Én is pont ugyanezt írtam, hogy nem ismertek más államformát, csak a királyságot.Én is pont ugyanezt írtam, hogy attól még az királyság, hogy nem királynak neveznek egy uralkodót, hanem fáraónak. A Biblia "királyság" alatt nem feltétlenül egy államformát ért, érthet simán "országot", vagy egy ország bármilyen vezetőjét, lehet császár, cár, kán, vagy fáraó is.
Mondom én, hogy vigyázni kell a hívő tudósokkal. Az egyik dátumot a régészeti leletek, a másikat pedig a Biblia alapján állapította meg. Nem lehet, hogy inkább a Biblia a kissé túlhaladott?William F. Albright, minden tisztelet neki, de már kissé túlhaladott. Amúgy ő is eleve 2 kivonulást tételezett fel, ami nyilván téves, de tett egy kivonulást a Kr.e 14. századra is. Ez is mutatja, mennyire nem volt biztos a dologban.
Csak egy kis pontosítás: II. Thutmoziszt a fia követte a trónon, csak mivel akkor 2 éves volt, még egy ideig régensként az anyja uralkodott helyette. És hogy ki mennyire volt biztos a dolgában: Shea a belinkelt cikkben azt is kifejti, hogy korábban milyen bizonyítékok alapján feltételezte III. Thutmoziszt a Kivonulás fáraójának. Megemlíti továbbá azt az apróságot is, hogy az írások szerint II. Amenhotep(ek) százezres nagyságrendben hoz(tak) be Egyiptomba szemita rabszolgákat a kánaáni hadjáratokból. További probléma szerintem az is, hogy míg állítólag az I. II. Amenhotep országát a hét csapás után egy teljes hadsereg tokkal-vonóval való elvesztése is sújtotta, állítólagos utódjának mégis volt ereje (és pénze, paripája, fegyvere, stb.), hogy a távoli Kánaánban háborúzgasson. Ugyanakkor nem propagálta, hogy egy király és egy hadsereg vesztét megbosszulni megy oda, pedig ez mind a hadsereg, mind az adófizetők morálját jelentősen javította volna.Így pl. az idők során felmerült már I. Jahmesz neve, II Tuthmozisz neve (talán ő az egyik legesélyesebb jelölt, mert 1493 vagy 1492-től 1479 -ig uralkodott, virágzó, de rövid uralma volt, ami nagyon hirtelen omlott össze, és nem a fia követte a trónon. Özvegye, Hatsepszut vette át az uralmat). Esélyes még II. Amenhotep (1425–1400), akiből William Shea régész szerint kettő is volt, az első meghalt a Vörös tengernél, és a testvére uralkodott helyette ugyanazon név alatt. Ebben a cikkben fejti ki, milyen bizonyítékok alapján feltételezi ezt, sztem nagyon figyelemre méltó:
http://www.biblearchaeology.org/post/2008/02/22/Amenhotep-II-as-Pharaoh-of-the-Exodus.aspx#Article
II. Ramszesz úgy kerül a képbe, hogy a Kivonulás és a Számok könyve is említi Ramszesz városát, többek között mint a héber rabszolgák munkahelyét, és ilyen nevű várost ő építtetett. Ami pedig Merneptahot illeti: ha a bibliák Istene az egyiptomi fogságba vetéssel is olyan pancser munkát végzett, mint Izrael fiainak Izrael államba való összegyűjtésével, akkor még Kánaánban is maradhatott jócskán kiirtani való izraelita. És mivel a felirata szerint Merneptah ezt tökéletes sikerrel hajtotta végre, érthető, hogy Józsué győzedelmes seregei miért tudtak annak rendje és módja szerint gyilkolni, rabolni, és pusztítani Kánaán földjén az Úr nagyobb dicsőségére, ahelyett, hogy rég nem látott testvéreiktől érzékeny búcsút véve tovább álltak volna új, még lakatlan (vagy csak legyilkolható és kirabolható idegenek által lakott) hazát keresni.Ramszesz és Merneptah már túlhaladott teória, ők jóval később uralkodtak. Ramszesszel kapcsolatban nem említenek semmi olyat a krónikák, ami kapcsolatba hozható a héberekkel, hacsak a hollywoodi Tízparancsolat c. szuperprodukciót nem tartjuk annak
Merneptah pedig már megtámadta az izraelitákat Kánaánban, tehát akkor már rég ott voltak. Amúgy az ő nevét Isaac Asimov vetette fel, a sci-fi író, azt hiszem, ez sokat elmond, történeti alátámasztása viszont nincs.
Az pedig, hogy egyik-másik állításnak történelmi alátámasztása nincsen, láthatóan téged sem szokott zavarni.
