„kimegyek az ajtó elé megnézni, nem jött-e vendégem” — ezt a hosszú mondatot EGYETLEN SZÓBAN mondja el, mert annyira ragoz, bizonyám!

Tudod öregem, a nyelvek idővel változnak. Ha nem hiszel nekem, mélyedj el az óangolban! Egy egész rakás esete volt, eképp ragjai is, és emiatt a szórend benne szinte ugyanolyan szabad mint a mai magyar nyelvben. Igenám, de aztán történt, hogy a mindenféle oda beözönlő hódítók miatt egy APRÓ változás kezdődött a nyelvben: mindössze annyi, hogy elkezdték utánozni a hódítók (s ezért számukra előkelők) beszédmódját, ami azzal járt, hogy a szavak HANGSÚLYA a szó elejére tevődött át! Na most, innen indult ki az egész. Azt hihetnők, ez jelentéktelen csekélység... Holott az lett a következménye, hogy emiatt a szavak végén levő ragok, toldalékok kezdtek lekopni, illetve egybeesni, egybemosódni, kezdett eltünedezni köztük a különbség! (a mai magyar nyelvben is mintha kezdődne egy efféle folyamat: a ba/be és ban/ben kezd egybeesni, mert utóbbiaknál sokszor lehagyják a rag végéről az „n”-et...)

Minthogy így az angol nyelvben a szavak toldalékai egyre kevesebb infót hordoztak, muszáj volt hogy a szavak mondatbeli helye is információt hordozzon a szó nyelvtani szerepéről, emiatt az óangol többnyire meglehetősen szabad szórendje megszűnt, s az angol nyelv szórendje KÖTÖTTÉ VÁLT! Manapság már odáig jutott az angol nyelv, hogy hiába volt eredetileg ez is agglutináló, manapság már az izoláló nyelvek közé sorolják mert ragjai szinte nincsenek is, s eképp ilyen szempontból alaktanilag sokkal közelebb áll mondjuk a kínai nyelvhez mint azon indoeurópai nyelvekhez, amikből pedig eredetileg származik, amik a rokonai valójában, s melyekhez való rokonsága az óangol esetén még nyilvánvalóan látható is! (persze az a germán nyelvekkel is rokon, de mindegy, mert a mai angol azokhoz se nagyon hasonlít morfológiailag már).

Szóval az hogy a sumér is ragoz meg a magyar is, marhára semmit se jelent.
Megsugom a német is nem szót ragozza magát,akárcsak az angol.S ott is van himnem nönem,semlegesnem mint az oroszban,skandináv nyelvekben is.A magyarban meg nincs ilyesmi.S nem vagyok az öreged,ha már összetegezödtünk.Nem vagyok nyelvész,nem állitom be magam annak,de azért látom amit látok.A nyelvek változnak az évszázadok alatt az kétségtelen,elég ha a sok jövevény német és török szavakra gondolunk.Ám ez nem változtat a tényen, hogy mig az ősmagyar lovas nomád tipus volt (magyarok nyilaitól ments meg uram minket,ha emlékszel ) keletről -nem véletlenül nevezve anno turániaknak-, mig a skandináv és germán nép inkább erdőlakó(s ez nem negativ kifejezés itt!) tipus volt amely eredete inkább észak illetve a mai Ukrajna területe(gótók).Nos én nem vagyok a szittyázás-ösmagyarkodás-rovásirás divatjának hive,csak szeretem az iskolás tankönyveken kivüli dolgokat is megismerni.Nem dölök be se a dogmáknak,sem a divatos összeesküvés-elméleteknek,hagymázas teoriáknak. Részemről ennyi.
 

attimenyfreemail.com

Állandó Tag
Állandó Tag
Felette érdekes dolog ez a demokrácia. Nálunk ugye Pártunk és Kormányunk a szavazatok negyvenvalahány százalékával kétharmados többséget élvez a parlamentben. Na ja. Nálunk hamarosan az Alkotmányban fogják rögzíteni, hogy a 40 százalék, az kétharmad. Az oroszok meg azt, hogy 15 százalék az több, mint 50. Ezt hívják demokráciának.
Mert az efféle kártékony politikusfélék szerint vannak az egyenlöknél is egyenlöbbek :p Megjegyzem ez a hülye felfogás a "létező" szocializmusból maradt itt nálunk is
 

attimenyfreemail.com

Állandó Tag
Állandó Tag
Épp ezt fejtegettem fentebb. Teljesen mindegy hogy mit akarnak vagy akartak a helyiek. Itt az ERŐ döntött, amely erőt az ÉRDEK irányított. Oroszországnak igen nagy (geopolitikai) érdeke volt a Krím megszerzése, s emiatt ez így is lett. Meg tudta szerezni mert volt hozzá ereje, s élt a lehetőséggel. Az összes mindenféle szövegelés meg hangzatos lózung csak HUMBUG. Mint mindenütt a világban, ha komoly politikai érdekekről van szó.

