A munkanélküli segélynél hatékonyabb, munkahelyeket generáló módszert keresnek az összeomlott Nokia országában.
Két éves, kétezer ember bevonásával végzett általános alapjövedelem tesztre készül Finnország. Fizikai munkások és a Nokiától kirúgott programozók egy csoportja fog olyan havi jövedelmet kapni, amiért semmit nem kell tenniük. Még fontosabb, hogy az új jövedelmi forma nem is gátolja őket semmiben. Míg a munkanélküli segély – ami egy Nokiától leépített mérnök esetében vonzóbb megoldás, mint egy startupos fizetés – mellett nem lehet dolgozni, az alapjövedelem megengedi majd a munkavégzést. A programról a New York Times közölt részletes cikket.
A program arra keres választ, hogy egy ilyen pénzügyi mentőháló birtokában mihez kezdenek a munkanélküliek. Állást keresnek vagy sajátcéget indítanak? Tanulni kezdenek egy új karrier felé vagy ülnek a kanapén és sorozatokat néznek?
Nem kellene több Trump
A válasz nem csak a Finnországban érdekes, hanem az egész világon. A robotizálás, a munkahelyek olcsóbb országokba költözése, a szabadkereskedelmi egyezmények nyomán a munkások rossz helyzetbe kerültek. A dühüket pedig populista politikusoknak sikerült az elit felé irányítania. Az első eredmények között Donald Trumpot és a Brexitet lehet felemlegetni. A kérdés az, hogy a kapitalizmust igazságosabbá lehet-e tenni, vagy feldühödött szavazók tömegei fogják átalakítani.
A támogatói szerint a feltétel nélküli általános alapjövedelem azért fontos, mert a munkaerőpiac megváltoztathatatlanul megváltozott. A teljes foglalkoztatottság álom csupán, a gyári munkát a robotok veszik el, a korábban teljes állást jelentő foglalkozásokat pedig az Uberhez vagy a Deliveroohoz hasonló alkalmi munkára felépített startupok szüntetik meg.
Az ötletnek sokféle kritikája is van. A radikális baloldali kritikusai azért nem tartják jó ötletnek az alapjövedelmet, mert az alkalmi munkák kiegészítését, és ezzel a jelenlegi hibás rendszer foltozgatását látják benne. Jobbról pedig a munka nélkül megszerzett “ingyen pénz” koncepciójával nem sikerül kibékülni többnyire.
A válság óta nincs jól a finn gazdaság
Nagyszabású vizsgálatokra viszont a finnországi kezdeményezésig nem került sor. A finn kormány azt várja, hogy a viszonylagos anyagi biztonság új munkahelyek létrejöttéhez járul majd hozzá. Szükség is van rá, a Nokia megszűnt vezető mobilgyártónak lenni, a papíripar is gyengélkedik, és a 2008-as válság is megviselte az országot. A munka nélkül maradókat a finn szociális háló megfogta, de a gazdaság nem állt újra növekedő pályára.
A teszt helyszíneként kiválasztott város Oulu, ahol a Nokia egyik üzeme volt. A városban 16 százalékos a munkanélküliség, ami a finnországi átlag duplája. És mivel ezt a rátát azzal érték el, hogy a Microsoft a Nokia központból 2500 mérnököt épített le, így profi technológusok keresnek munkát.
A finn kísérlet azért is érdekes, mert egy jórészt bürokrácia nélküli rendszert vezet be. Így az alapjövedelmet kapóknak nem azt kell megtanulniuk, milyen papírokat kell kitölteni a segély megszerzéséhez.
Két éves, kétezer ember bevonásával végzett általános alapjövedelem tesztre készül Finnország. Fizikai munkások és a Nokiától kirúgott programozók egy csoportja fog olyan havi jövedelmet kapni, amiért semmit nem kell tenniük. Még fontosabb, hogy az új jövedelmi forma nem is gátolja őket semmiben. Míg a munkanélküli segély – ami egy Nokiától leépített mérnök esetében vonzóbb megoldás, mint egy startupos fizetés – mellett nem lehet dolgozni, az alapjövedelem megengedi majd a munkavégzést. A programról a New York Times közölt részletes cikket.
A program arra keres választ, hogy egy ilyen pénzügyi mentőháló birtokában mihez kezdenek a munkanélküliek. Állást keresnek vagy sajátcéget indítanak? Tanulni kezdenek egy új karrier felé vagy ülnek a kanapén és sorozatokat néznek?
Nem kellene több Trump
A válasz nem csak a Finnországban érdekes, hanem az egész világon. A robotizálás, a munkahelyek olcsóbb országokba költözése, a szabadkereskedelmi egyezmények nyomán a munkások rossz helyzetbe kerültek. A dühüket pedig populista politikusoknak sikerült az elit felé irányítania. Az első eredmények között Donald Trumpot és a Brexitet lehet felemlegetni. A kérdés az, hogy a kapitalizmust igazságosabbá lehet-e tenni, vagy feldühödött szavazók tömegei fogják átalakítani.
A támogatói szerint a feltétel nélküli általános alapjövedelem azért fontos, mert a munkaerőpiac megváltoztathatatlanul megváltozott. A teljes foglalkoztatottság álom csupán, a gyári munkát a robotok veszik el, a korábban teljes állást jelentő foglalkozásokat pedig az Uberhez vagy a Deliveroohoz hasonló alkalmi munkára felépített startupok szüntetik meg.
Az ötletnek sokféle kritikája is van. A radikális baloldali kritikusai azért nem tartják jó ötletnek az alapjövedelmet, mert az alkalmi munkák kiegészítését, és ezzel a jelenlegi hibás rendszer foltozgatását látják benne. Jobbról pedig a munka nélkül megszerzett “ingyen pénz” koncepciójával nem sikerül kibékülni többnyire.
A válság óta nincs jól a finn gazdaság
Nagyszabású vizsgálatokra viszont a finnországi kezdeményezésig nem került sor. A finn kormány azt várja, hogy a viszonylagos anyagi biztonság új munkahelyek létrejöttéhez járul majd hozzá. Szükség is van rá, a Nokia megszűnt vezető mobilgyártónak lenni, a papíripar is gyengélkedik, és a 2008-as válság is megviselte az országot. A munka nélkül maradókat a finn szociális háló megfogta, de a gazdaság nem állt újra növekedő pályára.
A teszt helyszíneként kiválasztott város Oulu, ahol a Nokia egyik üzeme volt. A városban 16 százalékos a munkanélküliség, ami a finnországi átlag duplája. És mivel ezt a rátát azzal érték el, hogy a Microsoft a Nokia központból 2500 mérnököt épített le, így profi technológusok keresnek munkát.
A finn kísérlet azért is érdekes, mert egy jórészt bürokrácia nélküli rendszert vezet be. Így az alapjövedelmet kapóknak nem azt kell megtanulniuk, milyen papírokat kell kitölteni a segély megszerzéséhez.
