Vizsgaanyagok, tételek, szakdolgozatok
- Téma inditó gmcsilla
- Kezdés dátuma
Mesegyűjtemények
Arany László
Ahogy szerte Európában, a magyar romantuka sem rest kisajátítani a folklór értékeit. A huszon egyedik órában vagyunk, mikor a népköltészet megmentésére aramy János Gyermekei, László és nővére, Juliska bejárják az Alföldet, a Partiumot és erdélyt. Mesegyűjteményük Eredeti népmesék (1862) címmel jelent meg, azóta többfajta vállogatásban, többfélr címen, számos alkalommal tették a gyerekek könyvespolcára.
Az ifjú Arany László (1844-189
nem néprajzkutató, gyűjtőútján a mépmeséket nem szóról szóra jegyezte föl, ahogy azt a népmesékből hallotta. Inkább ó maga is a mesemondók pózát vette föl, és mint eg a többiek közül, úgy eleveniti fel a megismert szöveget.
Arany László meséit jellemezv három elemet szoktak kiemelni. Az első: körülmények, a környezt éles tollú megrajzolása, a flóra, a fauna és az embervilág szinteszociografikus alapossággal jelenik meg. A második: erről a valóságtalajról roppany fantáziával röppen fel a mese. Az érzelemvilág gazdagsága ez, amely népünket karakterizálja. A hamadik: nyelvi megformáltság modernsége. Arany László jó érzékkel használja a régies kifejezések mellett a nyelvújítás szavait. Gyulai Pál egykori véleménye ma is érvényes erről. Azaz: mind ez ideig az övé a legjobban „elbeszélt” népmesék egész sora. A kimalac és a farkasok, A kisködmön, A kóró és a kimadár, a Fehérlófia – teljes nyelvi autentikusságot és frisseséget mutat majd másfél évszázad után is.
Arany László
Ahogy szerte Európában, a magyar romantuka sem rest kisajátítani a folklór értékeit. A huszon egyedik órában vagyunk, mikor a népköltészet megmentésére aramy János Gyermekei, László és nővére, Juliska bejárják az Alföldet, a Partiumot és erdélyt. Mesegyűjteményük Eredeti népmesék (1862) címmel jelent meg, azóta többfajta vállogatásban, többfélr címen, számos alkalommal tették a gyerekek könyvespolcára.
Az ifjú Arany László (1844-189
nem néprajzkutató, gyűjtőútján a mépmeséket nem szóról szóra jegyezte föl, ahogy azt a népmesékből hallotta. Inkább ó maga is a mesemondók pózát vette föl, és mint eg a többiek közül, úgy eleveniti fel a megismert szöveget. Arany László meséit jellemezv három elemet szoktak kiemelni. Az első: körülmények, a környezt éles tollú megrajzolása, a flóra, a fauna és az embervilág szinteszociografikus alapossággal jelenik meg. A második: erről a valóságtalajról roppany fantáziával röppen fel a mese. Az érzelemvilág gazdagsága ez, amely népünket karakterizálja. A hamadik: nyelvi megformáltság modernsége. Arany László jó érzékkel használja a régies kifejezések mellett a nyelvújítás szavait. Gyulai Pál egykori véleménye ma is érvényes erről. Azaz: mind ez ideig az övé a legjobban „elbeszélt” népmesék egész sora. A kimalac és a farkasok, A kisködmön, A kóró és a kimadár, a Fehérlófia – teljes nyelvi autentikusságot és frisseséget mutat majd másfél évszázad után is.
szia
en is kerem szepen ezeket a teteleket, ha lehet.
koszi, hajni
en is kerem szepen ezeket a teteleket, ha lehet.
koszi, hajni
Szia
Kerlek szepen hogy kuld el nekem is a teteleket.
Koszi
Hajni
Kerlek szepen hogy kuld el nekem is a teteleket.
Koszi
Hajni