Demokrácia?! Ugyan... Nemhogy a ruszkiknál nincs de még Magyarországon se! Itt a nép minden 4 évben 1 napig szabad. A választások napján. Akkor kiválaszthatják a 2 nagyobb tőkéscsoport közül melyik szívja majd a vérét a következő 4 éven át: a jobboldal vagy a baloldal. Közben meg majdnem mindegy, mert ezek úgyis megegyeztek egymással suba alatt. Néha történik egy-egy nagy „leleplezés” amit kitálalnak a sajtónak, azaz olyankor odadognak a soraikból a népharagnak egy-egy „kishalat”. Ennyi, nem több.
Az az egy nap se szabad :p mert addigra már meghülyitik öket odaigérve a Napot,a Holdat és a csillagokat.
 

attimenyfreemail.com

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha jól emlékszem régebbi olvasmányaimból, a Krím-félsziget a krími háborúk óta legalább annyira szerves részét képezte előbb az Orosz Birodalomnak, majd a Szovjetuniónak, mint akár a Volga-torkolat (Caricin - Sztálingrád - Volgográd) vagy Novgorod vagy az Ural ... Geopolitikai helyzete szinte megegyezett Kazannyal (mindkét helyszínen "idegen" népcsoportok éltek: a tatárok) ... A Krím-félszigetről előbb kitelepítették a tatárok nagy részét -- elvégre már nem volt létjogosultsága egy fél-autonóm kánságnak -- és azután adták át (DE csakis "kezelői joggal"!!) Ukrajnának, amit ténylegesen a terület adminisztrációja is megkívánt ... Az átadás után is az akkori Szovjetunió egyik hadiipari és stratégiai bázis-területe maradt, ennek révén Moszkvából ugyanúgy lehetett (manuálisan !!) irányítani, mint Kijevből ... Mellékesen Ukrajna már akkoriban is félig-meddig önálló volt (lásd például: az ENSz alapításánál önálló államalakulatként vették figyelembe, és önálló tagságot kapott, ami ellen a Szovjetunió sem emelt vétójogot, bár lett volna módja megszüntetni ezt a "privilegizált" helyzetet, viszont neki is jól jött több esetben is egy "plusz" szavazat ...) bár a mostani helyzetben ez eléggé kiéleződik, mivel a jelenlegi (új) ukrán vezetés erősen Nyugat-orientált, és Moszkva számára kérdésessé válhat (vagy már vált is ??) a félsziget feletti ellenőrzés minősége és milyensége ... Egyet nem érthetek az orosz döntéssel, hogy közvetlenül Moszkvához csatolták a Krím-félszigetet, viszont a logikáját könnyen meg lehet érteni és ez alapján el is lehet fogadni ...
De egy hamis népszavazási eredménnyel legitimálni mindezt...kicsit tulbonyolitották a dolgokat s ezzel kilóg a lóláb.Ez az egész a régi szocialista idők szavazásaira emlékeztek.A Kreml urai még mindig a régi receptkönyvet használják.
 

attimenyfreemail.com

Állandó Tag
Állandó Tag
Megsugom a német is nem szót ragozza magát,akárcsak az angol.S ott is van himnem nönem,semlegesnem mint az oroszban,skandináv nyelvekben is.A magyarban meg nincs ilyesmi.S nem vagyok az öreged,ha már összetegezödtünk.Nem vagyok nyelvész,nem állitom be magam annak,de azért látom amit látok.A nyelvek változnak az évszázadok alatt az kétségtelen,elég ha a sok jövevény német és török szavakra gondolunk.Ám ez nem változtat a tényen, hogy mig az ősmagyar lovas nomád tipus volt (magyarok nyilaitól ments meg uram minket,ha emlékszel ) keletről -nem véletlenül nevezve anno turániaknak-, mig a skandináv és germán nép inkább erdőlakó(s ez nem negativ kifejezés itt!) tipus volt amely eredete inkább észak illetve a mai Ukrajna területe(gótók).Nos én nem vagyok a szittyázás-ösmagyarkodás-rovásirás divatjának hive,csak szeretem az iskolás tankönyveken kivüli dolgokat is megismerni.Nem dölök be se a dogmáknak,sem a divatos összeesküvés-elméleteknek,hagymázas teoriáknak. Részemről ennyi.
Javaslom Badinyi Jós Ferenc emigráns magyar iró müveit tanulmányozásra.Nem egy papirpusztitóról van szó,hanem nemzetközileg elismert tudósról,akiről a honi média nem ohajt tudomást venni .
 
0

075

Vendég
Javaslom Badinyi Jós Ferenc emigráns magyar iró müveit tanulmányozásra.Nem egy papirpusztitóról van szó,hanem nemzetközileg elismert tudósról,akiről a honi média nem ohajt tudomást venni .