Ez lenne az a fajta kritikus gondolkodás, amire a Biblia tanított? Akkor már értem, én miért véltem a korábbi hozzászólásaidat megalapozatlan vélemények kritikátlan bemásolásának. Ezek szerint ugyanarról beszéltünk. Hiszen ebben a cikkben semmi olyan adat nem szerepel, amivel az állítólagos Kivonulást datálni lehetne. Az említett leletek korát viszont lehet, a rajtuk olvasható királynevek, és az ehhez kapcsolható egyiptomi kronológia alapján. Tehát minden olyan kijelentés, ami a korukat a Kivonulás idejéhez viszonyítja, csupán a történeti alátámasztást nélkülöző bibliai kronológiára alapozott fikció. A hihetőségét pedig éppenséggel csökkenti az, hogy ezek szerint az egyiptomi szolgaságból egyetlen Istenük segítségével éppen csak megszabadult héberek tömegével vásároltak, sőt, hamisítottak volna maguknak egyiptomi istenszobor-amuletteket. A Szeretet Istene ezért úgy kiirtotta volna a hálátlan dögöket, hogy hej meg ihaj!.Ez a cikk pedig olyan régészeti leletekről szól, amik az egyiptomi kivonulás utáni időkből valók. Az ásatásokon olyan szkarabeuszpecséteket találtak, melyek többsége az i. e. 14-15. századból ered, és Júda törzsének tulajdonában volt. Tehát az izraeliták ebben az időben már Kánaánban tartózkodtak. Az ilyen leletek egyértelműen cáfolják azokat is, akik vitatják a kivonulást. Már az is túlhaladott nézet.
http://mfa.gov.il/MFA/IsraelExperie...culture-influences-Israelites-1-Apr-2015.aspx
Elég fura dolog, ha a tudomány módszereit és eredményeit ennyire megbízhatatlannak tartod, ugyanakkor azt állítod, hogy a Biblia szavahihetőségét a hiteden kívül bármilyen "materiális" információ segítségével is ellenőrizni tudod. Akikre itt eddig hivatkoztál, hogy állítólag ezt megtették, nem a kisujjukból szopták azokat a kronológiákat, amikkel a bibliák számait összevetették. A tudományos kutatás az efféle "materiális információk" összegyűjtésének és ellenőrzésének az eddig ismert legmegbízhatóbb módszere. Az ateisták nevében nem tudok nyilatkozni, a tudományos kutatók viszont csak azt állítják, hogy a mai napig semmi "materiális információ" nem támasztja alá, hogy Jézus feltételezett korában (tudod, Jézus Kr. e. 3-ban született) létezett volna ilyen nevű lakott település az akkori Galileában. A bibliák éppenséggel ez ellen szólnak, hiszen amit te is fejtegettél, az ószövetségi könyvek egy bizonyos személyre alkalmazzák a sarjat, vesszőt, ágat, vagy hajtást jelentő héber szót (Ésaiás (Károlinál a 9:1, a korszerűbb magyar fordításokban 8:23 alatt) sincs szó semmiféle városról), nem pedig településre, mint a görög fordításokban, ahol következetesen 'zéta' betűvel írták a héber ls arámi hangalaknak jobban megfelelő 'szigma' helyett. Azt a bizonyos házat a mai Názáret közepén találták meg, és a publikáció szerint indirekt kormeghatározással, a benne talált edények, cserepek stílusa alapján datálták a "római korra" (Kr. u. I. - II. sz.). A feltáró régész ugyanakkor azt is leírta, hogy az ott találthoz hasonló rejtekhelyeket már több helyen is látott, és azok mind a 67-es felkelés idején készültek. A sírok is problémásak. A zsidó hagyomány szerint ugyanis a holttest, és az azzal kapcsolatos dolgok, így a sírok is, tisztátalannak számítottak, ezért ők nem szerettek a közelükben lakni. Tehát ha ott bizonyíthatóan Jézus korából származó sírokat találtak, az eleve kizárja a hely lakott voltát.Elég fura dolog "tudományra" hivatkozni, amikor 2000-3500 évvel ezelőtti dolgokról beszélünk Ugyan milyen tudomány bizonyította be, hogy 2000 évvel ezelőtt nem létezett Názáret városa? Még amiben esetleg segítségül hívhatnánk a tudományt, a kormeghatározás esetleg, az is számtalan esetben téved, ilyen nagy időtávolságoknál akár évszázadokat is.
Kissé szőrszálhasogatásnak tartom, hogy megtalálnak egy 1700 évvel ezelőtt bizonyítékot egy városról, és erre az a válasz, hogy na de nem 1900 évvel ezelőtti
Amúgy már több száz újszövetségi helyszínt feltártak, amire az ateisták azt állították, hogy nem is létezett (Pl. Bethesda tava, stb.)