Már bocsika, de javában angolt tanulok. Ennek fényében állítom neked, hogy az angolban nincsenek nemek. Régen voltak, az igaz, de MA nincsenek. A régi nemeknek egyetlen aprócska maradványa maradt meg csupán: a személyes névmások közt. She-He-It. De RAGOZÁSI különbség a nemektől függően nincs, egyszerűen amiatt mert az angol kb semennyire se ragoz már, hanem mindent a szórenddel fejez ki! (Különben legnagyobb sajnálatomra... Messze kjönnyebb volna nekem megtanulni, ha ragozna, de a szórendje szabad lenne).

Továbbá elárulom neked, hogy németből meg még nyelvvizsgám is van. Ennek fényében állítom neked hogy a német is ragoz. Kezdődik ott, hogy a névelő ragozása is RAGOZÁS... der, den, des, dem... biztos ismerős! De emellett vannak azért ragjai a szavak végén is, bár a főnevek esetén kétségtelenül nem oly nagy számban mint a magyar esetében. De a kevés rag is rag!

Az igéknél még jobban látszik hogy a német is ragozó nyelv: Íme egy mondat:

Leider, daß das Leben die Eigentliche und wichtige Hochschule ist, deren Schüler täglich und stündlich geprüft werden, und vor der Vorsehung bestehen müssen, das begriff mein jugendliche Sinn damals noch gar nicht!

Na most, itt van pld a „geprüft” ige. jól felismerhető a rag az esetében: „ge-”. Vagy ott van a „bestehen”. Itt a rag a „be-”. Lehet persze ezeket igekötőknek is tartani, de teljesen mindegy,m mert akkor is ragok ha a szó elején vannak, mert hozzá RAGadnak a szóhoz! De sok egyéb effélét is lehetne még példának felhozni.

Az meg nevetséges hogy nyelvrokonság bizonyítékául azt hozod fel, hogy a németek ősei erdőben éltek vagy sem, szemben a magyarokkal. Különben is, ha az életmód döntene e kérdésben, akkor magadat cáfolod, mert a sumérek kifejezetten városlakók voltak, letelepült életmódot folytattak, ellentétben a nomadizáló ősmagyarokkal.

És nekem ne emlegess „el nem ismert” tudósokat meg egyéb hagymázas álomkórosokat. Erre az a válaszom amit asszem Flamingo írt be fentebb: csinálok 10 honlapot itt-ott, mindegyikre felteszem a magam csodálatos elméletét az akármicsodáról, összevissza linkelem őket, néhány cikket talán le is fordíttatok pénzért hogy hitelesebbnek tűnjek, és megfizetek pár nincstelen csóringert is hogy tegyék ki az oldalaikra a linkjeimet. Aztán kezdem osztani az észt, hogy ez meg az így meg úgy volt, és ez biztos igaz, azért, mert a hivatalos tudomány nem vesz róla tudomást! Azaz engem ÜLDÖZNEK! Elnyomnak! Mellőznek! Tehát tutira igazam van!

Igen, a hivatalos tudomány is téved néha, én se vitatom. De az efféle önjelölt világmegváltók milliószor gyakrabban, emiatt eszemben sincs picike kis hitelt is adni nekik.
 

attimenyfreemail.com

Állandó Tag
Állandó Tag
Már bocsika, de javában angolt tanulok. Ennek fényében állítom neked, hogy az angolban nincsenek nemek. Régen voltak, az igaz, de MA nincsenek. A régi nemeknek egyetlen aprócska maradványa maradt meg csupán: a személyes névmások közt. She-He-It. De RAGOZÁSI különbség a nemektől függően nincs, egyszerűen amiatt mert az angol kb semennyire se ragoz már, hanem mindent a szórenddel fejez ki! (Különben legnagyobb sajnálatomra... Messze kjönnyebb volna nekem megtanulni, ha ragozna, de a szórendje szabad lenne).

Továbbá elárulom neked, hogy németből meg még nyelvvizsgám is van. Ennek fényében állítom neked hogy a német is ragoz. Kezdődik ott, hogy a névelő ragozása is RAGOZÁS... der, den, des, dem... biztos ismerős! De emellett vannak azért ragjai a szavak végén is, bár a főnevek esetén kétségtelenül nem oly nagy számban mint a magyar esetében. De a kevés rag is rag!

Az igéknél még jobban látszik hogy a német is ragozó nyelv: Íme egy mondat:

Leider, daß das Leben die Eigentliche und wichtige Hochschule ist, deren Schüler täglich und stündlich geprüft werden, und vor der Vorsehung bestehen müssen, das begriff mein jugendliche Sinn damals noch gar nicht!

Na most, itt van pld a „geprüft” ige. jól felismerhető a rag az esetében: „ge-”. Vagy ott van a „bestehen”. Itt a rag a „be-”. Lehet persze ezeket igekötőknek is tartani, de teljesen mindegy,m mert akkor is ragok ha a szó elején vannak, mert hozzá RAGadnak a szóhoz! De sok egyéb effélét is lehetne még példának felhozni.

Az meg nevetséges hogy nyelvrokonság bizonyítékául azt hozod fel, hogy a németek ősei erdőben éltek vagy sem, szemben a magyarokkal. Különben is, ha az életmód döntene e kérdésben, akkor magadat cáfolod, mert a sumérek kifejezetten városlakók voltak, letelepült életmódot folytattak, ellentétben a nomadizáló ősmagyarokkal.

És nekem ne emlegess „el nem ismert” tudósokat meg egyéb hagymázas álomkórosokat. Erre az a válaszom amit asszem Flamingo írt be fentebb: csinálok 10 honlapot itt-ott, mindegyikre felteszem a magam csodálatos elméletét az akármicsodáról, összevissza linkelem őket, néhány cikket talán le is fordíttatok pénzért hogy hitelesebbnek tűnjek, és megfizetek pár nincstelen csóringert is hogy tegyék ki az oldalaikra a linkjeimet. Aztán kezdem osztani az észt, hogy ez meg az így meg úgy volt, és ez biztos igaz, azért, mert a hivatalos tudomány nem vesz róla tudomást! Azaz engem ÜLDÖZNEK! Elnyomnak! Mellőznek! Tehát tutira igazam van!

Igen, a hivatalos tudomány is téved néha, én se vitatom. De az efféle önjelölt világmegváltók milliószor gyakrabban, emiatt eszemben sincs picike kis hitelt is adni nekik.[/QUOT Kösz de én is értek "kicsit" eme két nyelven (rokonaim is vannak kint,s nemcsak egy pohár vizet tudok kérni).De ahelyett hogy magas lóról legyintenél ,javaslom olvasd el elöbb a fent emlitett argentinai magyar tudós irásait,mielött itélkeznél.S nem azt mondtam hogy ÜLDÖZIK!!!!
A hivatalos tudomány bizony téved nemegyszer,s a történelmet se mindig ugy tanitják ahogy valóban történt,ha emlékszel még Ápr.4 hazugságára.
 

attimenyfreemail.com

Állandó Tag
Állandó Tag
Föld bolygó az emberiség tulajdona, itt nincs olyan hogy kizárólagosan egy népé lenne adott terület, mikor értitek meg már... :) így minden kitermelt nyersanyag e tulajdont képezi... :)
Rányomtam a postodra egy tetsziket, mert elvben egyetértek veled. De ez csak egy rózsaszín álomkép, idea.

A gyakorlatban minden megállapodás addig érvényes, ameddig az ERŐSEBB FÉL számára előnyös. Ez ilyen baromi egyszerű, már Macchiavelli is megmondta.

És bár szerintem igenis jogosabban orosz a Krím mint ukrán, ennek ellenére arról a népszavazásról nekem is megvan a magam véleménye... Nem amiatt lett az újra orosz! Ha ott egy szál orosz se élne, sőt még ukrán se csak mondjuk csupa magyar vagy angol, akkor is kihozták volna hogy ott mindenki az oroszokhoz akar csatlakozni. Ettől még lehet hogy tényleg ezt akarta a többség, de ebben sosem lehetünk biztosak, és tökmindegy is, mit akart a többség. Putyin ezt akarta, s ez lett, mert ő volt az erős.

De ismétlem, ennek ellenére nem ítélem el emiatt nagyon. Mondom: VÁRHATÓ VOLT. Úgy tudom valamelyik régebbi orosz elnök adta a Krímet az ukránoknak, ha jól tudom Hruscsov. És 1954-ben úgy tudom. Na most ez teljesen nyilvánvalóan nem olyasmi volt, mintha mondjuk Kínának adta volna! Ukrajna akkoriban a SZU része volt, nem sokkal nagyobb önállósággal, mint egy magyar megye. Ez egyszerűen egy logikus adminisztrációs lépés volt, mert közelebb van a Krím Ukrajnához, akkor hatékonyabb ott intézni a félsziget mindenféle hivatalos ügyeit. És ugye az ukránok ráadásul majdnem oroszok. Akkoriban egyáltalán senkinek se fordult meg a fejében, hogy Ukrajna majd valamikor nem lesz a SZU része! Ez tehát SZOVJET BELÜGY volt. Nem lett a Krím odaadva egy MÁSIK ORSZÁGNAK, ezt nem lehet úgy tekinteni, mint valami idegen országok közti határegyezséget! Ráadásul az egész az OROSZOK kezdeményezésére történt. Felfogható a dolog egy ajándéknak, márpedig az ajándék is visszakövetelhető, ha a megajándékozott fél méltatlannak bizonyul rá! Az oroszok most, hogy Ukrajna el akar szakadni tőlük, teljesen nyilvánvalóan így tekintik az eseményt.

És én biza úgy vélem, nagyonis vastagon igazuk van ezügyben... Ismétlem, én ELSŐ PILLANATTÓL KEZDVE sejtettem, éreztem, hogy ez lesz, számítottam rá!

És nem lesz a dolog visszacsinálva. Túl erős ehhez a ruszki fél. Figyu, én tisztelem és becsülöm az USA-t, de lássuk be, még Észak-Koreának se mer nekimenni, mert annak van pár atombombája, holott az nyilvánvalóan sokkal gyengébb mint az oroszok! Az EU pedig ilyen téren egy vicc-testület, egy bohózat!

Egy darabig tiltakoznak, formálisan, hogy „neve legyen a gyereknek”, de még itt is vigyáznak majd hogy olyan NAGYON meg ne sértsék az oroszokat, aztán minden marad így ahogy van. Itt legfeljebb Kelet-Ukrajna sorsa lehet vitás, ott nem tudom mi lesz, de hogy a Krím marad az oroszoké, az olyan biztos mint a halál! Ez már „lejátszott meccs”.

És mondom, itt még szerintem igaza is van az orosz félnek. Kelet-Ukrajna már más kérdés, ott bonyolultabb az ügy, meg az is, kinek van igaza. Szerintem úgy kb egyiknek sem.
Szóval igaza van az orosz félnek?A lakosság 15 % akar csak visszatérni a drága rogyinához .Ezért kellett a népszavazást meghamisitani.Szóval a rablónak van igaza?
 

attimenyfreemail.com

Állandó Tag
Állandó Tag
Milyen szerencse hogy a vilag maskeppen gondolkozik mint te. Ugy hiszem a romanoknak elobb leesett a tanusz.
Miert ne kerne ,kovetelve vagy bevonulna hadsereggel...... ezek utan mas is hatar kiigazitasokat , hamar Karpataljat emlited kezdhetnek azzal azt folytathatnak, a sort a tobbi magyarlakta kulhoni orszagokkal.
EszakKoreaval nincs nemzetkozi szerzodes, mint Ukrajnaval, ami ugye az atomprogramrol lemondott a hatarok garanciajaert.
Ezzel az erovel nyugodtan Mo ra is johetne Putyin ur, hisz van ,lesz , es volt erdekeltsege ugy is vagy 60 evet allomasozott itt, es ahogy latom a dolgokat lehet meg meg is szavaznak sokan foleg, az eu-t es usat nem kedvelok.
Kar cikizned Canadat, mert nem keves ember aldozatot vallalt a beke fentartasaert ,nem beszelve az anyagiakrol, Canada nem fogja felvallalni a balhet de a lehetosegeihez merten ennyivel tud a NATO ba extran adni.
Azt ha megis almodik egyet a car atyuska es elindul nyugat fele, bokorugro katonakkal gondolod fel lehet tartoztatni?vagy azzal a 3 grippen geppel?vagy nem is kell feltatoztatni mert viragkoszoruval varnak?
Putyin nincs abban a helyzetben hogy rarivaljon mindenkire Canadara,ugyan eros nagy orszag az ove ,hatalmas fegyverarzenallal ,az emberelet nem oly nagy kincs arra fele,de nem szabad elfeljteni o nem a szovjet birodalom ura hanem egy joval kisebb es meg nem igazan regeneralodott gazdasaggal bir, ami nem biztos hogy kiheverne egy nagyobb embargot, es akkor meg nincs is box mecs ki az erosebb.[/Q Egy komoly embargó másfél év alatt visszarakná Oroszországot a középkorba mert a gazdasága a gáz és olajkivitelre ill. a hadiipari exportra épül-ez a költségvetés bevételének több mint 80(!) százaléka
 

FLAMINGO

Ne kérj hozzáférést! Ha jár, a rendszer ADJA.
Fórumvezető
Kormányos
Ha már off-olunk;):
OFF
Már bocsika, de javában angolt tanulok. Ennek fényében állítom neked, hogy az angolban nincsenek nemek. Régen voltak, az igaz, de MA nincsenek. A régi nemeknek egyetlen aprócska maradványa maradt meg csupán: a személyes névmások közt. She-He-It. De RAGOZÁSI különbség a nemektől függően nincs, egyszerűen amiatt mert az angol kb semennyire se ragoz már, hanem mindent a szórenddel fejez ki! (Különben legnagyobb sajnálatomra... Messze kjönnyebb volna nekem megtanulni, ha ragozna, de a szórendje szabad lenne).....
Ö... izé ... akkor nekem hazudtak, amikor aszondták, hogy a hajó meg a hold az nőnemű, meg...???:confused:
Szvsz vannak az angolban nemek, csak a ragozásuk halt el, bár szegényes nyelvismereteim szerint sem a franciában, sem a latin sem a szláv nyelvekben nem különböztetik meg a hím/nő/semleges nemben a jelen idejű ragvégződést.
A múlt idő persze már más. Az orosz, az ukrán, a szlovák, tuti hogy más végződést használ. Onnét tudni, hogy az adott ige kivel kapcsolatos,míg pl a magyarban sajna oda kell tenni, ha tudatni akarjuk.
Amíg ángliusban a "He kissed her" egyértelmű, azt magyarra sohasem (legalábbis értelemmegtartóan soha nem) fordítjuk "Ő megcsókolta őt"-re, hanem"A fiú/férfi megcsókolta a lányt/nőt" fordítás alkalmazandó, de az oroszban is "Он поцеловал ее"(fonetikusan On poceloval jijo) , az ukránban:"Він поцілував її" (fonetikusan Vin poceluvav jijo) az adott mondat,melynek fordítása változatlan.
Nem tudok spanyolul és olaszul (sem), de gyanítom, hogy hasonló a helyzet azon a nyelvterületen is.

Tehát én egy picit ellenvéleménnyel élnék.
Ez már csak a nemet (és igent;)) alkalmazó nyelvek sajátossága
ON
 
0

075

Vendég
Ha már off-olunk;):
OFF

Ö... izé ... akkor nekem hazudtak, amikor aszondták, hogy a hajó meg a hold az nőnemű, meg...???:confused:
Szvsz vannak az angolban nemek, csak a ragozásuk halt el, bár szegényes nyelvismereteim szerint sem a franciában, sem a latin sem a szláv nyelvekben nem különböztetik meg a hím/nő/semleges nemben a jelen idejű ragvégződést.
A múlt idő persze már más. Az orosz, az ukrán, a szlovák, tuti hogy más végződést használ. Onnét tudni, hogy az adott ige kivel kapcsolatos,míg pl a magyarban sajna oda kell tenni, ha tudatni akarjuk.
Amíg ángliusban a "He kissed her" egyértelmű, azt magyarra sohasem (legalábbis értelemmegtartóan soha nem) fordítjuk "Ő megcsókolta őt"-re, hanem"A fiú/férfi megcsókolta a lányt/nőt" fordítás alkalmazandó, de az oroszban is "Он поцеловал ее"(fonetikusan On poceloval jijo) , az ukránban:"Він поцілував її" (fonetikusan Vin poceluvav jijo) az adott mondat,melynek fordítása változatlan.
Nem tudok spanyolul és olaszul (sem), de gyanítom, hogy hasonló a helyzet azon a nyelvterületen is.

Tehát én egy picit ellenvéleménnyel élnék.
Ez már csak a nemet (és igent;)) alkalmazó nyelvek sajátossága
ON

Nézd, nyelvtani nem, az nem azt jelenti hogy vannak különböző személyes névmások, hanem azt, hogy bizonyos csoportokba sorolhatóak (sokszor teljesen önkényes csoportokba) a főnevek, s attól hogy egy főnév melyik efféle csoportba soroltatik, attól függ, hogy miféle ragot kell hozzábiggyeszteni adott ESETben, vagy netán a hozzája kapcsolódó igéhez!

Attól tehát hogy az angolban van különböző személyes névmás a férfira meg a nőre, attól ott még nincsenek emiatt nyelvtani nemek. Amint az eszperantóban se (amiből mellesleg van nyelvvizsgám is, tehát nagyonis jól tudom mit beszélek).

Mi parolas - én beszélek
Vi parolas - te beszélsz
Li parolas - ő beszél (egy férfi).
Ŝi parolas - ő beszél (egy nő)
Ĝi parolas - ő beszél (egy állat vagy egy gép).

Hol vannak itt NEMEK?! Sehol, mert nincs RAGOZÁSBELI különbség!

Na ez a helyzet az angollal is. Mondjuk abból nincs nyelvvizsgám, 100%-ig nem merek megesküdni rá hogy tutira SOHA semelyik szó nem változik meg a személyes névmástól függően egyetlen olyan szituációban sem ami talán 1000 évenként egyszer előfordulhat valami régies szövegben (mondjuk szentbeszédben), de én eddig még nem találkoztam ilyennel.

Ezzel szemben vannak afrikai nyelvek, ahol van akár 26 nyelvtani „nem” is, amiknek persze marhára semmi köze már a biológiai nyelvekhez, de ettől még nemek, mert ettől függ a szó (és az ige) ragozása!

Meg az indián nyelvek közt se ritka dolog ez. Olvastam valaha hogy valamelyik indián nyelvben (a nevét sajna elfelejtettem) a „kézbe fog” ige attól függően különbözőképpen ragoztatik, hogy amit kézbe fogunk, az valami hosszúkás dolog-e vagy sem. Ott tehát a főneveknek (többek közt) van 2 efféle osztálya, a hosszúkásak és a nem hosszúkásak, s ez ott nyelvtani nemnek számít. Ráadásul hogy elvontabb legyen a dolog, az elvont főnevek is lehetnek e nyelvben hosszúkásak: „kézbe veszem az irányítást” - az irányítás egy időben elhúzódó dolog, emiatt e nyelvben mint főnév ő „hosszúkásnak” számít.

A nyelvtani nem tehát cseppet se elsősorban a személyes névmástól függ. Akárhány személyes névmás is lehet, ettől az még nem jelenti azt hogy a nyelvben vannak nyelvtani nemek.
 
0

075

Vendég
OFF
Akkor abban megegyezhetünk, hogy a ragozás nem hat ki a nemekre, de azok attól még léteznek...
ON

Bocs de nem, nem értesz. Próbálj már elvonatkoztatni a BIOLÓGIAI nemektől! A NYELVTEN nem ugyanis ritkán esik ezekkel egybe egyrészt, másrészt a nyelvtani nem olyan megkülönböztetés, mely kiterjed az adott szófajba tartozó összes szóra!

Ott van pld a német. Hímnem, nőnek, semlegesnemnek nevezik. Na most a szekrény:

Der Schrank. NYELVTANI neme a hímnem. De most őszintén, BIOLÓGIAILAG is HÍMnemű szerinted egy SZEKRÉNY?! Remélem nem állítod ezt még viccből sem...

Vagy ott van a kislány. Das Mädchen. NYELVTANI neme SEMLEGES. De gondolom te se vitatod hogy minden kislány NŐNEMŰ - BIOLÓGIAILAG!

Azaz a nyelvtani nemek „önkényes” kategóriák, amik némelykor egybeesnek a biológiai kategóriákkal, nagyon gyakran azonban nem, s nem feltétel hogy egybeessenek.

A leglényegesebb azonban hogy csak azon nyelveknél mondhatjuk hogy léteznek nyelvtani nemek, ahol MINDEN szót be lehet (s be is van!) sorolni valamely NYELVTANI nemnek nevezett szóosztályba. Na most az eszperantóban, angolban, magyarban ilyesmi nincs. Az nem érv hogy az eszperantóban és angolban van különböző szó az egyes szám 3. személyben az illető BIOLÓGIAI nemétől függően, mert ezzel az erővel azt is nyelvtani nemnek tekinthetnéd, hogy az angol megkülönbözteti egymástól azt a 2 fogalmat hogy „table” és „desk”, míg a magyar ugyebár nem. Vagy hogy „sir” és „mister”, miközben ezt a magyar többnbyire egyaránt mint „úr” fordítja.

A nyelvtani nem az, amikor minden szót be lehet sorolni valamiféle csoportba, s e csoportot épp az határozza meg, az abba tartozó szavakat miként kell ragozni. Ahol nincs ragozás, ott ezért értelemszerűen nem lehetséges nyelvtani nemről beszélni.

Ragozás alatt azonban nem feltétlenül csak olyasmit értek amikor írásban hozzátapasztunk valamit a szó elejéhez vagy végéhez. A beszélt nyelv ugyanis az elsődleges, az írás csak konvenció. Ha lenne olyan nyelv, ahol mondjuk a széket úgy mondják hogy „bubu”, az asztalt pedig úgy, hogy „krasta”, ellenben a „szép” szónak 2 válatozata lenne: „lilli” és „tulli”, és azt hogy az asztal szép így mondanák:

„Krasta lilli”, ellenben azt hogy a szék szép így: „bubu tulli”, és egyéb változatok mind helytelenek volnának, ott már gyanakodni lehetne nyelvtani nemek létezésére. Ha kiderülne hogy minden más főnévnél is vagy a lilli lehet csak jelzőként VAGY a tulli, a „szép” jelentésben, s hogy mikor melyik az kizárólag a főnévtől függ és semmi mástól, akkor meg már BIZTOS volna hogy igen, abban a nyelvben van (legalább) 2 nyelvtani nem!
 

FLAMINGO

Ne kérj hozzáférést! Ha jár, a rendszer ADJA.
Fórumvezető
Kormányos
Bocs de nem, nem értesz. Próbálj már elvonatkoztatni a BIOLÓGIAI nemektől! A NYELVTEN nem ugyanis ritkán esik ezekkel egybe egyrészt, másrészt a nyelvtani nem olyan megkülönböztetés, mely kiterjed az adott szófajba tartozó összes szóra!

Ott van pld a német. Hímnem, nőnek, semlegesnemnek nevezik. Na most a szekrény:

Der Schrank. NYELVTANI neme a hímnem. De most őszintén, BIOLÓGIAILAG is HÍMnemű szerinted egy SZEKRÉNY?! Remélem nem állítod ezt még viccből sem...

Vagy ott van a kislány. Das Mädchen. NYELVTANI neme SEMLEGES. De gondolom te se vitatod hogy minden kislány NŐNEMŰ - BIOLÓGIAILAG!

Azaz a nyelvtani nemek „önkényes” kategóriák, amik némelykor egybeesnek a biológiai kategóriákkal, nagyon gyakran azonban nem, s nem feltétel hogy egybeessenek.

A leglényegesebb azonban hogy csak azon nyelveknél mondhatjuk hogy léteznek nyelvtani nemek, ahol MINDEN szót be lehet (s be is van!) sorolni valamely NYELVTANI nemnek nevezett szóosztályba. Na most az eszperantóban, angolban, magyarban ilyesmi nincs. Az nem érv hogy az eszperantóban és angolban van különböző szó az egyes szám 3. személyben az illető BIOLÓGIAI nemétől függően, mert ezzel az erővel azt is nyelvtani nemnek tekinthetnéd, hogy az angol megkülönbözteti egymástól azt a 2 fogalmat hogy „table” és „desk”, míg a magyar ugyebár nem. Vagy hogy „sir” és „mister”, miközben ezt a magyar többnbyire egyaránt mint „úr” fordítja.

A nyelvtani nem az, amikor minden szót be lehet sorolni valamiféle csoportba, s e csoportot épp az határozza meg, az abba tartozó szavakat miként kell ragozni. Ahol nincs ragozás, ott ezért értelemszerűen nem lehetséges nyelvtani nemről beszélni.

Ragozás alatt azonban nem feltétlenül csak olyasmit értek amikor írásban hozzátapasztunk valamit a szó elejéhez vagy végéhez. A beszélt nyelv ugyanis az elsődleges, az írás csak konvenció. Ha lenne olyan nyelv, ahol mondjuk a széket úgy mondják hogy „bubu”, az asztalt pedig úgy, hogy „krasta”, ellenben a „szép” szónak 2 válatozata lenne: „lilli” és „tulli”, és azt hogy az asztal szép így mondanák:

„Krasta lilli”, ellenben azt hogy a szék szép így: „bubu tulli”, és egyéb változatok mind helytelenek volnának, ott már gyanakodni lehetne nyelvtani nemek létezésére. Ha kiderülne hogy minden más főnévnél is vagy a lilli lehet csak jelzőként VAGY a tulli, a „szép” jelentésben, s hogy mikor melyik az kizárólag a főnévtől függ és semmi mástól, akkor meg már BIZTOS volna hogy igen, abban a nyelvben van (legalább) 2 nyelvtani nem!
OFF
Ha már vitiatkozunk:
Szerintem pont azért van a legtöbb nyelvben (így az angolban is) 3 nem, mert az értelemszerűen hím- és nőnem-be besoroltak mellett vannak élettelen tárgyak is, amelyek "többnyire" semleges neműek.
Többnyire, mert - mint azt fentebb írtam az angolban a hajók pl. nőneműek, vagyis bizonyos kiemelt tárgyak nemet kaphatnak.
Ez egyébként nem rendkívüli, az oroszban a kávé (кофе - fonetikusan kofe) - bármilyen fura - hímnemű, tehát ellentmond mind az élettelen, mind a végződési szabálynak.
Hogy ez miért van így? Kétféle választ is tudok, de neked egyik sem lesz elfogadható:
1 Csak. (Én is ezt a választ kaptam, mindkét nyelv tanulásakor)
2 Hogy a kivétel erősítse a szabályt
Vagyis : így alakult.

Ami a kislány semlegességét illeti, azt kivételesen a szlovák tanulása során tudtam meg (merthogy abban is semleges a kisgyerek), mert felöltözve nem lehet megállapítani az elsődleges nemi jelleg takarása miatt a gyerek nemét. Tehát, ha nyakatekertnek is tűnhet, van benne némi logika.

Ettől függetlenül, vagy ezek miatt a biológiai nemektől nem lehet elvonatkoztatni, hanem (sajnos vagy szerencsére) meg kell tanulni, hogy mikor he/she/it valaki vagy valami.
Tehát én nem tekintem csökevénynek ilyen értelemben a nemeket, bár kétségkívül az egyenjogúság nevében az általánosító mondatokban egyre inkább elvárják a "he or she" (vajh miért nem fordítva:confused:) alany alkalmazását.
Akiket zavar ez a kis eszmecsere, attól elnézést, de olyan kevés a CH szabályzat miatt a nyelvtani vitákra..
ON
 
M

magdusis

Vendég
És talán bizony jó is lenne,és hasznos,ha lenne -akár külön is- nyelvtani,helyesírási ,stilisztikai téma is.
és talán pont azért,amiért nincs;hogy aki nem tanult ilyesmit,az lehetőséget kapjon tanulni.
És,hogy gondolkodhassunk erről is.
Hát nem?
 

cdurmol

Állandó Tag
Állandó Tag
Vagy ott van a kislány. Das Mädchen. NYELVTANI neme SEMLEGES. De gondolom te se vitatod hogy minden kislány NŐNEMŰ - BIOLÓGIAILAG!
OFF

Ami a kislány semlegességét illeti, azt kivételesen a szlovák tanulása során tudtam meg (merthogy abban is semleges a kisgyerek), mert felöltözve nem lehet megállapítani az elsődleges nemi jelleg takarása miatt a gyerek nemét. Tehát, ha nyakatekertnek is tűnhet, van benne némi logika.

OFF OFF OFF
Nem szeretnék belebeszélni olyan témába, amiben olyan felsőfokon angol-, orosz- és ukrántudós tette le a garast, mint FLAMINGO. Csak a német das Mädchen semleges neméről: a -chen és -lein kicsinyítő képzők automatikusan semleges nemet vonzanak. Die Frau és das Fräulein. Nem több.
ON
 
Utoljára módosítva:
Oldal tetejére